HÍREK
A Rovatból

„Nem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana” - Ceglédi Zoltánt kérdeztük a Tóth Csaba-Hadházy Ákos-párharcról

Aligha kétséges, hogy nincsen még egy olyan megosztó személyiség az ellenzéki előválasztásban, mint Tóth Csaba Zuglóban. Ellenfeléről és a többi párttal való viszonyáról, valamint személye hosszabb távú lehetséges hatásairól kérdeztük a politikai elemzőt.


A papíron egy hete, a technikai nehézségek miatt gyakorlatban hétfő óta folyó ellenzéki előválasztásról számtalan cikkben tudósítottunk már – ezeket az #előválasztás hashtagre kattintva mind vissza lehet olvasni.

Lezajlott már két miniszterelnök-jelölti és számtalan képviselőjelölti vita is. Ezek nagy részén a szereplők csak kis különbséget mutattak egymáshoz képest, a helyi vitákon gyakran nagyítóval kellett keresni a különbséget két jelölt programja között.

Ilyen helyzetben kifejezetten kiélezett, sőt lényegében az egyetlen igazán izgalmas csörtét hozta a budapesti 8-as számú választókerület (Zugló) sorsa, ahol a Momentum által indított, eddig jobbára korrupcióellenes akcióval kitűnő Hadházy Ákos csap össze az eredetileg az ellenzék több pártja (MSZP, DK, Jobbik) által támogatott Tóth Csabával, a körzet jelenlegi parlamenti képviselőjével. Tóth eddigi viszonylag nagy arányú győzelmeinek köszönhetően erős esélyese lett volna Zuglónak, ám régi állítólagos korrupciós (sőt a pletykák szerint még súlyosabb) ügyei, és részben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciói miatt sokan elfordultak tőle, a kampányban ellenfelei pedig a szokásosnál jóval komolyabb mértékben támadták.

A Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett a Hadházy Ákos által kirobbantott gyártelep-ügyben. Végül ilyen vizsgálat nem folyt, de akkor már látszott, hogy a Jobbiknak nem fűlik a foga Tóth támogatásához, lényegében kihátráltak mögüle, végül ezt szombaton be is jelentették.

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem szavazna Tóthra, ha Zuglóban élne, ezzel a főpolgármester is kiszállt Tóth mögül, ami a korábbi rossz viszonyukat tekintve nem volt váratlan, inkább a késői időpont lepett meg sokakat. Ekkor már csak a DK (és a jelölő MSZP) állt mögötte, a DK először attól tette függővé a támogatás megvonását, hogy Karácsony hivatalosan is jelzi, hogy nem áll Tóth mögött. Ez nem történt ugyan meg, de a DK nem akart utolsó támogatója lenni a vállalhatatlanná vált zuglói képviselőnek, és ők is bejelentették, hogy kiszállnak.

Megkérdeztük Ceglédi Zoltán politikai szakértőt, mi a véleménye Tóth Csaba szerepéről az előválasztásban, illetve a képviselő és a többi párt viszonyáról.

(Az interjú azelőtt zajlott, hogy a mögötte álló pártok megvonták volna a támogatást Tóth Csabától, ám úgy érezzük, a képviselőjelölt szerepe így sem elhanyagolható az előválasztási folyamatban, így azt eredeti formájában közöljük.)

– Az ellenzéki előválasztási vitákban a legkülönbözőbb helyeken került elő Tóth Csaba neve. Az őt nem támogató pártok jelöltjei nem hagyták ki a ziccert, hogy a mögötte álló baloldali pártok orra alá dörgöljék a zuglói képviselő támogatását. A sajtóban a miniszterelnök-jelölti kampányra olykor használt „összegyurcsányozni” kifejezés mintájára mondhatjuk azt, hogy az egész előválasztási kampány „összetóthcsabázódott”? Mennyire befolyásolhatja Tóth Csaba – legfinomabban szólva – ellentmondásos személyisége és politikai múltja az egész előválasztás folyamatát?

– Láttunk már olyat, hogy egy személy körüli botrány a mögötte álló pártokra, sőt, az e pártok által máshol támogatott indulókra is hatással volt. Borkai ügye nem Győrben ütötte a legnagyobbat. A konfliktus alapja ott is az volt, hogy ami a jelöltről kiderült, az éles ellentétben áll a politikai közössége által vallott ideológiával, nézetekkel. Ez a Fidesznél a „keresztényi életmód”, az ellenzéknél a korrupció elleni küzdelem jelszavát jelenti. Ha Tóth Csabát nem pusztán vádak érik, de az Egyesült Ellenzék meggyőződik róla, hogy valóban korrupt, onnantól valóban tehertétel lesz az előválasztás során, és pláne, ha győz, és őt kell támogatnia minden ellenzékinek.

– Tóth Csaba és a nevéhez tapadó kérdéses események lehetőséget adnak-e arra, hogy legnegatívabb esettel számolva akár az egész ellenzéki előválasztás hitelességét megkérdőjelezzék?

– Ettől nem tartanék az ellenzék helyében. Tóth Csabáról a zuglóiak fognak dönteni. Ha megválasztják, az azt jelenti, hogy helyben az aktív ellenzéki szavazók körében neki nagyobb a támogatottsága, mint Hadházy Ákosnak. Ez nem az előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg, ahogy Trump előválasztási sikere sem az előválasztás „hibája” volt, hanem egy rosszul taktikázó republikánus pártelit bűne. Itt is azt kell inkább ebben az esetben megkérdőjelezni, hogy milyen ellenjelöltet és milyen kampánnyal indítottak ellene.

Egy hete megnéztük, hogy a helyi lakosok melyik jelöltet részesítik előnyben:

– Nem látunk a színfalak mögé, de lehet-e egyáltalán elképzelésünk arról, mi a valódi oka, hogy a számos negatív kontextusban, gyakran korrupciós ügyekben felmerülő Tóth Csabához ilyen sokáig foggal-körömmel ragaszkodtak az őt jelölő pártok (és azok prominensei) – még az ellenzéki oldalon sokkal jobb reputációval rendelkező Hadházy Ákossal szemben is?

– Egyfelől hatékonysági szempontok: a focit gólra játsszák, a politikát mandátumra. Tóth Csaba kétszer is nyert egyéniben, Hadházy Ákos egyszer sem. Másfelől pedig ezek a győzelmek és a helyi pártépítés, az országosan is kiemelkedően erős zuglói szocialista szervezet Tóth Csabát erős politikussá teszik, aki az MSZP-t és személyesen Karácsony Gergelyt is „fogja” ezzel az erővel. Hadházy Ákosnak bár a külső, korrupcióellenes reputációja valóban jó, de az ellenzéki pártok élménye inkább az vele kapcsolatban, hogy nehéz természete van, és nem lojális a közösségéhez. A Fideszből az LMP-be, onnan Márki-Zay Péter mozgalmába, majd a Momentumhoz ülni azt eredményezi, hogy nem lesz stabil hátországod.

– Tóth Csaba láthatóan fontos ember volt a kampányban az őket jelölő pártok számára. Mi várható egy esetleges kudarcos szereplése esetén? Vajon Hadházy Ákos potenciális győzelme után (várhatóan a többi képviselőjelölthöz hasonlóan), meghajol a választói akarat előtt, esetleg még be is áll ellenfele mögé? Vagy – személyes véleménye szerint – ebben a sztoriban „lehet-e még valami” az ellenzéki képviselőjelöltek előválasztása után is?

– Ha nem Tóth Csaba nyeri az előválasztást, akkor a következő kérdés az, hogy (dacára annak, hogy ezt előzetesen például Fekete-Győr András kizárta) kap-e befutó helyet a közös listán. Ha igen, akkor nem számítok további konfliktusra. Ha nem, azt egyelőre akkor sem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Von der Leyen meghúzta a vörös vonalakat: Brüsszelnek három alapvető feltétele van Trump ukrán béketervéhez
Az amerikai javaslat szerint Ukrajna lemondana a Donbaszról, és haderejét is korlátozná. Trump elnök csütörtökig adott határidőt Kijevnek a válaszra.


Vasárnap tárgyalóasztalhoz ültek Genfben Európa, az Egyesült Államok és Ukrajna magasrangú vezetői. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a G20-csúcs után közleményben közölte, hogy bár egy megállapodásnak véget kell vetnie az öldöklésnek, az nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait.

Kiemelték, hogy az EU-nak három alapvető elvárása van:

  • a határokat nem lehet erővel megváltoztatni;
  • Ukrajna haderejének méretét nem korlátozhatják úgy, hogy az védtelenné tegye egy későbbi támadással szemben;
  • és az Európai Uniónak központi szerepet kell játszania a béke szavatolásában.
„Bármely hiteles és fenntartható béketervnek mindenekelőtt meg kell állítania az öldöklést és véget kell vetnie a háborúnak, miközben nem vetheti el egy jövőbeli konfliktus magvait”

– mondta az Európai Bizottság elnöke. A bizottsági elnök szerint Ukrajna az európai utat választotta, és szuverén országként joga van megválasztani a saját sorsát.

A vita alapja egy 28 pontos amerikai keretjavaslat, amelyet európai fővárosokban is bemutattak. A kiszivárgott vázlat szerint Ukrajna lemondana a Donbasz egészéről, haderejét a jelenlegi körülbelül 880 ezerről 600 ezer fősre csökkentené, és elengedné a NATO-csatlakozás tervét. Cserébe egy külön biztonsági megállapodás garantálná, hogy egy jövőbeli orosz támadás az egész transzatlanti közösség biztonságát fenyegeti, bár ez nem jelentene automatikus katonai beavatkozási kötelezettséget. Az amerikai kormány azóta részben kihátrált a terv mögül, Donald Trump elnök szombaton úgy fogalmazott, a javaslat „nem az utolsó ajánlatom”, ugyanakkor november 27-ig, csütörtökig határidőt adott Kijevnek a válaszra. Hozzátette, ha Volodimir Zelenszkij nem fogadja el a csomagot, „akkor harcolhat tovább, amíg csak a kis szíve bírja.”

Az európai vezetők már a G20 johannesburgi csúcstalálkozója mellett kiadott közleményükben jelezték, hogy a tervezet „alapot adhat”, de „további munkára szorul”. Kijev hivatalos álláspontja is egyértelmű.

„Soha, semmilyen formában nem ismerjük el az ideiglenesen megszállt ukrán területeket oroszként. Földünk nem eladó”

– jelentette ki Hrisztina Hajovisin, Ukrajna helyettes ENSZ-nagykövete. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti beszédében az ország egyik legnehezebb pillanatáról beszélt, és kijelentette: „Az igazi, ‘méltóságteljes’ béke mindig ‘garantált biztonságon és igazságon’ alapul.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fordulat a béketárgyalásokon: Európa egy teljesen átírt tervvel ment szembe Trumppal
Az európai javaslat 800 ezres hadsereget engedne Ukrajnának, és a NATO-tagságot sem zárná ki. Ezzel szemben az amerikai terv orosz területi igényeket is kielégítene.


Miközben Washington és Kijev a genfi tárgyalóasztalnál az eddigi legeredményesebbnek minősítette az egyeztetéseket, európai országok egy alapjaiban átírt béketervvel álltak elő vasárnap, amely több ponton is szembemegy az amerikai javaslattal.

Az európai elképzelés szerint előbb egy teljes és feltétel nélküli fegyverszünetnek kellene életbe lépnie az ukrajnai háborúban, amelyet az amerikaiak ellenőriznének, és csak ezután lehetne tárgyalni a területi változásokról

írja a Guardian. A javaslat szerint a tárgyalások kiindulópontját a jelenlegi frontvonal jelentené, és a terv nem számol azzal, hogy Ukrajnának ki kellene vonulnia az általa még ellenőrzött donbaszi városokból.

A befagyasztott orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére fordítanák, amiből amerikai befektetők nem részesülnének.

Ha Oroszország betartaná a tűzszünetet, lépcsőzetesen feloldanák a vele szemben 2014 óta érvényben lévő szankciókat, és visszatérhetne a G8-csoportba. Az ukrán hadsereg felső létszámkorlátja 800 ezer fő lenne, szemben az amerikai tervben javasolt 600 ezerrel. A terv Ukrajna NATO-tagságát sem zárná ki, és egy teljes, átfogó megnemtámadási megállapodást hozna létre Oroszország, Ukrajna és a NATO között. Oroszországnak át kellene adnia a zaporizzsjai atomerőművet a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek, a megtermelt áramon pedig fele-fele arányban osztoznának.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter vasárnap azt mondta, a béketervük „egy élő, lélegző dokumentum”, ami folyamatosan változik.

Hozzátette, a nyitott kérdések nem leküzdhetetlenek. „Egyszerűen több időre van szükségünk, mint amennyink ma volt” – fogalmazott. Rubio szerint „az oroszoknak is lesz itt egy szavazatuk”, velük is egyeztetni fognak. Donald Trump amerikai elnök szombaton arról beszélt, hogy a terv nem „végleges ajánlat” Ukrajna számára.

Ahogy már írtunk róla, a napokban kiszivárgott, 28 pontos amerikai béketerv szerint egész Donbasz Oroszországhoz kerülne, Putyin megtarthatná a Krímet, az új államhatárt pedig délen a Dnyeper folyó mentén húznák meg. A terv alapján Ukrajna nem lehetne a NATO tagja, és nem léphetnének a területére NATO-csapatok, cserébe valamiféle homályos amerikai biztonsági garanciát kapna. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya jövő hét csütörtökig kapott határidőt, hogy válaszoljon a javaslatra.

Az amerikai terv eredetével kapcsolatban kétségek merültek fel,

Donald Tusk lengyel kormányfő is feltette a kérdést, ki írta valójában és hol készült, utalva arra, hogy Moszkva keze lehet a dologban. Rubio külügyminiszter szerint amerikaiak írták a tervet, de előtte meghallgatták az ukrán és orosz feleket is. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta, Oroszország megkapta a tervet, ami alapul szolgálhat egy végső békéhez, de a szöveget részletesen nem vitatták meg velük.

Zelenszkij háláját fejezte ki Trumpnak és a csúcstalálkozó résztvevőinek, de leszögezte, nem fogja elárulni hazája nemzeti érdekeit. Az európai vezetők közös nyilatkozatban írták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni. Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy az EU feltétel nélkül álljon be Donald Trump 28 pontos ukrajnai béketervének támogatása mögé.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotó: Magyar Péter a konyhában is odatette magát, megmutatta, mivel lepte meg fiait
A Tisza Párt elnöke a vasárnap délutánt a gyerekeivel töltötte. A nagymama receptje alapján készülő sütemény mellett a kormánypártnak is üzent.


Süteménykészítés közben üzent a Fidesznek Magyar Péter vasárnap délután, miután a kormánypárt bejelentette, mikor dönt a 2026-os jelöltjeiről. A Tisza Párt elnöke a Facebookon osztott meg egy fotót arról, hogy éppen habos almást süt a gyerekeinek, a nagymamája receptje alapján.

A képhez fűzött bejegyzésben úgy fogalmazott:

„Most, hogy kiderült, hogy a Fidesznek se programja, se jelöltjei nincsenek, van egy kis időm a srácoknak sütni habos almást a nagymamám receptje szerint.”

Magyar Péter ezzel arra a szombati hírre reagált, hogy a Fidesz választmányi elnöksége a közmédiával közölte: a párt a 2026-os országgyűlési választás 106 egyéni képviselőjelöltjéről jövő januárban dönt. Ez a menetrend követi a korábbi gyakorlatot, 2022-ben is január végén véglegesítették a jelöltek listáját. A kormánypárti oldalon magabiztosságot sugallnak.

„2010 óta minden országos választást megnyertünk, pontosan tudjuk, hogy mit kell tenni a hazánkért. A magyarok újra és újra bizalmat szavaztak nekünk” – fogalmazott korábban a Fidesz felkészüléséről Kubatov Gábor pártigazgató.

Nem ez az első alkalom, hogy a Tisza Párt elnöke a konyhából jelentkezik: rendszeresen posztol vasárnapi sütéseiről, korábban beszámolt már arról is, hogy gyermekeivel palacsintát készített, vagy épp koktélt kevert.

Mindeközben a Tisza Párt egy nyílt, előválasztáshoz hasonló folyamatban szűkíti a lehetséges jelöltjeinek körét a 106 egyéni körzetben.

via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Orosz kívánságlistának” nevezték, most az amerikai külügyminiszter bejelentette: változtatnak a béketerven
Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ez volt az eddigi legjobb nap a tárgyalásokon. A genfi egyeztetés után máris jönnek a módosítások a vitatott javaslaton.


Bár Európában és Washingtonban is sokan Oroszország kívánságlistájának tartják az amerikai béketervet, a november 23-i genfi tárgyalás után az amerikai külügyminiszter az eddigi legeredményesebb napról beszélt. Marco Rubio közölte, hogy

az ukrán küldöttséggel folytatott egyeztetés után módosítják a vitatott tervezetet.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak szintén „nagyon eredményes első ülésről” számolt be, és jelezte, hogy még vasárnap sor kerül egy második egyeztetésre is. Rubio szerint a felek pontról pontra áttekintették a 28 pontos amerikai javaslatot, írta a SkyNews.

„Dolgozunk rajta, néhány változtatást, igazítást végzünk, hogy közelebb kerüljünk egy olyan megoldáshoz, ami Ukrajnának és nyilvánvalóan az Egyesült Államoknak is megfelel”

– mondta.

Az európai vezetők ugyanakkor nyíltan jelezték, hogy a jelenlegi vázlat számukra elfogadhatatlan.

Ahogy már írtunk róla, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke három alapelvet sorolt fel, amelyekhez ragaszkodnak: „a határok nem változhatnak erőszakkal, nem lehet olyan korlátokat szabni az ukrán haderőnek, amelyek kiszolgáltatottá teszik az országot a jövőbeni támadásokkal szemben, és az Európai Unió központi szerepének teljes mértékben meg kell jelennie a béke biztosításában”.

Több amerikai szenátor is azt állította, hogy a kiszivárgott szöveg valójában egy „orosz kívánságlista”, amely jutalmazza az agressziót.

„Sem etikai, sem jogi, sem erkölcsi, sem politikai indoka nincs annak, hogy Oroszország igényt tart Kelet-Ukrajnára” – mondta Angus King független szenátor. Az amerikai külügyminisztérium és Rubio is cáfolta a vádakat, hangsúlyozva, hogy a javaslatot az amerikaiak dolgozták ki, de orosz és ukrán észrevételeket is tartalmaz.

A diplomáciai feszültséget növelte Donald Trump amerikai elnök bejegyzése, amelyben azt írta, Ukrajna vezetése „nulla hálát” mutatott az amerikai erőfeszítésekért.

Erre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy külön nyilatkozatban reagált, amelyben kifejezetten megköszönte „minden amerikai szívnek” a támogatást, külön is megemlítve a Javelin-rakétákat. Zelenszkij korábban arról beszélt, hogy a terv jelenlegi formája Ukrajnát „szabadság, méltóság és igazság nélkül” hagyná.

A vitatott békejavaslat lényege, hogy Ukrajnának jelentős területi engedményeket kellene tennie, a Donbász egésze és a Krím orosz kézen maradna. Emellett fel kellene adnia a NATO-csatlakozási szándékát, haderejét pedig egy meghatározott létszám – sajtóhírek szerint 600 ezer fő – alatt kellene tartania.

Cserébe homályos biztonsági garanciákat és a szankciók enyhítését ígérik. Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözölte a washingtoni tervet, amely szerinte „alapot képezhet egy végső békerendezéshez”.

A genfi tárgyalások a nap folyamán folytatódnak, ahol az amerikai fél beépítheti az ukrán észrevételeket a javaslatba. Trump korábban november 27-ét jelölte meg határidőként, de a Fehér Ház jelezte, hogy ez nem tekinthető „végső ajánlatnak”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: