Negatívra módosította az eddigi stabilról Magyarország osztályzatának kilátását az S&P

Egészen jól indult a Telex olvasójának utazása Münchenből Budapestre, aztán bekopogott a mávos valóság és szokásos kálváriába torkollt az út. A lap olvasója szombaton 17:29-kor szállt fel Münchenben a Budapest felé tartó vonatra, aminek menetrend szerint éjfélkor érkezett volna meg.

Már itt hatalmas késésben voltak, hiszen a vonat menetrend szerint ugye éjfélkor érkezett volna Budapestre, ehelyett éjjel fél kettőkor értek vissza Komáromba.

Itt eredetileg két busz várt volna az utasokra: az egyik közvetlenül Budapestre, a másik pedig Tatabányán át Budapestre közlekedett. Volna. De a Telex olvasója szerint az állomáson eleve csak egy busz várakozott, ami már megtelt a gyorsabban haladó utasokkal, mire a nagyobb bőröndökkel, csomagokkal, gyerekekkel a többiek egyáltalán eljutottak volna odáig.

De azok sem örülhettek sokáig, akik felszálltak arra az egy buszra: tíz perc várakozás után ugyanis őket is leszállították, és bejelentettek hogy további tíz perc múlva jön majd két csuklós busz. A tíz percből végül fél óra lett, az utasok addig a hűvös időben álltak kint a szemerkélő esőben.

A menetrend szerinti éjféli érkezésből így aztán hajnali fél négy lett, mire Kelenföldre értek.

Hadházy Ákos vasárnap délelőtti Facebook-posztjában írt arról, hogy Orbán Ráhel újabb 23 hektár erdőt vásárolt magának Somogy megyében, Kőkúton, 32 millió forintért.

– fogalmaz Hadházy, hozzátéve: nem ez az első vásárlás, tavasszal és nyáron a sajtó már beszámolt arról, hogy az anyósával együtt közel egy milliárd forintért vettek több száz hektárnyi területet a környéken.

A képviselő szerint a mostani ügyletből is kiderül, hogy a földek felett valójában eddig is Orbán Ráhel és Tiborcz István rendelkezett: Tiborcz cége művelte a területeket, sőt jelzálogjogot is bejegyeztek rájuk. Hadházy szerint ennek „olyan zsebszerződéses bukéja van”: elvileg kölcsönt adtak a tulajdonosnak, majd amikor Ráhel aranykalászos gazdasszonyi papírt szerzett, hivatalosan is a nevére került a föld.

A posztban Hadházy egy tavalyi nyilatkozatra is emlékeztet, amelyet Tiborczék cégétől adtak ki.

- írták annak idején.

- jegyzi meg Hadházy, aki szerint Magyarországon néhány évtizedenként teljesen átrendeződnek a tulajdonviszonyok: előbb a nácik vették el a zsidó vagyont, aztán a kommunisták mindenkiét, később a privatizáció során lehetett nagyot szakítani, most pedig „az új feudalizmusban Orbán családtagjai és kegyencei” jutnak felfoghatatlan vagyonhoz.

„Sajnos ki kell mondani: ez egyszerűen nem maradhat így” – zárja posztját Hadházy, aki szerint valódi rendszerváltásról csak akkor lehet szó, ha a mostani vagyonszerkezet megszűnik. „Ez nem jó, nem elegáns, de egyszerűen szánalmas és lúzer nemzet lennénk, ha a lopott vagyonokat otthagynánk a néhány tucat nemzeti nagytőkésnél.”

Németországban komoly vitát váltott ki az AC-AB betűkombinációval kiadott rendszám – írja a Vezess.hu a német Auto Bild alapján. Aachen városában eddig 1699 autó kapta meg ezt a jelzést, ami sokak számára az All Cops Are Bastards rövidítése, vagyis magyarul azt jelenti: „Minden rendőr rohadék.”

A közlekedési törvény valóban tiltja a közízlést sértő betűkombinációk használatát, ugyanakkor az illetékes észak-rajna-vesztfáliai minisztérium egyelőre nem tartja indokoltnak, hogy közbelépjen.

Herbert Reul tartományi belügyminiszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „A választott szavak gyakran a büntetőjogi felelősség határán táncolnak, ami azt jelenti, hogy jogi szankciók nem lehetségesek.” Hozzátette: „A rendőrök, de a mentősök és más közalkalmazottak is újra meg újra szembesülnek erőszakkal. Szinte mindennaposak az őket érő provokációk, különösen a rendőrök esetében.”

Érdekesség, hogy az AC-DC betűkombinációval is sok jármű közlekedik a német utakon: 1953 autón látható ez a rendszám. Ezzel kapcsolatban azonban eddig senki sem emelt kifogást, hiszen leginkább a világhírű rockzenekarra asszociálnak róla.

A Vezess.hu szerint néhány éve Magyarországon is előfordult, hogy olyan rendszámokat adtak ki, amelyek egyértelműen sértették a jogszabályokat.

Július végén tette közzé a Belügyminisztérium a következő, 2025/2026-os tanév rendjét.

A 2025/26-os tanév szeptember 1-jén indul és június 19-én fejeződik be. A végzősök számára rövidebb lesz a tanév: a középfokú intézményekben április 30-án, a két évfolyamos szakiskolákban május 29-én zárul. Az első félév január 23-án ér véget, az iskoláknak január 30-ig kell tájékoztatniuk a tanulókat és szüleiket az eredményekről.

Az őszi érettségik 2025. október 10-én kezdődnek, és október 27-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli vizsgákat november 6–10. között, a középszintűeket pedig november 17–21. között rendezik meg.

A központi írásbeli felvételire december 1-ig lehet jelentkezni. A vizsgát január 24-én, szombaton 10 órakor tartják, a pótló időpont február 3-án lesz. A szóbeliket 2026. március 2–19. között szervezik meg, az iskoláknak pedig március 20-ig kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi jegyzéket. Az általános iskola első évfolyamára a tanköteles gyerekeket 2026. április 23–24-én kell beíratni.

A tavaszi érettségi írásbeli vizsgák 2026. május 4-én kezdődnek magyar nyelv és irodalomból, és május 22-én zárulnak az olasz nyelvvel. Az emelt szintű szóbeliket június 3–10. között, a középszintűeket június 15. és július 1. között tartják meg.

A gimnáziumok és szakgimnáziumok 9–11. évfolyamán a tanítás május 4–8. között tantermen kívüli, digitális munkarendben zajlik majd.

A 4. évfolyamon szövegértésből és matematikából, az 5. évfolyamon szövegértésből, matematikából, történelemből és digitális kultúrából, a 6–11. évfolyamon pedig szövegértésből, matematikából, digitális kultúrából, történelemből, természettudományból, idegen nyelvből és célnyelvből mérik a teljesítményt.

A tanév során több témahét is várja a diákokat.

A NETFIT-méréseket 2026. január 12. és május 6. között tartják, amelyek a tanulók fizikai állapotát és edzettségét vizsgálják. Ez minden nappali tagozatos diákra vonatkozik, kivéve az 1–4. évfolyamosokat és a felnőttoktatásban tanulókat.