HÍREK
A Rovatból

Négy fontos kérdés a Pride kapcsán – A Magyar Helsinki Bizottság megadja a választ

Mi a helyzet a Kúria döntésével, mit tehet és mit kell tegyen a rendőrség, lehet-e büntetni a résztvevőket? Fontos információk a szombati eseményen résztvevőknek.


A Magyar Helsinki Bizottság az utóbbi napokban több a Pride-dal kapcsolatos jogi kérdést kapott. A civil jogvédő egyesület a négy leggyakoribbról fejti ki álláspontját. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint:.

1. Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint a Kúria megtiltotta a Pride-ot, a Főváros ennek ellenére tervezi megtartani. Igaz ez?

Nem. Tuzson Bence egy videóban üzent a nyilvánosságnak a Pride-dal kapcsolatban. Ebben egyebek mellett a következőket mondta: „Pride ügyben lássunk tisztán! A gyerekek jogainak védelmére tekintettel a Kúria megtiltotta a rendezvény megszervezését, de Karácsony Gergely bejelentette, hogy azt ő mégis megrendezi.”

Bár az igazságügyi miniszter „tisztánlátást” ígér, videóját rögtön különböző dolgok összemosásával kezdi. A Kúria döntése nem a Pride-ra, hanem négy jogvédő szervezetnek a transznemű emberek és az LMBTQI közösség jogegyenlősége melletti „szivárványos demonstrációjára” vonatkozott. Bár a két rendezvény között van tematikus átfedés, a Kúria döntése valójában éppen azt magyarázza hosszan, hogy a szivárványos demonstráció miért nem azonosítható a Pride-dal. A Kúria az erre vonatkozó érvelést azzal zárja, hogy a rendőrség hivatkozásai „még összességükben sem bizonyítják azt, hogy a Pride-ot »előzményi« gyűlésnek lehet tekinteni, illetve, hogy a [jogvédők által] tervezett gyűlés tudomásulvétele esetén a jelen gyűlés helyszíne szolgálhatna a 30. Budapest Pride-ként”.

Nem tudjuk, hogy anélkül mondta videóra Tuzson Bence az üzenetét, hogy tisztában lett volna a kúriai döntés tartalmával, vagy számára is egyértelmű volt, hogy nem igaz, amit állít, de az biztos, hogy egyik sem fogadható el egy felelős igazságügyi minisztertől.

2. Mire alapozza Karácsony Gergely, hogy a fővárosi rendezvényként megtartott Pride-ot a rendőrség nem tilthatta volna meg?

A békés gyülekezés szabadsága emberi jog, aminek a jogosultja az egyén, elsődleges kötelezettje pedig az állam. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezési jog az egyén védelmét biztosítja az állammal (illetve más közhatalmat gyakorló szervekkel, személyekkel) szemben. A közhatalom gyakorlói (ideértve az önkormányzatokat is) tehát nem a jogosulti, hanem a kötelezetti oldalon vannak akkor, amikor gyülekezésről van szó. Ennek azért van jelentősége, mert a gyülekezési törvény azt szabályozza, hogy a gyülekezési jog jogosultjai (elsősorban a tüntetni kívánó emberek) hogyan élhetnek ezzel a jogukkal, és ezzel kapcsolatban mik az állami szervek kötelezettségei.

Mivel az önkormányzat közhatalmat gyakorló szerv, ezért nem is jogosultja a gyülekezési jognak, hanem legfeljebb kötelezettje lehet, így a gyülekezési törvénynek a demonstrációk szervezésére, bejelentésére vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók rá.

Ehhez hasonló helyzet, amikor például egy állami ünnepséget szerveznek március 15. vagy október 23. alkalmából. Ha mondjuk a miniszterelnök beszédet tart a Nemzeti Múzeumnál, nem egy demonstrációt fog bejelenteni, amit a rendőrség vagy tudomásul vesz, vagy megtilt (ahogy az a gyülekezési törvény alá tartozó gyűléseknél történik), hanem csupán jelzi a rendőrségnek, hogy lesz egy ilyen esemény, amit a rendőrség az általános közrendvédelmi kötelezettségei alapján biztosítani fog.

A jogértelmezési bonyodalmat az jelenti, hogy akik kimennek a rendezvényre, azok azt is kifejezik egyúttal, hogy támogatják a kormányt, sőt, lehet, hogy politikai véleményt megjelenítő transzparenseket tartanak fel vagy ilyen szlogeneket skandálnak, ez azonban mégsem tüntetés lesz, hanem egy közhatalmi szerv rendezvénye, amiről a rendőrség nem döntheti el, hogy megtörténhet vagy sem. Ugyanígy

akik kimennek a Főváros által szervezett Pride-ra, véleményt is nyilvánítanak vagy nyilváníthatnak, de ettől ez még egy önkormányzati rendezvény marad, így a rendőrség ezt sem tilthatja meg jogszerűen.

3. Ez azt jelenti, hogy aki kimegy a Pride-ra, azt nem is lehet felelősségre vonni?

Fontos látni, hogy a rendőrség mást gondol a helyzetről, mint a Főváros. A rendőrség álláspontja szerint a Pride annak ellenére bejelentési kötelezettség alá eső gyűlés, hogy a Főváros rendezi, aminek éppen ezért a rendőrségi tiltása is lehetséges.

A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki megtiltott gyűlésen megjelenik, és mivel a rendőrség jár el szabálysértések esetén, jó esély van rá, hogy sokan fognak szabálysértési bírságot kapni a résztvevők közül, különösen azért, mert arcfelismeréssel is azonosíthatók utólag az ott megjelenők.

Ráadásul míg bármilyen más szabálysértés esetén úgynevezett halasztó hatálya van a jogorvoslatnak (tehát ha megtámadom a rendőrségi bírságot a bíróságon, akkor addig nem is kell befizetnem, amíg a bíróság nem dönt az ügyemben), addig a gyülekezési jogi szabálysértéseknél nem ez a helyzet: be kell fizetnem a bírságot (ha nem teszem, a NAV szedi be, és akkor az többe kerül, mint az eredeti összeg), és legfeljebb ha a bíróság utóbb nekem ad igazat (vagy csak mérsékli a bírságot), akkor visszakövetelhetem a pénzt vagy egy részét.

A szabálysértési eljárásokban érdemes lesz – egyéb, a békés gyülekezés zavartalan jogával kapcsolatos alapjogi érvek mellett – hivatkozni arra is, hogy a rendőrségnek nem lett volna joga megtiltani egy önkormányzati rendezvényt, hiszen ha a tiltás nem jogszerű, illetve a rendezvény nem tekinthető a gyülekezési törvény értelmében vett “gyűlésnek”, akkor a megjelentek sem követhetnek el a gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértést. A jogvédő szervezetek panaszmintákat és érvelési segédleteket fognak közzé tenni, az eljáró bíróságoknak pedig valószínűleg el kell majd dönteniük egyebek mellett azt is, hogy a Főváros vagy a rendőrség értelmezését fogadják el. Amíg azonban ez a jogi vita végérvényesen lezárul, meglehetősen sok idő fog eltelni, erre az időre sajnos nélkülözni kell a bírságra befizetett összeget.

4. Milyen kötelezettségei vannak a rendőrségnek egy ilyen helyzetben?

Hogy mit fog tenni a rendőrség, azt nem lehet pontosan megmondani, azt viszont igen, hogy mit kellene tennie a hazai és nemzetközi emberi jogi követelmények alapján.

Az első követelmény, hogy

a rendőrségnek alapvető jog- és közrendvédelmi kötelezettségéből fakadóan gondoskodnia kell a Pride résztvevőinek biztonságáról függetlenül attól, hogy mi a jogi álláspontja a rendezvény jogszerűségéről, illetve gyülekezési jogi vagy önkormányzati jellegéről.

A második kötelezettsége pedig abból következik, hogy a strasbourgi bíróság többször kimondta: ha egy tüntetés békés (azaz a tüntetők nem vesznek részt erőszakos cselekményekben), a hatóságoknak bizonyos fokú türelmet kell tanúsítaniuk még akkor is, ha úgy gondolják, hogy a bejelentésre és lebonyolításra vonatkozó jogszabályokat a demonstrálók nem tartották be.

A Molnár Éva és Mások kontra Magyarország ügy panaszosai azt követően kezdtek be nem jelentett tüntetésbe a Kossuth téren, hogy a rendőrség felszámolta a 2002-es választás szavazatainak újraszámolását követelő csoport Erzsébet hídi blokádját. A demonstráció célja a hídfoglalókkal való szolidaritás kifejezése volt. A strasbourgi bíróság jogszerűnek találta a délután 1 órakor kezdődő demonstráció este 9 órai feloszlatását, de a döntésében egyértelművé tette: az oszlatás azért nem sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert a tüntetőknek a két időpont között eltelt nyolc órában kellő idő állt rendelkezésére a véleményük megjelenítésére, tehát a magyar rendőrség megfelelő türelmet tanúsított az egyébként nem jogszerű demonstráció résztvevői iránt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Takács Péter Magyar Péternek: Ide figyelj, te Lenin-fiú! Hagyd békén a kórház dolgozóit!
Durva üzenetváltás robbant ki a politikusok között, miután kismamák panaszkodtak, hogy vajúdás közben szerelők jelentek meg a kórteremben. A vita Facebookon folytatódott.


Takács Péter és Magyar Péter között újabb és újabb vita robban ki a székesfehérvári kórház vízproblémái miatt. A szóváltás ezúttal a Facebookon posztokban és kommentekben zajlott, miután Magyar Péter csütörtökön személyesen is ellátogatott az intézménybe. Több kismama is arról számolt be, hogy vajúdás közben szerelők mentek be hozzájuk a vízgondok miatt.

Az egészségügyi államtitkár így reagált: „Magyar Péter akárcsak a napraforgót, a fehérvári kórházat sem bírja elengedni.” Hozzátette: „Milyen beteglelkű figura képes úgy beállítani a munkájukat szakszerűen, az érvényes protokollok szerint végző szakembereket, mintha direkt a betegek zaklatása lenne a céljuk. Magyar Péter és koalíciós partenere, a DK (Földi Judit) hetek óta politikai tőkét próbál kovácsolni abból, hogy összehangolt támadást indítottak a kórház ellen. Hiába no, közös a gazda, közös az itiner! Folyamatos vádaskodásaikkal lekötik a szakembereket, akiknek mindennap az alaptalan rágalmaik cáfolásával kell foglalkozniuk” – idézte a 24.hu.

Takács szerint a kórház több alkalommal is szakszerűen és tényszerűen tájékoztatta a nyilvánosságot a problémáról és a megoldásról. Úgy fogalmazott: „Csakis alantas politikai színjátékának terepeként tekint a kórházra.”

Az államtitkár ezt is írta: „A Tisza Párt ugyanis lelepleződött: nem több az egész, mint egy webshop köré szervezett online pilótajáték. Kiderült, hogy szakpolitikai elképzeléseik nincsenek, a vitákat nem vállalják, a kormányzáshoz szükséges szakértelemmel, képességekkel nem rendelkeznek. Nem marad más nekik, mint a hergelés, uszítás, gyűlöletkeltés. Ide figyelj, te Lenin-fiú! Hagyd békén a kórház dolgozóit! Hagyd, hogy tegyék a dolgukat, legyen szó betegállátásról vagy üzemeltetésről! Segíteni nem akarsz (nem is tudsz, mert nincs tudás a nagy látványpékségetek mögött), úgyhogy inkább ne hátráltass!”

Magyar Péter erre úgy kezdte válaszát: „te mit hazudozol már megint?” Majd így folytatta: „Nem szégyelled magad, hogy egyszer nem látogattál el a fehérvári kórházba, ahol július 27. óta súlyosan fertőzött a csapvíz a gyermekintenzív, a gyermekgyógyászati és a szülészeti osztályon? Miközben épp vízparton nyaralsz felelős vezetőként, a frissen szült kismamák ásványvízzel próbálnak szülés után tisztálkodni.”

A politikus azt is megkérdezte Takácstól, tudja-e, hogy „amikor Németországban 2013-ban a brémai kórházban ez a baktérium megjelent, akkor ott teljes osztálybezárás történt, az újszülötteket más intézménybe vitték. A fertőtlenítés után a csaptelepeket és szűrőket is lecserélték. Remélem jól nyaralsz.”

Takács Magyar egyik népszerű mondatával vágott vissza, miszerint „az öngól is gól”. Azt írta:

„Pont a csapatókirály kérdez fel arról, hogy megszakítottam-e a nyaralásomat. Te, aki ahelyett, hogy a magyar gazdák tönkretétele ellen szavaztál volna a szakbizottságban, quadozol, aurát farmolsz, szalmabálán fetrengsz, robogózol, sétarepülőzöl egész nyáron. Amúgy felsültek az informátoraid, Lenin-fiú! Nem volt mit megszakítani, mert el sem utaztam – a rendkívüli helyzetre tekintettel. 3 délután a Balcsinál, az idén nyáron ez jutott… ez van, meló van. Neked hogy telik a 80 napos életed nyara?”

Az ügy előzménye, hogy Magyar Péter vasárnap egy történetet osztott meg arról: a székesfehérvári kórház szülőszobájába vízvezetékszerelők mentek be, miközben egy nő vajúdott. A férj és egy nővér lepedőkkel takarta körbe a kismamát. A kórház később cáfolta, hogy szerelők jártak volna a szülőszobán, de az apa azt kérdezte, miért találna ki ilyet, és egy másik kismama is hasonló esetről írt.

Takács Péter először cáfolta a történteket, majd elnézést kért, anélkül, hogy elismerte volna azokat. Ezután a politikus Magyar Péter állítólagos elmeállapotáról és az RTL-ről mint „csicskamédiáról” írt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Beázásszerű foltok jelentek meg, majd egy lyuk nyílt, amin át kirajzottak a darazsak egy hajdúszoboszlói panelbe
A mennyezet mögött hatalmas fészkek épültek, amelyeket csak szakember tudott eltávolítani. A hőség és a nyár kedvez a darazsak szaporodásának.


Darazsak költöztek be egy hajdúszoboszlói panelház egyik lakásába. A plafon mögött két focilabdányi fészek lapult, amit már csak a festék tartott. A lakó először beázásra gyanakodott, amikor foltok jelentek meg a mennyezeten, de aztán egy lyuk nyílt, és rajzani kezdtek a rovarok. A fészkeket csak szakember tudja eltávolítani.

A mennyezeten tányérnyi lyuk tátongott, azon repkedtek ki a darazsak. A megbontott plafon törmeléke között és az ablak körül is hemzsegtek, százával lepték el a lakást.

A plafon mögött emeletesen épültek egymásra a kaptárak. A lakónak a barnás foltok tűntek fel először, majd a kis nyíláson át előbújtak a darazsak.

„Ilyenkor már csak a festék tartja, ki kell szedni a fészket teljesen, ami egy-két focilabdányi nagyságú”

– mondta az RTL Híradónak Boros Tibor darázsirtó, méhrajbefogó.

A szakember szerint júniustól októberig a legaktívabbak a darazsak, és a meleg kedvez nekik, így bárhol képesek fészket rakni. Tavasszal a királynő kezd építkezni és petézni, majd egyszerre kelnek ki az utódok. Ezért fordulhat elő, hogy egyik nap még nincsenek ott, másnapra pedig ellepik a házat.

A darazsak veszély esetén harciasan, csoportosan támadnak, ezért a fészkek eltávolítását mindig szakemberre kell bízni. Sokszor a tűzoltókat hívják, de nekik nincs meg a szükséges védőfelszerelésük. Ők csak akkor mennek ki, ha a fészket például csak kosaras emelővel lehet elérni.

A darázscsípésre allergiásoknál – ha felpuffad az arc vagy nehézlégzés jelentkezik – csak az adrenalin-injekció segít.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid: Ha Szentkirályi Alexandrát zavarják a busztüzek, akkor talán üljön le egy padra Nagy Mártonnal vagy Lázár Jánossal beszélgetni egyet
A főváros 380 új buszt vásárolt volna, köztük a leégett járművek helyett is. A kormány kilenc hónap után, indoklás nélkül utasította el a kérelmet.


Két 24 éves Mercedes Citaro típusú busz is kigyulladt csütörtökön Budapesten. A járműveket még 2012-ben vásárolta a főváros Frankfurtból, akkor már tizenegy évesen.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta: „akkor az volt a terv, hogy ezek maximum négy-öt évet szolgálnak, elérik az élettartamuk végét, de legalább így is tudtak segíteni abban, hogy az addigra már 25-30 éves magaspadlós Ikarusokat lecseréljük. Aztán itt ragadtak, teltek-múltak az évek, ma már önmagában itt Budapesten is leszolgáltak egy teljes élettartamot, pedig előtte Frankfurtban is. Ilyenkor kezdődnek az anyagfáradások, amik könnyen vezethetnek leszakadó alkatrészekhez és végül tűzhöz – ez történt ma is, ha jól tudom.”

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint „nincs ez rendben, engem is aggaszt a helyzet, a biztonság az első – helyesnek tartom, hogy a főpolgármester utasítására a BKV vizsgálatot rendelt el.”

Vitézy Szentkirályi Alexandra nyilatkozatára is reagált. Úgy fogalmazott:

„teljes badarságokat beszél (az éjszakai hálózat átszervezésére ma indult társadalmi egyeztetést okolja a busztüzek miatt, aminél kevés abszurdabb felvetést tudok elképzelni)”, és szerinte a Fidesz-kormány akadályozta meg, hogy a BKV lecserélje ezeket a járműveket.

Posztjában felidézte: 2021 márciusában a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forintos beruházási hitelt vegyen fel 380 új autóbusz beszerzésére. A hitelt három bank adta volna, a tenderek is lezajlottak, és új Mercedes Connecto buszok érkeztek volna 2023-ra, többek között a most leégett járművek helyett is. „És új midik azok helyett a Karsanok helyett is, amikből tegnap égett ki egy.”

A stabilitási törvény szerint minden önkormányzati cég hitelfelvételéhez kormányengedély kell. Vitézy szerint „a kormány 9 hónapig ült a BKV kérelmén, majd 2021 karácsonya és szilvesztere között, a két ünnep közötti politikai szünetet kihasználva indoklás nélkül elutasította a BKV kérését, mindössze annyit írtak bele a határozatba, hogy ‘NEM’.”

„Így aztán nem jöttek új buszok a BKV-hoz, gyakorlatilag azóta is csak méregdrágán bérelni tud új buszokat a cég, mert sem lízingelni, sem hitelből vásárolni kormányengedély híján nem tud. Ez is a magyarázata annak, hogy a flotta megújításában magánszolgáltatóra is kell támaszkodjon a Főváros – hisz az ő beszerzéseikhez nem kell kormányengedély.”

„Ha Szentkirályi Alexandrát zavarják a busztüzek, akkor talán üljön le egy padra Nagy Mártonnal vagy Lázár Jánossal beszélgetni egyet, ahogy a kampányban tette, és érje el, hogy a NEM helyett egy nagy kövér IGEN legyen ott a határozatban. A BKV máris rendeli az új buszokat, amint ez megtörténik, a keretszerződés ugyanis máig hatályos a Mercedes-szel. Ha erre viszont nem képes, akkor kár a másokat hibáztató okoskodásért – mindenki más joggal számon kérheti a busztüzeket, kivéve épp az, aki megakadályozta az öreg buszok cseréjét.”

Szentkirályi korábban a Facebookon arról írt, hogy azonnali vizsgálatot kértek a BKV-tól a busztüzek okának kiderítésére. „Szakértőink véleménye szerint a tüzeket a felhalmozódott olajsár begyulladása okozhatta, hiszen ebben a melegben már egy apró szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy tűz üssön ki a motortérben. Az olajsár eltávolítása idő- és munkaigényes folyamat. Sajnos könnyen előfordulhat, hogy a BKV-nál nincs elegendő idő a megfelelő műszaki karbantartásra, mivel egyes vonalakon a kapacitás teljes kihasználásával üzemelnek, és így előfordulhat, hogy nincs tartalékbusz a rendszerben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Halálos sajtbotrány: két ember meghalt, 21-en megfertőződtek Franciaországban
A Chavegrand üzem több sajtját is azonnal levették a polcokról. Belgiumban is találtak megbetegedést ugyanattól a baktériumtörzstől


Franciaországban két ember meghalt, és legalább 21-en megfertőződtek egy sajthoz köthető lisztéria-járvány miatt. Belgiumban is találtak megbetegedést – írja az Euractiv.

A fertőzés a közép-franciaországi Creuse megyében működő Chavegrand sajtkészítő üzem termékeihez köthető. A francia hatóságok minden, június 23. előtt gyártott és augusztus 9-ig forgalmazott sajtot visszahívtak az üzletekből.

A lisztéria olyan tüneteket okozhat, mint a hányinger, a hányás, a hasmenés és a láz, de a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a veszélyeztetett csoportoknál.

Az érintett tételeket több márkanév alatt árulták Franciaországban és külföldön is. Köztük van a camembert, a brie, a gorgonzola és a kecskesajt, főként a Le Berger, a Le Lion un fromage royal, a Saveur d’antan és a Le Petit Grignoteur márkák termékei. „Akinél ezek a termékek vannak, ne fogyassza el őket” – figyelmeztetett a francia minisztérium.

A Chavegrand június 12-én már visszahívott egy terméket, miután lisztériát találtak benne. A következő egy hónap ellenőrzései nem mutattak ki újabb szennyeződést, ezért a termelés folytatódott.

A belga élelmiszer-biztonsági hatóság szerint egy ember ugyanazzal a baktériumtörzzsel fertőződött meg, amely a francia haláleseteknél is szerepelt. Hangsúlyozták, hogy az ilyen szennyeződés nem ritka.

„A baktériumok a környezetünk részei, ezért bekerülhetnek az élelmiszereinkbe” – mondta Hélène Bonte, a belga Szövetségi Élelmiszerlánc-biztonsági Ügynökség munkatársa a flamand VRT Newsnak. Hozzátette, hogy az élelmiszeripari cégek rendszeresen végeznek ellenőrzéseket, hogy a kockázatot a lehető legalacsonyabb szinten tartsák.

Bonte azt is elmondta, hogy ez az első olyan lisztériás megbetegedés Belgiumban idén, amely a francia sajtokhoz köthető, bár eddig összesen 62 esetet regisztráltak. Az érintett termékeket a Colruyt, az Okay és a Comarkt áruházaiban árulták, de már levették a polcokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk