HÍREK

„Nem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana” - Ceglédi Zoltánt kérdeztük a Tóth Csaba-Hadházy Ákos-párharcról

Aligha kétséges, hogy nincsen még egy olyan megosztó személyiség az ellenzéki előválasztásban, mint Tóth Csaba Zuglóban. Ellenfeléről és a többi párttal való viszonyáról, valamint személye hosszabb távú lehetséges hatásairól kérdeztük a politikai elemzőt.


A papíron egy hete, a technikai nehézségek miatt gyakorlatban hétfő óta folyó ellenzéki előválasztásról számtalan cikkben tudósítottunk már – ezeket az #előválasztás hashtagre kattintva mind vissza lehet olvasni.

Lezajlott már két miniszterelnök-jelölti és számtalan képviselőjelölti vita is. Ezek nagy részén a szereplők csak kis különbséget mutattak egymáshoz képest, a helyi vitákon gyakran nagyítóval kellett keresni a különbséget két jelölt programja között.

Ilyen helyzetben kifejezetten kiélezett, sőt lényegében az egyetlen igazán izgalmas csörtét hozta a budapesti 8-as számú választókerület (Zugló) sorsa, ahol a Momentum által indított, eddig jobbára korrupcióellenes akcióval kitűnő Hadházy Ákos csap össze az eredetileg az ellenzék több pártja (MSZP, DK, Jobbik) által támogatott Tóth Csabával, a körzet jelenlegi parlamenti képviselőjével. Tóth eddigi viszonylag nagy arányú győzelmeinek köszönhetően erős esélyese lett volna Zuglónak, ám régi állítólagos korrupciós (sőt a pletykák szerint még súlyosabb) ügyei, és részben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciói miatt sokan elfordultak tőle, a kampányban ellenfelei pedig a szokásosnál jóval komolyabb mértékben támadták.

A Jobbik etikai vizsgálatot kezdeményezett a Hadházy Ákos által kirobbantott gyártelep-ügyben. Végül ilyen vizsgálat nem folyt, de akkor már látszott, hogy a Jobbiknak nem fűlik a foga Tóth támogatásához, lényegében kihátráltak mögüle, végül ezt szombaton be is jelentették.

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely kijelentette, hogy nem szavazna Tóthra, ha Zuglóban élne, ezzel a főpolgármester is kiszállt Tóth mögül, ami a korábbi rossz viszonyukat tekintve nem volt váratlan, inkább a késői időpont lepett meg sokakat. Ekkor már csak a DK (és a jelölő MSZP) állt mögötte, a DK először attól tette függővé a támogatás megvonását, hogy Karácsony hivatalosan is jelzi, hogy nem áll Tóth mögött. Ez nem történt ugyan meg, de a DK nem akart utolsó támogatója lenni a vállalhatatlanná vált zuglói képviselőnek, és ők is bejelentették, hogy kiszállnak.

Megkérdeztük Ceglédi Zoltán politikai szakértőt, mi a véleménye Tóth Csaba szerepéről az előválasztásban, illetve a képviselő és a többi párt viszonyáról.

(Az interjú azelőtt zajlott, hogy a mögötte álló pártok megvonták volna a támogatást Tóth Csabától, ám úgy érezzük, a képviselőjelölt szerepe így sem elhanyagolható az előválasztási folyamatban, így azt eredeti formájában közöljük.)

– Az ellenzéki előválasztási vitákban a legkülönbözőbb helyeken került elő Tóth Csaba neve. Az őt nem támogató pártok jelöltjei nem hagyták ki a ziccert, hogy a mögötte álló baloldali pártok orra alá dörgöljék a zuglói képviselő támogatását. A sajtóban a miniszterelnök-jelölti kampányra olykor használt „összegyurcsányozni” kifejezés mintájára mondhatjuk azt, hogy az egész előválasztási kampány „összetóthcsabázódott”? Mennyire befolyásolhatja Tóth Csaba – legfinomabban szólva – ellentmondásos személyisége és politikai múltja az egész előválasztás folyamatát?

– Láttunk már olyat, hogy egy személy körüli botrány a mögötte álló pártokra, sőt, az e pártok által máshol támogatott indulókra is hatással volt. Borkai ügye nem Győrben ütötte a legnagyobbat. A konfliktus alapja ott is az volt, hogy ami a jelöltről kiderült, az éles ellentétben áll a politikai közössége által vallott ideológiával, nézetekkel. Ez a Fidesznél a „keresztényi életmód”, az ellenzéknél a korrupció elleni küzdelem jelszavát jelenti. Ha Tóth Csabát nem pusztán vádak érik, de az Egyesült Ellenzék meggyőződik róla, hogy valóban korrupt, onnantól valóban tehertétel lesz az előválasztás során, és pláne, ha győz, és őt kell támogatnia minden ellenzékinek.

– Tóth Csaba és a nevéhez tapadó kérdéses események lehetőséget adnak-e arra, hogy legnegatívabb esettel számolva akár az egész ellenzéki előválasztás hitelességét megkérdőjelezzék?

– Ettől nem tartanék az ellenzék helyében. Tóth Csabáról a zuglóiak fognak dönteni. Ha megválasztják, az azt jelenti, hogy helyben az aktív ellenzéki szavazók körében neki nagyobb a támogatottsága, mint Hadházy Ákosnak. Ez nem az előválasztás hitelességét kérdőjelezi meg, ahogy Trump előválasztási sikere sem az előválasztás „hibája” volt, hanem egy rosszul taktikázó republikánus pártelit bűne. Itt is azt kell inkább ebben az esetben megkérdőjelezni, hogy milyen ellenjelöltet és milyen kampánnyal indítottak ellene.

Egy hete megnéztük, hogy a helyi lakosok melyik jelöltet részesítik előnyben:

– Nem látunk a színfalak mögé, de lehet-e egyáltalán elképzelésünk arról, mi a valódi oka, hogy a számos negatív kontextusban, gyakran korrupciós ügyekben felmerülő Tóth Csabához ilyen sokáig foggal-körömmel ragaszkodtak az őt jelölő pártok (és azok prominensei) – még az ellenzéki oldalon sokkal jobb reputációval rendelkező Hadházy Ákossal szemben is?

– Egyfelől hatékonysági szempontok: a focit gólra játsszák, a politikát mandátumra. Tóth Csaba kétszer is nyert egyéniben, Hadházy Ákos egyszer sem. Másfelől pedig ezek a győzelmek és a helyi pártépítés, az országosan is kiemelkedően erős zuglói szocialista szervezet Tóth Csabát erős politikussá teszik, aki az MSZP-t és személyesen Karácsony Gergelyt is „fogja” ezzel az erővel. Hadházy Ákosnak bár a külső, korrupcióellenes reputációja valóban jó, de az ellenzéki pártok élménye inkább az vele kapcsolatban, hogy nehéz természete van, és nem lojális a közösségéhez. A Fideszből az LMP-be, onnan Márki-Zay Péter mozgalmába, majd a Momentumhoz ülni azt eredményezi, hogy nem lesz stabil hátországod.

– Tóth Csaba láthatóan fontos ember volt a kampányban az őket jelölő pártok számára. Mi várható egy esetleges kudarcos szereplése esetén? Vajon Hadházy Ákos potenciális győzelme után (várhatóan a többi képviselőjelölthöz hasonlóan), meghajol a választói akarat előtt, esetleg még be is áll ellenfele mögé? Vagy – személyes véleménye szerint – ebben a sztoriban „lehet-e még valami” az ellenzéki képviselőjelöltek előválasztása után is?

– Ha nem Tóth Csaba nyeri az előválasztást, akkor a következő kérdés az, hogy (dacára annak, hogy ezt előzetesen például Fekete-Győr András kizárta) kap-e befutó helyet a közös listán. Ha igen, akkor nem számítok további konfliktusra. Ha nem, azt egyelőre akkor sem látom, hogy ez a befolyásos politikus pár hét múlva a semmibe hullana.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orosz ügynökök küldtek robbanó csomagokat a DHL-lel, repülőkatasztrófát akartak előidézni
A közlemény szerint a gyanúsítottak a Telegramon toborozták az embereket, és kriptóval fizettek nekik.


A litván főügyészség és a bűnügyi rendőrség közös közleményben számolt be arról, hogy orosz hírszerzéshez köthető személyek szervezték és irányították a DHL és a DPD által szállított csomagok felrobbantását. A nyomozás során hat kilogramm robbanóanyagot találtak, és tizenöt ember ellen emeltek vádat. Az érintettek között orosz, litván, lett, észt és ukrán állampolgárok is vannak, adta hírül az MTI.

A közlemény szerint

2024. július 19-én Vilniusban négy, házi készítésű robbanó- és gyúlékony anyaggal felszerelt csomagot adtak fel.

Egyikük másnap gyulladt ki a németországi Lipcsében, a DHL logisztikai központjában, röviddel azelőtt, hogy felrakták volna egy Nagy-Britanniába induló repülőgépre. Július 21-én egy DPD teherautón robbant fel csomag Lengyelországban, július 22-én pedig a DHL birminghami raktárában történt detonáció. A negyedik csomag Lengyelországban hibásodott meg, így nem gyulladt ki.

Litván biztonsági tisztviselők szerint az orosz összeesküvők ezekkel a csomagokkal azt tesztelték, miként lehetne robbanásokat előidézni az Egyesült Államokba tartó teherszállító gépeken.

A közleményben az is szerepel, hogy a robbanószerkezeteket masszázspárnákba rejtett időzített elektromos eszközökkel hozták működésbe.

A nyomozás adatai alapján a műveletet Daniil Hromov ukrán állampolgár – akinek Jaroszlav Mihajlov névre szóló orosz okmányai voltak – és a litván-orosz állampolgár, Tomas Dovgan Stabacinskas koordinálta. Ők szervezték meg 2024-ben az IKEA vilniusi raktárának felgyújtását is. A közlemény szerint a két férfi szigorú konspirációs elvek alapján osztotta meg egymás között a feladatokat.

A litván hatóságok három ember – Hromov, Stabacinskas és az orosz állampolgár, Andrej Baburov – ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A nyomozás feltárta, hogy

a szervezők a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül toboroztak embereket, akiket kriptovalutában fizettek ki.

Oroszország egyelőre nem reagált a litván közleményre. Korábban tagadta, hogy köze lenne az IKEA raktárának felgyújtásához, és az ellene irányuló vádakat oroszellenes tevékenységnek nevezte. Európai kormányok és titkosszolgálatok ugyanakkor már korábban is Moszkvát vádolták azzal, hogy szabotázsakciókat hajt végre Ukrajna szövetségesei ellen.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A svéd miniszterelnök Orbánt idézve emlékeztette Orbánt: a szabadság mindig nyugatról jön
Ulf Kristersson történelmi példákkal válaszolt Orbán kijelentéseire. A magyar kampánytól elhatárolódott, és határozott kritikát fogalmazott meg.


Ulf Kristersson svéd miniszterelnök nyílt levelet tett közzé az X-en, miután Orbán Viktor másodszor is az „összeomló Svédországról” írt bejegyzést. A svéd kormányfő reagálásában azt írta: tudja, hogy Magyarországon kampány zajlik, és Orbánnak most valódi kihívója van. Hozzátette, hogy

Svédország nem kíván részt venni a magyar választási kampányban, és nem is avatkozik bele.

Kristersson kiemelte, hogy Svédország mindig is Magyarország barátja volt. Példaként említette Raoul Wallenberget, a budapesti svéd nagykövetet, aki zsidókat mentett, valamint az 1956-os forradalom után Svédországba menekült magyarokat is. Azt írta, a demokratikus országok akkor is segítették egymást, és most is ezt teszik.

„Ezért támogatjuk, akárcsak 1944-ben és 1956-ban, azokat a demokratikus országokat, amiket az orosz tankok megpróbálnak lerohanni. Akkor Magyarországról volt szó, ma Ukrajnáról van szó.

És ha nem cselekszünk, holnap egy másik országról lehet szó.”

A svéd miniszterelnök arra is kitért, hogy éppen a demokratikus elköteleződés miatt fejezték ki többször aggodalmukat a magyarországi folyamatokkal kapcsolatban. „És ezért kérdezünk rá, amikor elmész kávézni ugyanannak az országnak a vezetőjével, amelyik 1956-ban elfojtotta honfitársaid szabadságharcát, és amelyik ma megtámadja a szomszédodat, Ukrajnát.”

A vita azután kezdődött, hogy Orbán Viktor az X-en megosztott egy részletet a Harcosok Klubja hétvégi edzőtáborában mondott beszédéből. Ebben arról beszélt, hogy Svédországban a bűnözői hálózatok svéd gyerekeket használnak gyilkosként, és szerinte több mint 280 kiskorú lányt tartóztattak le gyilkosság miatt.

Ulf Kristersson felháborítónak és valótlan állításnak nevezte a magyar miniszterelnök szavait,

és azt írta: Orbán szétrombolja a jogállamiságot.

Az Orbán által említett letartóztatásokra vonatkozó adat nem felelt meg a valóságnak. Svédországban 2024-ben összesen 92 emberölés történt, ezeknek is csak kis részét követték el nők.

Kristersson bejegyzésében egy 2007-es Orbán-idézetet is megosztott, amely így szól: „az olaj keletről jöhet, de a szabadság mindig nyugatról jön.”

„A Nyugat egyfajta új generációjaként üzenetünk a nálunk fiatalabbaknak az, hogy ragaszkodjunk egy nyugati típusú Magyarországhoz, ne hagyjuk, hogy Magyarország letérjen nyugati útjáról, és szeressük, hogy Magyarország egy nyugati típusú ország, ami azt jelenti, hogy hiszünk az emberek szabad akaratában és az egymás iránti kölcsönös felelősségvállalásban, amelyet magunkra vállalunk, amelyek a nyugati kultúra elválaszthatatlan részei" - írta a svéd miniszterelnök.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiller István: Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt
A volt oktatási miniszter szerint az iskola ma nem a gyerekekről szól, hanem arról, mit diktál a hatalom.


Hiller István szerint komoly problémák vannak a magyar oktatásban az alapkészségek terén.

A volt oktatási miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 6–14 évesek 25–27 százaléka funkcionális analfabéta.

Ezek a gyerekek ugyan el tudják olvasni a szöveget, de nem értik meg annak lényegét, nem tudják elmondani, miről szól, írta a Népszava.

Az MSZP politikusa úgy látja, a jelenlegi rendszerben nem a gyermekek igényei állnak a középpontban. Szerinte a magyar iskola nem értük van, hanem

a hatalom mondja meg, mit kell tanulniuk, és akkor számítanak eredményesnek, ha azt megtanulják.

Úgy fogalmazott, a sikeres oktatáspolitika lényege éppen az lenne, hogy az iskola a gyermek érdekeit szolgálja.

Hiller István azt mondta, Orbán Viktor olyan iskolát tart követendő példának, amilyenbe ő is járt. „Ezért a 70-es évek oktatáspolitikai eszközeit” hozta vissza – fogalmazott. Hozzátette: „Berakták egy iskolába, ahol megtanult írni, olvasni.” Szerinte a miniszterelnök tehetséggel és szorgalommal rendelkezett, ez vitte előre.

A volt miniszter úgy véli, az oktatás államosítása és a régi rendszer visszaállítása nem szakmai viták alapján történt, hanem a miniszterelnök akaratából.

Az oktatási rendszer központosítását Eötvös József korához hasonlította, aki 1867 és 1871 között vezette a vallás- és közoktatási tárcát. Úgy látja, a mostani Nemzeti alaptanterv hangulata a ’70-es éveket idézi.

Emlékeztetett arra, hogy 1978-ban Kádár János pártja olyan határozatot hozott, amely 70–30 százalékban határozta meg a központi és helyi tananyag arányát. Hiller szerint ma ez az arány 90–10 százalék, mert az az elvárás, hogy minden iskolában ugyanaz történjen. Úgy gondolja, ez nem felel meg annak, ahogyan a mai gyerekek élnek.

Hiller István arról is beszélt, hogy a Fideszben korábban olyan politikusok foglalkoztak az oktatással, mint Pálinkás József vagy Pokorni Zoltán, de mára kiszorultak.

Szerinte Orbán Viktor az iskolát a hatalomgyakorlás és -megtartás eszközének tekinti.

Kiemelte azt is, hogy a kormányzat már nem a közoktatás, hanem a köznevelés szót használja, és a jogszabályokban sem szerepel az oktatás kifejezés.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely szerint a svédeknek kellene bocsánatot kérniük
Orbán Viktor posztjában Magyarországot biztonságosnak, Svédországot káoszosnak állította be. A svéd bűnügyi adatok szerint ennek töredéke igaz, a Fidesz mégsem hátrál.


Orbán Viktor reggel két fotót posztolt az X-en. Az egyik színes képen Magyarország látszik, a miniszterelnök szerint itt biztonság és rend van. A másik fekete-fehér képen Svédország szerepel, a felirat szerint ott a bevándorlás miatt összeomlott a közrend.

Az RTL Híradó megkeresésére a svéd rendőrség azt mondta, hogy a miniszterelnök által említett számok súlyosan túlzóak. A svéd Bűnmegelőzési Tanács közölte, nem tudják, honnan származnak ezek az adatok. Hivatalos statisztikáik szerint 2024-ben 3 tizenöt éves, 1 tizenhat éves és 4 tizenhét éves nő ellen indult eljárás emberölési ügyben.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormányfő a svédeket bírálja. A Harcosok Klubja táborában azt mondta: „Letartóztattak 284 kiskorú lányt emberölés miatt.” Orbán Viktor szerint Svédország kijelentkezett a nyugati civilizációból.

Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy nem kérnek bocsánatot, mert szerinte Svédország az elmúlt években ok nélkül vádolta Magyarországot jogállamisági ügyekben.

„Hogy a svéd–magyar kapcsolatokban kinek kellene bocsánatot kérnie kitől, akkor biztos vagyok benne, hogy a svédeknek, tőlünk”

– fogalmazott.

A Fidesz kommunikációs igazgatóját kedden kérdeztük, tervezik-e korrigálni a miniszterelnök kijelentését. Menczer Tamás szerint erre nincs szükség. „Amikor a svéd miniszterelnök vitatkozik a témában akkor nem Orbán Viktorral vitatkozik, hanem a saját népével vitatkozik, a tényekkel vitatkozik. És mindennek az oka egészen nyilvánvalóan – amit Svédországban látunk – a bevándorlás.”

Orbán Viktor Szekszárdon a bevándorlásról is beszélt. „Oda a biztonság, betörtek a migránsok” – mondta.

Az RTL által megkérdezett politikai elemző szerint a Fidesz azért vette elő újra a migráció témáját, hogy összetartsa a törzsszavazóit. Úgy látja, új választók bevonzásához ez kevés lehet, és nem ez az a téma, amellyel nagyobb tömegeket tudnak megszólítani.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai szerint a menedékkérelmek száma 2020 óta csökkent. Tavaly 29 kérelmet kapott a magyar hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET: