HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor: mintegy 37 milliárd euró uniós pénzt kellene megkapnunk, az euró bevezetése nálunk most nem aktuális

A miniszter szerint a külföldi befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk majd.


A uniós pénzekről, azok hozzáféréséről és átváltásáról beszélt Navracsics Tibor a Világgazdaságnak.

Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint reális cél, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, és a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.

Szerinte nem valós az a veszély, hogy hazánk ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Úgy véli, hogy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a

21,7 milliárd euró kohéziós támogatás és a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközalapból.

A miniszter azt mondta, hogy ezeket rendelkezésünkre kell bocsátani, inkább az a kérdés, miért nem kaptuk még meg ezeket. Úgy látja, hogy a szakmai kérdéseket a politikai viták gyakran felülírják. Ezért azt szeretné, hogy senki se ellenezze a nekünk járó források folyósítását. Azon dolgozik, hogy az Európa jövőjéről, a jogállamiságról szóló viták ne befolyásolják Magyarország uniós megítélését.

Bízik benne, hogy már idén megállapodás születik:

„Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk” – mondta Navracsics.

Emlékeztetett rá, hogy az újjáépítési források kiutalásánál több politikai feltételt is szabtak, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Emiatt már áprilisban írt Brüsszel a kormánynak. A válasz határideje most jár le, ezért fontos, hogy hiteles választ küldjenek az Európai Bizottságnak, amely nem rontja a tárgyalási alapot:

„Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.”

Navracsics Tibor a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, hogy az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről 375 forintra emelik.

„Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon” – mondta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem cél a főváros elszigetelése, sokkal fontosabb, hogy több ponton kapcsolódjon a körülötte lévő régiókhoz, így húzza magával a gazdaságot.

Szerinte „minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül”.

Több más mellett arról is beszélt a miniszter, hogy szerinte az euró bevezetése túldimenzionált.

„Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró” – mondta a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Viktor sok milliárd dolláros mentőcsomagot kért az amerikai elnöktől
Magyar Péter állítása nagy erős ahhoz képest, hogy a hivatalos források eddig csak néhány üzleti megállapodást és az orosz energiahordozókkal szembeni szankciók alóli mentességről szóltak.


Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt állítja, kiderült, miért utazott Orbán Viktor Donald Trumphoz. A politikus szerint

a miniszterelnök egy sok milliárd dolláros mentőcsomagot kért az amerikai elnöktől. Magyar úgy fogalmaz, ezzel „az Egyesült Államok lesz Orbán IMF-je”.

A posztban szó szerint idézi a következőket: „Eddig oly büszke volt rá Orbán Viktor, hogy 2010 után hazaküldte az IMF-et, de ezzel a bejelentéssel tulajdonképpen elismerte, hogy amerikai mentőcsomagra van szüksége a magyar költségvetésnek sok ezer milliárd forint értékben.”

Magyar Péter szerint „ezek az igazi guruló dollárok”, és felteszi a kérdést, hová tűnt a szuverenitás és a magyar emberek pénze. Bejegyzését azzal a súlyos állítással zárja, hogy Orbán Viktor bevallotta, azért van szüksége az „amerikai mentőövre”, mert a családja korrupciója miatt nem tudja hazahozni a magyaroknak járó uniós forrásokat.

Orbán Viktor 2025. november 7-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban. A hivatalos közlések alapján a tárgyalás fő témája egy energetikai megállapodás volt, amelynek keretében Magyarország egyéves felmentést kap az orosz olaj- és gázvásárlásra vonatkozó amerikai szankciók alól. Ennek ellentételezéseként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, valamint nukleáris fűtőanyagot a Westinghouse cégtől. A felek egy civil nukleáris együttműködési szándéknyilatkozatot is aláírtak, amely a kis moduláris reaktorok (SMR) telepítésének lehetőségét is tartalmazza. Költségvetési mentőcsomagról sem a magyar, sem az amerikai fél nem tett említést.

A sajtóban megjelent becslések jelentősen eltérnek a megállapodás teljes pénzügyi volumenét illetően. Míg egyes források, például a Bloombergre hivatkozó 444.hu szerint a teljes energetikai csomag értéke – tíz SMR megépítésével számolva – elérheti a 20 milliárd dollárt (kb. 7000 milliárd forintot) is, addig az amerikai nagykövetség közleménye alapján a Világgazdaság arról írt, hogy a konkrét, azonnali tételek értéke nagyjából 1,4 milliárd dollár. A Reuters már korábban is cikkezett egy „gazdasági együttműködési csomagról”, amelynek célja az esetleges amerikai-uniós vámháború magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak enyhítése lenne, de ez sem költségvetési támogatást, hanem kereskedelmi és befektetési kedvezményeket jelentene.

A hivatalos „mentőcsomag” teóriáját hiteles források eddig nem erősítették meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Hatalmas űrt hagy maga után” – gyászolja a szekszárdi kórház a Szegeden eltűnt, majd holtan talált főorvost
Így búcsúzott a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház a szaktekintélyként tisztelt orvosnőtől. A haláleset körülményeit vizsgálják.


Szombat délután megtalálták annak a szekszárdi főorvosnak a holttestét, aki pénteken tűnt el Szegeden. A fül-orr-gégész főorvos hétfőn gerincműtéten esett át majd november 7-én nyoma veszett. Lánya szerint nyomkereső kutyával is keresték, hiába.

Végül a Patológiai Intézettel szembeni garázssor közelében bukkantak rá, az eset körülményeit jelenleg is vizsgálja a rendőrség.

A halálhírére egykori munkahelye, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház is reagált.

„Mélységes megrendüléssel fogadtuk a szomorú hírt, miszerint november 8-án, életének 62. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt kolléganőnk, dr. Kett Antónia, kórházunk Fül-Orr-Gégészeti Osztályának osztályvezető-helyettese” – írta a kórház nevében Kis Zoltán főigazgató.

Kiemelte, hogy a főorvosnő „emberi és szakmai oldaláról egyaránt hatalmas űrt hagy maga után”, és a régióban orvosi szaktekintélyként tartották számon.

Az intézmény vezetése és minden dolgozója nevében részvétét fejezte ki a családnak.

Via Teol.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor a washingtoni megállapodásról: Körülbelül ezer forintos benzinártól menekültünk most meg
A miniszterelnök a Washingtonból hazafelé tartó repülőgépen beszélt a megállapodás részleteiről. Szerinte a sikerrel elkerültük a brutális rezsiemelést is.


Orbán Viktor a Washingtonból hazafelé tartó repülőgép fedélzetén tartott sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Donald Trumppal kötött megállapodás nélkül a benzin ára akár ezer forintig is felkúszhatott volna - írta a Blikk.

„Körülbelül ezer forintos benzinártól és a rezsi két és fél, háromszoros emelkedésétől menekültünk most meg”

– jelentette ki Orbán Viktor. A kormányfő szerint van még egy küzdelem, amit meg kell vívni: „Van még egy energiacsata, ami érinti a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, ez pedig a brüsszeli szankció kérdése.” A miniszterelnök kitért a pénzügyi forrásokra is, mondván, ha nincs brüsszeli pénz, akkor van amerikai, mert a mostani tárgyalássorozat azt eredményezte, hogy a magyar gazdaságnak nem lesznek pénzügyi problémái. Hosszú távon az energiafüggetlenség kulcsának az atomenergiát, a naperőműveket és a hőerőműveket nevezte.

A mentesség azért bír kiemelt jelentőséggel, mert Magyarország energiaellátása jelentős mértékben függ az orosz forrásoktól: 2024-es adatok szerint a felhasznált földgáz 74 százaléka, míg a kőolaj 86 százaléka Oroszországból érkezett. A mostani amerikai felmentés kifejezetten a Barátság kőolajvezetéken és a Török Áramlat gázvezetéken érkező energiahordozókra vonatkozik.

Donald Trump még október végén arról beszélt, Orbán Viktor kért mentességet, de „nem adtuk meg”. Ehhez képest a november 7-i, zárt ajtók mögött lezajlott tárgyalás után a magyar miniszterelnök már a sikeres megállapodást jelentette be, bár annak időtartamáról eltérően kommunikál a két fél.

Orbán szerint Magyarország teljes és időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókat sújtó amerikai szankciók alól, ám a Fehér Ház közlése szerint a felmentés csupán egy évre szól. A washingtoni megállapodásnak komoly ellentételezése is van: a csomag részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított gázt (LNG). A megállapodás további részeként a kormány mintegy 100-114 millió dollár értékben vásárol nukleáris fűtőanyagot a Westinghouse-tól, valamint körülbelül 700 millió dollár értékű amerikai védelmi beszerzésekről is szó esett.

Az Európai Unió korábban már biztosított mentességet Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a csővezetéken érkező orosz kőolajra, ez azonban nem védett az új, amerikai másodlagos szankcióktól. A mostani alku ezt a problémát hidalja át, legalábbis ideiglenesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Aggódnak Elon Musk személyisége miatt a befektetők: „Eltávolodott a valóságtól”
A milliárdos vezér táncra is perdült a Tesla texasi közgyűlésen, miután a részvényesek megszavazták neki a világ legnagyobb juttatását. Vannak azonban olyan befektetők, akik nem támogatták ezt a döntést, és nincsenek jó véleménnyel Muskról.


Mint megírtuk, a Tesla részvényesei a szavazatok 75 százalékával jóváhagyták Elon Musk rekordméretű, akár közel 1 billió dollárt (334 ezer milliárd forint) is érő kompenzációs csomagját a cég austini éves közgyűlésén. A példátlan megállapodást hatalmas taps fogadta, a bejelentés után pedig Musk a színpadra lépett és a nevét skandáló tömegnek táncolt.

A megállapodás értelmében Musknak a következő tíz évben drasztikusan meg kell növelnie az elektromosautó-gyártó piaci értékét.

Ha teljesíti a célokat, többek között a cég értékének 1,4 billió dollárról 8,5 billióra emelését, és egymillió önvezető robotaxit állít kereskedelmi üzembe, több százmillió új részvénnyel jutalmazzák.

A Tesla igazgatósága azzal érvelt a csomag mellett, hogy Musk akár el is hagyhatta volna a vállalatot, ha nem hagyják jóvá a javaslatot, márpedig nem engedhetik meg maguknak, hogy elveszítsék.

A döntés hátterében komoly érdekellentétek húzódtak: több nagy intézményi befektető, köztük Norvégia szuverén vagyonalapja és az Egyesült Államok legnagyobb köztisztviselői nyugdíjalapja, a CalPERS is elutasította a csomagot. Emiatt Musk a Tesla szokatlanul nagy számú kisbefektetőjére támaszkodott.

Egy részvényes, Ross Gerber szerint Musk fizetési csomagja „újabb rovátka azon hihetetlen dolgok sorában, amelyeket az üzleti életben látni.” A BBC-nek nyilatkozva elmondta, Musk ugyan világossá tette céljait a Teslával kapcsolatban, de a vállalat számos kihívással néz szembe. A Gerber Kawasaki befektetési vállalat nemrég csökkentette a részesedését a Teslában, mert ahogy a vezérigazgató mondta,

aggódnak Musk „személyiségének polarizációja” miatt, amely szerinte „lerombolta a márka értékét”. „Úgy tűnik, eltávolodott a valóságtól, attól, hogy a közvéleményben milyen rossz véleménnyel vannak róla” – fogalmazott.

Ezzel szemben Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője „a Tesla legnagyobb értékének” nevezte Muskot. Kathryn Hannon, az RBC Brewin Dolphin befektetési menedzsere pedig kiemelte, hogy az új megállapodás „egyre nagyobb szavazati befolyást ad a vállalat felett” Musknak, amit már évek óta kért.

„Akár tetszik, akár nem, Elon Musk egy vizionárius ezen a területen. Úgy gondolom, ha megfelelő irányítási és ösztönző struktúrákat kap tőlünk, hogy ezeket a célokat megvalósítsa, azzal összhangba kerülhet a részvényesekkel”

– mondta Hannon.

A mostani döntésnek jogi előzménye is van: egy delaware-i bíró korábban elutasított egy hasonló, több tízmilliárd dolláros megállapodást arra hivatkozva, hogy a Tesla igazgatótanácsának tagjai túlságosan közel álltak Muskhoz. Azóta a Tesla Delaware-ből Texasba helyezte át a bejegyzését, a delaware-i legfelsőbb bíróság pedig jelenleg is felülvizsgálja az alsóbb fokú bíró döntését.

A közgyűlésen Musk az Optimus nevű humanoid robotot helyezte a középpontba, ami csalódást okozott azoknak az elemzőknek, akik az elektromosautó-üzletág feltámasztására számítottak. „Az ő »új könyv« víziója az Optimusszal kezdődik. Még szó sem esett az autókról, az FSD-ről és a robotaxiról” – írta Gene Munster, a Deepwater Asset Management ügyvezető partnere. Később Musk utalt a teljes önvezetésre (FSD), mondván, a cég „majdnem kényelmesen” engedné, hogy a sofőrök „lényegében sms-ezzenek vezetés közben”.

Az amerikai hatóságok jelenleg is vizsgálják a Tesla önvezető funkcióját több olyan incidens miatt, amelyek során az autók piros lámpán hajtottak át vagy az út rossz oldalán közlekedtek, némelyik balesettel és sérülésekkel végződött. A cég részvényei az elmúlt hat hónapban több mint 62 százalékot erősödtek, de az értékesítések visszaestek az elmúlt évben, amióta Musk az amerikai elnökkel, Donald Trumppal vállalt közösséget – ez a kapcsolat idén tavasszal széthullott.

Elon Musk jelenlegi nettó vagyona 493 milliárd dollár, amelynek legnagyobb része a Teslához, a SpaceX-hez és az xAI-hoz köthető. Az új kompenzációs csomag értelmében, ha Musk teljesíti a kitűzött célokat, a Tesla piaci értéke 1,4 billió dollárról 8,5 billió dollárra növekedhet, ami Muskot a világ első dollárbilliomosává teheti.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk