Még mindig nem zárták körbe teljesen a peresztegi dögkutat, ahová a rábapordányi állattartó telepről viszik a leölt állatokat – írta meg a birtokába jutott helyszíni fotókra hivatkozva a Telex. A portál szerint sokan attól félnek, hogy a vadállatok széthordják a száj- és körömfájás-vírussal fertőzött tetemeket.
A peresztegi polgármester azt állítja, hogy a vadásztársaságok vegyszerrel permetezték körbe a területet a vadállatok távoltartására.
A hatóságok közben építik a kerítést, a katonák őrzik a helyszínt, és vadriasztókat is felszereltek. „Amíg hordják a tetemeket – és még hordják – a zaj és az emberi tevékenység úgyis elriasztja az állatokat” – fűzte hozzá Sellei Tamás.
Pénteken a helyiek több tiltakozó akciót is szerveztek, hogy megakadályozzák a dögkút kialakítását az otthonuk közelében. Reggel élőláncot alakítottak, délután lakossági fórumot tartottak, este pedig kb. száz civil próbálta elzárni a dögkúthoz vezető utat. Két órán át akadályozták a kamionforgalmat, de végül felszólításra hazamentek.
A hatóságok pénteken úgy döntöttek, hogy újabb, száj- és körömfájás-vírussal fertőzött, kényszervágásra ítélt állatokat is a peresztegi telepre szállítanak. A hatóságok a következményekkel és a biztonsági szabályokkal kapcsolatban tájékoztatást ígértek a lakóknak.
Nagy István agrárminiszter szombaton közölte, hogy a fertőzött telepen 875 szarvasmarhát öltek le, és a teljes sertésállományt is felszámolják. Vasárnapra ezeket is elföldelik. A miniszter szerint a sertések „vírusgyárakká” válhatnak, ha rájuk is átterjed a fertőzés.
A ragadós száj- és körömfájás 2025. március elején jelent meg újra Magyarországon, több mint 50 év után, először egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen. Azóta öt további helyszínen azonosították a vírust, köztük Rábapordányban is. A hatóságok szigorú intézkedéseket vezettek be, több ezer állatot leöltek. Április közepére a járvány terjedését állítólag sikerült megfékezni, újabb kitörést azóta nem jelentettek, de a veszély nem múlt el, hiszen a tetemekről továbbterjedhet a betegség.
Még mindig nem zárták körbe teljesen a peresztegi dögkutat, ahová a rábapordányi állattartó telepről viszik a leölt állatokat – írta meg a birtokába jutott helyszíni fotókra hivatkozva a Telex. A portál szerint sokan attól félnek, hogy a vadállatok széthordják a száj- és körömfájás-vírussal fertőzött tetemeket.
A peresztegi polgármester azt állítja, hogy a vadásztársaságok vegyszerrel permetezték körbe a területet a vadállatok távoltartására.
A hatóságok közben építik a kerítést, a katonák őrzik a helyszínt, és vadriasztókat is felszereltek. „Amíg hordják a tetemeket – és még hordják – a zaj és az emberi tevékenység úgyis elriasztja az állatokat” – fűzte hozzá Sellei Tamás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden délután öt órakor kiáll a Ferenciek terére, és kisétál az Erzsébet hídra, pedig a Kúria sem engedélyezte a rendőrség által korábban elutasított tüntetést.
A független országgyűlési képviselő azt írta: „Kádár rendszerében három főtől lehetett betiltani egy gyűlést, Orbán már két főtől is fél. Egy főt talán még nem tudnak betiltani.”
Hadházy május 1-jére is újabb tüntetést jelentett be a hídra, mivel az munkaszüneti nap, így a rendőrség nehezebben hivatkozhat a forgalom aránytalan zavarára. Úgy fogalmazott: „A betiltott keddi tüntetésre sok válasz adható, de csak egyetlen válasz az igazán csattanós: ha május 1-jén újra rengetegen, az eddigieknél is többen lesznek a hídnál!”
A Kúria szombaton utasította el Hadházyék fellebbezését. A képviselő erre azt írta, „mondvacsinált, zagyva indokokkal, politikai megrendelésre” tiltották be ugyanazt a tüntetést, amit egy hete még engedélyeztek.
„Bevallom, még engem is meglepett kicsit, hogy ennyire félnek ezektől a demonstrációktól. Másképp nem merték volna megtenni, hogy miután négy alkalommal tudomásul vették, most hirtelen tiltott lett az Erzsébet hídon tiltakozni.”
A rendőrség egyébként forgalmi okokra, valamint mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan megzavarására hivatkozva nem engedte meg, hogy Hadházyék kedden újra elfoglalják az Erzsébet hidat. Ehelyett csak az I. kerületi Tabán területére adtak ki engedélyt. A képviselő levezette a posztban, hogy ezt miért nem tartja elfogadhatónak:
„Ha valaki esetleg nem érti, eddig miért a hídon tüntettünk, az ebből is megértheti: minden tüntetés annyit ér, amennyi látszik belőle. A propaganda számtalanszor bebizonyította, hogy képes a legnagyobb ellenzéki megmozdulásokat is törpe baráti összejövetelként bemutatni. Az Erzsébet híd lezárásával generált dugók nem öncélúak, pláne nem az autósok „szívatása” a cél: egy diktatúra határán táncoló országban ez az egyetlen módja annak, hogy a tiltakozásunk látható legyen.”
A honatya nem fogadta el a korlátozó határozatot, ezért fellebbezett, de a Kúria elutasította a kérelmet.
A bíróság szerint a bejelentőnek nincs alanyi joga arra, hogy ugyanazon a helyszínen tartson gyűlést, ahol korábban már négy alkalommal megtartotta. A Kúria szerint a gyülekezési szabadság kiterjed a helyszín megválasztására is, mert annak önmagában kommunikációs értéke lehet, de ez a jog sem korlátlan.
A hetek óta tartó megmozdulások oka az Alaptörvény 15. módosítása, amit a fideszes kétharmad elfogadott az Országgyűlésben és a köztársasági elnök is ellenjegyzett. Az egyik pont szerint a gyermekek védelme fontosabb, mint a gyülekezéshez való szabad jog. Ezzel indokolták, hogy a rendőrség ne engedélyezze a Pride-ot. Az alkotmányba ezzel a módosítással került be az is, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, és bizonyos esetekben felfüggeszthetik emberek magyar állampolgárságát.
Hadházy Ákos a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kedden délután öt órakor kiáll a Ferenciek terére, és kisétál az Erzsébet hídra, pedig a Kúria sem engedélyezte a rendőrség által korábban elutasított tüntetést.
A független országgyűlési képviselő azt írta: „Kádár rendszerében három főtől lehetett betiltani egy gyűlést, Orbán már két főtől is fél. Egy főt talán még nem tudnak betiltani.”
Hadházy május 1-jére is újabb tüntetést jelentett be a hídra, mivel az munkaszüneti nap, így a rendőrség nehezebben hivatkozhat a forgalom aránytalan zavarára. Úgy fogalmazott: „A betiltott keddi tüntetésre sok válasz adható, de csak egyetlen válasz az igazán csattanós: ha május 1-jén újra rengetegen, az eddigieknél is többen lesznek a hídnál!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Odavitték a vírust?” – Németh Balázs a Partizánt és a Tisza Pártot is gyanúba keverte a száj- és körömfájás-járvány kapcsán, a polgármester erre hazugsággal vádolja
A Fidesz politikusa szerint a pordányi sertéstelep vezetője Bóna Szabolcs a Tisza Párt agrárszakértője, és februárban részt vett a párt kongresszusán is. A falu polgármestere, Visy László erre azt írta: „Az igazságérzetem nagyobb annál a hazugságnál, amit Németh megfogalmazott.”
Szombaton délben jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy a rábapordányi fertőzés miatt nemcsak a marhákat, hanem a sertéseket is leölik. A hatóságok néhány órán belül teljesen felszámolják a sertéstelepet, ahol a hét második felében száj- és körömfájásos megbetegedéseket észleltek.
A fertőzés eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A kormányközeli média ugyanakkor már korábban felvetette, hogy a Partizán stábja esetleg hozzájárulhatott a vírus terjedéséhez, mivel Gulyás Mártonék Rábapordányban is forgattak riportjuk készítése során.
A telep vezetője, Bóna Szabolcs pénteken a Facebookon reagált a felvetésekre. Azt írta, hogy a Partizán stábja nem lépett be a telepre, csupán az irodában forgattak. Megemlítette azt is, hogy a közmédia stábja szintén járt a helyszínen, ők élő adásban jelentkeztek be az iroda elől.
Bóna szerint tudomása alapján Bábolnáról érkeztek hozzájuk, ahol az elásás helyszínét csak olyan távolságból tudták megközelíteni, mint bárki, aki a katódgyár építésén dolgozik. A többi felvétel gépkocsiban és rendelőben készült. A szigetközi túrát és a levéli képsorokat már a vele készült riport után rögzítették.
A történtekre Németh Balázs, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője is reagált. Facebook-bejegyzésében a Partizán mellett a Tisza Párt felelősségét is felvetette. Ennek oka, hogy Bóna Szabolcs a Tisza Párt agrárszakértője, és februárban részt vett a párt kongresszusán is.
Németh így fogalmazott: „Miközben az egyik tiszás azért dolgozik Brüsszelben, hogy ne kapjon Magyarország uniós pénzt, a másik tiszás annyira lelkesen igyekszik befeketíteni a kormány munkáját, hogy a saját telepét (és a teljes magyar állattenyésztést) sodorja veszélybe?”
Azt is leírta, hogy szerinte kizárt, hogy vadállatok vagy a szél terjesztette volna tovább a vírust. Úgy fogalmazott, ez izgalmas kérdés, hogy „valaki odavitte-e”.
A szóvivő szerint Bóna Szabolcs „hetek óta bírálja a kormány száj- és körömfájás elleni intézkedéseit”, és azt is felvetette: „megéri ezt a kockázatot [a Partizán fogadását] vállalni azért, hogy az ellenzéki politikus egy újabb interjúban bírálhassa a kormányt?”
Németh bejegyzésére Rábapordány polgármestere, Visy László kommentben válaszolt. Azt írta: „Az igazságérzetem nagyobb annál a hazugságnál, amit Németh megfogalmazott.” Hozzátette, hogy a járvány kitörése után összeült a válságstáb, és minden lehetséges eszközzel próbálták megakadályozni, hogy a fertőzés elérje a telepet.
„Az, hogy emberi mulasztás történt volna, a rábapordányiak nevében biztosan merem kijelenteni, hogy ezt teljes egészében megcáfoljuk! Mi éltük meg, mi követtük végig, és a végén mi szenvedjük meg ezt az egészet!” – írta a polgármester. Németh erre azt kérdezte vissza, mi alapján zárható ki az emberi mulasztás lehetősége.
Bóna Szabolcs bejegyzéséhez hozzászólt Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is. Azt írta, hogy támogatásáról biztosítja a pordányiakat, és a legjobbakban reménykedik.
A száj- és körömfájás járvány nemcsak az állattenyésztőket, hanem az egész agrárszektort érinti. Az Európai Unió tagállamai jelenleg csak a fertőzéssel érintett területekről tilthatják meg a magyar exportot. Ha azonban a fertőzés újabb vármegyékben is megjelenik, az ott működő gazdaságok kivitelét is fel kellene függeszteni.
A kormány lehetőséget teremtett arra, hogy a Bérgarancia Alapból is részesülhessenek anyagi támogatásban a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók.
Szombaton délben jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy a rábapordányi fertőzés miatt nemcsak a marhákat, hanem a sertéseket is leölik. A hatóságok néhány órán belül teljesen felszámolják a sertéstelepet, ahol a hét második felében száj- és körömfájásos megbetegedéseket észleltek.
A fertőzés eredetéről egyelőre nem adtak ki hivatalos tájékoztatást. A kormányközeli média ugyanakkor már korábban felvetette, hogy a Partizán stábja esetleg hozzájárulhatott a vírus terjedéséhez, mivel Gulyás Mártonék Rábapordányban is forgattak riportjuk készítése során.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Máris dőlnek a dominók: összeomolhat a tengeri kereskedelem - Napok alatt óriási a zuhanás
A Kínából induló importáruk jó része már el sem jut Amerikába. A globális ellátás akadozik – és ez még csak a kezdet lehet. Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat az USA-Kína relációban.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
A helyzetet tovább súlyosbította az április 4-én bejelentett 145 százalékos amerikai vámemelés és Peking másnapi válaszlépése, amellyel 125 százalékos emeléssel sújtotta az amerikai árukat. Ezek után a szállítmányok 70 százalékát leállították vagy törölték, és a napokban már arra is akadt példa, hogy egy kínai légitársaság inkább nem vette át az amerikai Boeingtől rendelt és leszállított utasszállító repülőgépét, amit így vissza kellett küldeni az USA-ba.
A Kereskedelmi Világszervezet arra számít, hogy az áruforgalom az Egyesült Államok és Kína között akár 80 százalékkal is visszaeshet. Ezt a becslést a hajótársaságok foglalási adatai is alátámasztják: március 30. és április 8. között világszinten 18,4 százalékkal csökkent a konténerfoglalások száma.
A kínai exportőrök próbálják elkerülni az amerikai vámokat, így Indián, Vietnámon, Mexikón vagy Perun keresztül szállítanak Észak-Amerikába.
Bár Európát egyelőre kevésbé érinti a válság, a hatások hamarosan ide is elérhetnek. A Távol-Keletről Észak-Európába tartó szállítások mennyisége rekordszintre emelkedett, ami rövid időn belül túlterhelheti a már most is zsúfolt rotterdami, antwerpeni és hamburgi kikötőket.
A szállítmányozásban tehát dominóhatás indult el, de a következmények mértékét még senki nem látja előre. Egy biztos, hazánk sem marad érintetlen. Itt arról írtunk, hogy az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország. Ennek legfőbb oka az, hogy hazánk gazdasága jelentős mértékben épít a német autóiparra, illetve a kínai elektromos jármű- és akkumulátorgyártásra.
Az amerikai vámháború hatására súlyos válság van kialakulóban a tengeri szállítás területén, és ez különösen igaz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelemre - írja a Les Echos francia gazdasági lap nyomán a Portfolio.
Az import egy hét alatt 64 százalékkal zuhant, miközben az export 30 százalékos csökkenést mutat.
A hajózási társaságok sorra törlik a szállítmányokat, és sokan arról számolnak be, hogy a konténerkapacitásra vonatkozó megrendelések 50–60 százalékkal estek vissza. A forgalom „teljesen befagyott”, főként a Kína–USA útvonalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump vámjai miatt repült vissza Kínából a Boeing – dollártízmilliók szálltak el
A kínai Xiamen Airlines számára gyártott gépet már majdnem átadták a vevőnek, de végül visszafordították az USA-ba. A légitársaság súlyos pluszköltségekkel nézett volna szembe a vámháború miatt.
Egy új Boeing 737 MAX repülőgép, amit a Xiamen Airlines számára gyártottak az USA-ban, 8000 kilométeres utat tett meg. Két kitérővel repült vissza az Egyesült Államokba, nem sokkal azelőtt, hogy átadták volna a kínai megrendelőnek. A gép a seattle-i Boeing Field repülőtéren szállt le, helyi idő szerint vasárnap. A repülő Kínából indult, majd Guam és Hawaii szigetén is megállt tankolni - számolt be a Reuters.
Ez a gép azon 737 MAX-ok egyike, amelyek a Boeing zhoushani központjában vártak rá, hogy elvégezzék rajtuk a végső munkálatokat, és átadják őket a kínai légitársaságoknak.
A gép azután kényszerült hazatérésre, hogy az Egyesült Államok 145 százalékra emelte az alapvámot a kínai árukra. Az ázsiai ország erre válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai termékekre, így a Xiamen Airlinesnak hatalmas többletköltséget jelentett volna a gép átvétele.
Az IBA repüléstechnikai tanácsadó cég szerint egy új Boeing 737 MAX piaci értéke körülbelül 55 millió dollár (kb. 19,6 milliárd forint).
A Reuters szerint nem lehet biztosan tudni, hogy ki döntött a gép visszaküldése mellett, mert a gyártó és a megrendelő sem válaszolt a megkeresésekre. A portál azt írja, az eset egyértelműen a repülőgépipar vámok okozta fennakadásainak első látványos jele.
Ez a Boeing számára nem is történhetett volna rosszabb időpontban, hiszen nemrég kezdett kilábalni abból, hogy Kína közel öt évig nem engedte be az országba a 737 MAX-okat, ráadásul a gépei és űrhajói körül az utóbbi években felmerült üzemzavarok sem használtak a cég korábbi jó hírnevének.
Egy új Boeing 737 MAX repülőgép, amit a Xiamen Airlines számára gyártottak az USA-ban, 8000 kilométeres utat tett meg. Két kitérővel repült vissza az Egyesült Államokba, nem sokkal azelőtt, hogy átadták volna a kínai megrendelőnek. A gép a seattle-i Boeing Field repülőtéren szállt le, helyi idő szerint vasárnap. A repülő Kínából indult, majd Guam és Hawaii szigetén is megállt tankolni - számolt be a Reuters.
Ez a gép azon 737 MAX-ok egyike, amelyek a Boeing zhoushani központjában vártak rá, hogy elvégezzék rajtuk a végső munkálatokat, és átadják őket a kínai légitársaságoknak.
A gép azután kényszerült hazatérésre, hogy az Egyesült Államok 145 százalékra emelte az alapvámot a kínai árukra. Az ázsiai ország erre válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai termékekre, így a Xiamen Airlinesnak hatalmas többletköltséget jelentett volna a gép átvétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
