HÍREK
A Rovatból

Navracsics Tibor: mintegy 37 milliárd euró uniós pénzt kellene megkapnunk, az euró bevezetése nálunk most nem aktuális

A miniszter szerint a külföldi befektetések hihetetlenül erős infrastrukturális fejlesztéseket kívánnak az országtól, de amint elkészülnek, Európa ipari élvonalába tartozunk majd.


A uniós pénzekről, azok hozzáféréséről és átváltásáról beszélt Navracsics Tibor a Világgazdaságnak.

Az uniós források felhasználásáért és területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter szerint reális cél, hogy Magyarország hozzájusson a 21,7 milliárd euró kohéziós támogatáshoz, és a helyreállítási alapból a visszatérítendő támogatásokkal együtt 15,5 milliárd euróhoz.

Szerinte nem valós az a veszély, hogy hazánk ne jusson hozzá az uniós pénzekhez. Úgy véli, hogy jár nekünk a 2021–2027-es operatív programok alapján a

21,7 milliárd euró kohéziós támogatás és a 15,5 milliárd euró a Covid-válság utáni újraindítást szolgáló Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközalapból.

A miniszter azt mondta, hogy ezeket rendelkezésünkre kell bocsátani, inkább az a kérdés, miért nem kaptuk még meg ezeket. Úgy látja, hogy a szakmai kérdéseket a politikai viták gyakran felülírják. Ezért azt szeretné, hogy senki se ellenezze a nekünk járó források folyósítását. Azon dolgozik, hogy az Európa jövőjéről, a jogállamiságról szóló viták ne befolyásolják Magyarország uniós megítélését.

Bízik benne, hogy már idén megállapodás születik:

„Összességében úgy látom, a kohéziós alapok és a helyreállítási eszköz tekintetében is minden esély megvan arra, hogy még az idén megállapodjunk” – mondta Navracsics.

Emlékeztetett rá, hogy az újjáépítési források kiutalásánál több politikai feltételt is szabtak, többek között a jogállamisággal kapcsolatban. Emiatt már áprilisban írt Brüsszel a kormánynak. A válasz határideje most jár le, ezért fontos, hogy hiteles választ küldjenek az Európai Bizottságnak, amely nem rontja a tárgyalási alapot:

„Sokkal szerencsésebb, ha konkrét szakpolitikai kérdések mentén, okosan érvelve védhetjük meg az álláspontunkat, és ha bizonyos kérdésekben jogszabályt kell változtatnunk, attól sem határolódunk el.”

Navracsics Tibor a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, hogy az euróban érkező uniós források tervezési árfolyamát 350-ről 375 forintra emelik.

„Bár az árfolyammozgások következtében nominálisan több forint érkezik, azt el is viszi az infláció, hiszen jól tudjuk, májusban éves alapon már 10,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Ráadásul a magyar ipar jelentős alapanyagimport-igénye miatt sokszor inkább visszaüt a drága euró, vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszítjük a vámon” – mondta.

A fejlesztésekkel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy nem cél a főváros elszigetelése, sokkal fontosabb, hogy több ponton kapcsolódjon a körülötte lévő régiókhoz, így húzza magával a gazdaságot.

Szerinte „minden eszközzel csökkenteni kell a fejlettségi szakadékot, hogy ne csak Nyugat- és Közép-Dunántúl legyen európai szemüveggel is látható Budapesten kívül”.

Több más mellett arról is beszélt a miniszter, hogy szerinte az euró bevezetése túldimenzionált.

„Az első és legfontosabb szempont az, hogy ha Magyarország egyszer bevezeti az eurót, azt milyen árfolyamon teszi, másrészt az milyen hatással lesz a pénzügyi manőverekre, hiszen az árfolyampolitika azonnal eltűnik az eszköztárból.

Számomra teljesen elfogadható és vállalható a magyar kormány álláspontja, hogy most nem kell az euró” – mondta a lapnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
30 milliót is is fizethettek a gazdagok, hogy ártatlan civileket öljenek Szarajevó ostrománál – nyomozás indult az emberszafarik ügyében
A milánói ügyészség keresi azokat az olaszokat, akik a gyanú szerint a Balkán-háborúban pénzért vadásztak emberekre szórakozásból.


A milánói ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az 1992 és 1996 közötti szarajevói ostrom idején feltételezett „sniper turizmus” ügyében – írja a The Guardian.

A hatóságok kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés gyanúja miatt nyomoznak olyan olasz állampolgárok után, akik a vádak szerint fizettek azért, hogy a város civil lakóira lőhessenek. Az eljárást egy milánói oknyomozó újságíró, Ezio Gavazzeni feljelentése, valamint Benjamina Karić, Szarajevó korábbi polgármesterének jelentése alapozta meg.

A gyanú szerint olasz, francia, német és más nyugati állampolgárok nagy összegeket, akár 30 millió forint értékben is fizettek a boszniai szerb erők katonáinak, hogy a Szarajevót körülvevő magaslatokról „szórakozásból” gyilkoljanak. A gyerekek megöléséért külön felárat számolhattak fel.

Feltételezések szerint a résztvevők Triesztben találkoztak, onnan Belgrádba utaztak, ahonnan a katonák kísérték őket a harcálláspontokra.

„Nem voltak politikai vagy vallási indítékaik. Gazdag emberek voltak, akik szórakozásból mentek oda. Olyan fegyverbolondokról beszélünk, akik talán lőtérre vagy szafarizni járnak Afrikába”

– nyilatkozta Gavazzeni, aki szerint a hatóságok a következő hetekben több, általa azonosított személyt is kihallgathatnak.

A vádakat a szerb veteránszervezetek határozottan tagadják. A boszniai kormány milánói konzulátusa teljes együttműködést ígért a hatóságoknak.

„Türelmetlenül várjuk, hogy kiderüljön az igazság egy ilyen kegyetlen ügyben, hogy lezárhassuk a történelem egy fejezetét. Bizonyos információk birtokában vagyok, amelyeket megosztok a nyomozókkal”

– nyilatkozta a milánói bosnyák konzulátus szóvivője.

A 2022-ben bemutatott „Sarajevo Safari” című szlovén dokumentumfilmben egy egykori szerb katona és egy vállalkozó is arról beszélt, hogy nyugatiak fizettek a civilekre való lövöldözésért. „A Sarajevo Safari volt a kiindulópont” – mondta Gavazzeni, aki a film megtekintése után vette fel a kapcsolatot a rendezővel, és kezdett mélyebb kutatásba. Egyik kulcsforrása egy volt boszniai hírszerző tiszt lett. A film bemutatója után, 2022 novemberében a bosznia-hercegovinai államügyészség is bejelentette, hogy eljárást indít az ügyben.

Az 1992 és 1996 között zajló ostrom a modern hadtörténet leghosszabb városostroma volt, amelyben 13 952 ember, köztük 5434 civil halt meg a folyamatos tüzérségi támadások és a mesterlövészek golyói által. A város fő közlekedési útvonala a „Mesterlövészek sikátora” (Sniper Alley) néven vált hírhedtté. A háború embertelenségének egyik szimbólumává vált Boško Brkić és Admira Ismić esete, akiket 1993-ban lőtt le egy mesterlövész, miközben egy hídon próbáltak átkelni a biztonságba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Mint az állat” – Orbán Viktort alaposan megizzasztotta egy kínai csirkeláb
A miniszterelnök jól megpakolta csípőssel az ebédjét, és azt is megfigyelte, hogy a szója jobban kihozza a csípősséget. Az ebéd után a fél kínai negyeddel szelfizett.


Azt eddig is tudtuk, hogy a miniszterelnök nagy rajongója a gasztronómiának, de eddig főleg a magyaros ételek terén, például a disznótoros fogások terén mutatta meg kedvenceit. Szerdán azonban Kőbányán ebédelt a kínai negyedben, és a videója alapján több helyi specialitást is megkóstolt.

A miniszterelnök csontnélküli csirkelábat rendelt, majd megpróbált beszédbe elegyedni az étterem egyik dolgozójával:

„Jó napot! Do you speak any Hungarian?” – kérdezte az angol és a magyar speciális keverékével Orbán, ami jött a meglepő, a kérdés lényegével ellentétes válasz: „Nem.”

A miniszterelnök ezután nem forszírozta tovább a témát.

Közben a tányérokkal alaposan telepakolt kormányfői asztal köré egyre többen gyűltek közös fotó reményében, egy másik ott ebédelő pedig aziránt érdeklődött, hogy Orbán étele csípős-e.

„Mint az állat”

– felelte a miniszterelnök, aki azt is megfigyelte, hogy „szójával keverve sokkal csípősebb”. Orbán az ebédet egy újabb adag szelfivel zárta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rejtély a magyar légtérben: belga vadászrepülő és francia tanker húzott át felettünk szerdán
A vadászgép jeladója hét perc után némult el Ságvár közelében, a tanker viszont végig követhető maradt a polgári oldalakon. A mozgások illeszkedhetnek a Fekete-tenger környéki NATO-feladatokhoz és áttelepülésekhez.


Külföldi katonai gépek repkedtek szerdán Magyarország felett, és mozgásuk részben a polgári repüléskövető oldalakon is megjelent – írta a 24.hu. A rendelkezésre álló adatok szerint délelőtt a belga légierő egyik F-16-osa repült be a magyar légterébe. A Belgiumból érkező vadászgép délelőtt fél 10 körül észak felől lépte át a magyar határt, majd déli irányba fordult.

A gép útját a Balaton déli térségéig, Ságvárig lehetett követni, amikor is – 7 perccel a belépés után – kikapcsolták a jeladóit.

A belga vadászgéppel szinte egy időben Szentgotthárdnál egy másik nagy sebességű katonai gép is megjelent a légtérben. A Marseille felől érkező A330-243MRTT típusú tanker az azonosítatlan vadászgéphez nagyon közelítő útvonalra és magasságra állt be. Ekkor a vadászgép ADS-B adóját is kikapcsolták, csak a tanker jele maradt követhető. A gép Szeged felé haladt 7–8 ezer méteres magasságban. A francia gép később a bolgár légtérben tűnt fel, a belga F-16 viszont órákkal később sem jelent meg újra a nyomkövetőn.

A repülésekről a Honvédelmi Minisztérium azt közölte, hogy szerdán két belga F-16-os repülőgép hajtott végre átrepülést Magyarország felett az előzetesen benyújtott repülési terv és a repülési szabályok betartásával. A HM hangsúlyozta, hogy a külföldi katonai repülőgépek a magyar légteret minden esetben engedéllyel és érvényes repülési terv alapján használják.

A Marseille felől érkező A330-243MRTT nagy valószínűséggel a francia légierő Phénix tankerflottájának gépe lehetett, amely a Marseille térségében található Istres–Le Tubé légibázison települ. Ezek a gépek rendszeresen támogatnak NATO-missziókat a Fekete-tenger térségében, ami magyarázatot adhat a bolgár légtérben való későbbi megjelenésre. A belga F-16-osok 2025-ben is aktívan részt vettek NATO-feladatokban, miközben a flotta átáll az új F-35-ös típusra. Ez a modernizáció szintén indokolhatja a gyakoribb áttelepüléseket és a szövetségesekkel való közös gyakorlatokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tovább drágulnak az üzemanyagok, még ma érdemes tankolni
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2, a gázolaj beszerzési ára pedig bruttó 5 forinttal emelkedik csütörtöktől. Jobban járunk, ha még előtte teletöltjük a tankot.


Csütörtökön tovább emelkedik a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára a holtankoljak.hu szerint.

A benzin bruttó 2 forinttal kerül majd többe, míg a gázolaj beszerzési ára bruttó 5 forinttal változik majd.

Jelenleg 95-ös benzint 577 forintos literenkénti átlagáron, gázolajat pedig 588 forintos átlagáron tankolhatunk a hazai kutakon. Ezek az árak emelkedhetnek tovább a hét második felében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk