HÍREK
A Rovatból

Negyedik oltás is kellhet a keleti vakcinákkal oltottaknak a könnyebb utazáshoz

Uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adagot kaptak az EMA által elfogadott vakcinák valamelyikéből. Így a két Sinopharm- vagy Szputnyik-vakcinát kapott embereknek még két oltás kellene a könnyítésekhez.


Magyarországon megkezdődött a Covid elleni oltások harmadik köre: minden beoltott más típusú oltást kap, mint amit első két alkalommal. Ez a Magyarországon elérhető vakcinák miatt praktikusan azt jelenti, hogy aki keleti vakcinát kapott, azt nagy valószínűséggel Pfizer-vakcinával oltják harmadszorra. Ezzel úgy tűnt, sokaknak megnyílt a lehetősége, hogy olyan szolgáltatásokat vegyen igénybe, amikhez csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által jóváhagyott oltást fogadnak el. Ez jellemzően az Európán belüli utazásoknál fontos.

Most azonban kiderült, a helyzet kicsit bonyolultabb ennél.

Az uniós vakcinaigazolványra ugyanis csak azok jogosultak, akik két adag, az EMA által elfogadott vakcinát kaptak - azaz a két keleti után két nyugati vakcinát is kell kapniuk, ellenkező esetben nem jár az utazást könnyebbé tevő igazolvány.

Ettől függetlenül a harmadik oltásként beadott, EMA-engedéllyel rendelkező oltóanyag meg fog jelenni az uniós dokumentumban, csak ez a tény utazás szempontjából semmit sem jelent - írja az Index.

Csupán egyetlen kiskapu van, de ezzel a lehetőséggel is csak a kínai vakcinával oltottak élhetnek. Ők ugyanis kérhetnek harmadik oltásként Janssent, amely egydózisú vakcinaként egy oltás után is teljes védelmet nyújt, az uniós beutazási szabályok pedig ezzel összhangban készültek el. A harmadik oltás szakmai protokollja szerint a szputnyikosok viszont nem kérhetnek Janssent, ami azt jelenti, hogy az utazás számukra továbbra is nehézkes marad.

A lap összeszedte, hogyan lehet kombinálni az emlékeztető oltásokat:

  • AstraZeneca (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, AstraZeneca
  • Janssen (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Janssen
  • Moderna (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Moderna
  • Pfizer (mRNS): Sinopharm, Janssen, AstraZeneca, Pfizer
  • Sinopharm (inaktivált): Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen, Sinopharm
  • Szputnyik V (vektorvakcina): Pfizer, Moderna, Sinopharm, Szputnyik

A Sinopharm – noha az EMA-tól nem – az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott engedélyt, és egyes tagországok úgy döntöttek, hogy beengedik azokat az állampolgárokat, akik olyan oltóanyagot kaptak, amely a WHO listáján rajta van. Így tett például Ausztria és Spanyolország, ahova a sinopharmosok zöld utat kaptak.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője arról az Indexnek elmondta, mivel most, augusztusban az egész európai intézményrendszer szabadságon van, nehéz bármiféle jogszabály-módosítást elérni, de ősztől mindenképp találni kell egy olyan kompromisszumos megoldást, ami a két keleti és egy nyugati vakcinával oltott állampolgárok számára is kedvező.

Igen, a rendszer elég rugalmas ahhoz, hogy megjelenítse az emlékeztető oltásokat is, ha és amikor azok elérhetővé válnak. Az egyénnek mindig joga van az utazáshoz, és az uniós Covid-igazolvány ezt megkönnyíti. A kérdés az, hogy a tagállamok a saját belátásuk szerint a vakcinák mely kombinációját fogadják el

- mondta el a politikus.

A keleti vakcinával oltottak problémáira az EMA-engedély lenne az igazi megoldás.

A helyzet viszont az, hogy a Sinopharm egyelőre a kérelmet sem nyújtotta be, így a jövőre nézve ez nem sok jót jelent.

Az engedélyezési folyamat egy másik kínai vakcinánál, a Sinovacnál viszont már elindult, és előrehaladott tárgyalások is zajlanak, de mint ismert, ezt az oltóanyagot nálunk nem alkalmazták. Mindez arra utal, hogy az EMA nem zárkózik el a kínai gyártóktól, kérelem nélkül viszont nehéz bármit engedélyezni. Jó hír ugyanakkor, hogy a Szputnyik legalább beadta a kérelmet, noha az engedélyeztetési folyamat hiányos dokumentációk miatt elakadt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Sulyok Tamás a fizetéscsökkentéséről szóló törvényt már aláírta, a „lex Orbánt” még nem
A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény. A hétfőn megszavazott Alaptörvény-módosítást viszont még nem írta alá a köztársasági elnök.


Nyolc évnél húzza meg a plafont a parlament a miniszterelnöki mandátumoknál, miközben júliustól a képviselői juttatásokat is megvágják, a köztársasági elnök bére is nagyot esik, de az alkotmánymódosítás még államfői aláírásra vár.

A Magyar Közlönyben már megjelent a képviselői tiszteletdíjak, juttatások és a frakcióknak járó állami pénzek csökkentéséről szóló törvény, amelyet Sulyok Tamás államfő aláírt.

Júliustól a tiszteletdíj-kalkuláció alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz.

A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keret 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható pedig 30 százalékkal csökken.

Magyar Péter miniszterelnök számításai szerint az új szabályozással az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe. A képviselői tiszteletdíj csökkentése kihat Sulyok Tamás fizetésére is.

Az államfő illetménye a mindenkori házelnök fizetéséhez kötött, így júliustól 6 millió 482 ezer forint helyett 4 millió 192 ezer forintra lesz jogosult

- írja a 24.hu.

Hétfőn 135 igen, 50 nem, 6 tartózkodás mellett

az Országgyűlés elfogadta a Tisza Párt Alaptörvény-módosítási javaslatát is, amelynek legfontosabb eleme, hogy nyolc évre korlátozták a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát.

Ez a módosítás a kihirdetését követő napon léphet hatályba, ám az államfő egyelőre nem írta alá.

A Fidesz, illetve újraválasztott elnöke, Orbán Viktor az Alaptörvény-módosítását elutasította, mert álláspontjuk szerint az „szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ruff Bálint nemesi oklevelet, Vitézy Dávid részvényeket örökölt, Bóna Szabolcsnak rengeteg földje, Lannert Juditnak 115 milliós megtakarítása van
Nyilvánosságra hozták a Tisza-kormány azon öt miniszterének és nemzetbiztonsági főtanácsadójának a vagyonnyilatkozatát, akik nem parlamenti képviselők. A dokumentumokból Ruff Bálint nemesi oklevele és Bóna Szabolcs hatalmas földbirtoka mellett jelentős tartozások is kiderülnek.


Nemesi oklevél, 250 hektár szántó, BMW X5 és motoros kishajó: szerdán felkerültek a kormány honlapjára a Tisza-kormány azon öt miniszterének és a nemzetbiztonsági főtanácsadójának a vagyonnyilatkozatai, akik nem országgyűlési képviselők. A május 13-án kezdődő megbízatásuk után a törvény szerint harminc napjuk volt a dokumentumok leadására, amelyeket a Telex összegzett.

A Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy két XI. kerületi lakás és egy nagykovácsi családi ház mellett résztulajdonos egy II. kerületi lakóházban is, amelyre végrehajtási jogot jegyeztek be. Garázsában egy Volvo V60-as áll, bankszámláján közel 15 millió forintnyi megtakarítása van, de tartozik 9,37 millió forinttal a babaváró hiteléből, és egy 35 millió forintos magánkölcsöne is van.

A nyilatkozat különleges tétele egy 2010-ben örökölt nemesi oklevél és egy 4000 kötetes könyvtár.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter jelentős vagyont örökölt édesanyjától, Hankiss Ágnestől és édesapjától, Vitézy Lászlótól, köztük egy kiterjedt értékpapír-portfóliót, egy 2008-as Audi A4-est és több ingatlanrészt. Az elmúlt években maga is több lakást vásárolt Budapesten, főként Újbudán. Bő 8 millió forintos megtakarítása mellett 47,85 millió forintos tartozásról számolt be. Januári, fővárosi képviselőként tett nyilatkozatához képest 1,56 millió forintot törlesztett a lakáshiteléből.

Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter 36 pótoldalt csatolt a bevallásához, hogy

felsorolja mind a 44, Csorna környéki szántóját, amelyek összterülete meghaladja a 250 hektárt.

A földek mellett felerészben tulajdonosa egy csornai családi háznak, de autója nincs. Tavalyi, 32,4 millió forintos bevétele kizárólag a földek bérbeadásából származott.

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter komoly, közel 115 millió forintot érő megtakarítással rendelkezik dollár- és euróalapú befektetési alapokban.

Vagyona egy II. kerületi lakásból és egy badacsonytomaji nyaralóból áll. A jelentős vagyon mellett meglepő, hogy az elmúlt három évben kutatóként a havi bruttó 200-500 ezer forintos jövedelmi sávot jelölte meg.

Görög Márta igazságügyi miniszter egy 2018-as BMW X5-össel jár, és több mint 34 millió forintnyi értékpapírja van.

Felerészben tulajdonosa két szegedi ingatlannak, és haszonélvezeti joga van egy budapesti, valamint egy másik szegedi lakáson. Jövedelme az elmúlt években több forrásból származott, a Szegedi Tudományegyetem dékánjaként és intézetvezetőjeként havi bruttó 1-5 millió forintot keresett.

Tóth Péter, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója a Tisza Párt kampányfőnökeként tavaly óta a havi bruttó 1-5 millió forint közötti jövedelmi sávba esik. Három ingatlana van a XIII. kerületben – ahol édesapja, Tóth József évtizedekig polgármester volt –, egy nyaralója Balatonszemesen és egy telke Válon. Egy Seat Alhambra mellett egy motoros kishajó is a tulajdonában van, megtakarítása pedig 18 millió forint.

A kormány nemrég egy olyan törvénycsomagot terjesztett elő, amely a vagyonnyilatkozati rendszer érdemi szigorítását célozza: digitális, kereshető bevallásokat és akár börtönbüntetést a valótlan adatokért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Matolcsy 322 napnyi szabadságot nem vett ki jegybankelnökként, ez 122 millióba került az adófizetőknek
A Magyar Nemzeti Bank alapjaiban alakította át a szabadságkiadás rendszerét Matolcsy György távozása után. A Varga Mihályra is vonatkozó új szabályozás célja, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő milliós szabadságmegváltások.


Vége a szabadsághegyeknek a Magyar Nemzeti Bankban: az új vezetés átírta a szabályokat, hogy soha többé ne lehessen éveken át halmozni a ki nem vett szabadságot – azt a gyakorlatot, amely Matolcsy György távozásakor több mint 122 milliós szabadságmegváltást eredményezett, tudta meg a 24.hu.

A jegybank a működés racionalizálása keretében már a tavalyi évben felülvizsgálta a szabadságkiadás és -nyilvántartás rendszerét. Ezt az indokolta, hogy Matolcsy György volt jegybankelnök távozásakor bruttó 170 millió forintot kapott juttatásként.

Ebből az összegből több mint 122 millió forint volt a felhalmozott szabadságok megváltása, ami becslések szerint 322 napot jelent.

Ezt az értesülést a jegybank most megerősítette a 24.hu-nak.

A döntés értelmében a jövőben sem Varga Mihály jegybankelnök, sem más dolgozó nem görgethet maga előtt éveken át szabadságokat, amelyeket a munkaviszony végén az adófizetők pénzéből kellene kifizetni. A most bevezetett szigorítás minden jegybanki alkalmazottra egyformán vonatkozik, a cél pedig az, hogy a szabadságok éven belüli kiadása legyen az általános gyakorlat.

A jelenlegi jegybanki vezetés álláspontja szerint bár a korábbi kifizetések a hatályos jogszabályoknak megfelelően történtek, az új vezetés a fegyelmezett és átlátható működés mellett kötelezte el magát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még nincs pihenő: Ruff Bálint jövő hétre is rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezte
A Miniszterelnökséget vezető miniszter június 22-re és 23-ra hívná össze újra a parlamentet. A két nap alatt hét törvényt módosítanának, köztük a médiatörvényt is, hogy az ország hozzáférjen az uniós forrásokhoz.


Jövő hét hétfőre és keddre is, tehát június 22-re és 23-ra is rendkívüli parlamenti ülés összehívását indítványozta szerdán délelőtt Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés elnökénél. A Forsthoffer Ágnesnek címzett indítványban a miniszter hét olyan törvényjavaslatot említ, amelyek módosításáról szavazni kell, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.

A csomagban szerepel a médiatörvény, a felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú javaslatok, a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló javaslat és az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslat is.

A miniszter szerint a halasztás fontos célokat veszélyeztetne.

„A rendkívüli ülés megtartása a felsorolt önálló indítványok elfogadása miatt szükséges.

Az indítványokkal összefüggő szavazásoknak az őszi ülésszakra történő halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné, tekintettel arra, hogy a megtárgyalásra kerülő törvénymódosítások célja, hogy Magyarország európai uniós forrásokhoz való hozzáférése biztosított legyen.”

A lépés azért szükséges, mert az Országgyűlés tavaszi időszaka hivatalosan június 15-én véget ért, a házszabály szerint pedig nyáron csak rendkívüli ülés összehívásával lehet parlamenti ülést tartani. A parlament ezen a héten is két napon át ülésezett, Magyar Péter miniszterelnök mindkét napon felszólalt.

Ruff Bálint korábban már kezdeményezett rendkívüli ülést a nyári szünet előttre, szintén azzal az indokkal, hogy a halasztás veszélyeztetné a forrásokhoz való hozzáférést. A brüsszeli elvárások teljesítésének egyik kulcseleme volt a Fidesz-közeli alapítványok helyzetének rendezése is, amelyről szintén egy korábbi, hasonlóan sürgős eljárásban döntött a Ház.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk