Napok óta állnak sorban tűzifáért Monoron, sokszor teljesen feleslegesen

Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.

Ukrajna kedden elfogadta a Trump-kormányzat által közvetített békemegállapodás alapjait, amellyel lezárnák Oroszország közel négy éve tartó háborúját – írja a CBS News. Egy amerikai tisztviselő szerint már csak „apróbb részletek” maradtak hátra.

– erősítette meg a tisztviselő, hozzátéve, hogy a felek közös álláspontra jutottak a javaslatról.

A bejelentéssel párhuzamosan Dan Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere Abu-Dzabiban tárgyal orosz tisztviselőkkel. Egy helyszínen tartózkodó amerikai katonai tisztviselő szerint Driscoll kedden órákon át egyeztetett az orosz képviselőkkel.

– mondta a forrás.

A hírek szerint egy ukrán küldöttség is az Egyesült Arab Emírségek fővárosában tartózkodik, és kapcsolatban áll az amerikai csapattal.

Umerov jelezte, hogy Volodimir Zelenszkij elnök akár már november vége előtt Washingtonba utazhat, hogy véglegesítsék a megállapodást. „Most európai partnereink támogatására számítunk a további lépéseink során. Várjuk, hogy megszervezhessük Ukrajna elnökének amerikai látogatását a lehető legalkalmasabb novemberi időpontban, hogy lezárjuk az utolsó lépéseket és megállapodást kössünk Trump elnökkel” – írta közösségi oldalán.

Moszkva egyelőre kivár. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, Oroszország „nagyra értékeli az USA álláspontját, amely kezdeményező szerepet vállal az ukrán konfliktus megoldásában”, de hozzátette, hogy Moszkva „professzionálisan jár el, és nem szivárogtat ki információkat a formális megállapodások megkötése előtt”. Lavrov szerint Oroszország elvárja, hogy az USA tájékoztassa az Ukrajnával és Európával folytatott konzultációk eredményeiről.

A tárgyalások alapja a Fehér Ház 28 pontos javaslatának egy átdolgozott változata, amelyet a hétvégi genfi egyeztetések után finomítottak. A megbeszéléseken Driscoll mellett részt vett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff elnöki megbízott és az elnök veje, Jared Kushner is. Egy korábban kiszivárgott tervezet még olyan, Kijev által elutasított feltételeket is tartalmazott, mint Ukrajna teljes Donyeck megyéjének feladása és a NATO-csatlakozási törekvések leállítása. A javaslathoz egy biztonsági garanciákról szóló kísérő dokumentum is tartozik. Olga Sztefanisina, Ukrajna amerikai nagykövete szerint az USA olyan „biztonsági biztosítékokat” szándékozik nyújtani, amelyek a NATO-szerződés 5. cikkelyéhez hasonlók.

A Fehér Ház vasárnap este közölte, hogy „egy frissített és finomított béke-keretmegállapodást” dolgoztak ki. Marco Rubio külügyminiszter az egyik genfi ülést „nagyon tartalmasnak” nevezte, de jelezte: „még van némi munka hátra, és a csapataink most ezen fognak dolgozni”. Donald Trump elnök eredetileg hálaadásig sürgette a megállapodást, de Rubio szerint ez a határidő rugalmas.

Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.

Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint

Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.

Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:

Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.

Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”

A VSquare információi szerint

– írta a 24.hu. A portálnak az út részleteit jól ismerő, megbízható forrás árulta el az információt.

A kormány egyelőre nem erősítette meg a hírt, de a lap megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ nem is cáfolta azt, mindössze annyit közölt: „A miniszterelnök külföldi útjairól a szokott rendben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”

A magyar miniszterelnök és az orosz elnök 2022 óta háromszor, összesen pedig tizennégyszer találkozott. Orbán legutóbb tavaly július 5-én járt Moszkvában, az akkori találkozót követően azt mondta Putyinnak: „Köszönöm azt, hogy ilyen nehéz körülmények között is fogad engem.”

A tavalyi moszkvai látogatás heves nemzetközi bírálatokat váltott ki. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője akkor kijelentette, hogy Orbán útja „semmilyen formában nem képviseli az EU-t”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig arra figyelmeztetett: „A békítés nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és az elszántság fogja kikövezni az utat az átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában.” A legélesebb kritikát Gitanas Nausėda litván elnök fogalmazta meg: „Ha valóban békét akarsz, nem rázol kezet egy véres kezű diktátorral, hanem minden erődet Ukrajna támogatására fordítod.”

A magyar kormány a bírálatok ellenére kitart, a miniszterelnök stábja rendszeresen „békemisszióként” állítja be a Moszkvával folytatott egyeztetéseket. Havasi Bertalan, a miniszterelnök volt sajtófőnöke a korábbi utat is azzal indokolta, hogy az a miniszterelnök „békemissziójának részeként” történt. Ezzel szemben a TISZA párt a hazai ellenzéki oldalról korábban azt javasolta, hogy a valódi béke érdekében Orbán Viktor kezdeményezze egy Putyin–Zelenszkij-találkozó budapesti megrendezését.

A pénteki találkozó lehetséges napirendi pontjai között szerepelhet az ukrajnai háború és a tűzszünet kérdése mellett az energiaügy is. Magyarország 2021-ben 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállításáról szóló szerződést kötött a Gazprommal. Bár a kormány idén diverzifikációs lépésként megállapodást kötött a francia Engie vállalattal is évi 0,4 milliárd köbméter LNG szállításáról 2028-tól, a kormányzati kommunikáció szerint ez kiegészíti, nem pedig kiváltja az orosz forrást. Emellett kulcstéma a paksi atomerőmű bővítése, amelynek 12,5 milliárd eurós keretösszegéből 10 milliárd eurót orosz állami hitel fedez.

A találkozó nemzetközi jogi hátterét árnyalja, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálása miatt. Mivel a találkozónak Moszkva ad otthont, Magyarországot mint ICC-tagállamot nem terheli a letartóztatási kötelezettség.