HÍREK
A Rovatból

„Nem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana” - Ceglédi Zoltánt kérdeztük a Tóth Csaba-Hadházy Ákos-párharcról

Aligha kétséges, hogy nincsen még egy olyan megosztó személyiség az ellenzéki előválasztásban, mint Tóth Csaba Zuglóban. Ellenfeléről és a többi párttal való viszonyáról, valamint személye hosszabb távú lehetséges hatásairól kérdeztük a politikai elemzőt.


A papíron egy hete, a technikai nehézségek miatt gyakorlatban hétfő óta folyó ellenzéki előválasztásról számtalan cikkben tudósítottunk már – ezeket az #előválasztás hashtagre kattintva mind vissza lehet olvasni.

Lezajlott már két miniszterelnök-jelölti és számtalan képviselőjelölti vita is. Ezek nagy részén a szereplők csak kis különbséget mutattak egymáshoz képest, a helyi vitákon gyakran nagyítóval kellett keresni a különbséget két jelölt programja között.

Ilyen helyzetben kifejezetten kiélezett, sőt lényegében az egyetlen igazán izgalmas csörtét hozta a budapesti 8-as számú választókerület (Zugló) sorsa, ahol a Momentum által indított, eddig jobbára korrupcióellenes akcióval kitűnő Hadházy Ákos csap össze az eredetileg az ellenzék több pártja (MSZP, DK, Jobbik) által támogatott Tóth Csabával, a körzet jelenlegi parlamenti képviselőjével. Tóth eddigi viszonylag nagy arányú győzelmeinek köszönhetően erős esélyese lett volna Zuglónak, ám régi állítólagos korrupciós (sőt a pletykák szerint még súlyosabb) ügyei, és részben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciói miatt sokan elfordultak tőle, a kampányban ellenfelei pedig a szokásosnál jóval komolyabb mértékben támadták.

A Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett a Hadházy Ákos által kirobbantott gyártelep-ügyben. Végül ilyen vizsgálat nem folyt, de akkor már látszott, hogy a Jobbiknak nem fűlik a foga Tóth támogatásához, lényegében kihátráltak mögüle, végül ezt szombaton be is jelentették.

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem szavazna Tóthra, ha Zuglóban élne, ezzel a főpolgármester is kiszállt Tóth mögül, ami a korábbi rossz viszonyukat tekintve nem volt váratlan, inkább a késői időpont lepett meg sokakat. Ekkor már csak a DK (és a jelölő MSZP) állt mögötte, a DK először attól tette függővé a támogatás megvonását, hogy Karácsony hivatalosan is jelzi, hogy nem áll Tóth mögött. Ez nem történt ugyan meg, de a DK nem akart utolsó támogatója lenni a vállalhatatlanná vált zuglói képviselőnek, és ők is bejelentették, hogy kiszállnak.

Megkérdeztük Ceglédi Zoltán politikai szakértőt, mi a véleménye Tóth Csaba szerepéről az előválasztásban, illetve a képviselő és a többi párt viszonyáról.

(Az interjú azelőtt zajlott, hogy a mögötte álló pártok megvonták volna a támogatást Tóth Csabától, ám úgy érezzük, a képviselőjelölt szerepe így sem elhanyagolható az előválasztási folyamatban, így azt eredeti formájában közöljük.)

– Az ellenzéki előválasztási vitákban a legkülönbözőbb helyeken került elő Tóth Csaba neve. Az őt nem támogató pártok jelöltjei nem hagyták ki a ziccert, hogy a mögötte álló baloldali pártok orra alá dörgöljék a zuglói képviselő támogatását. A sajtóban a miniszterelnök-jelölti kampányra olykor használt „összegyurcsányozni” kifejezés mintájára mondhatjuk azt, hogy az egész előválasztási kampány „összetóthcsabázódott”? Mennyire befolyásolhatja Tóth Csaba – legfinomabban szólva – ellentmondásos személyisége és politikai múltja az egész előválasztás folyamatát?

– Láttunk már olyat, hogy egy személy körüli botrány a mögötte álló pártokra, sőt, az e pártok által máshol támogatott indulókra is hatással volt. Borkai ügye nem Győrben ütötte a legnagyobbat. A konfliktus alapja ott is az volt, hogy ami a jelöltről kiderült, az éles ellentétben áll a politikai közössége által vallott ideológiával, nézetekkel. Ez a Fidesznél a „keresztényi életmód”, az ellenzéknél a korrupció elleni küzdelem jelszavát jelenti. Ha Tóth Csabát nem pusztán vádak érik, de az Egyesült Ellenzék meggyőződik róla, hogy valóban korrupt, onnantól valóban tehertétel lesz az előválasztás során, és pláne, ha győz, és őt kell támogatnia minden ellenzékinek.

– Tóth Csaba és a nevéhez tapadó kérdéses események lehetőséget adnak-e arra, hogy legnegatívabb esettel számolva akár az egész ellenzéki előválasztás hitelességét megkérdőjelezzék?

– Ettől nem tartanék az ellenzék helyében. Tóth Csabáról a zuglóiak fognak dönteni. Ha megválasztják, az azt jelenti, hogy helyben az aktív ellenzéki szavazók körében neki nagyobb a támogatottsága, mint Hadházy Ákosnak. Ez nem az előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg, ahogy Trump előválasztási sikere sem az előválasztás „hibája” volt, hanem egy rosszul taktikázó republikánus pártelit bűne. Itt is azt kell inkább ebben az esetben megkérdőjelezni, hogy milyen ellenjelöltet és milyen kampánnyal indítottak ellene.

Egy hete megnéztük, hogy a helyi lakosok melyik jelöltet részesítik előnyben:

– Nem látunk a színfalak mögé, de lehet-e egyáltalán elképzelésünk arról, mi a valódi oka, hogy a számos negatív kontextusban, gyakran korrupciós ügyekben felmerülő Tóth Csabához ilyen sokáig foggal-körömmel ragaszkodtak az őt jelölő pártok (és azok prominensei) – még az ellenzéki oldalon sokkal jobb reputációval rendelkező Hadházy Ákossal szemben is?

– Egyfelől hatékonysági szempontok: a focit gólra játsszák, a politikát mandátumra. Tóth Csaba kétszer is nyert egyéniben, Hadházy Ákos egyszer sem. Másfelől pedig ezek a győzelmek és a helyi pártépítés, az országosan is kiemelkedően erős zuglói szocialista szervezet Tóth Csabát erős politikussá teszik, aki az MSZP-t és személyesen Karácsony Gergelyt is „fogja” ezzel az erővel. Hadházy Ákosnak bár a külső, korrupcióellenes reputációja valóban jó, de az ellenzéki pártok élménye inkább az vele kapcsolatban, hogy nehéz természete van, és nem lojális a közösségéhez. A Fideszből az LMP-be, onnan Márki-Zay Péter mozgalmába, majd a Momentumhoz ülni azt eredményezi, hogy nem lesz stabil hátországod.

– Tóth Csaba láthatóan fontos ember volt a kampányban az őket jelölő pártok számára. Mi várható egy esetleges kudarcos szereplése esetén? Vajon Hadházy Ákos potenciális győzelme után (várhatóan a többi képviselőjelölthöz hasonlóan), meghajol a választói akarat előtt, esetleg még be is áll ellenfele mögé? Vagy – személyes véleménye szerint – ebben a sztoriban „lehet-e még valami” az ellenzéki képviselőjelöltek előválasztása után is?

– Ha nem Tóth Csaba nyeri az előválasztást, akkor a következő kérdés az, hogy (dacára annak, hogy ezt előzetesen például Fekete-Győr András kizárta) kap-e befutó helyet a közös listán. Ha igen, akkor nem számítok további konfliktusra. Ha nem, azt egyelőre akkor sem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk