Az oktatók és a hallgatók jelentős tiltakozásának ellenére pénteken megszavazta a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa, hogy áttérnek az alapítványi modellre.
A Szegeder információi szerint a vita megközelítőleg két és fél órán keresztül tartott, amelynek végén a korábbi rektor, Szabó Gábor azt mondta:
„arról egyeztettek Palkovics Lászlóval, hogy csak akkor kéri az egyetem a modellváltást, ha az általuk kért feltételek teljesülnek. Ha a miniszter akár a szavazás után azt mondja, hogy nem tudja ezeket teljesíteni, nem lesz modellváltás”.
A szenátus végén 29 igen, 19 nem, 2 tartózkodás mellett megszavazták a modellváltást.
Korábban Botka László, a város polgármestere is csatlakozott a tiltakozókhoz. Szerinte több probléma is van a modellváltással.
Az egyik, hogy ezzel az intézmény szenátusa és a hallgatói önkormányzata arról döntene, hogy a Fidesz által öt élethossziglan kinevezett és visszahívhatatlan kurátor tulajdonába adja a Szegedi Tudományegyetemet.
De így szerinte az egyetem évi közel 100 milliárdos költségvetése is elszámolhatatlanná válna, emellett pedig minden egyetemi dolgozó elveszítené közalkalmazotti státuszát, és hatalmas leépítésekre is számítani lehet.
Támogatta a modellváltást pénteki szavazásán a Pécsi Tudományegyetem szenátusa is. A tagok 29 igen, 9 nem és 1 tartózkodás mellett döntöttek így, közel két órás vita után.
A határozatban többek között feltételként fogalmazták meg, hogy a fenntartó alapítvány kuratóriumának legalább hét tagúnak kell lennie, a tagokat az egyetem javaslata alapján kell kijelölni, az egyetem majdani alapító okiratát jóvá kell hagynia a szenátusnak, illetve az egyetemnek részt kell vennie mind saját, mind az alapítvány alapító okiratának kidolgozásában, valamint hogy a munkavállalókat kollektív szerződéssel kell majd alkalmazni, és a klinikán dolgozóknak is meg kell kapniuk az egészségügyi béremelést.
Pécs polgármestere, Péterffy Attila szintén Facebook-bejegyzésben részletezte, miért nem ért egyet a modellváltással.
A polgármester szerint egyrészt a helyzet átláthatóságával van probléma:
„a Pécsi Tudományegyetem tervezett modellváltása kapcsán az elmúlt hetekben sem kristályosodott ki a pontos kormányzati szándék, egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot” – írta a polgármester.
Pécs első embere emellett a néhány hét alatt történő, erőltetett és az érintettek bevonása nélküli átszervezést ellentétesnek látta az önrendelkezéssel, az egyetemi autonómiával és a demokrácia működésével.
Az alapítványi modell értelmében szerinte az intézmények élére kinevezett kuratóriumok akár teljhatalmat is kaphatnak az egyetemi irányítás fölött. Ezzel erősen leszűkítve az egyetemi szenátusok jogköreit.
A külföldi hasonló modellű magánegyetemekkel ellentétben az így kialakított intézményeket továbbra is az állam fogja finanszírozni, de az államtól a fenntartói jogot az alapítványok kezébe helyezik át. Ennek értelmében az alapítványi kuratóriumok rendelkeznek majd az intézmények költségvetése, éves beszámolója, szervezeti és működési szabályzata, intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási terve fölött.
Az oktatók és a hallgatók jelentős tiltakozásának ellenére pénteken megszavazta a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa, hogy áttérnek az alapítványi modellre.
A Szegeder információi szerint a vita megközelítőleg két és fél órán keresztül tartott, amelynek végén a korábbi rektor, Szabó Gábor azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A világ légvédelme jelenleg nincs felkészülve az ilyen típusú drónokra – egy teljesen új orosz szuperfegyvert fogtak el az ukránok
Egy szakértő szerint a fegyver olyan dolgokat tud, amikkel eddig még nem találkoztak. Ugyanakkor a drónba épített amerikai technológia eredete is kérdéseket vet fel.
2025 júniusában az ukrán légvédelem egy drónt fogott el a Szumi régió felett, ami első ránézésre úgy nézett ki, mint egy szokásos Shahed-136-os szerkezet. Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy egy sokkal fejlettebb típusról van szó.
Az orosz MS001 egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amit mesterséges intelligencia irányít.
A drón rendszerét egy apró, tenyérnyi méretű, Nvidia Jetson Orin szuperszámítógép működteti, amely másodpercenként akár 67 billió műveletet is képes elvégezni. Ennek köszönhetően az eszköz valós időben készít hőkamerás felvételeket, felismeri a tárgyakat, elemzi a telemetriai adatokat, és feldolgozza a fedélzeti információkat.
A mesterséges intelligencia lehetővé teszi, hogy a drón önállóan válasszon célpontokat, még akkor is, ha GPS-zavarás vagy elektronikus hadviselés éri. Emellett az MS001 képes más drónokkal együttműködve, rajban repülni, folyamatosan megosztva az adatokat, és repülés közben dinamikusan módosítja az útvonalát. Ez segít kompenzálni, ha a rajból több egység is megsemmisül.
Vlagyiszlav Klocskov ukrán vezérőrnagy a LinkedInen azt írta, hogy
„az eszköz már nem koordinátákat hordoz, hanem gondolkodik, és úgy választ célpontot”. A szakértő szerint a világ légvédelme jelenleg nincs felkészülve az ilyen típusú drónokra.
A drónba épített amerikai technológia eredete is kérdéseket vet fel. Az Egyesült Államok 2022-ben szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek többek között megtiltották a fejlett chipek exportját. Elemzések szerint azonban 2023-ban több mint 17 millió dollár értékű Nvidia-alkatrész jutott el Oroszországba a szürkepiacon keresztül, főként Hongkongon, Szingapúron, Törökországon és Kínán át.
2025 júniusában az ukrán légvédelem egy drónt fogott el a Szumi régió felett, ami első ránézésre úgy nézett ki, mint egy szokásos Shahed-136-os szerkezet. Amikor azonban közelebbről is megvizsgálták, kiderült, hogy egy sokkal fejlettebb típusról van szó.
Az orosz MS001 egy olyan pilóta nélküli légi jármű, amit mesterséges intelligencia irányít.
A drón rendszerét egy apró, tenyérnyi méretű, Nvidia Jetson Orin szuperszámítógép működteti, amely másodpercenként akár 67 billió műveletet is képes elvégezni. Ennek köszönhetően az eszköz valós időben készít hőkamerás felvételeket, felismeri a tárgyakat, elemzi a telemetriai adatokat, és feldolgozza a fedélzeti információkat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Csütörtökön délután térhet vissza a Földre Kapu Tibor, de sok minden befolyásolhatja még a visszautat
A magyar űrhajós már túl van több tucat kísérleten az ISS fedélzetén. Most készülnek a hazatérésre, de még bármi közbejöhet – az időjárástól a kapszula műszaki állapotáig.
Közel két hete indult útnak a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról. Az Axiom–4 küldetés egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor is. Június 26-án sikeresen dokkoltak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), azóta több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el.
A küldetés már az utolsó heténél jár. Július 7-én az Axiom Space közleményt adott ki, amely szerint a legénység befejezi az utolsó kutatási ciklusokat, és már megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez arra utal, hogy minden a terv szerint halad.
A jelenlegi tervek szerint július 10-én 12:00-kor (magyar idő szerint 14:00-kor) válnának le az ISS-ről. A Dragon „Grace” nevű kapszula néhány órával később a Csendes-óceánba érkezne meg, Kalifornia partvidékéhez közel.
A pontos leszállási helyet az időjárás és az óceáni viszonyok határozzák meg.
Három dolog is közbeszólhat, és módosíthatja a visszatérés időpontját. Az első az időjárás. A kapszula ejtőernyős süllyedése és tengeri leszállása csak akkor történhet meg, ha a szél és a hullámzás nem jelent veszélyt. Ha ezek nem megfelelőek, a NASA és az Axiom Space akár az utolsó pillanatban is elhalaszthatja a visszatérést.
A második tényező a kapszula műszaki állapota. Minden indítás és leszállás előtt átvizsgálják a rendszereket. Egy hiba – például az automatikus irányító rendszer problémája vagy szoftveres anomália – akár napokra is eltolhatja a leszállást. Korábban már előfordult, hogy oxigénszivárgás miatt napokkal később tudtak csak elindulni.
A harmadik ok, ami miatt tovább maradhatnak, a tudományos program meghosszabbítása. Olyan orvosi, biológiai és technológiai kísérleteket végeznek, amelyek fontosak lehetnek a Hold- és Mars-missziókhoz. Vizsgálják többek között a mikroalgák túlélőképességét, a csontritkulás súlytalanságban való modellezését, és a mesterséges izomszövetek viselkedését. Ha ezek közül valamelyik tovább tart, a földi tudóscsoportok kérhetik a küldetés meghosszabbítását, ha az ISS és a Dragon kapacitása ezt engedi.
Ha tehát minden a tervek szerint alakul, július 10-én délután visszatérhetnek a Földre. A leszállás után a SpaceX csapata emeli ki őket a tengerből. Ezután orvosi vizsgálatok és első interjúk következnek.
Közel két hete indult útnak a SpaceX Falcon 9 rakétája a floridai Cape Canaveralról. Az Axiom–4 küldetés egyik résztvevője a magyar Kapu Tibor is. Június 26-án sikeresen dokkoltak a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), azóta több mint 60 tudományos kísérletet végeztek el.
A küldetés már az utolsó heténél jár. Július 7-én az Axiom Space közleményt adott ki, amely szerint a legénység befejezi az utolsó kutatási ciklusokat, és már megkezdték a felszerelések átcsoportosítását a Dragon kapszulába. Ez arra utal, hogy minden a terv szerint halad.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Az emberi minőség dönt majd, ezért gondolom, hogy nyerni fogunk, a Fideszben felhalmozódott erény, tudás, tapasztalat „verhetetlen, de nem örökre”
A miniszterelnök szerint Zelenszkij egy komédiás, az ellenzékről pedig azt mondta, hogy árulásra nem lehet közösséget építeni. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk - közölte.
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij került. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Szerinte a háború okozza Európa legtöbb gondját, az inflációtól az élelmiszerárak drágulásáig. A találkozójuk hosszúra nyúlt, Orbán úgy látta, hogy „az idő nem az ukrán elnök oldalán áll”, mert az oroszok a fronton előnyben vannak, és szerinte a következő amerikai elnök „ki fog jönni a háborúból”, így Európa egyedül marad. Ezt a helyzetet „Transzatlanti hasadásnak” nevezte, és hozzátette: „magunkra fogunk maradni, és a háború összes következményével” nekünk kell majd szembenéznünk.
Orbán szerint Zelenszkij újfajta vezető:
„Influenszer politikus vagy színész politikus, komédiás”.
Úgy látja, az ukrán elnök nem tudott vele mélyebb összefüggésekről beszélni. A magyar kormányfő szerint Németország – és ezzel együtt Európa – az utolsó biztosíték, amely még egyben tartja Ukrajnát, de ez szétzilálja a NATO-t. „Egy Európa, Amerika szétválást látok ebben a kérdésben” – mondta, majd hozzátette: Európa pénzügyi, gazdasági és közbiztonsági terhekkel marad magára.
Donald Trump béketerve is szóba került. Orbán szerint azért bukott meg, mert Európa továbbra is pénzeli Ukrajnát, az USA fenyeget, Oroszország pedig nem hátrál meg. „Széttart a dolog”, így senki sem mond le az eddigi áldozatokról.
„Nekem nem dolgom, hogy nagyfiúknak tanácsot adjak”
– jegyezte meg, majd kijelentette: szerinte csak egy amerikai–orosz csúcs hozhat érdemi előrelépést, „telefon nem fog segíteni”. Békepártinak Törökországot, az USA-t, Magyarországot és Szlovákiát sorolta, míg az EU többi 25 tagállamát háborúpártinak nevezte.
Ukrajna jövőjéről így fogalmazott: „nehéz bármit mondani egy olyan ország önvédelmi háborújáról, ahol naponta százak vagy ezrek halnak meg”. Hangsúlyozta Ukrajna jogát a saját döntéshez, de hozzátette: „egy dolgot nem kérhet tőlünk, hogy egy elhibázott stratégiában mi segédkezet nyújtsunk neki”. Megerősítette, hogy a háború és Ukrajna EU-csatlakozása szerinte tönkretenné az uniót. Úgy vélte, „egy nukleáris nagyhatalom nem tud háborút veszíteni”, ezért a fronton nem lehet Oroszországot legyőzni.
Az uniós folyamatokról elmondta, hogy a magyar vétóval egy időre megállította a csatlakozási tárgyalásokat. Ugyanakkor úgy véli, „Brüsszelben olyan jogsértések uralkodnak már”, hogy megpróbálhatják kikerülni Magyarországot – igaz, csak átmenetileg. Szerinte a végső döntésnél elkerülhetetlen lesz a teljes egyhangúság. Hozzátette, hogy Brüsszelnek egyszer be kell ismernie: „ezt a háborút elvesztette”, ami szerinte „földrengésszerű politikai következményekkel” jár majd.
Orbán a volt igazságügyi miniszterről is beszélt. Nem szeretné Varga Judit magánéletét kiteregetni, mert „nem helyes, kapnék is az édesanyámtól”, de elárulta, hogy a miniszter háromszor is le akart mondani másfél év alatt, mert nem bírta a Magyar Péterrel való bántalmazó kapcsolatot. Hozzátette: a kegyelmi ügy ütötte ki végleg a biztosítékot, ez sodorta el Vargát a kormányból.
A TISZA Párttal kapcsolatban Orbán arról beszélt, hogy – bár a nevét nem mondta ki – az ellenzék egy része „külföldről kapott utasítás alapján” próbálja összeterelni a kormányellenes szavazókat, és „kikiáltották magukat győztesnek” jóval a választás előtt.
Szerinte „becsületes küzdelemben” a Fidesz jövőre is nagy aránnyal győz,
mert a TISZA nem klasszikus párt, hanem „digitális politikai mozgalom”, ahol nem lehet tudni, valódi emberek vagy álprofilok állnak-e a számok mögött.
Orbán úgy látja, hogy az ellenzéki szereplőket újra egy táborba terelhetik, ahogy 2022-ben, és ugyanaz lesz a végeredmény is. A párt digitális mozgalmával szemben további kételyei vannak, mert sok benne a csalás és az álprofil. „A politika emberi dolog is, akármilyen karakterek nem nyerhetnek” – mondta, majd hozzátette: „Képzelje el, ha Lázárnak küldenék egy sms-t” – utalva arra, mondta ezt arra, hogy nála nem működik a kézi vezérlés. Úgy véli, a választási siker alapja, hogy
a Fideszben a felhalmozott erény, tudás, tapasztalat segíti majd őket. „Én szerintem ez verhetetlen”, bár nem örökre.
Előkerült Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívási ügye is. Orbán szerint nem szerencsés, ha egy katonai vezető ilyen történetbe keveredik, „Becsúsznak ilyen balesetek”, és kevés katona követne szívesen ilyen parancsnokot. Hozzátette: „A hadsereg főparancsnoka nem a miniszterelnök, ez nehezíti a dolgunkat”, utalva arra, hogy más országokban – például az Egyesült Államokban vagy Törökországban – más a rendszer.
Szó esett arról is, hogy a brüsszeli döntéshozók szerint nem szabad „torzítani” a piacot nemzeti intézkedésekkel. Orbán úgy látja, a gazdák számára ingyenes öntözővíz ellen hozott szabály mögött is ez a logika áll, és a TISZA Párt is ezt követi, amikor megszavazza.
Beszélt arról is, hogy az új technológiák terén elveszettnek érzi magát, de szerinte továbbra is kell az emberi tényező. „Bűnre nem lehet pártot építeni, hitszegésre nem lehet pártot építeni, árulásra nem lehet közösséget építeni – vagy csak átmenetileg.” Úgy véli, ez
az emberi tényező az oka annak, hogy 2026-ban is győzni fognak. Több ezer felsővezetőjük van, akiket az emberek ismernek, látják az erősségeiket és a gyengeségeiket. „A politika mégiscsak karakterekből épül föl. A karaktereknél a történelem számít. Mi együtt lélegzünk ezzel az országgal 1988 óta, amióta megalakultunk”
Orbán Viktor szerdán délután interjút adott a Patrióta Extrában, ahol Gerhardt Mátéval beszélgetett.
Már az elején szóba került Ukrajna és Volodimir Zelenszkij került. A kérdező emlékezetett rá, hogy a magyar miniszterelnök tavaly még kezet fogott az ukrán elnökkel, most viszont - szerinte - Zelenszkij nyíltan fenyegeti Magyarországot. Orbán elmondta: egy éve azért ment Kijevbe, hogy az EU érdekeit képviselje, nem pedig hogy beleszóljon a háborúba. „Kijevben kezdtem – és elutasítás volt” – idézte fel, hozzátéve: Zelenszkij visszautasította a béketeremtő szándékot, mert szerinte az idő neki dolgozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Büntetőjogász: a TISZA Párt „út a börtönbe” nevű programja jogilag megvalósítható, még kétharmad sem kell hozzá
Zamecsnik Péter szerint a tiszás elképzelés nemcsak egy politikai üzenet, hanem jogilag is megvalósítható lehetőség, amennyiben egy új politikai erő választási győzelmet arat. Azt is elmondta, hogyan lehetséges.
Zamecsnik Péter büntetőjogász szerint az elmúlt másfél évtized többféle bűncselekmény gyanúját is felveti. A KlubrádióMegbeszéljük című műsorában azt mondta, a gyanús ügyek között szerepelhet hűtlen kezelés, pénzmosás, sikkasztás, kartellezés, gazdasági vesztegetés is. Úgy fogalmazott: „A büntetőjog tárháza elég széles ahhoz, hogy aki keres, az talál.” A műsorban a házigazda, Bolgár György arról kérdezte, hogyan vihető át a gyakorlatba a TISZA Párt „út a börtönbe” terve a jogállami keretek között.
A jogász szerint a TISZA Párt „út a börtönbe” nevű programja nemcsak egy politikai üzenet, hanem jogilag is megvalósítható lehetőség, amennyiben egy új politikai erő választási győzelmet arat.
A beszélgetésben elhangzott, hogy több szakember illúziónak tartja a számonkérést, Zamecsnik mégis óvatos, de határozott optimizmussal szólt a lehetőségekről.
A beszélgetés során arról is beszélt, hogy a bűncselekményeket elkövetők gyakran úgy gondolják, hogy nem fognak lebukni, mert biztosak abban, hogy „olyan profi módon csinálják azt az adott cselekményt, hogy erre soha senki az életben nem fog rájönni”. Szerinte azonban hibák mindig előfordulnak, és ezeket nem lehet teljesen kizárni. Példaként említette a Matolcsy György nevéhez köthető jegybanki ügyeket, ahol úgy fogalmazott: egyes szereplők „úgy gondolták, hogy miután ők valahol nagyon magasan vannak, azt csinálnak, amit akarnak”.
Zamecsnik a Mátrai Erőmű ügyét is felidézte, ami szerinte különösen problémás lehet. Mint mondta: „Ha valaki meg tudja magyarázni, hogy miként került magánkézbe az erőmű, majd, miután kivettek belőle mindent, az állam miért vette vissza többszörös áron – ez feketén-fehéren hűtlen kezelés.” Úgy látja, az ilyen szintű döntések nem alacsonyabb szinteken születnek, hanem magasabb vezetői körökben. A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy
az elévülési idők jelenthetnek akadályt, de az eljárás megindítása már megszakítja ezt a határidőt.
Arra is kitért, hogy egy gyanúsított, akinek választania kell a börtön és a vallomástétel között, általában együttműködik a hatóságokkal. Szavaival élve: „az esetek döntő többségében el fogja mondani”.
Zamecsnik szerint az elszámoltatás kulcsa az lehet, ha nyilvánosságra kerülnek azok a dokumentumok és szerződések, amelyeket jelenleg titkosítottak. Ezek érinthetik például a kínai vasútépítési projekteket vagy az orosz gázszerződéseket. „Miután nyilvánossá válnak ezek az iratok, el lehet kezdeni elemezni, hogy milyen tényállások és törvényi elemek merülnek fel. A jogászoknak és hatóságoknak akkor lesz dolguk, amikor végre látják, miről van szó” – tette hozzá, majd azt is hangsúlyozta: „csak és kizárólag törvényes módon tudom ezt elképzelni”, ezért elutasítja a visszamenőleges hatályú jogalkotást.
Végül arról beszélt, hogy az elszámoltatás elindításához nem feltétlenül kell kétharmados többség.
„Az új kormány, ha egyszerű többséggel is rendelkezik, feloldhatja a titkosításokat, új irányt szabhat a nyomozásoknak, és törvényt hozhat a pótmagánvád lehetőségének kiterjesztéséről, ha esetleg a legfőbb ügyész szabotálná a nyomozást”
– mondta. „Én azt gondolom, hogy a rendőrség feladata a cselekmények nyomozása, és egy kormányváltás után a Belügyminisztériumnak vagy az Országos Rendőr-főkapitányságnak kutya kötelessége lesz lépni” – mondta. Hozzátette: „sima 50+1 százalékos többséggel is lehet olyan törvényeket hozni, amelyek a pótmagánvád intézményét kiterjesztik a magyar állampolgárokra”, így akkor is tovább vihető egy ügy, ha az ügyészség nem emel vádat.
„Sosem szabad leszegett fejjel menni és beletörődni, hogy úgyse fog menni, meg kell próbálni” – zárta a beszélgetést.
Zamecsnik Péter büntetőjogász szerint az elmúlt másfél évtized többféle bűncselekmény gyanúját is felveti. A KlubrádióMegbeszéljük című műsorában azt mondta, a gyanús ügyek között szerepelhet hűtlen kezelés, pénzmosás, sikkasztás, kartellezés, gazdasági vesztegetés is. Úgy fogalmazott: „A büntetőjog tárháza elég széles ahhoz, hogy aki keres, az talál.” A műsorban a házigazda, Bolgár György arról kérdezte, hogyan vihető át a gyakorlatba a TISZA Párt „út a börtönbe” terve a jogállami keretek között.
A jogász szerint a TISZA Párt „út a börtönbe” nevű programja nemcsak egy politikai üzenet, hanem jogilag is megvalósítható lehetőség, amennyiben egy új politikai erő választási győzelmet arat.
A beszélgetésben elhangzott, hogy több szakember illúziónak tartja a számonkérést, Zamecsnik mégis óvatos, de határozott optimizmussal szólt a lehetőségekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
