Ugyan a britek is enyhítenek a járványügyi korlátozásokon, továbbra is legalább két méteres távolságtartást írnak elő minden nem egy háztartásban élő számára. Bár sok helyen állítják, hogy ez kiemelten fontos pontja a járvány elleni védekezésnek, az Oxfordi Egyetem tudósai másra jutottak - írja a The Sun.
Bár a józan paraszti ész is azt mondja, hogy ekkora távolság minden bizonnyal megvéd a levegőben terjedő kórokozóktól, a tudósok szerint tudományosan semmi sem támasztja alá azt, hogy tartsuk meg a két métert. Az egyetem két professzora, Carl Heneghan és Tom Jefferson a The Lancet nevű akadémiai folyóiratban megjelent 172 olyan tanulmányt vizsgált meg, amelyek a koronavírussal kapcsolatban születtek.
Arra jutottak, hogy mindössze egyetlen tanulmány említette meg a két méteres távolságtartást, mint tényezőt a vírus elleni védekezésben, az is szükségtelennek nevezte.
Eközben a Dundeei Egyetem kutatói is erre jutottak: az ő kutatásuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára készült tanulmányokat vette alapul. Ebből kiderült, hogy a két méteres távolság ezekben sincs elég alapos, tudományos érvekkel alátámasztva, az viszont igen, hogy a vírus 78 százalékban a fertőzött személy egyméteres körében terjed.
"Az adatok alapján semmi sem indokolja, hogy a két méteres távolságtartás jobban megvéd, mint az egy méteres."
- mondta az egyik kutató.
A távolságtartás mértéke egyébként országonként változik: míg Nagy-Britanniában két métert írnak elő, addig az Egyesült Államokban 1,8, Ausztráliában 1,5, Olaszországban és Franciaországban pedig 1 métert. Magyarországon a másfél méteres távolságtartás ajánlott.
Ugyan a britek is enyhítenek a járványügyi korlátozásokon, továbbra is legalább két méteres távolságtartást írnak elő minden nem egy háztartásban élő számára. Bár sok helyen állítják, hogy ez kiemelten fontos pontja a járvány elleni védekezésnek, az Oxfordi Egyetem tudósai másra jutottak - írja a The Sun.
Bár a józan paraszti ész is azt mondja, hogy ekkora távolság minden bizonnyal megvéd a levegőben terjedő kórokozóktól, a tudósok szerint tudományosan semmi sem támasztja alá azt, hogy tartsuk meg a két métert. Az egyetem két professzora, Carl Heneghan és Tom Jefferson a The Lancet nevű akadémiai folyóiratban megjelent 172 olyan tanulmányt vizsgált meg, amelyek a koronavírussal kapcsolatban születtek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Varga Judit mindössze három szóval reagált arra, hogy Orbán Viktor vele példálózott
Orbán Viktor a kormány és az ország viszonyát Varga Judit és Magyar Péter bántalmazó kapcsolatához hasonlította. Varga Judit egy mindössze háromszavas, rejtélyes mondattal reagált a volt miniszterelnök bejegyzésére.
„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.
A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”
Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.
A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.
„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.
A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”
Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Stumpf István: A korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök asztaláig is elértek
Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere a Fidesz kampányának egybites üzeneteit és a fiatalság elpártolását is a bukás okai között sorolta.
„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.
A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.
Stumpf arról beszélt, hogy „a korrupció bizonyos elemei még a miniszterelnök dolgozószobájának asztaláig is elértek.”
Szerinte a Fidesz már 2022 után elvesztette erkölcsi vezető szerepét, a párton belül pedig „megszűnt a visszacsatolás”, miközben a társadalom nehezen viselte a klientúra túlkapásait.
A belső működési problémák között említette a generációs feszültséget és azt, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmai szempontok háttérbe szorultak. „A túlzott lojalitáson alapuló szempontok felülírták a szakmai elemeket” – fogalmazott a korábbi miniszter, aki egyetemi modellváltásért felelős kormánybiztosként is dolgozott.
A választási kampányt is bírálta, amely szerinte „kontraproduktív volt, egybites üzenetekkel”.
A politikai pozicionálás kudarcáról azt mondta: „Nem tudtuk megakadályozni, hogy a Tisza a jövőt, mi pedig a múltat jelentsük.”
Stumpf szerint a középosztály fellázadt, mert féltette a státuszát, a Z generációt pedig a párt nem tudta kezelni.
A kiutat a helyi közösségek – értelmiségiek, gazdák, vállalkozók – visszahódításában és a „nemzeti tőkés osztály” bevonásában látja, mert ahogy mondta, „nem hagyunk senkit az útszélén”. A feladat szerinte most az, hogy megállítsák „a józan ész trónfosztását”, és eljöjjön „a cselekvő optimizmus ideje”.
„Megbukott a NER rendszere, véget ért az Orbán-rendszer” – jelentette ki Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere, aki az április 12-i „súlyos vereség” után értékelte a helyzetet, és a Fidesz működésének alapjait kérdőjelezte meg.
A volt miniszter szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerének bukását egyfajta morális válság is okozta. „A becsületesen és tisztességesen dolgozó individualizmus polgári erényét elnyomta a kivagyiságon alapuló kalmári közszellem” – mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Narancs és sárga riasztást is kiadtak: durva vihar csap le vasárnap
Egy újabb hidegfront érkezik, heves zivatarokkal, széllel, esővel, és még jégre is számítani kell. Ezért az ország legnagyobb részére figyelmeztetést adtak ki.
Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.
A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.
A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.
Az időjárás változását egy hidegfront okozza vasárnap. Napközben az északkeleti tájakon van esély hosszabb száraz, napos időszakokra. Sokfelé élénk, erős, zivataroktól függetlenül is viharos lehet a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 31 fok között alakul, de a csapadékgócok áthaladása után hirtelen több fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.
Hétfőn a front mögött frissebb levegő árasztja el az országot, a hőmérséklet országszerte 21 és 26 fok között várható. Változóan felhős-napos időre számíthatunk, de a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre pedig elszórtan kialakulhatnak még záporok, zivatarok.
Kedden már sok napsütés valószínű, és 24-29 fokig melegszik a levegő. A nyugati és a délnyugati tájak kivételével többfelé lesz élénk, néhol erős a nyugati, északnyugati szél. Nyugaton helyenként futó zápor, esetleg egy-egy gyenge zivatar kialakulhat.
Szerdától melegszik majd megint. Délután az ékszakkeleti tájakon lehet gomolyfelhőzet. Sokfelé számíthatunk élénk, néhol erős a nyugati szél. Hajnalban 10-17 fokig hűl le a levegő, délután 26-32 fokot mérhetünk - írja az Időkép.
Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.
A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.
A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.
Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”
Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”
A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.
Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”
Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”
„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.
Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.
A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.
„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.
Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
