HÍREK
A Rovatból

Négyen haltak meg a Capitolium ostromában, Washingtonban szükségállapotot rendeltek el

Legalább 15 napig fennáll a szükségállapot a súlyos zavargások után az Egyesült Államok fővárosában.


Összesen négy halálos áldozata van a washingtoni Capitolium elleni zavargásnak - közölte Robert Contee washingtoni rendőr-főkapitány.

Egy nő lőtt mellkassérülésébe halt bele, további három tüntető (mind férfiak) orvosi sürgősségi segítségnyújtás közben vesztették életüket

- írja a CNN.

52 embert tartóztattak le.

Az NBC híradása szerint a fővárosban 15 napra szükségállapotot rendeltek el. A tegnapi naphoz hasonlóan a következő két hétben nem lehet az utcára menni este 6 és reggel 6 között. Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatására egyébként 13 nap múlva, január 20-án kerül sor.

Szerdán a Capitolium épületében a szenátus és a kongresszus épp együttes ülést tartott, hogy érvényesítsék az elektori szavazatokat, és így megerősítsék Joe Biden győzelmét, amikor Donald Trump hívei betörtek az épületbe.

Trump előzőleg lázító hangú beszédet tartott a néhány ezer fős tömeg előtt, amiben azt mondta, meg kell akadályozni, hogy a törvényhozás elfogadja az elektori szavazatokat, és ezzel Joe Biden győzelmét.

Felszólította a szenátus és a kongresszus együttes ülését vezető Mike Pence alelnököt, hogy ne hirdesse ki az eredményt, ő azonban közleményben jelezte, hogy erre nincs jogköre.

Nem sokkal ezután Trump hívei összecsaptak a rendőrökkel a Capitolium lépcsőjén. A rendfenntartók hiába vetetettek be könnygázt, a tömeg áttörte a kordont és megindult felfelé.

Voltak, akik a kordon korlátjait használták létraként, és így mászták meg az épület falát, mások ablakokat törve jutottak be az épületbe.

Odabent a Capitolium őrsége szintén hiába próbálta megállítani az ülésterem felé tartó több száz embert.

VIDEÓ: A demonstrálók áttörik a rendőrsorfalat

Amikor egyértelművé vált, hogy az őrség nem tudja megakadályozni, hogy a tömeg bejusson az ülésterembe, és odakintről már behallatszott a közeledők kiabálása, bezárták az ülésterem bejárati ajtóit. Az egyik elé egy szekrényt is odatoltak.

Valaki azt mondta, odakint lövéseket hallott.

A képviselőket megkérték, hogy a padsorok között keressenek menedéket, és készüljenek fel azoknak a gázálarcoknak a felvételére, amelyek megvédhetik őket a könnygáz hatásaitól. Ekkor sokan telefonálni kezdtek, volt, aki a Nemzeti Gárdát hívta, mások arról beszéltek, fel kellene hívni az elnököt.

Ezután az őrség egy föld alatti folyosón evakuálta a képviselőket az épületből, mindenkinek sikerült kijutnia. A CNN szerint a kongresszusi vezetőket a Fort McNair nevű katonai bázisra vitték.

Amíg a kiürítés tartott, az üléstermet védő, magukat elbarikádozó őrök fegyvert fogtak a bezárt ajtó túloldalán álló zavargókra.

Eközben az újságírók a karzaton lapultak meg, és senki sem tudta megmondani, mi történik, ha bejut a tömeg.

Az elektori szavazatokról szóló választmányi tanúsítványokat tartalmazó dobozokat szintén magukkal vitték a Capitolium épületet elhagyó munkatársai, nehogy a Trump-hívek szó szerint elégethessék a választás eredményét.

VIDEÓ: az őrség tagjai fegyverrel biztosítják a képviselők evakuálását

Az épületbe bejutó több száz tüntető közben a Twitterre kikerült felvételek szerint a folyosókon ácsorgott, illetve benyitottak a különböző ajtókon. Sokuknál amerikai zászló volt, olyan is akadt, akinél konföderációs zászló. Néhányan fegyvert viseltek, az egyik tüntető pedig egy lándzsát tartott a kezében.

Többen bejutottak a képviselőház demokrata elnökének szobájába, egyikük leült Nancy Pelosi székébe, és feltette a lábát az asztalára, majd üzenetet írt neki.

Mások különböző tárgyakat vettek magukhoz, "emlékbe". Közben azt kiabálták, ez a nép háza.

Az egyik tweetelő szerint voltak, akik könnygázt használtak, de azt nem tudni, kik. Egy másik felvétel alapján azonban valószínűleg nem gázról, hanem a porral oltók porjáról lehetett szó.

A rendőrség és a Capitolium őrsége kezdetben hagyta, hogy a tömeg fel-le sétáljon odabent, az erősítésre vártak.

Az épület elfoglalása után nem sokkal Joe Biden beszédet mondott, amiben a demokrácia történetében példátlannak nevezte a történteket, és követelte Trumptól, hogy televíziós beszédben küldje haza a híveit.

Trump nem sokkal később a Twitterre tett ki egy videót, ebben arra kérte a zavargások résztvevőit, hogy legyenek békések, és menjenek haza. Ugyanakkor megismételte, hogy szerinte ellopták tőle a választást, és azt mondta a Capitolium elfoglalóinak, hogy szereti őket.

A történtek miatt mozgósították a teljes washingtoni Nemzeti Gárdát, a rohamrendőrséget, és a helyszínre küldték az FBI különleges egységeit is.

Először a szenátusi szárnyat sikerült megtisztítaniuk a hatóságoknak. Sok tüntetőt felszólítottak, feküdjenek a földre, és sokakat letartóztattak. Őket szövetségi szintű bűncselekményekkel vádolják. Ezután a rohamrendőrök megkezdték a bejárat előtti lépcsőről leterelni a tömeget, majd kiürítették a teljes környéket, és az épületet biztonságosnak nyilvánították.

A világ számos vezetője elítélte a történteket: a legtöbben azt hangsúlyozták, hogy Amerika a világ demokráciájának mintaképe, ezért különösen sajnálatosak az események. Többen személyesen Donald Trumpot tették felelőssé a történtekért.

George W. Bush volt republikánus elnök is keményen kritizálta Trumpot, míg Barack Obama más republikánus vezetőket is felelőssé tett, és közölte: csak rajtuk áll, hogy továbbra is olajat öntenek-e a tűzre.

A Twitter és a Facebook pedig felfüggesztette az amerikai elnök fiókjait, arra hivatkozva, hogy többször megsértette a szabályzatukat: bejegyzéseiben sokszor beszélt arról, hogy nem vesztette el a választást, ami álhírnek minősül, és olyan videót is posztolt, amiben nem egyértelműen csitította az általa felhergelt tömeget. Ezt a felvételt azóta a YouTube is törölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté: Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?
Fekete László erőművész januárban ünnepelt, fia egy csülöktortával köszöntötte születésnapján. A Fidesz frakcióvezetője egy közös fotóval és egy rövid bejegyzéssel reagált az eseményre.


Az elképesztő fizikai erejéről ismertté vált Fekete Lászlót egy ország szerette meg, amikor a Friderikusz-show-ban másfél mázsás facölöpökkel mutatott be bámulatos mutatványokat. A szókimondásáról is ismert erősportoló januárban ünnepelte 68. születésnapját, a jeles napon fia, Fekete Miklós egy csülöktortával lepte meg. A korábban rekordok sorát felállító erőemberrel most Kocsis Máté tett közzé közös fotót.

A Fidesz-frakcióvezetője a képhez ezt írta: »Az erő velünk van!«, majd a hozzászólásokban hozzáfűzte: »Ha Fekete László velünk, ki ellenünk?!«.

Fekete László 1988 és 1997 között viselte a »Magyarország legerősebb embere« címet, pályafutását pedig olyan eredmények fémjelzik, mint a 232,5 kilogrammos kőgolyó-emeléssel felállított világrekord.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor elmagyarázta, mi az az egyetlen eset, amikor Orbán Viktor kiállna vitázni Magyar Péterrel
A politológus szerint a Fidesznek éreznie kell a vereség szelét, hogy a miniszterelnököt a kamerák elé kényszerítse. Csak akkor állna kötélnek, ha már nincs más választása.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. február 09.



Török Gábor politológus a Facebook-oldalán elemezte egy Orbán Viktor és Magyar Péter közötti miniszterelnök-jelölti vita esélyeit. Bejegyzését egy friss felmérésre hivatkozva kezdi, amely szerint

a teljes népesség közel 60 százaléka, és még a fideszes szavazók közel 30 százaléka is szeretné, ha lenne ilyen vita a választás előtt.

A politológus szerint azonban ebből nem sok következik, mivel a vita létrejötte alapvetően politikai kalkuláció eredménye. Úgy véli, vitára kötelezni senkit sem lehet, csak a politikai érdek, a költség-haszon számítás dönt.

„Akkor lesz, ha mindkét fél úgy gondolja, számára hasznosabb megtartani, mint elkerülni.

2006-ban, amikor utoljára sor került ilyenre Magyarországon, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor is ezt gondolhatta - különben nem lett volna vita. Azóta négy parlamenti választásra került már sor, és Orbán Viktor egyszer sem gondolt/kényszerült arra, hogy elfogadja a kihívók kihívását. Politikai érdekei alapján, az az igazság, hiba is lett volna” – írja Török.

Az elemző felidézi a korábbi évek tapasztalatait is, mondván,

a „vita vitáját” 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban is volt alkalma megfigyelni, és szerinte mindhárom esetben legalább annyira érdekes volt az „előjáték”, mint maga az előadás.

Példaként említi, hogy 1998-ban a Fidesz próbálta belekényszeríteni Horn Gyulát a vitába, ami végül sikerült is, és akkor a fideszesek mondták, hogy vita nélkül nincs demokratikus választás. 2002-ben már Orbán Viktor volt az, aki nem mondhatott nemet, 2006-ban pedig egy kiélezett versenyben mindkét fél sokat remélt a vitától, de hetekig üzengettek, amíg végül megállapodtak.

Török Gábor szerint két fontos szempont létezik a döntés meghozatalakor:
  • „Aki azt gondolja, hogy vezet, az nyilván nem akar egy vitával kockáztatni. Aki hátrányban van, annak a vita egy jó lehetőség a felzárkózásra, a bizonytalanok meggyőzésére és a másik tábor elbizonytalanítására, hiszen a vita kibeszél a buborékokból, eljut szinte mindenkihez.
  • Aki azt gondolja, hogy a vita elutasítása miatt a választók gyávának fogják gondolni és emiatt a saját szavazói is elbizonytalanodhatnak, az inkább vállalja a vitát. Akinek nem kell ettől tartania, annak nem kell ezzel a szemponttal foglalkoznia. (Különösen, ha van egy jó gondolatmankója arra, miért nem vitázik.)”

A politológus mindebből azt a következtetést vonja le, hogy

vita csak akkor lesz 2026-ban, ha a Fidesz hátrányban érzi magát, és ezért a korábbi négy választással ellentétben mégis akarja a vitát, Magyar Péter pedig egy ilyen helyzetben úgy ítéli meg, hogy számára kockázatosabb lenne elutasítani a korábban általa akart vitát, mint beleállni.

Török állítja, minden más esetben a vita esélye a nullához közelít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lefejezéssel fenyegették a gyöngyösi Lázárinfón tüntető egyik roma aktivistát, de állítása szerint hiába ment a rendőrségre feljelentést tenni, elküldték
Az aktivista már 10 éves, autista fiát sem meri kivinni az utcára a félelemtől. Pedig egy ügyvéd szerint a rendőrségnek kötelessége lett volna eljárni az ügyben.


Lefejezéssel fenyegették meg azt a roma aktivistát, aki a gyöngyösi Lázárinfón tüntetett, de amikor hétfőn feljelentést akart tenni, a rendőrségen állítása szerint elküldték – számolt be róla az RTL Híradó. Sikos Katalin a csatornának arról beszélt,

a zaklatások mindennapossá váltak, miután kormánypárti politikusok bűnözőnek nevezték a demonstrálókat.

„Egy buszmegállóban egy idősebb hölgy elém köpött, és elég trágár szavakkal illetett” – mondta Sikos Katalin, aki szerint az elmúlt napokban az ehhez hasonló atrocitások „eléggé gyakoriak” lettek. Úgy érzi, ráégett a bélyeg, amit a kormányoldal ragasztott a tüntetőkre.

„Megkaptam ezt a bélyeget, hogy bűnözőnek kiáltottak ki, holott életemben nem voltam egy napot sem börtönben, soha nem voltam büntetve, és nyilván kihatással van a magánéletemre”

– fogalmazott.

Az aktivista az elmúlt napokban annyi fenyegetést kapott, hogy már csak akkor mer kimenni az utcára, ha muszáj. Főleg azért, mert gyakran 10 éves, súlyosan autista fiával közlekedik, és attól tart, nem tudná megvédeni egy támadás esetén. Elmondása szerint leginkább egy férfi videói ijesztették meg, aki részletesen beszélt arról, hogyan bántaná a hozzá hasonló nőket. Az egyik felvételen a férfi arról beszél, hogy „mindet koporsóba kell tenni. Kitépni a hajukat, levágni a fejüket.”

Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor hétfőn elment a rendőrségre feljelentést tenni, ám onnan állítása szerint elküldték.

„A panaszkezelő irodában a hölgy azt mondta, hogy csak a bíróságon tudok eljárást indítani becsületsértés miatt” – idézte fel a történteket Sikos Katalin.

Az RTL Híradó által megkérdezett Tran Dániel ügyvéd szerint a rendőröknek intézkedniük kellett volna. A jogász elmondta:

„Aki mással szemben erőszakos cselekmény elkövetését helyezi kilátásba, akár szóban, akár írásban, az bűncselekményt követ el, nevezetesen a zaklatás második fordulatos alapesetét.”

A Büntető Törvénykönyv ezt akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetheti. Az ügyvéd hozzátette, ilyen esetekben a magyar jogszabályok alapján akkor indulhat eljárás, ha a sértett 30 napon belül kifejezetten kéri az elkövető felelősségre vonását. A Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott érdemi választ az ügyben.

Lázár János építési és közlekedési miniszter január végén egy balatonalmádi fórumon a magyarországi cigányságot „belső tartalékként” említette, akik szerinte a vonatmosdók takarítására lennének alkalmasak.

A kijelentés országos felháborodást váltott ki, ami után a miniszter bocsánatot kért. A gyöngyösi Lázárinfón feszült hangulatban tiltakoztak a kijelentés ellen, mire a kormányoldal, köztük Orbán Viktor miniszterelnök is arról kezdett beszélni, hogy a Tisza Párt „bűnözőket” és „fizetett provokátorokat” vezényelt a helyszínre.

A Tisza Párt és Magyar Péter visszautasította a vádakat. A kormánypárti narratívának ellentmond az is, hogy

a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság korábban közölte: a gyöngyösi rendezvényen senkit nem igazoltattak, így rendőrségi adatbázisból sem azonosíthattak „bűnözőket”.

Az ügyben most az a kérdés, hogy Sikos Katalin tesz-e 30 napon belül írásbeli magánindítványt, és a hatóságok a súlyos fenyegetések ellenére indítanak-e nyomozást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Szijjártó lobbizta ki, hogy ne függesszék fel a gödi Samsung gyár működését, haladéktalanul távoznia kell a posztjáról
A politikus szerint a miniszter súlyos rákkeltő anyagok miatt veszélyeztette a dolgozókat és a lakosságot. Még a büntetőjogi felelősségét is felvetette az ügyben.


Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke követi Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter lemondását a gödi Samsung SDI gyárral kapcsolatos ügyek miatt.

Állítása szerint a miniszternek haladéktalanul távoznia kell a posztjáról, mert mindent tudott a gyárban történt mérgezésekről és szennyezésről.

Magyar Péter a Facebookon azt írja,

Szijjártó Péter „lobbizta ki, hogy az üzem működését ne függesszék fel az egészségügyi határértéket többszázszorosan meghaladó szennyezési értékek ellenére”.

Ezzel a politikus szerint a miniszter közvetlenül veszélyeztette a gyárban dolgozó 7500 és a környéken élő több tízezer ember egészségét.

A bejegyzés szerint a kormány pontosan tudott a gyárban történő súlyosan rákkeltő nikkel porszennyezésről és a NMP magzatkárosító anyag csatornarendszerbe és felszíni vizekbe kerüléséről, mégsem tettek semmit. Magyar Péter azt állítja, a miniszter szoros kapcsolatot ápolt a cégvezetéssel:

„Szijjártó Péter havi rendszerességgel reggelizett Yi Hyun Chang elnökkel, a Samsung SDI akkori vezetőjével és a gyárhoz helyezte kormányzati »kapcsolattartónak« (magyarul strómannak), Szabó Lászlót, korábbi miniszter-helyettesét.”

A posztban feltette a kérdést, hogy „mekkora táskákban kapták a pénzt, hogy az üzemet ne kelljen bezárni, vagy hogy percek alatt megkapja a Samsung a környezetvédelmi engedélyeket?” Magyar Péter a bejegyzését azzal zárta, hogy „elég volt!”, majd hozzátette: véleménye szerint

minden politikai vezetőnek felmerül a büntetőjogi felelőssége, aki tudott a szennyezésekről és nem követelte az üzem azonnali bezárását.

Az engedélyezési eljárások során a bíróság 2024 májusában ideiglenesen felfüggesztette, majd 2025 októberében jogerősen megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. Civil szervezetek szerint ez a gyár leállítását kellett volna jelentse, ám a működés leállását nem tapasztalták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk