HÍREK
A Rovatból

Negyedik oltás is kellhet a keleti vakcinákkal oltottaknak a könnyebb utazáshoz

Uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adagot kaptak az EMA által elfogadott vakcinák valamelyikéből. Így a két Sinopharm- vagy Szputnyik-vakcinát kapott embereknek még két oltás kellene a könnyítésekhez.


Magyarországon megkezdődött a Covid elleni oltások harmadik köre: minden beoltott más típusú oltást kap, mint amit első két alkalommal. Ez a Magyarországon elérhető vakcinák miatt praktikusan azt jelenti, hogy aki keleti vakcinát kapott, azt nagy valószínűséggel Pfizer-vakcinával oltják harmadszorra. Ezzel úgy tűnt, sokaknak megnyílt a lehetősége, hogy olyan szolgáltatásokat vegyen igénybe, amikhez csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltást fogadnak el. Ez jellemzően az Európán belüli utazásoknál fontos.

Most azonban kiderült, a helyzet kicsit bonyolultabb ennél.

Az uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adag, az EMA által elfogadott vakcinát kaptak - azaz a két keleti után két nyugati vakcinát is kell kapniuk, ellenkező esetben nem jár az utazást könnyebbé tevő igazolvány.

Ettől függetlenül a harmadik oltásként beadott, EMA-engedéllyel rendelkező oltóanyag meg fog jelenni az uniós dokumentumban, csak ez a tény utazás szempontjából semmit sem jelent - írja az Index.

Csupán egyetlen kiskapu van, de ezzel a lehetőséggel is csak a kínai vakcinával oltottak élhetnek. Ők ugyanis kérhetnek harmadik oltásként Janssent, amely egydózisú vakcinaként egy oltás után is teljes védelmet nyújt, az uniós beutazási szabályok pedig ezzel összhangban készültek el. A harmadik oltás szakmai protokollja szerint a szputnyikosok viszont nem kérhetnek Janssent, ami azt jelenti, hogy az utazás számukra továbbra is nehézkes marad.

A lap összeszedte, hogyan lehet kombinálni az emlékeztető oltásokat:

  • AstraZeneca (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, AstraZeneca
  • Janssen (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen
  • Moderna (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Moderna
  • Pfizer (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Pfizer
  • Sinopharm (inaktivált): Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm
  • Szputnyik V (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Szputnyik

A Sinopharm – noha az EMA-tól nem – az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott engedélyt, és egyes tagországok úgy döntöttek, hogy beengedik azokat az állampolgárokat, akik olyan oltóanyagot kaptak, amely a WHO listáján rajta van. Így tett például Ausztria és Spanyolország, ahova a sinopharmosok zöld utat kaptak.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról az Indexnek elmondta, mivel most, augusztusban az egész európai intézményrendszer szabadságon van, nehéz bármiféle jogszabály-módosítást elérni, de ősztől mindenképp találni kell egy olyan kompromisszumos megoldást, ami a két keleti és egy nyugati vakcinával oltott állampolgárok számára is kedvező.

Igen, a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy megjelenítse az emlékeztető oltásokat is, ha és amikor azok elérhetővé válnak. Az egyénnek mindig joga van az utazáshoz, és az uniós Covid-igazolvány ezt megkönnyíti. A kérdés az, hogy a tagállamok a saját belátásuk szerint a vakcinák mely kombinációját fogadják el

- mondta el a politikus.

A keleti vakcinával oltottak problémáira az EMA-engedély lenne az igazi megoldás.

A helyzet viszont az, hogy a Sinopharm egyelőre a kérelmet sem nyújtotta be, így a jövőre nézve ez nem sok jót jelent.

Az engedélyezési folyamat egy másik kínai vakcinánál, a Sinovacnál viszont már elindult, és előrehaladott tárgyalások is zajlanak, de mint ismert, ezt az oltóanyagot nálunk nem alkalmazták. Mindez arra utal, hogy az EMA nem zárkózik el a kínai gyártóktól, kérelem nélkül viszont nehéz bármit engedélyezni. Jó hír ugyanakkor, hogy a Szputnyik legalább beadta a kérelmet, noha az engedélyeztetési folyamat hiányos dokumentációk miatt elakadt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.


„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.

- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”

- „Gatya?”

- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.

A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.

A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.

„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”

– mondta egy lány.

Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.

A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.

„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.

Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:

„Mert ballada volt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.


Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.

Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.

Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.

„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”

– írja.

Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:

„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”

Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.

A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére

ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.

A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”

Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.


Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.

A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.

A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.

Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Pétert a TEK helyett a Készenléti Rendőrség fogja védeni
Lecseréli az Orbán Viktor védelmére is létrehozott fegyveres szervezetet az új miniszterelnök. Helyettük a rendőrségre bízza biztonságát.


Magyar Péter hétfőn tájékoztatta Hajdu János tábornokot a TEK főigazgatóját, hogy, hogy május 9-től a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség látja el - erről a politikus számolt be a közösségi oldalán.

A rendszerváltás óta a miniszterelnökök személyi védelmét különböző fegyveres szervezetek látták el. Az Orbán-kormányok idején a Terrorelhárítási Központ ügyelt Orbán Viktor biztonságára bel- és külföldi eseményein.

A szervezetet viszont Orbán Viktor hozta létre, ezért Magyar Péter valószínűleg nem bízik TEK-esekben, és/vagy nem akar az elődje embereivel mutatkozni.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő korábban azt mondta, hogy a TEK-nek már akkor védenie kellett volna Magyart, amikor miniszterelnök-jelöltté vált. Azonban a központ megalakulása óta csak Orbán Viktort védte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk