A Rovatból

Nem akar világűr-politikai tanácsadókat a szentendrei önkormányzat, hiába kaptak rá lehetőséget

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemi kereste meg az önkormányzatot, akik viszont nem számítanak arra, hogy a helyiek a világűrrel kapcsolatos problémákkal keressék fel őket a jövőben.

Link másolása

Meglepő levél érkezett a szentendrei önkormányzathoz. A dokumentum szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) világűrpolitikai tanácsadó szakirányú továbbképzést indít, melynek „célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a világűr emberi felhasználásának jogi, politikai és gazdasági aspektusaival. Ezt ajánlják a szentendrei hivatal dolgozóinak.

A két félévig tartó képzésen a résztvevők levelező munkarendben, magyar nyelven tanulhatnak űrjogot, űrgazdaságtant, releváns biztonság- és védelempolitikai ismereteket, illetve olyan ismereteket, amelyek a szektorban való munkához nélkülözhetetlenek

- áll a szentendrei önkormányzatnak megküldött tájékoztatólevélben.

Az önkormányzat vélekedése szerint az egyetem azért ajánlotta a képzést figyelmükbe, mert az önkormányzati törvény értelmében minden önkormányzat köteles munkatársait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamelyik képzésére beiskolázni. Azt is meghatározták, hogy erre mekkora összeget kell szánni, ami Szentendre esetében kétmillió forint.

A városvezetés döntése értelmében egyetlen önkormányzati alkalmazott sem vesz részt a világűrpolitikai tanácsadó képzésen. Így azok a szentendreiek, akiket a világűrrel kapcsolatos problémák foglalkoztatnak, az önkormányzatnál sajnos nem tudnak segítséget kapni. Bár feltehetően az érdeklődés sem lesz igazán nagy az ilyen jellegű problémák megoldása iránt, hiszen az általános áremelkedés és a növekvő rezsiterhek mellett a szentendrei polgároknak egészen más, húsba vágóbb gondjaik vannak.

- írja a város közleményében, az egyetem levelére válaszolva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Ne viccelj, ez természetes” – mondta Schadl György Völner Pálnak, miután bizalmas adatokat adott neki egy politikai ellenfeléről
A volt államtitkár a Jobbik képviselőjéről próbált olyan adatokat szerezni a végrehajtói kar elnökétől, amelyeket felhasználhatott volna a választási kampányban.

Link másolása

Újabb részletek derültek ki a Schadl-Völner ügyről: a végrehajtói kar elnöke olyan terhelő adatokat adott a volt igazságügyi államtitkárnak, amelyeket felhasználhatott volna a választási kampányban politikai ellenfele ellen - írja a 24.hu a nyomozati anyagok alapján.

A lehallgatott telefonbeszélgetések alapján Völner Pál arra készült, hogy a 2022-es választáson ismét a Jobbik akkori országgyűlési képviselőjével, Nunkovics Tiborral kell versengenie az egyéni mandátumért Komárom-Esztergom megye 2-es számú választókerületében. A választási kampányban pedig Schadl György is a segítségére volt.

Egy beszélgetésben Völner egyik munkatársa árulta el, hogy bizalmas adatokat kapott Nunkovics Tiborról.

„Van egy olyan információm, hogy a Nunkovics az beregisztrált ilyen végrehajtói ügyben. Tudod, van egy ilyen honlap, amihez regisztrálni kell, hogy végrehajtásban részt vehess. Majd megpróbálok kideríteni közelebbit, de a kampány végén ez jó lehet, nem?” - kérdezte az államtitkártól, aki azt válaszolta: „Nagyon. Ez aranyat érne”.

Ez az információ - miszerint Nunkovics regisztrált a végrehajtói kar által működtetett árverési rendszerbe, amivel ingatlanárveréseken is részt vehet, így akár kilakoltatásokban is közreműködhet - Schadl Györgytől származott, akit aztán Völner fel is hívott telefonon. Megkérte, hogy nézzen utána, hogy a jobbikos politikus „helyben ügyködött-e valamit”. Schadl erre azt mondta, hogy Nunkovics csak regisztrált, de nem vásárolt, nem vett részt ingatlanárverésen.

Az államtitkár aztán megköszönte a végrehajtói kar elnökének segítségét, aki válaszul közölte: „Ne viccelj, ez természetes”.

Az ügy végül nem került elő a kampányban, feltehetően részben azért, mert ezen telefonbeszélgetések után nem sokkal Schadl Györgyöt letartóztatták, hamarosan pedig Völner Pált is meggyanúsították, aki végül már nem is indult a 2022-es választáson.

A 24.hu megkereste Völner Pált, hogy megkérdezzék tőle, gyakorlat-e a Fideszben, hogy személyes adatokat használnak fel a választási kampányban politikai ellenfeleikkel szemben. A volt államtitkár helyett ügyvédje, Papp Gáborral sikerült beszélniük, aki azt ígérte, hogy a bíróságon erre is reagál majd. Az a munkatárs, akivel Völner Pál egyeztetett, nem válaszolt a kérdésekre.

Nunkovics Tibor, a Jobbikus politikusa úgy reagált, számára az teszi szürreálissá az ügyet, hogy nem licitálás miatt regisztrált a végrehajtási rendszerbe, mivel ilyen tervei soha nem voltak, hanem azért, mert a Nemzeti Földügyi Központ ellen jogerősen megnyert per kapcsán szeretett volna adatokat kapni. Elárulta azt is, hogy bár sok pletykát hallott arról, hogy keresik a gyenge pontját a Fidesznél, erről a dologról korábban nem értesült.

„Bicskanyitogató, ahogyan ez a két ember a beosztásával visszaélve próbált valakit besározni”

- mondta.

A Transparency International Magyarország álláspontja szerint is visszaélés történt. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója elmondta: „Ha Völner Pál ténylegesen a lehetséges politikai ellenfele árverési eljárásban tanúsított magatartására vonatkozó bizalmas információt szerzett meg, méghozzá azért, hogy azt felhasználja az illető ellen a választási kampányban, az nemcsak súlyosan összeférhetetlen, de bűncselekmény is”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac
A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.


Link másolása

Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A kormány kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét a következő hat hónapban
A miniszterelnök szerint a vasművet a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és persze a brüsszeli szankciók tették tönkre.

Link másolása

A kormány a következő hat hónapban kifizeti a Dunaferr dolgozóinak bérét - jelentette be Orbán Viktor szerda délután.

A Facebookon közzétett videójában a miniszterelnök azt mondta, hogy szerdán találkozott azzal a csapattal, amelyet Mészáros Lajos, Dunaújváros parlamenti képviselője vezet, és amely azon dolgozik hónapok óta, hogy megmentsék a Dunaferrt.

„A Dunaferrt tönkre tették a korábbi tulajdonosok, a vállalatvezetők és végül a brüsszeli szankciók. Brüsszelből hiába várunk segítséget, onnan csak szankciók jönnek”

- fogalmazott a kormányfő.

Orbán azt mondta, hogy szerdai kormányülésen, Mészáros Lajos javaslatára arról döntöttek, hogy

a következő hat hónapban kifizetik a Dunaferr dolgozóinak bérét.

Azt is hozzátette, hogy azon fognak dolgozni, hogy a hat hónap elteltével „megbízható, stabil működést biztosító tulajdonosa lehessenek majd ennek a magyar ipar számára nélkülözhetetlenül fontos dunaújvárosi vasműnek”.

Ahogy arról mi is beszámoltunk:

december közepén a Fővárosi Törvényszék elrendelte az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. felszámolását, és döntött az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelöléséről.

Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere akkor azt mondta, hogy a 2-es kohó ötödik hete áll, az 1-es még régebb óta, ami sokáig nem tartható fenn a vasmű technológiája miatt, mert ha egyszer megállnak és kihűlnek a kohók, akkor szinte lehetetlen újraindítani azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Átírta Orbán Viktor az adósságrendezés szabályait
A rendelet felülírja a családi csődvédelem szempontjából meghatározó törvényt, illetve a kormány több korábbi rendeletét is.

Link másolása

Megjelent egy rendelet a Magyar Közlönyben arról, hogyan kell alkalmazni veszélyhelyzetben a természetes személyek adósságrendezéséről szóló egyes jogszabályokat - vette észre a 24.hu.

Az Orbán Viktor által aláírt rendelkezés felülírja a családi csődvédelem szempontjából meghatározó törvényt, illetve a kormány több korábbi rendeletét is.

„Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja – az Are. tv. 45. § (3) bekezdése, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott – az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket.”

A rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba, rendelkezéseit az akkor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. A rendelet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy az adós kérelmezze a rendelet hatálybalépése előtt jogerőre emelkedett adósságtörlesztési végzés módosítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET: