HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor: mintegy 37 milliárd euró uniós pénzt kellene megkapnunk, az euró bevezetése nálunk most nem aktuális

A miniszter szerint a külföldi befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk majd.


A uniós pénzekről, azok hozzáféréséről és átváltásáról beszélt Navracsics Tibor a Világgazdaságnak.

Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint reális cél, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, és a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.

Szerinte nem valós az a veszély, hogy hazánk ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Úgy véli, hogy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a

21,7 milliárd euró kohéziós támogatás és a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközalapból.

A miniszter azt mondta, hogy ezeket rendelkezésünkre kell bocsátani, inkább az a kérdés, miért nem kaptuk még meg ezeket. Úgy látja, hogy a szakmai kérdéseket a politikai viták gyakran felülírják. Ezért azt szeretné, hogy senki se ellenezze a nekünk járó források folyósítását. Azon dolgozik, hogy az Európa jövőjéről, a jogállamiságról szóló viták ne befolyásolják Magyarország uniós megítélését.

Bízik benne, hogy már idén megállapodás születik:

„Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk” – mondta Navracsics.

Emlékeztetett rá, hogy az újjáépítési források kiutalásánál több politikai feltételt is szabtak, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Emiatt már áprilisban írt Brüsszel a kormánynak. A válasz határideje most jár le, ezért fontos, hogy hiteles választ küldjenek az Európai Bizottságnak, amely nem rontja a tárgyalási alapot:

„Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.”

Navracsics Tibor a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, hogy az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről 375 forintra emelik.

„Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon” – mondta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem cél a főváros elszigetelése, sokkal fontosabb, hogy több ponton kapcsolódjon a körülötte lévő régiókhoz, így húzza magával a gazdaságot.

Szerinte „minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül”.

Több más mellett arról is beszélt a miniszter, hogy szerinte az euró bevezetése túldimenzionált.

„Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró” – mondta a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter üzent az osztrákoknak: ha nem viszik vissza az azbesztet, óriási árat fizethetnek
A kormányfő szerint egyértelmű az alapelv: aki szennyező anyagot hozott egy másik országba, annak azt vissza kell vennie. Ha Ausztria ezt nem teszi meg, egy sokkal drágább eljárás végén kell majd állnia a költségeket.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A magyar miniszterelnök pénteken Brüsszelben üzenet Bécsnek:

„valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot” vár az osztrák féltől a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében, ellenkező esetben Magyarország maga lép, és akár az Európai Unióhoz is fordulhat.

Magyar Péter egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy bár a kormány preferálná a közös munkát, felkészült az önálló lépésekre is.

A lehetséges vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

A kormányfő szerint az alapelv az, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell vennie.

Amennyiben erről nem sikerül gyorsan megállapodni az osztrák féllel, a szennyezett anyagot Magyarországon egy veszélyes hulladék tárolóba kell helyezni, majd onnan később elszállítani, ami óriási költséget jelent.

A pénzügyi felelősséget a károkozóra terhelné: „Úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog”.

A probléma korábban a legmagasabb szintű diplomáciai egyeztetések tárgya is volt. Magyar Péter korábban Bécsben tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral. A miniszterelnök már ott rögzítette, hogy a kormány a „szennyező fizet” elvét fogja alkalmazni, és a felek egy közös vizsgálóbizottság felállítását jelentették be.

Ezzel párhuzamosan Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter megállapodott az érintett osztrák bányatulajdonossal a további szállítások leállításáról. Azóta kiderült, hogy a szennyezés a korábban gondoltnál is nagyobb lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen, itt a történet vége
Magyar Péter miniszterelnök szerint az Alkotmánybíróság fellázadt az államfő ellen. A kormányfő úgy vélte, ez példátlan eset, és Sulyok Tamásnak azonnal le kéne mondania.


„Fellázadt a deep state, Orbán Viktor bábjai is fellázadtak”

– így reagált Magyar Péter miniszterelnök pénteken, miután arról beszélt Brüsszelben egy sajtótájékoztatón, hogy az Alkotmánybíróság mégsem tárgyalja Sulyok Tamás államfő beadványát. A kormányfő szerint az államfő lépése kudarcba fulladt.

„Bemutatta felcsúti módon, hogyan kell öngólt lőni: beállni a kör közepére, teli rüszttel kezdőrúgásból a felső ficakba belőni a saját kapujába”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint hétnél is több alkotmánybíró záratta ki magát az eljárásból, a történteket pedig példátlannak nevezte.

„Fellázadt az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök ellen. Én azt gondolom, hogy itt a vége a történetnek. Ha eddig nem lett volna közjogi válság és eddig nem kellett volna lemondania Sulyok Tamásnak, akkor ma szerintem ő is érzi, hogy haladéktalanul távoznia kell”.

„Várjuk az elnök úr lemondását” – tette hozzá a miniszterelnök. Szerinte a rendszerváltás óta nem került még ilyen helyzetbe köztársasági elnök. Úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ezzel azt mondták ki, hogy Sulyok távozzon.

A testület a honlapján közzétett napirend szerint hétfőn tárgyalta volna a köztársasági elnök június 11-én benyújtott indítványát. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy a kormány jelezte, Alaptörvény-módosítással távolítaná el a korábbi rendszer kulcsfiguráinak tartott közjogi méltóságokat. Az államfő beadványában azt kérte, mondják ki, hogy az ilyen, személyre szabott jogalkotás alkotmányellenes.

A miniszterelnök szerint azonban az államfő saját pozícióját kívánta a beadványával megerősíteni, de abból az derült ki, hogy korábban az Alkotmánybíróság elnöki posztjára is alkalmatlan volt, hiszen "egy nem létező jogszabályról, jogalkotásról kérdezett, előre, ráadásul egy esetleges alaptörvény-módosításról, amihez semmi köze az Alkotmánybíróságnak".

Magyar Péter a sajtótájékoztatója után azt írta a közösségi oldalára:

"Az Alkotmánybíróság tagjai a mai döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamásnak és az AB elnökének is távoznia kell. Elnök urak, innen nincs visszaút, ideje lemondani."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
MTI - szmo.hu
2026. június 19.



A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.

A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.

A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem elég a 37 fokos hőség, a hétvégén viharos széllel és jégesővel csapnak le a zivatarok
A hétvégi kánikula tetőpontján hirtelen érkezhetnek heves zivatarok, amiket felhőszakadás és jégeső is kísérhet. A legveszélyesebb időszak vasárnap várható, amikor a csapadék után hirtelen lehűlés jöhet.


A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.

Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.

Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.

Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.

Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.

Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.

Spanyolországban és Portugáliában a jövő hét elején helyenként a 45 fok sem kizárt, Franciaország egyes részein pedig 40–42 fokos maximumokat is jeleznek az előrejelzések.

A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.

A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.

Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk