HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor: mintegy 37 milliárd euró uniós pénzt kellene megkapnunk, az euró bevezetése nálunk most nem aktuális

A miniszter szerint a külföldi befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk majd.


A uniós pénzekről, azok hozzáféréséről és átváltásáról beszélt Navracsics Tibor a Világgazdaságnak.

Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint reális cél, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, és a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.

Szerinte nem valós az a veszély, hogy hazánk ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Úgy véli, hogy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a

21,7 milliárd euró kohéziós támogatás és a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközalapból.

A miniszter azt mondta, hogy ezeket rendelkezésünkre kell bocsátani, inkább az a kérdés, miért nem kaptuk még meg ezeket. Úgy látja, hogy a szakmai kérdéseket a politikai viták gyakran felülírják. Ezért azt szeretné, hogy senki se ellenezze a nekünk járó források folyósítását. Azon dolgozik, hogy az Európa jövőjéről, a jogállamiságról szóló viták ne befolyásolják Magyarország uniós megítélését.

Bízik benne, hogy már idén megállapodás születik:

„Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk” – mondta Navracsics.

Emlékeztetett rá, hogy az újjáépítési források kiutalásánál több politikai feltételt is szabtak, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Emiatt már áprilisban írt Brüsszel a kormánynak. A válasz határideje most jár le, ezért fontos, hogy hiteles választ küldjenek az Európai Bizottságnak, amely nem rontja a tárgyalási alapot:

„Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.”

Navracsics Tibor a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, hogy az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről 375 forintra emelik.

„Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon” – mondta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem cél a főváros elszigetelése, sokkal fontosabb, hogy több ponton kapcsolódjon a körülötte lévő régiókhoz, így húzza magával a gazdaságot.

Szerinte „minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül”.

Több más mellett arról is beszélt a miniszter, hogy szerinte az euró bevezetése túldimenzionált.

„Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró” – mondta a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: Régen azt mondták, hogy az oroszok már a spájzban vannak, ma azt mondhatjuk, hogy az ukránok már az okostelefonodban vannak
Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök Romániáról, Brüsszelről, és a Tisza Pártról is beszélt. Elmondta azt is, hogy szerinte Magyar Péter pártja az ukránok pártja, a magyar gazdaság pedig szerinte nincs rossz bőrben.


Abban vagyunk érdekeltek, hogy Románia gazdasága sikeres legyen - jelentette ki a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.

Mi, magyarok, békében, együttműködésben akarunk élni a szomszédainkkal - fogalmazott a Kolozsvárról sugárzott interjúban a kormányfő. Azt mondta, a két ország viszonyánál „bonyolultabbat nagyon nehéz elképzelni”, így „ilyen történelmi múlt mellett, amikor béke van, meg együttműködés, az nem természetszerű, és nem is a véletlennek köszönhető, hanem döntés”.

Hangsúlyozta: olyan miniszterelnöke van Romániának, aki hasonlóan gondolkodik, így meg kell ragadni az alkalmat az együttműködés javítására.

Orbán Viktor megjegyezte: Romániában komoly küzdelem zajlik a gazdaság pénzügyi egyensúlyának helyreállításáért, ami fájdalmas dolog és komoly kihívás. Kiemelt kereskedelmi partnerünkről van szó, és minél több pénzük van a románoknak, annál inkább működik a román-magyar kereskedelem - jegyezte meg.

„A helyzet itt most nem könnyű, nekem nem dolgom, hogy a román gazdaságról bármit is mondjak, de azt nyugodtan mondhatom, hogy az a komolytalan, rosszindulatú, talán tudatlan bezzeg románozás, amely állandóan a magyar kormánynak úgy akar ártani, hogy azt bizonygatja, hogy a románok mennyivel jobban csinálják, annak szerintem vége van. Ha valaki ezt előhozza, akkor azt javaslom, hogy nézzen át ide a határ másik oldalára, és akkor látni fogja mi a valóság”

- fogalmazott Orbán.

Ezután áttértek a fix 3 százalékos hitelre, amit már kis- és közepes vállalkozások számára is kiterjesztettek.

„Mondanak itt mindenfélét, jót, rosszat a magyar gazdaságról. De a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3%-os otthonteremtési hitelt, egy fix 3%-os kis és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben”

- mondta a miniszterelnök.

Az interjú során a Tisza Párt állítólagos adóemelése is szóba került, sőt a párt több tervét is megemlítették.

De a kormányfő a magyar mezőgazdaságról is beszélt: szerinte az ellenzék hiába állítja, a magyar mezőgazdaság nem erős, „hiába tűnik úgy a belvárosi betonról, hogy nem”. Majd a kórházakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a megyeiket erősíteni kell, 18 nagyon erős megyei kórházra van szükség, a nagy centrumkórházas rendszer szerinte teljesen más, mint a magyar.

Az interjúban ezután nagy mennyiségű brüsszelezés és ukránozás következett. A miniszterelnök hosszan fejtegette, hogy az ukrán titkosszolgálat nyakig itt van, Orbán szerint ráadásul az ukránoknak már pártjuk is van Magyarországon, mégpedig a Tisza Párt.

„A Tisza egy ukránbarát párt, az ő pártjuk. Ezért ők mindent meg fognak tenni, hogy kormányra segítsék a Tisza Pártot.

Segítik őket mindennel, például technológiai segítséget is adnak, a modern politikában az elektromos digitális elérés kulcskérdés. És ehhez adnak nekik segítséget, például lefejlesztenek nekik olyan képességeket, amelyek valóban szükségesek egyébként egy sikeres választási harc megvívásához. Ezt a segítséget kapták.

Erre nem tudunk mást mondani mi magyarok, csak azt, hogy régen azt mondtuk, hogy az oroszok már a spájzban vannak, most azt kell mondanunk, hogy az ukránok már az okostelefonodban vannak”

- fogalmazott Orbán.

Az is szóba került, hogy a Tisza Világ applikációból adatok szivároghattak ki. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „előre sajnálom azokat a tiszásokat, akiknek az adatai most ukrán kézben vannak, remélem nem lesz személyesen ebből túl nagy bajuk”.

Ezután a műsorvezető ismét arról kérdezte, hogy Brüsszel hogyan fogja Magyar Pétert, majd áttértek a turisztikai adatokra, végül pedig Krasznahorkai László Nobel-díjával zárták az interjút.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán: Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás
A miniszterelnök reagált arra, hogy a lengyel elnök, Karol Nawrocki Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe.


„Európa fordul: Nawrocki elnök nem járul hozzá a migrációs paktum végrehajtásához Lengyelországban” - írta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este a Facebookon.

A lengyel elnök, Karol Nawrocki kedden arról írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levélében, hogy „Lengyelország nem egyezik bele az illegális bevándorlók áttelepítésébe, az Európai Bizottság vegye figyelembe ezt a tényt”.

Nawrocki emlékeztetett arra, hogy Lengyelország keleti határán több mint négy éve folyamatosan észlelik „a moszkvai rezsim által a fehérorosz állam és annak szolgálatai közreműködésével irányított” migrációs nyomást.

Az elnök rámutatott arra is, hogy Lengyelországban jelenleg továbbra is közel egymillió ukrán menekült él, és az ukrajnai háború kitörése után Lengyelország több millió menekültnek nyújtott segítséget. „Lengyelország szolidárisan viselkedett annak ellenére, hogy nem kötelezte a szolidaritás” - áll a levélben.

Az illegális bevándorlás ügyében „nem a migránsok közép- és kelet-európai országokba történő kényszerű átirányítása jelenti a megoldást” - hangsúlyozta Nawrocki. Fontosnak nevezte a migrációt kiváltó okok kezelését, és az európai országok közös feladatául jelölte meg a határok védelmét és az embercsempészek elleni harcot.

Orbán Viktor csütörtöki posztjában hozzátette: mi, magyarok sem járulunk hozzá a paktumhoz.

„Már ketten vagyunk. Ha hárman leszünk, az már lázadás”

- fogalmazott a kormányfő.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Putyin így kért bocsánatot az azeri elnöktől az orosz légvédelem által lelőtt utasszállító miatt
A tadzsik fővárosban rendezett csúcson beszélt a történtekről, ahol az azeri elnökkel is találkozott. A Baku felől érkező járat 2024 karácsonyán csapódott a földbe Aktau közelében, 38 ember vesztette életét.


Vlagyimir Putyin Dusanbében elismerte, hogy az orosz légvédelem lőtte le az Azerbaijan Airlines tavaly decemberi járatát, írja az AP News. Azt mondta,

az orosz egységek egy ukrán drónra indítottak rakétákat, amelyek a leszállás előtt a gép mellett robbantak fel.

Az orosz elnök a volt szovjet tagköztársaságok csúcstalálkozójára érkezett a tadzsik fővárosba, és ott egyeztetett Ilham Alijev azerbajdzsáni államfővel. Putyin jelezte, hogy felelősségre vonást vár, és kártérítést ígért az áldozatok hozzátartozóinak.

Az orosz elnök bocsánatkéréséről készült videót itt lehet megnézni:

A járat 2024. december 25-én Bakuból Groznijba tartott, és Aktau közelében zuhant le. A balesetben 38 ember vesztette életét.

Néhány nappal a tragédia után az azeri elnök közölte, hogy Oroszországot tartják felelősnek. Putyin később bocsánatot kért Ilham Alijevtől a „tragikus incidens” miatt. Alijev 2025 nyarán bejelentette, hogy országuk nemzetközi bíróságokon indít pert Oroszország ellen az Azerbaijan Airlines 8243-as járatának ügyében.

(via Index)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Takács Péter egy hónap után bocsánatot kért, amiért leszólta a burgenlandi mentőszolgálatot
Az államtitkár a Harcosok órája című műsorban korábban úgy fogalmazott: „amikor egy osztrák mentős beszáll egy magyar mentőautóba, azt hiszi, hogy mobil intenzív osztályon jár”.


Takács Péter egészségügyi államtitkár bocsánatot kért, amiért augusztusban leszólta a burgenlandi mentők színvonalát. Hans Peter Doskozil (SPÖ) tartományfőnök a gesztust az ügy békés lezárásának tekinti, írta az ORF - szúrta ki a Telex.

Takács a Harcosok órája című műsorban korábban úgy fogalmazott: „amikor egy osztrák mentős beszáll egy magyar mentőautóba, azt hiszi, hogy mobil intenzív osztályon jár”. Az államtitkár arról beszélt, hogy a burgenlandi mentőautókban nincs GPS, nincs online mentővezérlés, és mágnestáblán követik, melyik mentőgépkocsi éppen merre jár. Azzal összefüggésben beszélt minderről, hogy ahhoz, hogy a határ mentén össze tudják hangolni a mentést, a burgenlandi mentők színvonalát uniós források bevonásával fel kellene emelni a magyarokéhoz.

Doskozil reagkciójában kihangsúlyozta, hogy a határokon átnyúló együttműködéshez tiszteletre, és nem valótlan állítások szajkózására van szükség. Szeptember elején nyílt levelet is írt Orbán Viktornak, és nyilvános helyreigazítást kért a hamis és megalázó kijelentések miatt.

Az ORF burgenlandi kiadása csütörtökön írta arról, hogy a kormányzói hivatal szerint most érkezett válasz a magyar belügyminisztériumtól. Ebben Takács bocsánatot kért a mentőszolgálatoktól, és azt írta, hogy kijelentéseit nem elegendő információ alapján tette.

„Örömmel tölt el minket, hogy a mentőszolgálat magas színvonalát és alkalmazottainak elkötelezettségét most már Magyarország is elismeri”

– közölte Doskozil.


Link másolása
KÖVESS MINKET: