KULT
A Rovatból

Neki köszönhetjük a Monty Pythont, két világrekordot tart, és csupán egyetlen állatot utál – 29 érdekesség a 99 éves David Attenborough-ról

Több mint 70 éve ténykedik a tévéiparban, több mint 360 filmben és tévéműsorban vett részt, és több mint 30 diplomája van.


1. Sir David Frederick Attenborough 1926. május 8-án született Isleworth-ben, London nyugati részén. II. Erzsébet királynő mindössze 17 nappal korábban, április 21-én jött a világra.

2. Bár Londonban született, David gyermekkorának nagy részét az angliai Leicesterben töltötte, mivel az apja ott dolgozott egyetemi rektorként. Bátyja, Lord Richard Attenborough (1923-2014), sikeres színész, Oscar-díjas rendező és filmproducer lett, akit a legtöbben a Jurassic Park (1993) John Hammondjaként ismernek, ám olyan filmekben is szerepelt, mint A nagy szökés (1963), A Főnix útja (1965), a Homokkavicsok (1966), A csodatévő (1969), a Csoda New Yorkban (1994) vagy az Elizabeth (1998), direktorként azonban még sikeresebb volt, hiszen Oscar-díjat nyert a 1982-es Gandhiért, illetve ő vezényelte le többek között A híd túl messze van (1977) című háborús klasszikust, vagy az 1992-es Chaplint.

3. Ahelyett, hogy a bátyja nyomdokaiba lépett volna, David inkább természettudományokat tanult a brit Cambridge-i Clare College-ban. 1947-ben végzett, majd két évig a Királyi Haditengerészetnél teljesített katonai szolgálatot, mielőtt egy oktatási kiadónál kezdett volna dolgozni.

4. 1952-ben gyakornokként csatlakozott a BBC Televisionhöz, ahol 1954-ben elindította híres televíziós sorozatát, a Zoo Questet, amely élő állatokról szólt a vadonban és az állatkertben egyaránt. Davidnek amúgy még tévéje sem volt otthon, bár ez akkoriban nem volt kirívó.

5. Igazi polihisztor, szolgált a Királyi Haditengerészetnél, rendezőként, televíziós műsorvezetőként, narrátorként és íróként is dolgozott, és számos díjnyertes műsort és könyvet szerkesztett/írt.

6. Sir David két Guinness-világrekordot is tart: az egyik a leghosszabb televíziós természetfilmes karrierért jár neki, a másik pedig a leghosszabb televíziós műsorvezetői pályáért.

7. Eredetileg 1985-ben lett Sir, amikor II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte a televíziózás terén végzett munkájáért. 2020-ban azonban, 94 éves korában a királynő egy második lovagi címet is adományozott neki: a Szent Mihály és Szent György Rend nagykeresztes lovagjává nevezték ki. Ez a cím elismerése David televíziós műsorvezetői és természetvédelmi tevékenységének.

8. Több londoni neves intézmény és kiállítás kurátora, többek között a British Museumé, a Science Museumé és a Kew-i Királyi Botanikus Kerté, valamint számos jótékonysági szervezet névadó védnöke.

9. Az 1979-es Élet a Földön című dokumentumfilm-sorozat forgatása során Sir David egy csoport hegyi gorillával találta magát szembe Ruandában. Az emberszabásúak azonban nem támadták meg, sőt befogadták maguk közé, és azt is hagyták neki, hogy játsszon a csemetéikkel.

10. 1998-ban, A madarak élete című doksiszéria forgatása közben véletlenül belépett a skóciai Highlandsben egy siketfajd (a fajdok legnagyobbika) területére. A madár, hogy megvédje a „birtokát”, elkezdte üldözni Davidet, és végül fel is lökte őt.

11. Bár Sir David híres a természet iránti szeretetéről, nem mondaná magáról, hogy „állatbarát”. „Nem vagyok állatbarát, már ha ez azt jelenti, hogy azokat a dolgokat tartod aranyosnak, amiket meg akarsz és meg lehet simogatni. Engem az állatok elbűvölnek” – nyilatkozta.

12. A BBC programigazgatójaként sok újítást hozott a televíziózásba, többek között a komédia világába is. Ő volt az ugyanis, aki megrendelte a Monty Python Repülő Cirkusza című kultikus szkeccsműsort, amely sztárt faragott John Cleese-ből, Michael Palinből, Terry Jonesból, Eric Idle-ből, Graham Chapmanből és Terry Gilliamből. A műsor világszerte jelenség lett, és generációknak adott inspirációt szerte a világon.

13. Egyetlen állatot nem bír elviselni, sőt kifejezetten utálja. „Halálos pókokat, kígyókat és skorpiókat fogtam meg anélkül, hogy megrezzentem volna, de ha patkányt látok, én futok el elsőként” – mondta e fóbiájáról.

14. Több évtizedes munkájának tiszteletére a tudósok eddig csaknem 20 különféle növényt neveztek el róla. Sőt, akad még egy Attenborosaurus nevű dinoszaurusz is (egy kb. 5 méter hosszú, vízben élő őshüllő volt), ami szintén az ő nevét kapta meg.

15. A BBC-nek adott interjújában Sir David elárulta, hogy ha bármilyen állat lehetne, ő bizony lajhár lenne a leginkább. Szerinte ugyanis a lajhárok nagyon lazán állnak mindenhez.

16. A madarak élete című dokumentumsorozatának elkészítése során becslések szerint több mint 400 000 kilométert tett meg összesen a világ minden táján. Nem csoda, hogy vonzó ötletnek tűnik számára a lajhárélet.

17. Nincs és soha nem is volt jogosítványa, nem tett vezetői vizsgát, sőt autója sincs. De ha az ember éveket tölt repülőgépeken és a bozótban növényeket és állatokat vizsgálva, akkor valószínűleg nincs is rá ideje.

18. 11 éves volt, amikor zseniális módszert talált ki a zsebpénzkeresésre: gőtéket adott el egy leicesteri egyetemnek, amiket az intézmény közeli tavából fogott ki.

19. Élete során összesen 32 tiszteletbeli diplomát szerzett az Egyesült Királyság különböző egyetemein, többek között Oxfordban és Cambridge-ben is.

20. A BBC éppen csak elkezdett színes adást sugározni (addig fekete-fehérben ment minden), és Sir David ötlete volt, hogy snookert sugározzanak a tévében. Akkoriban ő volt a BBC2 vezetője, és úgy gondolta, ez remek módja lenne az új technológia bemutatásának. Rátapintott valamire, hiszen egy fekete-fehér snookermérkőzést elég nehéz lenne követni.

21. Járt a Nagy-korallzátony alján! Az Ausztrália partjainál található Nagy-korallzátony körülbelül akkora, mint Olaszország, és több mint 1500 halfaj, 600 korallfaj és 30 különböző bálna- és delfinfaj otthona. David pedig egy új típusú tengeralattjáróra szállt, amely kb. 300 méter mélyre vitte őt a tenger alá, hogy közelebbről megnézhesse e természeti csodát.

22. Hosszú karrierje során számos BAFTA-díjat (a Brit Filmakadémia díja) kapott, és például ő az egyetlen a világon, aki elnyerte ezt az elismerést fekete-fehérben, színesben, HD-ben, 3D-ben, 4K-ban és virtuális valóságban forgatott műsorral is.

23. 2018-ban egy sarkkutató hajó azzal vált híressé, hogy a közvélemény szavazással elnevezte Boaty McBoatface-nek. A hajót a British Antarctic Survey, egy sarkkutatásra szakosodott tudóscsoport tervezte. Végül azonban úgy döntöttek, hogy a hajó a RRS Sir David Attenborough nevet kapja. Ezzel a természettudós 90. születésnapját akarták megünnepelni, elismerve a természet világának feltárásáért végzett munkáját. Azért a közönség eredeti (nyilván trollkodó) választását is megtisztelték azzal, hogy a hajó saját tengeralattjárója megkapta a Boaty McBoatface nevet.

24. 1994-ben, A növények magánélete című sorozata forgatásán Szumátra trópusi erdőiben rátalált a világ legnagyobb virágos (és igen ritka) növényére. „Hullavirágnak” is hívják, mivel a szaga a rothadó húséhoz vagy a kutyakakiéhoz hasonlít, és csak néhány évente egyszer, egy-két napig virágzik. Sir David találta ki a növény hivatalos nevét: Titánbuzogány! A forgatás során ő és a csapata fedezte fel először, hogy a virágot főként apró karcsúméhek porozzák be.

25. Bár úgy tűnik, hogy nem öregszik, Sir David 2013 júniusában szívműtéten esett át, és pacemakert kapott. A műtét miatt le kellett mondania egy telt házas előadókörútját Ausztráliában. Két évvel később mindkét térdét megműtötték, hogy járni tudjon, elmondása szerint pedig rendkívül hálás azért, hogy még mindig végezheti a munkáját. „Ha szénbányászként kerestem volna a kenyerem, nagyon örülnék, ha abbahagyhatnám. De nem így van. A világot járva a legérdekesebb dolgokat csodálhatom meg. Micsoda szerencse!”

26. A szülei (Mary és Frederick) mindketten humanitáriusok voltak, és a II. világháború alatt befogadtak az otthonukba két zsidó lánytestvért, Helgát és Irenét. A fiatalok a Kindertransport program keretében érkeztek Nagy-Britanniába, hogy kimeneküljenek a náci Németországból, és összesen hét évig maradtak a családnál. Saját szüleik halála után Attenborough-ék örökbe fogadták őket.

27. Népszerűsége ellenére a tévés ikon azt mondja, hogy nem szereti, ha sok ember veszi körül, mert ezt meglehetősen félelmetesnek találja. „Utálom a tömeget, a legalacsonyabb közös nevezőre redukált dolgokat” – ismerte el. „Az emberek bármivel kapcsolatban hisztérikusan viselkednek, legyen az egy focimeccs vagy egy nemzeti ünnep. Mert nem racionálisak. A focihuligánok például nagyon ijesztőek tudnak lenni.”

28. Sir Davidnek és néhai feleségének, Jane Ebsworth Orielnek két gyermeke született, Robert és Susan, akik mindketten híres apjuk nyomdokaiba léptek. Robert egy ausztrál egyetem antropológus docense, míg az egykori általános iskolai igazgató Susan az apja mellett dolgozik. Édesanyjuk, Jane sajnos 1997-ben, 70 évesen elhunyt (agyvérzésben). 47 éves házasságuk alatt a férje mellett dolgozott, és nagyon erős csapatot alkottak. Bár a magánéletét nagyon óvja, Sir David (akinek két unokája van) korábban bevallotta, mitől retteg a világon a legjobban: „Félek, hogy szörnyű terhet fogok jelenteni a gyermekeimnek.”

29. 99 évesen is aktív. Sir David folyamatosan ír, rendez, producerkedik, szervez és narrátorkodik. Az utóbbi három évben olyan filmjei és sorozatai jöttek ki többek között, mint a Zöld bolygó, A fagy birodalma II, a Vad szigetvilág, a Prehisztorikus bolygó, az Our Planet – Bolygónk csodái, a Bolygónk, a Föld III, a David Attenborough: Életem, A hangok titokzatos világa, az Emlősök, Az orángutánok titkos élete, vagy már 2025-ben a Simon Schama’s Story of Us és a Nature című sorozat új epizódjai. Illetve még idén a közönség elé kerül az Ocean with David Attenborough is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk