Negyedik oltás: a veszélyeztetett csoportok tagjainak javasolják Németországban
A második emlékeztető oltást az egészségügyi dolgozóknak, a 70 éven felülieknek, az idősek otthonában és a bentlakásos gondozási intézményekben élőknek valamint az immunhiányos betegségben szenvedőknek javasolt beadatni, méghozzá három hónappal az első emlékeztető oltás után.
Az életkor, az egészségi állapot vagy a foglalkozás miatt fokozottan veszélyeztetett csoportok tagjainak három hónappal az első emlékeztető oltás után javasolja a Covid-oltás negyedik - második emlékeztető - adagjának beadatását a németországi oltási bizottság (STIKO) egy csütörtökön kiadott ajánlásában.
Ezek a csoportok:
az egészségügyi dolgozók
a 70 éven felüliek
az idősek otthonában és a bentlakásos gondozási intézményekben élők
az immunhiányos betegségben szenvedők
Az adatok azt mutatják, hogy az első emlékeztető oltást követő néhány hónapon belül csökken a védelem az omikronnal szemben. Ez különösen fontos a 70 éven felüli és az immunhiányos emberek esetében, mert náluk a legnagyobb a kockázata annak, hogy a fertőzés súlyos lefolyású betegséghez vezet
- emelte ki a STIKO.
A testület ajánlást készített a Novavax amerikai biotechnológiai cég Covid-19 elleni vakcinájának németországi bevezetéséről is. Mint írták, a vizsgálatok nem tártak fel súlyos mellékhatások veszélyére utaló adatokat, és azt is kimutatták, hogy a vakcina hasonló oltási reakciókat válthat ki, mint a többi, már engedélyezett oltóanyag.
Ezért nincs akadálya, hogy 18 éven felülieknél ezt az oltóanyagot használják, de terhes nőknek és szoptató anyáknak nem javasolt. A hagyományos, úgynevezett fehérjealapú vakcinából két adagot kell beadni, legalább háromhetes időközzel - áll a STIKO ajánlásában.
Az új vakcina a tervek szerint február 21-től lesz elérhető Németországban. Bevezetése növelheti az oltási hajlandóságot, mert lehetőséget ad a Covid-19 elleni védőoltás megszerzésére mindazoknak, akik tartózkodnak az úgynevezett hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő oltóanyagoktól.
Az oltási kampány a szövetségi kormány csütörtöki adatai szerint ugyan lassult januárhoz képest - amikor a naponta beadott oltások száma általában 400 ezer felett volt -, de így is átlagosan 292 ezer adag vakcinát adnak be naponta, ami azt jelenti, hogy másodpercenként hárman kapnak oltást Németországban.
A bő egy éve, a 405 napja elkezdett kampányban teljes oltást a lakosság 75,9 százaléka - 63,1 millió ember - szerzett. A teljes oltás utáni első emlékeztető oltást a lakosság 53,6 százaléka - 44,6 millió ember - kapta meg. Az oltatlanok 20,1 millióan vannak, a lakosság 24,1 százalékát teszik ki. Közülük 4 millióan - a lakosság 4,8 százaléka - ötévesnél kisebb gyerekek, akiknek egyelőre nincs oltóanyag.
Az életkor, az egészségi állapot vagy a foglalkozás miatt fokozottan veszélyeztetett csoportok tagjainak három hónappal az első emlékeztető oltás után javasolja a Covid-oltás negyedik - második emlékeztető - adagjának beadatását a németországi oltási bizottság (STIKO) egy csütörtökön kiadott ajánlásában.
Ezek a csoportok:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kampánypénzből újított fel kocsmát az MKKP, most 686 milliót kell visszafizetniük
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot fordított a Smaragd nevű ajkai szórakozóhelyre. A párt a gyenge választási eredmény miatt közösségi gyűjtésből próbálja előteremteni a tartozást.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt egy már meglévő helyiséget pályázott meg, amit teljesen felújítottak, sőt, új hang- és fénytechnikát is vásároltak a pénzből. A nyitóbulin tele is lett a hely, ahol a Kutyapárt állta az első száz vendég sörét. Az MKKP szerint a beruházásra óriási szükség volt a városban.
Sándor Balázs, a párt visszalépett jelöltje és országos politikai koordinátora a riportban arról beszélt, hogy a fiatalok elvándorlása az egyik legnagyobb probléma Ajkán. „Nincs szórakozási és kikapcsolódási lehetőség, ezért a fiatalok más városokba, Budapestre, vagy akár külföldre mennek, hogy ilyen lehetőségeket találjanak” – magyarázta Sándor Balázs. A történetet beárnyékolja, hogy az MKKP nem érte el a választáson az egyszázalékos küszöböt, ezért most 686 millió forint kampánytámogatást kell visszafizetniük az Államkincstárnak.
Mivel a pártnak nincs ennyi pénze, közösségi gyűjtést szerveztek a tartozás rendezésére.
A párt társelnöke, Döme Zsuzsanna is megvédte a döntést, szerinte a hely a kampányban is kulcsszerepet játszott. „Ezek szuper projektek, és nagyon-nagyon hiánypótlóak Ajkán. A kampányidőszakban rengeteg eseményünk volt ott; gyakorlatilag ez volt a Kutyapárt kampányközpontja, más híján” – mondta a társelnök. A társelnök szerint a rossz eredménynek nincs köze ahhoz, mire költötték a pénzt.
„Ezt most már elköltöttük ezekre a célokra; nem tudjuk visszacsinálni. Nem hiszem, hogy a kampánypénz-pályázatunk miatt lett ez a rossz eredmény; ez ettől független” – jelentette ki Döme Zsuzsanna.
Hozzátette, a Rózsa Sándor kampánypénz-tékozló alapjuk nagyon hasznos, amivel 2018 óta sok fontos projektet támogattak.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 1,2 millió forintot költött egy ajkai szórakozóhelyre, miközben a pártnak a gyenge választási eredménye miatt több mint 680 millió forintot kellene visszafizetnie az államnak.
A Smaragd nevű hely a párt kampányközpontjaként is működött, ahol a helyi fiataloknak akartak közösségi teret létrehozni – számolt be róla az RTL Híradó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péterék törvénnyel kényszerítenék ki, kik állnak a titkos magántőkealapok mögött
Kármán András, a Tisza Párt gazdasági szakértője jelentette be a magántőkealapok átláthatóságát célzó törvénymódosítást. A Transparency International szerint 1300 milliárd forintnyi közvagyon került ilyen, beazonosíthatatlan hátterű alapokba.
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
egyértelműen az a céljuk, hogy nyilvános legyen, ki áll a magántőkealapok mögött. A jelenlegi helyzetet Kármán úgy írta le: „Nem eléggé átlátható a magántőkealapoknak a működése. Nem beazonosítható, hogy ki a végső kedvezményezett.”
Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján már azt is bejelentette, hogy több jelöltjük is van a frissen felállítandó Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal élére. Azt is egyértelművé tette, hogy a szervezetnek akár nyomozati jogköre is lehet.
„Szerencsére kétharmados felhatalmazást kaptunk, így valóban érdemi hatásköre, de akár nyomozati jogköre is lehet egy ilyen szervnek, ami szerintem nagyon fontos, de alapvetően egy koordináló szerepet szeretnénk”
– fogalmazott a Tisza Párt politikusa.
A hivatal első ügyeinek egyike a jegybanki alapítványokból eltűnt vagyon feltárása lenne, amit Magyar Péter egyetlen szóval jellemzett: „Úgy hívják magyarul, hogy lopás.” Az Állami Számvevőszék tavaly márciusi jelentései nyomán derült ki, hogy több száz milliárd forintnyi közpénz sorsa lehetett bizonytalan a Matolcsy György MNB-elnöksége alatt kiszervezett alapítványoknál, miközben fia, Matolcsy Ádám és baráti köre látványosan meggazdagodott.
A Transparency International összesítése szerint az Orbán-kormány 2024 év végéig 1300 milliárd forintnyi közvagyont pumpált magántőkealapokba.
A riport Mészáros Lőrincet hozza fel példaként, akinek 1749,1 milliárd forintra becsült vagyonának jelentős része felett rendelkeznek ilyen átláthatatlan alapok. Az üzletember és felesége egy 22 milliárdos magángéppel utazott a párizsi BL-döntőre. Arra a kérdésre, hogy hogyan jöttek a meccsre, a válasz annyi volt: „Hát nem gyalog.”
A Tisza Párt tervei szerint minden korábbi tranzakciót átvilágítanának.
„Ellenőrizni fogunk minden korábbi tranzakciót és ahol hanyag vagy törvénytelen működésre utaló jeleket találunk, ott megfelelő lépéseket is meg fogjuk tenni”
– ígérte Kármán András.
A Transparency International jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a közvagyon jogszerűen visszaszerezhető. „Azt mondja szépen az állam, hogy az általam kinevezett szakemberek fognak beülni ezeknek az alapkezelő szervezeteknek a menedzsmentjébe, és majd az állam fogja eldönteni, hogy mi történik” – vázolta a lehetséges forgatókönyvet.
Miközben a vádak egyre hangosabbak, Matolcsy György volt jegybankelnök a YouTube-on oszt pénzügyi tanácsokat. Legutóbbi, immár kilencedik videójában sem beszélt az alapítványi vagyonról, helyette a bőség korszakának eljövetelét jósolta. „Az új világban újnak kell lenni. Innovatívnak” – mondta, majd hozzátette: „Át kell állni a bőségre. Mi ezt tettük egyébként.”
Magyar Péter csütörtökön a fideszes strómanoknak is üzent, jelezve a politikai harc hevességét: „Hiába játsszátok el most a balettos kislányt és tesztek úgy, mintha mi se történt volna! Tudjuk, mit tettetek a szeretett hazánkkal és a magyar emberekkel. És egy percig se legyen kétségetek afelől, hogy »ki mint vetett, azonképpen arat…«”
Nekimegy a magántőkealapoknak a Tisza Párt: törvénymódosítással bontanák le a titkolózást a végső tulajdonosok körül, és egy új, kemény jogosítványokkal felvértezett hivatalt állítanának fel a közpénzek visszaszerzésére. Az egyik első célpontjuk a jegybanki alapítványoknál eltűntnek vélt, akár 650 milliárd forintos vagyon lehet – számolt be róla az RTL Híradó.
A párt gazdasági szakértője, a pénzügyminiszteri poszt várományosaként emlegetett Kármán András arról beszélt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely továbbra is úgy gondolja, hogy Magyar Péter bolond
A leköszönő miniszter szerint ez alappal merülhet fel, ha valaki a Tisza Párt elnökének a fellépéseit és megnyilatkozásait látja. Arról is beszélt, hogy szerinte az ukránok győzelemként értékelik a választási eredményt.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Monitor című műsorában értékelte a vasárnapi választási eredményeket és beszélt a Fidesz ellenzéki jövőjéről.
A miniszter szerint a választók döntése és akarata világos, a Fidesz–KDNP egy másik utat és alternatívát ajánlott, de a választók nagy többsége 16 év után a kormányváltásra szavazott. Úgy látja, ennek sok oka van, és az eddigi kormánypártnak most az a feladata, hogy az ellenzéki létre készülve ezeket az okokat feltárja. Ennek része egy tisztújítási folyamat is, ami helyi, majd országos szinten zajlik majd. A felelősök keresésével kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy nem híve a párton belüli felelősségre vonásnak.
„A párton belüli felelős keresésnek semmiképpen nem vagyok híve, mert mindenki megtett mindent a győzelem érdekében.”
Szerinte okokat érdemes keresni, nem embereket, vagy ha mégis, akkor azok szerinte nem a Fidesz–KDNP soraiban ülnek, hanem „mások, akik esetleg olyanokat tettek, amit nem kellett volna.”
Magyar Péter győzelem utáni üzeneteivel kapcsolatban, amelyekben a miniszter szerint „vad dühvel” fenyegeti az alkotmányos intézményrendszer tisztviselőit, Gulyás azt mondta, egyelőre nem látják, kikből fog állni a Tisza-kormány, és mi lesz a programja. A bosszú lehetőségét firtató kérdésre úgy reagált, nem számít erre, mert szerinte nincs miért bosszút állni, de hozzátette,
„természetesen az lehet, hogy az új hatalom koncepciós eljárásokban gondolkodik.”
Ezt a rendszerváltoztatás után szégyennek tartaná. Véleménye szerint az elmúlt 16 év önmagában megáll, és összességében az országnak nagyon jó 16 éve volt, hatalmas gazdasági teljesítménnyel. „Tehát ha valaki bizonytalan abban, hogy képes-e az ország kormányzására, akkor biztos elkezdi fenyegetni érvek és indok nélkül azokat, akik egyébként 16 évig az országot kormányozták” – fogalmazott.
Amikor a műsorvezető felidézte, hogy korábban „bolondnak” nevezte Magyar Pétert, Gulyás Gergely kitérő választ adott. „Hát ha valaki Magyar Péternek a fellépéseit és megnyilatkozásait látja, akkor nem szükséges személyes ismeretség ahhoz, hogy ez alappal merüljön föl, hogy nagyon finom legyek a leendő, betöltendő közhivatali tisztségre is tekintettel.”
Az ukrán beavatkozás és az ukrán titkosszolgálatokhoz köthető Szeber Roland Ivanovics fenyegetéseivel kapcsolatban a miniszter azt mondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy „egy külföldi államnak a kéme a még hivatalban lévő, hivatalában most távozó miniszterelnököt fenyegesse.”
Szerinte az ukránok győzelemként értékelik a választási eredményt, és a Tisza Párt kormányzása ad majd választ arra, hogy erre van-e okuk.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a Tisza Párt korábban támogatta azt, de most már érdemalapúságról beszélnek. „Most, ha érdemalapú csatlakozásról beszélünk, tehát ha egy olyan csatlakozásról, ahol meg kell felelnie Ukrajnának azon követelményeknek, amelyeknek a többi európai uniós tagállamnak a csatlakozáskor meg kellett felelnie, akkor ez a következő 10–15 évben nem lehetne napirenden” – mondta, hozzátéve, hogy a Fidesz–KDNP továbbra is azon az állásponton van, hogy „a magyar embereknek az az érdeke, hogy Ukrajna ne legyen az Európai Unió tagja.”
Arra a kérdésre, hogy a túlzottan oroszbarátnak beállított politika szerepet játszhatott-e a vereségben, Gulyás nemmel válaszolt. Szerinte ennek nem volt meghatározó jelentősége, egyrészt mert az amerikai elnök is a Fidesz–KDNP mellett kampányolt, másrészt mert a választók többsége fontosnak tartja az orosz kőolaj- és földgázbeszerzést az energiabiztonság miatt.
Úgy látja, Magyar Péter a kampányban hangoztatott „Putyin-pincsizés” után már szintén a kapcsolatok fenntartásának szükségességéről beszél.
A Fidesz–KDNP ellenzéki munkájáról a miniszter azt mondta, meg akarják mutatni, hogy „egy parlamenti ellenzék, egy ellenzéki párt az lehet normális is.”
Ez azt jelenti, hogy tiszteletben tartják a választók döntését, és az előterjesztésekhez viszonyulnak: ami jó, azt támogatják, ami rossz, azt elutasítják, függetlenül attól, ki terjeszti elő.
Kiemelt feladatuknak tekinti a nemzeti kormányzás vívmányainak – mint az egymillió új munkahely, a családi adókedvezmények, az egykulcsos adó, a nemzetpolitika és az otthonteremtés – megvédését. Figyelmeztetett az új „divatra”, a fenyegetőzésre is, de szerinte Magyarországon a jogállam alapjai elég szilárdak ahhoz, hogy a boszorkányüldözést megakadályozzák.
„Fenyegetőzni ugyan lehet, és egy országban kétharmados többséggel nagyon sok jogszabályt meg lehet változtatni, azért mégiscsak van boszorkányüldözés, meg van jogállam. Szerintem az emberek erre nem szavaztak, arra szavaztak, hogy már ne mi legyünk kormányon, de erre biztos, hogy nem szavaztak”
– jelentette ki.
Azon felvetésére, hogy a népjóléti intézkedéseket, például az árstopot és a rezsicsökkentést ki kell vezetni, Gulyás úgy reagált, hogy ezek is a kormányzás vívmányai, amelyek valós segítséget jelentenek a magyar családoknak. Az árstopot és a rezsicsökkentést is megvédendő eredménynek tartja.
„De hát tény mégiscsak az, hogy 13 éve a rezsicsökkentést az átlagfogyasztásig fenntartottuk” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a magyar társadalom nagy része 13 éve ugyanazt az összeget fizeti a gázért és az áramért. Úgy összegzett, hogy a védett ár, az árstop és a rezsicsökkentés ma valós segítség a magyar családoknak.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Hír TV Monitor című műsorában értékelte a vasárnapi választási eredményeket és beszélt a Fidesz ellenzéki jövőjéről.
A miniszter szerint a választók döntése és akarata világos, a Fidesz–KDNP egy másik utat és alternatívát ajánlott, de a választók nagy többsége 16 év után a kormányváltásra szavazott. Úgy látja, ennek sok oka van, és az eddigi kormánypártnak most az a feladata, hogy az ellenzéki létre készülve ezeket az okokat feltárja. Ennek része egy tisztújítási folyamat is, ami helyi, majd országos szinten zajlik majd. A felelősök keresésével kapcsolatban Gulyás Gergely kijelentette, hogy nem híve a párton belüli felelősségre vonásnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter felhívására lemondott a közmédia kuratóriumának egyik tagja
Dr. Silhavy Máté Tibor bejelentette, hogy távozik a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumából. Döntését a választási eredménnyel és a Tisza Párt elnökének személyes kérésével indokolta, élesen bírálva a közmédia működését.
Lemondott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor (képünkön az első sorban jobbról a második), miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vasárnapi választási győzelme után több közjogi méltóság távozását sürgette.
A kurátor a Telexnek is eljuttatott levelében közölte döntését, amelyet a „leendő miniszterelnök” kérésével és a választási eredménnyel indokolt.
„A tegnapi napon lemondtam a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumában betöltött tagi megbízatásomról. Lemondó nyilatkozatomat az Országgyűlés elnökének hivatalos formában is elküldtem”
– közölte dr. Silhavy Máté Tibor.
A lemondás azért bír különös súllyal, mert a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közszolgálati médiaszolgáltató, vagyis a Duna Médiaszolgáltató felett. Egy kuratóriumi tag távozása ebben a helyzetben komoly intézményi és politikai jelzés.
„A hazai közszolgálati médiaszolgáltatás sem a korábbi szocialista kormányok idején, sem ma – jelenlegi formájában pedig különösképpen – nem felel meg azoknak a törvényi előírásoknak és nemzetközi sztenderdeknek, amelyek érdemessé tennék a magyar adófizetők támogatására”
– írta Silhavy Máté Tibor a levelében, amelyben élesen bírálta a közmédia működését. Úgy véli, elkerülhetetlen az intézményrendszer, a szerkesztési alapelvek és a finanszírozás radikális átalakítása.
Arra kérte Magyarország valamennyi közjogi tisztségviselőjét, hogy „ne dugják homokba a fejüket”.
„A magyar emberek világos és megkerülhetetlen üzenetet küldtek: eljött az ideje, hogy az eddigi tisztségviselők hátralépjenek, és teret adjanak a társadalom által megkövetelt, halaszthatatlan változásnak”
– írta a távozó kuratóriumi tag.
A változást sürgető hangok azonban nemcsak a politikából, hanem a közmédián belülről is érkeztek. A választások után a közmédia több munkatársa petícióban követelt változásokat, amire a vezérigazgató türelemre intő válasszal reagált, de a sajtóhírek szerint több szerkesztő már nem vette fel a munkát. A kiállást ugyanakkor nem fogadta egyöntetű helyeslés a szakmán belül: Benyó Rita, a közmédia korábbi újságírója bírálta a petíciózó munkatársakat, feltéve a kérdést, miért csak most állnak ki a tisztességes újságírás mellett.
Magyar Péter vasárnap esti győzelmi beszédében többek között Sulyok Tamás államfő, a legfőbb ügyész és a Médiahatóság elnökének távozását is követelte. A felszólításra Orbán Viktor is reagált, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy a parlament által megválasztott köztársasági elnököt lemondásra szólítják fel.
Lemondott a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának egyik tagja, dr. Silhavy Máté Tibor (képünkön az első sorban jobbról a második), miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a vasárnapi választási győzelme után több közjogi méltóság távozását sürgette.
A kurátor a Telexnek is eljuttatott levelében közölte döntését, amelyet a „leendő miniszterelnök” kérésével és a választási eredménnyel indokolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
