HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor: mintegy 37 milliárd euró uniós pénzt kellene megkapnunk, az euró bevezetése nálunk most nem aktuális

A miniszter szerint a külföldi befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk majd.


A uniós pénzekről, azok hozzáféréséről és átváltásáról beszélt Navracsics Tibor a Világgazdaságnak.

Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint reális cél, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, és a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.

Szerinte nem valós az a veszély, hogy hazánk ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Úgy véli, hogy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a

21,7 milliárd euró kohéziós támogatás és a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközalapból.

A miniszter azt mondta, hogy ezeket rendelkezésünkre kell bocsátani, inkább az a kérdés, miért nem kaptuk még meg ezeket. Úgy látja, hogy a szakmai kérdéseket a politikai viták gyakran felülírják. Ezért azt szeretné, hogy senki se ellenezze a nekünk járó források folyósítását. Azon dolgozik, hogy az Európa jövőjéről, a jogállamiságról szóló viták ne befolyásolják Magyarország uniós megítélését.

Bízik benne, hogy már idén megállapodás születik:

„Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk” – mondta Navracsics.

Emlékeztetett rá, hogy az újjáépítési források kiutalásánál több politikai feltételt is szabtak, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Emiatt már áprilisban írt Brüsszel a kormánynak. A válasz határideje most jár le, ezért fontos, hogy hiteles választ küldjenek az Európai Bizottságnak, amely nem rontja a tárgyalási alapot:

„Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.”

Navracsics Tibor a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, hogy az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről 375 forintra emelik.

„Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon” – mondta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem cél a főváros elszigetelése, sokkal fontosabb, hogy több ponton kapcsolódjon a körülötte lévő régiókhoz, így húzza magával a gazdaságot.

Szerinte „minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül”.

Több más mellett arról is beszélt a miniszter, hogy szerinte az euró bevezetése túldimenzionált.

„Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró” – mondta a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a Szőlő utcai ügyről: Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben
A miniszterelnök a parlamentben válaszolt az ellenzék kérdéseire. A Szőlő utcai ügy kapcsán elmondta, hogy vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.


„Ma parlamenti csihi-puhi, azonnali kérdésekre válaszolok” – üzente hétfőn reggel a Harcosok Klubja nevű Facebook-csoportban Orbán Viktor, aki beült az Országgyűlés azonnali kérdések órájára. A miniszterelnököt az ellenzék a Szőlő utcai ügytől a meddőségi ellátáson át a bankadóig és a kézigránát-balesetig több témában is faggatta.

A legélesebb vita a Szőlő utcai javítóintézet ügyében alakult ki, amikor Kálmán Olga (DK) azt kérdezte, kik falaztak az intézmény volt igazgatójának, Juhász Péter Pálnak. A képviselő felidézte Orbán korábbi szavait, amelyek szerint Semjén Zsoltot és a KDNP-t próbálták „levadászni” az üggyel.

„Ön komolyan gondolja, hogy a külföldi hatalmak érdeklődését is felkeltette a KDNP vagy személyesen Semjén Zsolt? A hülyeségek helyett foglalkozzon már a mocskos aberrált bűnelkövetők felkutatásával”

– mondta, majd felszólította a kormányfőt, nevezze meg, ki az a „Zsolti bácsi”.

Orbán Viktor válaszában visszautasította a felvetést.

„Ez egy olyan társasjáték, aminek rosszul írta meg a szabályait. Az úgy nem fog menni, hogy önök kitalálnak valamit, mondjuk egy Zsolti bácsit, én meg mondjam meg, hogy ki az. Mondják meg önök. Ha valaki tudja, hogy ki az, azok maguk. Ez a józan észtől is mérföldekre áll”

– fogalmazott a miniszterelnök.

Hozzátette, a rendőrség munkája jobban aggasztja, és vizsgálatot kért arra, miért nem volt hatékony az első feljelentés utáni nyomozás.

„Ami engem jobban aggaszt, az a rendőrség, hogy miért nem léptek fel hatékonyan, időben. Amikor először feljelentés történt, nem tudták megfogni az embert, amikor a második, akkor igen”

– mondta.

Szabó Tímea (Párbeszéd) a rekordalacsony születésszámról és a meddőségi kezelésekről kérdezett, felvetve, hogy a petesejtdonációt könnyítő fideszes javaslatot a KDNP nyomására vették le a napirendről. Orbán Viktor szerint ha a kormány nem vezette volna be a családpolitikai intézkedéseket, „akkor 200 ezer gyerekkel kevesebb született volna”. Elismerte, hogy a javaslatról komoly belső viták folynak. „A meddőségi ellátórendszerben jóval több pénz és kapacitás van, mint korábban volt. Van vita arról, hogy van-e eredmény vagy nincs. Ami pedig a parlamenti vitáról levett javaslatot illeti, óriási viták vannak közöttünk is, amik nem jutottak nyugvópontra, több időt kell adni magunknak” – közölte a kormányfő. A KSH adatai is azt mutatják, hogy 2025 elején a havi születésszámok történelmi mélypontra süllyedtek.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a bankok elszámoltatását és Csányi Sándor felelősségét firtatta, felhozva a Carpathian Brigade szurkolói csoport panaszát is, amely szerint az MLSZ megtiltotta a nemzeti színű látványelemek bevitelét egy meccsre. Orbán a futballt a „magyar pszichológiai állapottal” kötötte össze, a bankokkal kapcsolatos vádat pedig méltánytalannak nevezte. „Kamatstopot vezettünk be, ami sok tízmilliárdos veszteséget okoz a bankoknak és múlt héten jelentettük be, hogy megemeljük a bankadót. Ha valamiért aggódnia kell, akkor az az én testi épségem, amikor velük utazom egy repülőn” – magyarázta, majd a Tisza Pártra utalva hozzátette: „Összekever bennünket egy másik párttal, a Tisza Párttal, a vezetője, a fő gazdaságpolitikája egy bankár, én tettem ki a közigazgatásból.” A kormány november közepén jelentette be, hogy 2026-ra a duplájára, 360 milliárd forintra emelné a bankadót.

Gurmai Zita (MSZP) a hét hónappal ezelőtti újdörögdi kézigránát-baleset felelőseit kereste, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elvesztette. „Nehogy már a gránát legyen a hibás” – fogalmazott a képviselő. Orbán Viktor szerint a kiképzés rendje évtizedek óta változatlan. „Nem arról van szó, hogy egy civil kezébe adtak éles fegyvert, hanem egy kiképzés alatt álló katonának” – hangsúlyozta. A Miniszterelnökség 29 éves munkatársának sérülésével végződő baleset után a Honvédelmi Minisztérium vizsgálata nem talált műszaki hibát a gránátkészletben, az ügyészségi eljárás jelenleg is tart.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Rosszul kért bocsánatot a tiszásokat zaklató fideszes aktivista, az ügyvéd azonnal lecsapott a trükközésre
Az aktivista a bocsánatkérésből kihagyta, hogy jogellenesen járt el. A sértettek képviselője szerint elfogadhatatlan a magyarázkodása.


Rosszul sikerült bocsánatkérések miatt folytatódik a botrány egy debreceni fideszes aktivista körül, aki november elején Tisza Párt-szimpatizánsokat zaklatott telefonon, majd engedély nélkül rögzítette és közzétette a beszélgetéseket. Bár Pop Richárd ügyvédi felszólításra nyilvánosan bocsánatot kért a Facebookon, a sértettek jogi képviselője szerint a jóvátétel sem formailag, sem tartalmilag nem felelt meg az elvárásoknak.

A sértettek ügyvédje, Zeke László a bocsánatkérő poszt alatt kommentben tette egyértelművé az elvárásait, és felszólította az aktivistát a helyreigazításra. „Szíveskedjék az ügyvédi felszólításban szereplő elégtételadó nyilatkozat szövegét a felszólításban szereplő tartalomnak megfelelően közölni (betűről betűre követve azt a szöveget, amit Önnel közöltünk) és olyan módon, ahogy a jogsértő tartalmat eredetileg közölte, tehát film formájában, saját hang alámondással!”

Az ügyvéd hozzátette: az aktivista az eredeti szövegből lényeges elemeket hagyott ki, miközben oda nem illő magyarázkodást fűzött hozzá, és nem hivatkozhat a „közügyek szabad megvitatására”, mert az sem jogosítja fel a törvénysértésre.

Pop Richárd két külön posztban, de azonos szöveggel kért bocsánatot két - vélhetően a TISZA Világ applikáció adatbázisából kiszivárgott, vagy kibertámadással ellopott lista alapján - felhívott Tisza-szimpatizánstól. „A 2025. november 4-én általam közzétett videóban hallható, a közügyek szabad megvitatása érdekében készített felvételt az általam telefonon közvetlenül felhívott R.J. (a másik posztban D.I.) engedélye nélkül készítettem, illetve használtam fel, amiért az érintettől bocsánatot kérek” – áll a bejegyzésekben.

A Debreciner azt írja, a telefonos zaklatások november elején történtek, nagyjából egy időben a Tisza Párttal kapcsolatos adatlopási botránnyal. A kormánypárti aktivista ekkor kezdett helyi tiszásokat hívogatni: kérdésekkel zaklatta őket, a beszélgetésekről a beleegyezésük nélkül hangfelvételt készített, majd azokat nyilvánosságra is hozta.

A TISZA Párt és támogatói szerint a november elején kiszivárgott adatbázis nyomán a kormányközeli szereplők listázzák és zaklatják a szimpatizánsokat, ami szerintük megfélemlítés. Ezzel szemben a kormányközeli médiumok a TISZA Pártot teszik felelőssé az adatvédelmi incidensért, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig vizsgálatot indított az ügyben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor egy fontos dolgot elfelejtett megemlíteni az Ukrajnát támogató tervről, amikor beszámolt az uniós vezetők egyeztetéséről
A kormányfő arról a tervről egyáltalán nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására.


„Áttekintettük azt a 28 pontos béketervet, amelyet az amerikaiak tettek le az asztalra. Ez szerteágazó, ezer alkérdése van” – mondta Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban az európai uniós állam- és kormányfők hétfői informális csúcstalálkozója után.

A miniszterelnök úgy folytatta, egyetlen dolgot tud biztosan megállapítani: „az Európai Unió folytatni akarja a háborút úgy, hogy egyetlen, de egyetlen fillérje sincs arra, hogy katonai eszközöket szállítson”. A miniszterelnök szerint az EU-nak ötlete sincs a pénz előteremtésére, legfeljebb az, hogy „a tagállamok dobják össze”, vagy vegyenek fel közös hitelt.

„Nem vagyunk hajlandóak elzálogosítani az unokáink jövőjét egy megnyerhetetlen ukrán háború finanszírozása érdekében”

- fogalmazott a kormányfő.

Arról a tervről azonban nem tett említést, amely a legutóbbi uniós csúcson a legfőbb javaslat volt Ukrajna finanszírozására

– szúrta ki a Telex.

Egy szeptemberi uniós javaslat szerint ugyanis

mintegy 140 milliárd eurós „jóvátételi hitelt” adnának Ukrajnának. A konstrukció lényege, hogy nem közvetlenül az uniós adófizetők pénzét használnák, hanem a befagyasztott orosz állami vagyoneszközöket, különösen a belgiumi Euroclear pénzügyi szolgáltatónál parkoló összegeket.

A terv jogilag nem számítana az orosz vagyon elkobzásának. A hitelt Ukrajnának elvben csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború után jóvátételt fizet.

A tervnek komoly kockázatai is vannak. Belgium, az Euroclear székhelye, jogi és pénzügyi garanciákkal kapcsolatos aggályokat vetett fel, ami hozzájárult ahhoz, hogy 27-ből 26 tagállam a legutóbbi, októberi csúcson azt kérte a Bizottságtól, hogy a fő javaslat mellett terjesszen elő alternatívákat is Ukrajna 2026–2027-es finanszírozására.

Moszkva a tervet „lopásnak” minősítette, az orosz parlament pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba Belgium és az Euroclear ellen, ha az EU hozzányúl a befagyasztott eszközökhöz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor cáfolta a Fidesz választmányi elnökségét a jelöltállítással kapcsolatban
A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről.


Látszólag ellentmondásba keveredett a Fidesz a 2026-os képviselő-jelöltek ügyében.

A Fidesz választmányi elnöksége a hétvégén még azt közölte, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak januárban dönt az országos választmány a Fidesz–KDNP 106 egyéni képviselő-jelöltjéről. Ezzel szemben a miniszterelnöki sajtóiroda a Blikk megkeresésére teljesen mást állított.

„A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről”

- írta válaszában Orbán Viktor.

A névsor nyilvánosságra hozatalának időpontja azonban továbbra sem ismert.

Idén elvileg Fidesz-tisztújítás is lett volna, de egy alapszabály-módosítással megoldották, hogy a tisztújító kongresszust elég legyen a 2026-os országgyűlési választás utáni 180 napon belül megtartani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk