Nem csak a túlsúlyosok kerülnek ki a csípő- és térdprotézis várólistájáról, más csoportok is eleshetnek a műtéttől
Ahogy arról mi is beszámoltunk, komoly vitát kavart a kormány új szabályozása, amellyel a térd- és csipőprotézisra várók listáját akarnék rövidíteni. Ennek egyik új eleme, hogy túlsúlyos emberek nem kerülhetnének a várólistára.
A szakemberek szerint azonban más eseteket is felsorol az új protokoll, így újabb betegek eshetnek el a beavatkozástól.
A NEAK által közzétett protokoll alapján bizonyos betegcsoportok nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézis műtét várólistájára.
A 24.hu egyik orvos forrása szerint problémás, hogy a „bizonyos esetek” kitétel nincs pontosan meghatározva a sztrókos betegeknél, így nem egyértelmű, mely állapotok esetén vehető még fel valaki a várólistára, és mikor nem. Azt mondta: „Hiányoznak a kritériumok.”
A szociális helyzetre vonatkozó előírásokat szintén nem részletezi a protokoll. Egy másik orvos forrás szerint ez azt jelentheti, hogy ha a beteg a hazabocsátás után olyan környezetbe kerülne vissza, ahol a rossz higiéniai körülmények miatt magas a fertőzésveszély – például hajléktalan –, akkor nem műthető. Hozzátette: ez csak feltételezés, mert a hivatalos dokumentum nem ír részletesen erről a kritériumról.
Kunetz Zsombor oxiológus szakorvos korábban egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet arra, hogy az abszolút kontraindikációk alapján „nem kerülhet fel a várólistára egyáltalán és nem operálható meg az a beteg, aki a kooperáló képességének teljes hiánya miatt várhatóan alkalmatlan a posztoperatív együttműködésre, azaz nem rehabilitálható.” Példaként egy súlyos autista baleseti sérültet említett, aki így a jövőben sem kaphat ilyen ellátást, és nagy valószínűséggel élete hátralévő részét ágyhoz kötötten kell töltenie.
Egy másik orvos forrás pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy daganatos betegek esetén, ha balesetet szenvednek és akut ellátásra szorulnak, az őket fogadó orvos sokszor nem tudja, pontosan mit mondott az onkológusuk a várható életkilátásokról. Előfordulhat ugyanis, hogy a beteg áttétes daganattal is tovább él, mint amire az onkológus számított.
A NEAK az Economx kérdésére azt válaszolta, hogy „reményeik szerint a várólista-protokollok egyértelmű útmutatást adnak a várólista kezelésben dolgozó szakorvosok és a szakszemélyzet részére annak érdekében, hogy konzisztens, szabványos, szakmai alapú, a betegeket támogató, transzparens szemléletben tegyék lehetővé az ellátás igénybevételét, ütemezését”. Hozzátették: céljuk a 2019-es, vagyis a pandémia előtti várakozási idők elérése.
Forrás: 24.hu
