HÍREK
A Rovatból

Négyen haltak meg a Capitolium ostromában, Washingtonban szükségállapotot rendeltek el

Legalább 15 napig fennáll a szükségállapot a súlyos zavargások után az Egyesült Államok fővárosában.


Összesen négy halálos áldozata van a washingtoni Capitolium elleni zavargásnak - közölte Robert Contee washingtoni rendőr-főkapitány.

Egy nő lőtt mellkassérülésébe halt bele, további három tüntető (mind férfiak) orvosi sürgősségi segítségnyújtás közben vesztették életüket

- írja a CNN.

52 embert tartóztattak le.

Az NBC híradása szerint a fővárosban 15 napra szükségállapotot rendeltek el. A tegnapi naphoz hasonlóan a következő két hétben nem lehet az utcára menni este 6 és reggel 6 között. Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatására egyébként 13 nap múlva, január 20-án kerül sor.

Szerdán a Capitolium épületében a szenátus és a kongresszus épp együttes ülést tartott, hogy érvényesítsék az elektori szavazatokat, és így megerősítsék Joe Biden győzelmét, amikor Donald Trump hívei betörtek az épületbe.

Trump előzőleg lázító hangú beszédet tartott a néhány ezer fős tömeg előtt, amiben azt mondta, meg kell akadályozni, hogy a törvényhozás elfogadja az elektori szavazatokat, és ezzel Joe Biden győzelmét.

Felszólította a szenátus és a kongresszus együttes ülését vezető Mike Pence alelnököt, hogy ne hirdesse ki az eredményt, ő azonban közleményben jelezte, hogy erre nincs jogköre.

Nem sokkal ezután Trump hívei összecsaptak a rendőrökkel a Capitolium lépcsőjén. A rendfenntartók hiába vetetettek be könnygázt, a tömeg áttörte a kordont és megindult felfelé.

Voltak, akik a kordon korlátjait használták létraként, és így mászták meg az épület falát, mások ablakokat törve jutottak be az épületbe.

Odabent a Capitolium őrsége szintén hiába próbálta megállítani az ülésterem felé tartó több száz embert.

VIDEÓ: A demonstrálók áttörik a rendőrsorfalat

Amikor egyértelművé vált, hogy az őrség nem tudja megakadályozni, hogy a tömeg bejusson az ülésterembe, és odakintről már behallatszott a közeledők kiabálása, bezárták az ülésterem bejárati ajtóit. Az egyik elé egy szekrényt is odatoltak.

Valaki azt mondta, odakint lövéseket hallott.

A képviselőket megkérték, hogy a padsorok között keressenek menedéket, és készüljenek fel azoknak a gázálarcoknak a felvételére, amelyek megvédhetik őket a könnygáz hatásaitól. Ekkor sokan telefonálni kezdtek, volt, aki a Nemzeti Gárdát hívta, mások arról beszéltek, fel kellene hívni az elnököt.

Ezután az őrség egy föld alatti folyosón evakuálta a képviselőket az épületből, mindenkinek sikerült kijutnia. A CNN szerint a kongresszusi vezetőket a Fort McNair nevű katonai bázisra vitték.

Amíg a kiürítés tartott, az üléstermet védő, magukat elbarikádozó őrök fegyvert fogtak a bezárt ajtó túloldalán álló zavargókra.

Eközben az újságírók a karzaton lapultak meg, és senki sem tudta megmondani, mi történik, ha bejut a tömeg.

Az elektori szavazatokról szóló választmányi tanúsítványokat tartalmazó dobozokat szintén magukkal vitték a Capitolium épületet elhagyó munkatársai, nehogy a Trump-hívek szó szerint elégethessék a választás eredményét.

VIDEÓ: az őrség tagjai fegyverrel biztosítják a képviselők evakuálását

Az épületbe bejutó több száz tüntető közben a Twitterre kikerült felvételek szerint a folyosókon ácsorgott, illetve benyitottak a különböző ajtókon. Sokuknál amerikai zászló volt, olyan is akadt, akinél konföderációs zászló. Néhányan fegyvert viseltek, az egyik tüntető pedig egy lándzsát tartott a kezében.

Többen bejutottak a képviselőház demokrata elnökének szobájába, egyikük leült Nancy Pelosi székébe, és feltette a lábát az asztalára, majd üzenetet írt neki.

Mások különböző tárgyakat vettek magukhoz, "emlékbe". Közben azt kiabálták, ez a nép háza.

Az egyik tweetelő szerint voltak, akik könnygázt használtak, de azt nem tudni, kik. Egy másik felvétel alapján azonban valószínűleg nem gázról, hanem a porral oltók porjáról lehetett szó.

A rendőrség és a Capitolium őrsége kezdetben hagyta, hogy a tömeg fel-le sétáljon odabent, az erősítésre vártak.

Az épület elfoglalása után nem sokkal Joe Biden beszédet mondott, amiben a demokrácia történetében példátlannak nevezte a történteket, és követelte Trumptól, hogy televíziós beszédben küldje haza a híveit.

Trump nem sokkal később a Twitterre tett ki egy videót, ebben arra kérte a zavargások résztvevőit, hogy legyenek békések, és menjenek haza. Ugyanakkor megismételte, hogy szerinte ellopták tőle a választást, és azt mondta a Capitolium elfoglalóinak, hogy szereti őket.

A történtek miatt mozgósították a teljes washingtoni Nemzeti Gárdát, a rohamrendőrséget, és a helyszínre küldték az FBI különleges egységeit is.

Először a szenátusi szárnyat sikerült megtisztítaniuk a hatóságoknak. Sok tüntetőt felszólítottak, feküdjenek a földre, és sokakat letartóztattak. Őket szövetségi szintű bűncselekményekkel vádolják. Ezután a rohamrendőrök megkezdték a bejárat előtti lépcsőről leterelni a tömeget, majd kiürítették a teljes környéket, és az épületet biztonságosnak nyilvánították.

A világ számos vezetője elítélte a történteket: a legtöbben azt hangsúlyozták, hogy Amerika a világ demokráciájának mintaképe, ezért különösen sajnálatosak az események. Többen személyesen Donald Trumpot tették felelőssé a történtekért.

George W. Bush volt republikánus elnök is keményen kritizálta Trumpot, míg Barack Obama más republikánus vezetőket is felelőssé tett, és közölte: csak rajtuk áll, hogy továbbra is olajat öntenek-e a tűzre.

A Twitter és a Facebook pedig felfüggesztette az amerikai elnök fiókjait, arra hivatkozva, hogy többször megsértette a szabályzatukat: bejegyzéseiben sokszor beszélt arról, hogy nem vesztette el a választást, ami álhírnek minősül, és olyan videót is posztolt, amiben nem egyértelműen csitította az általa felhergelt tömeget. Ezt a felvételt azóta a YouTube is törölte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk