Ne vedd elő a telefonod a szavazófülkében: egyetlen hiba miatt érvénytelen lehet a szavazatod
A választási törvény tiltja a szavazófülkében a külső utasítások követését, így a telefonos egyeztetést is. Bár a fotózás önmagában nem tilos, a kép bizonyítékként szolgálhat a szavazói akarat befolyásolására, ami visszaélésnek minősül.
A vasárnapi országgyűlési választás tétje nagy, a szavazás titkosságát és tisztaságát pedig szigorú szabályok védik, melyeknek egyetlen célja van: senki ne tudja befolyásolni vagy utólag ellenőrizni, hova húztad az ikszet.
Vasárnap az országgyűlési képviselőkről dönt az ország.
Az alapszabály egyszerű: a fülkében tilos másoktól utasítást fogadni, például telefonon egyeztetni arról, kire szavazol.
Márpedig ha azt hallják, hogy telefonálsz, az annak számít.
Bárki is hív tehát, a fülkében ne fogadd a hívást és te se hívj fel onnan senkit, hogy a szavazással menőzz.
A Kúria világossá tette, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik az is, ha valaki szervezetten, kampányszerűen buzdít a szavazólap lefotózására és közzétételére.
Ezért jobb, ha a szavazatodat sem fotózod le és posztolod a közösségi oldalakon.
A legtöbb vita a fülkében készült fotók és szelfik körül zajlik. A Kúria álláspontja szerint önmagában nem törvénysértő, ha lefotózod a saját, kitöltött szavazólapodat, mivel ezt semmilyen jogszabály nem tiltja kifejezetten. A dolog mégis rendkívül kockázatos, mert a kép bizonyítékként szolgálhat, ami utat nyithat a szavazatvásárlásnak vagy más visszaéléseknek.
A gyakorlati tanács tehát az, hogy ha valaki mégis szelfizik a fülkében, a képen ne szerepeljen más személy, és ne vegyen részt olyan kampányban, ami a képek szervezett közzétételére buzdít.
De nemcsak a fülkében kell résen lenni. A korlátozások a szavazókör környékére is érvényesek:
a szavazóhelyiséget magában foglaló épület bejáratától számított 150 méteren belül tilos mindenféle kampánytevékenység a szavazás napján.
Ez nemcsak a röplapozást jelenti, hanem például egy pártlogóval ellátott, hosszabb ideig ott parkoló autót is.
Mi van, ha segítség kell? A törvény erre is gondolt.
Aki nem tud olvasni, testi fogyatékossága vagy más ok miatt segítségre szorul, az általa választott segítővel együtt szavazhat.
Ha nincs vele kísérő, a szavazatszámláló bizottság két tagja is segíthet neki együttesen, a titkosság megőrzése mellett.
Az egyik legfontosabb tudnivaló pedig a szavazat érvényességére vonatkozik. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég külön közleményben hívta fel a figyelmet a félrevezető közösségi tartalmak miatt, hogy
az országos pártlistás szavazólap csak akkor érvényes, ha a választó pontosan egy listára adja le a voksát.
Ha valaki egynél több helyre tesz ikszet, vagy egyet sem jelöl meg, a szavazata érvénytelen lesz.
A vita a szavazólapok fotózásáról egyébként nem új keletű. A jogalkalmazók szerint a szervezett buzdítás a fotózásra és közzétételre rendeltetésellenes, míg a szólásszabadságra hivatkozók azzal érvelnek, hogy maga a fotózás nem tiltott, a hangsúly a visszaélés kockázatán és a szervezettség fokán van.
A legfontosabb tehát: a telefonodat ne most használd, ha nem akarod, hogy elússzon számodra a szavazás. A döntés a tiéd – tartsd meg titokban, és gondoskodj róla, hogy a voksod érvényes is legyen.
A vasárnapi országgyűlési választás tétje nagy, a szavazás titkosságát és tisztaságát pedig szigorú szabályok védik, melyeknek egyetlen célja van: senki ne tudja befolyásolni vagy utólag ellenőrizni, hova húztad az ikszet.
Vasárnap az országgyűlési képviselőkről dönt az ország.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sulyok Tamás egy német lapnak arról beszélt, hogy a fenyegetések miatt akar a hivatalában maradni
A magyar államfő a Cicero német lapnak adott interjúban beszélt a Magyar Péterrel való konfliktusáról. Elmondása szerint a miniszterelnök nyíltan megfenyegette, hogy a kétharmados többséggel fogja elmozdítani a tisztségéből.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Az államfő szerint elengedhetetlen az alkotmányos szervek együttműködése, mert ez az államszervezet hatékony és törvényes működésének alapja.
„Ez a kooperáció biztosítja az államhatalmi ágak közötti egyensúlyt, a fékek és ellensúlyok rendszerét” – tette hozzá.
Az államfő kifejtette, hogy alkotmányos kötelessége támogatni a mindenkori, demokratikus felhatalmazással bíró kormányt, amíg az az alkotmányos keretek között működik. „Hagyni kell a kormányt, hogy a saját politikai felelősségére végezze a tevékenységét” – mondta. Szerinte az elnök kizárólag a hatalom önkényes gyakorlásával szemben jelenthet kontrollt. Ezt az együttműködési szándékát jelezte Magyar Péter felé is a választások utáni személyes találkozójukon. Elmondása szerint a miniszterelnök akkor is ismertette a lemondása melletti érveit, ő pedig megígérte, hogy megfontolja azokat.
„A felajánlott együttműködést azonban a kormány láthatóan nem fogadta el”
– állította az interjúban.
Ezután arról beszélt, hogy az Országgyűlés alakuló ülésén, eskütétele után nem sokkal a miniszterelnök személyeskedő hangnemben követelte a távozását. „Magyarország alkotmányos rendjének stabilitása szempontjából azonban ennél is problematikusabb, hogy a miniszterelnök többször és nyíltan kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem tennék eleget a tisztségből való távozásomra vonatkozó utasításának, akkor a választások eredményeként kialakult kétharmados parlamenti többség erejével élve, jogalkotási módszerekkel, sőt, az alkotmány módosításával fognak elmozdítani a pozíciómból” – idézte fel az államfő.
Véleménye szerint ezek a lépések a demokratikus alapelveket sértik. „Fenyegetéseken nem alapulhat sem demokrácia, sem jogállam” – jelentette ki.
Az államfő végül azzal zárta gondolatait, hogy éppen a fenyegetések miatt győződött meg arról, hogy a helyén kell maradnia.
„A fenyegetések ellenére, sőt, annál inkább meggyőződésem, hogy egyrészt alkotmányos indok hiányában, másrészt a köztársasági elnöki tisztség méltóságának megőrzése érdekében nincs helye a lemondásomnak”
– mondta. Hozzátette, hogy az Alaptörvényre tett esküje felelősséggel ruházza fel az alkotmányos rend megőrzése iránt.
Az interjút a Sándor-palota is közölte, de a fordítás nem felel meg teljesen az eredeti német szövegnek, vette észre a Telex. Több kérdés hiányzik, a válaszok ott vannak, csak más kérdések alatt, de a kontextushoz illeszkedően, köztük például az alábbi is:
„Az ön hivatali elődje, Novák Katalin megbukott azt követően, hogy 2024 február elején nyilvánosságra került: 2023 áprilisában államfői jogkörében kegyelmet adott egy gyermekotthon helyettes igazgatójának, aki pedofil bűncselekmények ügyében volt érintett, és akit börtönbüntetésre ítéltek.” Sulyok Tamás válasza ott van, de Novák Katalin nevét eltüntették a fordításból.
A Cicero német politikatudományi lapnak adott interjút a magyar államfő, amelyben kifejtette, miért nem tett eleget Magyar Péter új miniszterelnök lemondásra felszólító követelésének. Az államfő azzal kezdte, hogy őt esküje az Alaptörvény betartására és betartatására kötelezi, akárcsak a kormányfőt és a képviselőket. Hangsúlyozta, hogy a köztársasági elnök jogköre pontosan meg van határozva. „Az elnöknek Magyarországon nincs végrehajtó hatalma, hanem közjogi feladatai, jogosítványai vannak” – szögezte le. Úgy látja, az elnöki intézmény a fékek és ellensúlyok rendszerének fontos eleme, amely saját politikai agenda nélkül működik.
Elmondása szerint a mandátumot szándékosan alakították úgy a rendszerváltáskor, hogy az átíveljen a kormányzati ciklusokon, ezzel biztosítva az alkotmányos keretek stabilitását a politikai változások közepette is.
„A mandátumát is úgy határozták meg, már a rendszerváltáskor, hogy kormányzati ciklusokon átívelő legyen (5 év, míg a kormányzati ciklus 4 év), hogy a politikai változások ellenére és mellett is képviselni és érvényesíteni tudja az alkotmányos kereteket, így biztosítva, hogy a jogállamiság keretein belül marad az ország irányítása” – fogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Magyar Posta megszüntetett egy olcsó szolgáltatást, sokaknak duplájára nőhet a díj
A Magyar Posta módosította a feltételeit, májustól külföldre már csak dokumentumot lehet feladni ajánlott levélként. Emiatt az apróbb árucikkeket már csak csomagként lehet postázni, ami akár 100 százalékkal is drágább lehet.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
megszűnt az a korábbi gyakorlat, hogy a méret- és súlyhatárok betartásával kisebb tárgyakat, például CD-ket vagy más apróbb árucikkeket is a csomagoknál jóval kedvezőbb levéldíjjal lehessen célba juttatni.
A változás különösen az Európai Unión belüli másodlagos e-kereskedelmet érinti érzékenyen, ahol a kisebb, de értékesebb használt cikkek postázása eddig viszonylag olcsón megoldható volt.
A májusi áremelések után egy 2 kilogramm alatti nemzetközi postacsomag díja célországtól függően legalább 8–10 ezer forintra nőtt. Ha a szigorítás nem lépett volna életbe, a levelekre érvényes díjszabással ez körülbelül a felébe kerülne, vagyis a feladók sok esetben 100 százalékos költségnövekedéssel szembesülnek. Ez pedig számos, kevésbé értékes árucikk esetében gazdaságtalanná teheti a küldést.
A vállalat a nemzetközi szabályozás változásaival és a belső folyamatok átalakulásával indokolta a szigorítást.
Az utóbbi években az e-kereskedelem terjedésével jelentősen megnőtt az árut tartalmazó levelek mennyisége, miközben a feldolgozás egyre inkább automatizált lett.
A sima, hajlítható levelekre tervezett gépekre nem akarják ráengedni a keményebb, törékenyebb tárgyakat tartalmazó borítékokat. Csomagok esetében a felelősség megállapítása is egyszerűbb, és a magasabb díjak a kártérítésre is nagyobb fedezetet biztosítanak.
A Magyar Posta a díjszabás kialakításáról azt közölte, hogy
„a tarifák meghatározásakor a nemzeti posták a saját mikro- és makrokörnyezetüket (költségeket, inflációt stb.) veszik figyelembe”.
Bár korábban felmerült, hogy a szomszédos országokból, például Szlovákiából megérheti feladni a küldeményeket, ez a lehetőség mára nagyrészt bezárult. Szlovákiában már januártól életbe lépett a magyarországihoz hasonló változás, azaz általánosságban már ott sem lehet ajánlott levélként árut feladni.
A dokumentumok küldésére alternatívát jelenthet a Digitális Állampolgárság Program, amelynek részeként a magánszemélyek díjmentesen használhatnak hiteles elektronikus aláírást, így számos hivatalos iratot már e-mailben is továbbíthatnak.
A drágulás és a szolgáltatások átalakítása egy olyan időszakban éri a Magyar Postát, amelyet belső átszervezések és elbocsátások jellemeztek. A közelmúltban országszerte postafiókokat zártak be, a vállalat egy vitatott logisztikai beruházás miatt nyomozás középpontjába is került, és nemrég távozott a cég elnök-vezérigazgatója is.
Vége az olcsó, mégis nyomon követhető nemzetközi küldemények korszakának, miután a Magyar Posta egy szerződési feltétel módosításával megszüntette a lehetőséget, hogy árut is tartalmazó borítékokat ajánlott levélként adjanak fel külföldre.
A feladóknak így két lehetőségük maradt: vagy a jóval drágább csomagküldést választják, vagy bevállalják a kockázatot, és ajánlás nélkül, mindenféle nyomkövetés és kártérítési garancia nélkül postázzák a terméket.
A májusi, átlagosan 13 százalékos díjemelés mellett bevezetett új szabály szerint külföldre ajánlottan már csak olyan levelet lehet feladni, amely kizárólag dokumentumot – azaz személyes jellegű közlést, adatot vagy információt – tartalmaz - írta a Telex. Ezzel
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Milliárdok a Fidesz-közeli kampánycégeknél, az egyik 3 ezer forintból csinált 195 milliót
A Magyar Péter lejáratásáról ismert Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. 2025-ben mindössze 3 ezer forint árbevételt mutatott ki. A cég a beszámolója szerint emellett 2,7 milliárd forint „egyéb bevételt” és 194,7 millió forint nyereséget könyvelt el.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Nem ez az egyetlen Fidesz-közeli szervezet, amelynél jelentős pénzmozgás látható.
A Digitális Polgári Körök mögött álló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványhoz 2025-ben néhány hónap leforgása alatt több mint 5 és fél milliárd forint bevétel érkezett
– írta meg a 444.hu. Az alapítvány közzétett jelentésében egy 3 milliárd 950 millió forintos tétel is szerepel, mint alapítványi célokkal kapcsolatosan adott támogatás. A szervezet tulajdonában áll az a kft., amely a fideszes narratívát erősítő, kampányeseményként is értelmezhető háborúellenes gyűléseket szervezte a választás előtt.
A Digitális Polgári Kör társalapítója, Partos Bence egy levélben hangsúlyozta a transzparencia fontosságát, amikor bemutatta „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról”. Levelében a szervezet hitvallásáról úgy fogalmazott: „egy olyan demokratikus Magyarországban hiszünk, amelyben az alulról jövő kezdeményezések alapjaiban képesek formálni a közéleti diskurzust és erősíteni a társadalmi részvételt.”
A kampányok professzionális hátterét biztosító, Dukász Magorhoz és Stibrányi Eszterhez kötődő Digitális Szuverenitás Központ szintén erős évet zárt. A politikai marketinggel foglalkozó cég 2025-ben 4,1 milliárd forintos nettó árbevételt és 1,2 milliárd forintos nyereséget könyvelt el.
A vállalat 70 főt foglalkoztatott, akikre összesen 1,65 milliárd forint bérköltséget számoltak el, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó havi átlagos bérköltség megközelítette a kétmillió forintot.
A cég – a Megafonnal együtt – ugyanakkor elköltözne a Budapest III. kerületében, a Perc utca 8. szám alatti Urban Studios irodaházból, ahol 2022 óta működnek. Bár bérleti szerződésük még egy évig érvényes, már mindkét általuk használt szintre bérlőket keresnek, akik tehermentesíthetik őket a további kifizetések alól.
A kormánypárti kampánygépezet körül mozgalmas időszak zajlik: a Digitális Szuverenitás Központ rekordszámokat produkál, miközben elköltözik az óbudai „propagandagyárból”. Az alapítványi pénzcsapok rövid idő alatt több milliárdot öntenek a rendszerbe, és van olyan, lejáratókampányokat intéző nonprofit szervezet, amely pár ezer forintos árbevétel mellett is százmilliós profitot mutat ki.
A Magyar Péterről rendszeresen lejárató anyagokat készítő Nemzeti Ellenállás Mozgalom mögötti cég, az Ellenállás Mozgalom Nonprofit Kft. a 2025-ös évben mindössze háromezer forint értékesítésből származó árbevételt ért el, ami mellett 194,7 millió forintos adózott nyereséget könyvelt el.
A nyereség forrását a beszámolóban szereplő 2,7 milliárd forintnyi „egyéb bevétel” tétel magyarázza.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lemondott Demeter Szilárd a milliárdokból gazdálkodó Petőfi Kulturális Ügynökség éléről
Demeter Szilárd június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról. Döntését az operatív feladatoktól való visszavonulással indokolta, de a felügyelő alapítvány élén egyelőre marad.
Június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról Demeter Szilárd. Az értesülést maga az érintett erősítette meg – írta a 444.hu.
Demeter állítása szerint azért mondott le, mert a továbbiakban nem kíván az ügynökség operatív feladataival és projektjeivel foglalkozni. Úgy tudni, régóta konfliktusai voltak az igazgatótanács többi tagjával.
Pozíciót ugyanakkor nem veszít teljesen: marad az ügynökséget alapító és felügyelő Magyar Kultúráért Alapítvány kuratóriumának élén, legalábbis ameddig az még létezik.
Magyar Péter miniszterelnök ugyanis múlt pénteken jelentette be, hogy azokat a közérdekű alapítványokat, amelyek nem egyetemeket működtetnek, nyár végéig megszüntetik. Demeter ez alapján arra készül, hogy az alapítvány sem éli meg az őszt.
Hangsúlyozta, hogy az alapítványra és annak vezetésére vagyonmegőrzési kötelezettség vonatkozik, és ennek szellemében készülnek átadni a vagyontárgyakat az új vagyonkezelőnek.
Tavaly ősszel több vitás ügy is fűződött Demeter Szilárd nevéhez. Előbb felfüggesztette az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját, majd novemberben bejelentette saját távozását a Közgyűjteményi Központ éléről. Mindeközben
a Petőfi Kulturális Ügynökség tavaly is 6,2 milliárd forintos állami támogatást kapott, ami folyamatosan a figyelem középpontjában tartotta a szervezet gazdálkodását.
Akkor a lemondását azzal indokolta: „Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük”.
Június 1-jével távozott a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatótanácsának elnöki posztjáról Demeter Szilárd. Az értesülést maga az érintett erősítette meg – írta a 444.hu.
Demeter állítása szerint azért mondott le, mert a továbbiakban nem kíván az ügynökség operatív feladataival és projektjeivel foglalkozni. Úgy tudni, régóta konfliktusai voltak az igazgatótanács többi tagjával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
