SZEMPONT
A Rovatból

Napelemes pályázat: „Most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk”

Az eredetileg önerő nélküli napelemes, hőszivattyús, ablakcserés pályázat egyre többe kerül a pályázóknak. Az is előfordul, hogy kötbért követelnek attól, aki nem tudja kifizetni a nem várt önrészt, és inkább visszalépne.


Több alkalommal foglalkoztunk a lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázattal, amit tavaly írtak ki, majd a kiírás után megtorpant. A pályázathoz 100%-os vissza nem térítendő támogatást ígértek, ami remek lehetőségnek tűnt azoknak, akik eddig gondolni sem mertek egy ilyen rendszerre. Holott pontosan a kevés jövedelemből élőknek nagy segítség, ha a sikerül kinullázni a villanyszámlát, illetve lényegesen olcsóbbá tenni a fűtést.

A pályázaton elnyert összegeket az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapjából (RRF) fizetnék ki, persze akkor, ha a kormány és a Bizottság közötti alkudozások eredményeképpen az Unió megállapodásra jutna a magyar kormánnyal. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a pályázattal kapcsolatban semmi érdemi előrelépés nem történik, noha a választás előtt gyorsan bejelentették, hogy mindenki megkapja az igényelt támogatást.

Mivel érdemi párbeszédet nem folytat a kormányzat sem a pályázókkal, sem a kivitelezőkkel, kénytelenek Facebook-csoportokban egymást kérdezgetni, vak vezet világtalant alapon, mi várható, mikor lesz a pályázatból valami.

Ebben a cikkben pályázókat kértem arra, meséljék el a történetüket.

Andrea

– A pályázatot 2021. december 6-ig lehetett beadni, mi napelemre, hőszivattyúra és nyílászáró-cserére egyaránt pályáztunk. A kivitelező sokat segített a beadásnál. De aztán jött ez az időszak, hogy hogyan tovább. Az első mérföldkövünk (részteljesítés határideje) augusztusban le is járt, pedig éppen csak akkor kaptuk meg a támogatási okiratot. Lett volna nyolc napunk, hogy nyílászárót cseréljünk. Az ÉMI-nél (a pályázatokat lebonyolító Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) is tanácstalanok voltak. Azt mondták, egy-két nap múlva talán tudnak mondani valamit, de ebből sem lett semmi. Nem tiszta az sem, hogy hogyan kell elszámolni. Eleinte arról volt szó, hogy ezt majd a vállalkozó fogja megcsinálni.

Aztán itt lenne az első szakmai beszámoló időpontja, de hát a program sem indult el. Hívtuk őket, hogy mi a teendő. Javasolták, hogy írjunk e-mailt. Több kérdésem is volt, összeszedtem, elküldtem nekik. Ennek is három hete, de nem jött válasz.

A kivitelezőtől jött egy olyan információ, hogy áremelkedések voltak, 30%-ot mondtak, körülbelül ennyi többletkiadással kell számolnunk. De ezt mégis hogyan?

– Mennyi lenne ez a plusz forintban?

– Eleve vállaltunk a nagyobb teljesítményű hőszivattyúra 1,2 milliót. De most már ott tartunk, hogy 4,2 milliót kellene befizetnünk, úgy, hogy a cég bevállalt a 30%-os áremelkedésből 10%-ot. Részletfizetést is ajánlottak, az kamatmentes lenne, de havi 98 ezer forintos törlesztőrészlettel, két évig. Nem tudjuk, hogyan kalkuláljunk, mikor itt van ez az energia-áremelkedés is. A nyílászáró-cserével meg az a baj, hogy amikor öt éve megvettük a házat, akkor már néhány ablakot kicseréltettünk, kétrétegű üveggel. A pályázat azonban három réteget ír elő, ezeket mind cserélni kellene megint. Erre 2,2 millió forint van a szerződésben, egy alvállalkozó csinálja. De mi a garancia, hogy ebből meg tudja csinálni? Viszont az ötéves nyílászárók kerete megengedné a háromrétegű üvegezést, felmerült, hogy a kereteket meghagyjuk, és csak az üveget cseréljük ki. De erre még nem kaptunk választ, hogy ezt így lehet-e. Költség szempontjából nem lenne mindegy.

– Jól értem, hogy úgy kellene önnek aláírnia egy új szerződést és adott esetben elkezdeni fizetni a részleteket, hogy pontos helyszíni felmérést még nem készítettek, értelemszerűen a konkrét számokat senki sem ismerheti?

– A férjemnek kellett lemérnie az ablakok kereteit, amikor a vállalkozó bekérte az adatokat. Csak az energetikai tanúsítvány miatt jöttek ki személyesen.

– Ki tudják fizetni a megemelt önrészt?

– Egy összegben semmiképpen. Részletfizetésben gondolkozunk.

Itt van ez a nagy rezsiválság, energiaválság, lesz-e gáz, vagy sem... hogy valamit kezdeni kell a fűtéssel, azt tudjuk. Azonban a bizonytalanság, az, hogy semmire nincs garancia, hogy senki nem mond semmit, az nem segít.

Én hiányolom a kormány részéről is, hogy nincsenek fórumok, nincs tájékoztatás, nem beszélnek róla. Keresgetem a neten is, hogy hol áll a dolog, de semmi nem derül ki. Facebook-csoportokban egymást kérdezgetjük, de mindenki tanácstalan.

Kálmán

– Megkaptam a támogatói okiratot, csak nyolc hónapig nem történt semmi, de ezalatt mindennek felment az ára. A kivitelező, akivel szerződtem, adott egy árajánlatot, az szerepelt rajta, hogy harminc napig érvényesek az árak, 370 forintos euróig. Ráadásul januárban küldtek nekem egy szerződéskiegészítést, decemberre, a beadás napjára visszadátumozva, amiben az áll, hogy amennyiben mégsem kérem a kivitelezést, a vállalkozói díj 10%-át köteles vagyok kötbérként kifizetni.

– Ez melyik pályázat? A napelemes, vagy a komplex?

– Csak napelem. Amit igényeltem, az egy 4,88 kW-os rendszer. Végül is egy 4,92 kW-os rendszerre lenne lehetőség. Viszont kaptam egy e-mailt, hogy fizessek be 400 ezer Ft-ot, és akkor tudják megkezdeni a kivitelezést. Plusz még a három fázist be kell vezetni, amit 380 ezer Ft-og támogat az állam, persze csak utófinanszírozással. Viszont annak is felment az ára, tehát még 250 Ft-ot arra is ki kellene fizetnem.

– Egymillió forintot kellene előteremtenie, még akkor is, ha visszakap valamikor 380 ezret ebből?

– Igen. 6-700 ezer forint fix különbségről beszélünk, és akkor ez még csak egy napelemes rendszer.

– Mivel indokolták? Csak az áremelkedéssel?

– Az e-mailban azt írták nagyon udvarias stílusban, hogy az elszabadult árak miatt sajnos képtelenség kivitelezni a megpályázott rendszert. Így az árkülönbözetet nem tudják átvállalni, a drágulásnak maguk is kárvallottjai.

– Mit tesz végül? Elfogadja az ajánlatot?

– Sajnos nincs annyi jövedelmem, hogy ezt a 700 ezret kifizessem.

Kérdeztem, hogy élhetek-e részletfizetési lehetőséggel, de nemleges választ kaptam.

Nyolc nap helyett kaptam harminc nap haladékot a döntésre, hogy vagy ezt, vagy azt kifizessem. A kötbért sincs pénzem kifizetni, nemhogy a 700 ezer forintot.

– A cég igényt tart a kötbérre, ha visszalép?

– Igen. Bár nem értem, miért hivatkoznak arra, hogy én lépek vissza a szerződéstől, hiszen ők nem tudják megvalósítani a szerződött feltételekkel.

Ők mondtak nemet arra, hogy ennyiből megcsinálják. És arra akarnak kényszeríteni, hogy írjak alá egy új szerződést, vagy fizessem ki a kötbért.

Az ember nem szívesen fizet ki közel 300 ezer Ft kötbért. Arról volt szó, hogy alacsony jövedelműeknek szól a pályázat, azoknak, akik önerőből nem tudnák megvalósítani ezt a beruházást. Én most rokkantnyugdíjas vagyok, kapok 40 ezer forintot, abból egyértelmű, hogy nem tudnék egy ilyen rendszert megvalósítani.

Balatonné Murányi Piroska

– Komplex pályázatot adtam be az esélytelenek nyugalmával. A mi falunkban rajtam kívül egyetlenegy fiatalasszony pályázott, de ő csak napelemre. Azóta pedig már vissza is lépett a megemelkedett önerő miatt. Egy kedves fiatalember hívott fel a kivitelező cégtől, mindent részletesen elmagyarázott, én magam nem értek ehhez, még azt sem tudtam, van-e három fázis nálunk, vagy sem. Végül mindent meg tudtam csinálni, és magam is adtam be a pályázatot. Azóta várunk.

– Semmit nem kaptak azóta? Semmilyen értesítést sem?

– De. Márciusban egy hiánypótlást kértek, azt megcsináltam. Azóta semmilyen üzenet nem érkezett, pedig többször írtam nekik e-mailt, de azokra csak sablon üzenetet kaptam. Semmilyen tájékoztatást nem kaptunk, hogy miért csúszik a dolog.

– Végül most kapták meg a támogatói okiratot?

– Igen.

– És akkor derült ki, hogy mennyi az annyi?

– Igen. Én 10,1 millió forint támogatást kaptam, de a kivitelezőm azt mondta, hogy ez nem elég, és végül 2,1 millió forintnyi önerőt kért.

– Hogyan lehet ennyi pénzt kigazdálkodni?

– Ez a cég felajánlott részletfizetési lehetőséget.

Havonta 80 ezret fogok fizetni, de a nyugdíjam 140 ezer. El tudja képzelni, mi lesz velem.

– Hogyan fogja ezt bírni?

– Az az igazság, hogy egy harmincéves épületben lakom, ahol az ablakokon már befúj a szél. A három gyerekem már régóta mondja, hogy cseréljem ki a nyílászárókat. Mindenképpen ki kellene cseréltetnem kilenc ablakot, meg három ajtót. Aktív koromban félreraktam egy kis pénzt, hogy majd abból gazdálkodom. Most erre a pénzre számítok.

– Ezek szerint fedezni tudja a plusz kiadás egy részét?

– Igen. Igaz ugyan, hogy mást terveztem ezzel a pénzzel, a gyerekeimet támogathattam volna, utazhattam volna, de most

bejött ez az energiaválság, és muszáj megcsinálnom ezt, mert nem tudom felfűteni a házat.

Most jött meg a gázszámlám. 48 ezer forint.

– Akkor aláírta a szerződést és kezdik az ablakcserét hamarosan?

– Nem. Nem tudok semmit. Tegnap küldtem el a szerződést, de nincs információ semmiről. Felvetődött, hogy, ha aláírtam a szerződést, akkor már törlesztenem kell a részleteket is. De a kapcsolattartóm is csak azt mondta, hogy türelmet kér, mert neki is annyira új ez a dolog, hogy át kell rágnia magát a részleteken. Mert még mindig arra várnak, hogy az ÉMI-től kapnak valami tájékoztatást, hogy hogyan csinálják.

– Ezek szerint a szerződésben nincsenek határidők?

– Nincsenek. Az van benne, hogy ha vállalom ezt az önerőt, akkor már biztosan nem kell többet fizetnem, történjen bármi is. Mondjuk nem tudom, ez hogy lehet, de ez van leírva. Ezt ígérték meg, ezt írtuk alá. Majd ezután mondják meg, hogy kell módosítani a mérföldköveket.

– Az sincs benne, mikor kell az első részletet fizetni?

– Nincs benne az sem.

Dániel

– Augusztusban megkaptuk a támogatói okiratot. Azóta is várjuk a csodát, hogy valami történjen, mert igazából nem tudom, mi történik a háttérben. Komplex pályázatot adtunk be. Most a kivitelező jelezte, hogy 30%-ot emelkedett az ár, ebből nekem 20%-ot kellene kifizetnem ahhoz, hogy a kivitelezést meg tudják kezdeni. Ez 1,9 millió forint. Vagy egy összegben, vagy két éves kamatmentes hitelre, ez esetben

a törlesztőrészlet 80 ezer és pár száz forint lenne. De azt, hogy ezt a részletet mikortól kellene fizetnem, nem árulták még el.

Nem mindegy, hogy az első szögbeveréstől kezdve esedékes, vagy onnantól, hogy a kivitelezést befejezték. Itt tartunk, és türelmesen várunk egyelőre. Persze egy 10 milliós rendszernél, ha csak a lehetőséget nézem, még mindig jó opció, hogy csak kétmilliót kell fizetni érte, csak akkor nem azt kellett volna mondani, hogy ez egy 100 százalékos, önerő nélküli támogatás.

– Van olyan forrása, amiből ezt fedezni tudja?

– Részletekben talán. Nehezen, szűkölködés mellett.

– Ezek szerint a részletfizetést vállalják?

– Nem tudom még. Egyelőre van egy támogatói okiratunk, ami már egy hónapja ketyeg, tehát a 26 hónapból egy már elment, ami alatt meg kell valósítani a nyílászáró-cserét, hőszivattyú telepítést, illetve a napelem felszerelését. Van egy előszerződésünk, egy szerződésünk, sőt, egy szerződés-kiegészítésünk is, megvan minden, azon kívül, hogy nem írtam alá azt a plusz 20%-ot.

– A kivitelező elkezdi rögtön a munkát, amint aláírja?

– Nem tudják, mikor kezdik el. Majd amikor az első előleg megjön. Ha az önerőt teljes egészében kifizetném, akkor sem történne semmi. Amíg az EU és az ország közötti helyzet nem rendeződik, amíg az RRF támogatás nincs meg, addig nem történik semmi.

Addig csak annyi történne, hogy befizetek kétmillió forintot valamire, amiből még nem láttam semmit.

– A pályázati honlapon azt írják, a kormány teljes mértékben előfinanszírozza a költségeket, a pályázókat semmi hátrány nem érheti.

– Nem tudom. Nekem is már több, mint egy hónapja megvan a támogatói okirat, de nincsen semmi érdemi információ. A fórumokon vannak olyanok, akik alá is írták a szerződést, a kivitelező megpróbálta lehívni az előlegeket, de nem aktív az a funkció. Áll minden. Amíg nem jön ki egy központi tájékoztatás, hogy na, akkor hajrá, lehívhatjátok az előlegeket, addig csak ülünk és nézünk.

– Mennyit segített volna ez önöknek az idei fűtési szezonban, ha ezt az év során kivitelezik?

– Sokat.

– Mivel fűtenek?

– Gázzal.

Király Péter

– Nekem van már napelemem, nagyon jól működik. Ezen felbuzdulva adtunk be a két lányom részére két pályázatot, napelemre. Az egyik lányomnak megérkezett a döntés, a másik viszont semmit sem kapott. Ugyanazokkal a paraméterekkel adtuk be mindkét pályázatot. Több helyen érdeklődtem, de semmi kézzelfogható választ nem kaptam. A nyertes pályázat kapcsán felvettük a kapcsolatot a regisztrált kivitelezővel, és ő viszont azt mondta, hogy sajnos ebbe az összegbe már nem fér bele a dolog. Küldjem át nekik a támogatói okiratot és kidolgoznak egy újabb lehetőséget. Aztán megjött az új anyag, ami 1,1 millió forinttal magasabb összegről szól.

Ezt egyelőre félretettük talonba, mert a lányoméknak nincsen egymillió forintjuk. Azért indultak a 100%-os támogatású pályázaton.

Kigyűjtöttem a környékbeli kivitelezőket, és sorra hívogattam őket. Tízből három nem vette fel a telefont. A többi felvette, viszont mindegyik azt mondta, hogy sajnálják, de nem tudnak segíteni, mert ők sem tudják, mitévők legyenek. Előre meg nem tudják megfinanszírozni a pályázatot. A Széchenyi Programirodánál arra biztattak, hogy hívjam az országos kivitelezőket is. Végigpróbáltam azt is. Még a Napelem Szövetség elnökének is írtam levelet, de ő sem tud segíteni. Jelenleg itt tartunk. Tanácstalanok vagyunk, azt érzem, senki nem tud igazán semmit.

– Ha minden így marad, akkor vissza kell lépniük? Akkor nem tudják vállalni?

– Igen, sajnos. Az én napelemes rendszerem nagyon jól működik, 5 kW-os rendszert tettem fel és azóta árammal is fűtök. Nekem így nulla az áramköltségem és a gázfogyasztásom is a felére csökkent. De a lányomnak ez nem érné meg, mert a napelem csak annyi lenne neki, ami pont kiváltaná a tízezer forintos áramszámláját. Ha most egymillió forintot kellene kifizetnie, ez majd’ tíz évnyi áramköltség lenne. Utánanéztem pár eszköznek, és úgy látom, elég hasraütésszerűen készülnek az árajánlatok is. Egy inverter például internetes áruházban 500 ezer Ft-ba kerül, az ajánlatban viszont 700 ezret kérnek érte.

– Ugyanaz az inverter?

– Ugyanaz. Ilyenek is vannak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Holoda Attila: Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani
Hiába éri egyre több támadás a Barátság kőolajvezetéket, az orosz olaj túlságosan is jó üzlet a MOL-nak is és néhány közvetítő cégnek - mondja az energetikai szakértő. És a magyar állam is 4-500 milliárd forint adóbevételt bukna a váltással.


Háromszor érte támadás pár napon belül a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket. Az ukrán 14. drónezred kamikaze drónokkal csapott le az Unecsa olajterminálra, amely a vezeték legnagyobb központja. Innen biztosítják a kőolaj zavartalan szállítását a mintegy 9000 kilométer hosszú rendszeren keresztül, többek között Magyarország és Szlovákia felé. A támadásról csütörtök este fél 11-kor a magyar nemzetiségű, ungvári származású Robert Brovdi – más néven Bródi Róbert –, az ukrán hadsereg pilóta nélküli repülőgépes erőinek, az SZBSZ-nek a parancsnoka számolt be a Telegramon. Bródi a „Magyar Madarai” drónegység alapítója, katonai hívójele: Magyar (МАДЯР). A támadásról videót is közzétett, majd azt írta: „Az Unecsa-finomító kapott a pofájára. Jöhet a javítás 48 órán belül. A fullánkot a 14. SZBSZ-dandár pilótái juttatták el a férgeknek. Az SZBSZ Madarak útja az orosz finomítók ellen folytatódik. És még valami, finomabban, személyesebben: Ruszkik, haza!” – az utolsó két szót már magyarul. Bródi Róbert civilben üzletember, az ukrán agrártőzsde korábbi vezetője, aki 2025. május 8-án Volodimir Zelenszkij elnöktől megkapta az Ukrajna hőse kitüntetést.

Ez már a harmadik csapás volt rövid idő alatt a Barátság vezetékre. Kijev közben orosz finomítókat is célba vett, ezzel jelentősen csökkentve az ország feldolgozókapacitását, és több térségben üzemanyaghiányt előidézve.

A magyar külügyminiszter azonnal reagált. Szijjártó Péter szerint ez „újabb támadás hazánk energiabiztonsága ellen, és egy kísérlet, hogy belerángassanak minket a háborúba”. A poszt alatt azonnal beindult az adok-kapok Radosław Sikorski lengyel külügyminiszterrel: előkerült a szolidaritás, az Északi Áramlat, sőt még a „magyar meló” kifejezés is. A vitába végül bekapcsolódott Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is, aki szerint Magyarország energiabiztonsága saját kezében van: „Diverzifikáljanak, függetlenedjenek Oroszországtól, ahogy Európa többi országa is tette.” Közben a Mol azt közölte, a Barátság vezetéken újraindult a szállítás. Van-e okunk attól tartani, hogy ha folytatódnak a támadások, nem lesz benzin? Miért ragaszkodik ennyire Magyarország az orosz olajhoz, és képesek lennénk-e más forrásból is fedezni az igényeinket? Holoda Attila energetikai szakértőt kérdeztük.

– Kell-e attól tartani, hogy nem lesz benzin?

– A válasz: nem. Magyarországon stratégiai készleteket tartanak fenn. Először, ha jól emlékszem, 30 napnyi készletet írtak elő, később 60 napot, most pedig már több mint 90 napot. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség nyilvántartása alapján jelenleg 96 napra elegendő nyers kőolaj és feldolgozott üzemanyag áll stratégiai tartalékként rendelkezésre. Vagyis nem kell attól tartani, hogy a közeljövőben hirtelen bármilyen okból üzemanyaghiány alakulna ki.

– De mi történik akkor, ha sikerül teljesen megsemmisíteni az unecsai elosztóállomást? Előfordulhat, hogy teljesen kiesik a Barátság kőolajvezeték, amelyen jelenleg Magyarországra kőolaj érkezik?

– Szerencsére nem ez az egyetlen útvonal. Ott van az Adria vezeték is. Unecsa nemcsak a Barátság vezeték fontos csomópontja, azaz nem kizárólag Magyarország és Szlovákia ellátása miatt jelentős,

sokkal inkább a Balti-tenger felé irányuló „árnyékflotta” ellátása szempontjából fontos, hiszen Szentpétervár mellett, a leningrádi kikötőből innen tankolják fel ezeket a hajókat, és ugyaninnen szolgálják ki a belorusz finomítókat is.

Ez azért fontos, mert az utóbbi időben megszaporodtak az ukrán támadások az orosz finomítók ellen, nagyjából a kapacitásuk 30 százalékát már megsemmisítették. Emiatt Oroszországban, főleg a távol-keleti régiókban üzemanyaghiány alakult ki, kilométeres sorokban várnak az emberek, és alig tudják ellátni őket. Ezért Oroszország most Belorussziából próbál üzemanyagot beszerezni, így vált különösen fontossá az említett elosztóállomás. Tehát a támadás elsődleges célja ez volt, a magyar és szlovák ellátás érintettsége inkább csak járulékos következmény. Az ukránok részéről ugyanakkor politikai üzenet is: régóta mondják, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is le kellene válnia az orosz olajról. Az orosz olaj viszont annyival olcsóbb, hogy a MOL és a magyar állam, haszonélvezőként nem akar lemondani a többletbevételről.

– Ez a támadás megdrágíthatja-e annyira az orosz kőolajat, hogy már ne érje meg megvásárolni?

– Nem, mert az orosz kőolaj önköltsége elég alacsony, majdnem olyan, mint az araboknál. Jó hatékonysággal, nagy mennyiséget tudnak kitermelni és értékesíteni. Az oroszoknak érdekük fenntartani az eladásokat, amíg csak lehet, hiszen kemény valutát kapnak érte, amit a háborúra fordítanak.

– Így tulajdonképpen részben a magyar állam finanszírozza az orosz háborút.

– Így van, a magyar és a szlovák állam is.

– Gyakran hallani azt az érvet, hogy azért nem tudunk az orosz olajról könnyedén leválni, mert a finomítók kifejezetten az orosz, uráli típusú olajra vannak állítva.

– Ezt szeretném pontosítani. A sajtóban gyakran kész tényként kezelik, hogy ezek a finomítók át vannak állítva az uráli olajra, de ez nem igaz. Nem átállítva, hanem optimalizálva vannak rá. A kettő nem ugyanaz. Minden finomító képes különböző típusú olaj feldolgozására, csak más-más a kihozatal. A szocialista időszakból örökölt ellátási lánc miatt került többségében uráli olaj Magyarországra és Szlovákiába, ezért optimalizálták erre a kihozatalt. De ez nem jelenti azt, hogy más típusú olajat ne tudnának feldolgozni.

A MOL multinacionális cégként nem engedheti meg magának, hogy csak egyetlen forrásra támaszkodjon. Már régóta készülnek arra, hogy más típusú olajat is feldolgozzanak, csak ezt nem hangoztatják.

Egyszerűen arról van szó, hogy az orosz olaj hatalmas hasznot hoz, erről pedig sem a MOL, sem a magyar állam nem akar lemondani.

– És most úgy tűnik, az ukránok most már tényleg elszánták magukat...

– Nyilvánvaló, hogy ehhez a mostani akcióhoz megkapták a nyugatiak, köztük az amerikaiak jóváhagyását. A helyzet az, hogy elegük lett abból, hogy egyes európai országok, főleg Magyarország, továbbra is finanszírozzák az oroszokat. Bár más európai országok is vesznek orosz olajat feketén vagy LNG-t, de ezek volumene meg sem közelíti a magyar és szlovák vásárlásokat. Magyarország ebben élen jár. Az orosz nyersolaj exportja jelenleg főleg Kínába és Indiába irányul, de a háború előtti uniós mennyiséget meg sem közelíti. Részben mert nincs ekkora igény, részben mert csak tengeri úton tudják szállítani, ami drágább. Így az orosz fosszilis export mennyisége 20–25 százalékkal csökkent, a bevétel pedig közel 50 százalékkal esett vissza. India és Kína tehát erősen kihasználja az oroszok helyzetét, és jóval olcsóbban vásárolja meg az olajat és az LNG-t.

– Mik a magyar perspektívák?

– Nem olyan bonyolult. Az Adria vezeték azonnal bevethető. Ha a MOL ragaszkodik az uráli olajhoz, akkor beszerezhető akár hasonló típusú, vagy akár ki is keverhető. Maga az uráli olaj sem homogén, hanem egy keverék. Ki lehetne keverni akár Százhalombattán, de az omisalji tartályparkban is. Valójában nem technikai, hanem üzleti érdekek miatt ragaszkodnak hozzá. Az ár mindig a brenti jegyzéshez igazodik, tehát a fogyasztói ár nem lenne magasabb. A horvát tranzitdíj magasnak tűnik, de ha nagyobb mennyiséget szállítanának, egy tonnára vetítve olcsóbb lenne.

2023-ban a Janaf és a MOL közösen tesztelte a vezetéket, havi 1,2 millió tonna kapacitást mértek, ami évente 14,4 millió tonna. A két finomító, Százhalombatta és Pozsony együtt sem használ ennyit,

legfeljebb 11–12 millió tonnát. Tehát ellátási gond nem lenne.

– – Mik ezek az üzleti érdekek? A MOL már nem állami cég, jól tudom?

– A magyar államnak már nincs benne közvetlen részesedése. Korábban volt, közel 25 százalék, de ezt kiszervezték alapítványokba. A MOL alapszabálya szerint egyetlen tulajdonos szavazati joga sem lehet 10 százaléknál több, így hiába volt az államnak 25 százalék körüli részesedése, csak 10 százalékos szavazati joggal élhetett. Amióta viszont három alapítványba szervezték ki, az MCC-be, az Új Európa Alapítványba és a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványba, a 25 százaléknyi részvény ismét 25 százaléknyi szavazati erőt képvisel. Ezzel a menedzsment lényegében leválthatatlanná vált.

– Kik húzzák a nagy hasznot?

– Egyrészt a magyar állam adó formájában. Van egy rendelet, amely szerint az uráli és brenti olaj közötti árkülönbségből származó extraprofit 98 százalékát adóként be kell fizetni. Másrészt a MOL osztalékot is fizet,

idén például 200 milliárd forintot, amiből 50 milliárd jutott az említett alapítványokhoz.

Arról nem is beszélve, hogy azt mindenki tudja, talán az Átlátszó írt róla hosszabban, hogy micsoda összefonódások vannak mind a gáz, mind az olaj oldalon, hány közvetítő cég van még az eladó orosz vállalat és a MOL között. Azaz egy csomóan elteszik a maguk kis hasznát, egy-két cent, tíz cent, húsz cent ide-oda tonnánként, és már mindjárt összejön egy jó néhány milliárd forint.

– Mennyi adóbevétel esne ki, ha szakítana Magyaorszg az orosz olajjal?

– Pontosan nehéz megmondani, de körülbelül 400–500 milliárd forintnyi adóbevételről van szó, amit a különbözet alapján szed be az állam. Ezért védi a kormány tűzzel-vassal az extraprofitadót.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy teljesen leáll a Barátság vezeték?

– Igen, elképzelhető. A MOL már utalt rá, hogy lehetőség van a Barátság ukrajnai ágát használni, akár kazah vagy azeri olaj szállítására is. Ezért bombázták az oroszok az odesszai kikötőt, mert tartanak attól, hogy a közép-ázsiai országok be akarnak törni erre a piacra.

– De egy teljes leállás idejére a 90 napos tartalék elegendő lenne.

– Egy műszaki helyreállítást, egy kerülő vezetékszakasz építését 90 nap alatt meg lehet oldani. Ez mindig csak akarat kérdése. Amíg a MOL hatalmas nyereséget tud realizálni, addig nem változtat az üzletpolitikáján. Csak akkor lesz valódi akarat, ha ez a nyereség elolvad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Megláttam az árakat, ez nem a magyaroknak szól” - így költöttünk Budapesten augusztus 20-án
Kimentünk a Várkert Bazárhoz, a tömegben kérdeztük az ünnepi rendezvényeken résztvevőket, hogy mit és mennyiért fogyasztanak, vásárolnak. Meglepően különböző válaszokat kaptunk.


Idén tizenötödik alkalommal rendezték meg a Magyar Ízek Utcáját a Várkert Bazárnál, amely mára a Szent István-napi ünnepségek egyik legnagyobb gasztronómiai eseménye lett.

A háromnapos fesztiválon több mint 150 kiállító mutatta be portékáit, az idei év kiemelt tematikája a „Vadat és halat”, a díszvendég pedig Kárpátalja, így a magyarországi vad- és halételek mellett a kárpátaljai konyhával is találkozhattak az érdeklődők.

Stábunk kiment a helyszínre, és megkérdezte az embereket arról, mit vesznek, mit esznek-isznak, és hogy drágának vagy elfogadhatónak találják az árakat:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Hadházy Ákos Hatvanpusztáról: Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát
A műemléki védettségű épületegyüttes lerombolása lehet Orbán egyik banánhéja, amin elcsúszhat 2026 után, állítja a független képviselő, akit kedden újabb incidens ért a birtoknál. Arra is gyorsuló ütemben gyűlnek a bizonyítékok, hogy ami ott épül, az nagyon más, mint egy gazdaság.


Hadházy Ákos szép lassan Hatvanpuszta szakértőjévé képezte ki magát. Amit ugyanis a kormányfő majorságnak, édesapja gazdaságának nevez, arról a független képviselő azt állítja, hogy az valójában Orbán Viktor uradalma, kastélya. Minderről a fényképes bizonyítékok mellett, most már hivatalos, földhivatali papírok is vannak: az állítólagos üzemről lakóépületként készült energetikai tanúsítvány.

Hatvanpuszta eredetileg József nádor, Habsburg főherceg mintagazdasága volt, majd fokozatosan romló állaggal állattenyésztés folyt a falak között. A papíron Orbán Győző tulajdonában álló épületegyüttest, mely elvileg műemléki védettség alatt állt,

a tulajdonváltás után földig rombolták, majd újra felépítették, mai építőanyagokkal, technológiával, megváltozott belső kialakítással és funkcióval.

Bár a tulajdonos-építtető az ott dolgozóktól elveszi telefonjaikat, de mégis egyre több olyan fotó kerül ki, melyek a korábbi és mostani drónfelvételekkel egybecsengően egyre inkább megnehezítik Orbán állítását. Ami korábban sejtés volt csak, és szóbeszéd, például a föld alatti hatalmas hűtőkamrák megléte, az mára bizonyított tény. És vajon mikor kerül elő bizonyíték a ma még szintén csak sejtetett szivarszobáról, és moziteremről? Egyáltalán: hogyan kerül egyre több fotó Hadházy Ákoshoz? Erről is kérdeztük a politikust.

– Amióta Hatvanpusztával foglalkozik, egyre könnyebben küldenek Önnek újabbakat. A forrásvédelmet figyelembe véve mennyit tud elárulni arról, hogyan érkeznek Önhöz ezek a képek?

– Például a tüntetés alkalmával is jutott el hozzám kép, amikor valaki személyesen odajött hozzám. Ez csak az első volt, utána továbbiak is érkeztek, amelyeket már ennek hatására küldtek el.

– Korábban ez elképzelhetetlen lett volna?

– Korábban is láttam képeket, sőt videót is bentről, tehát én tudom, hogy mi van ott bent. Csak hát van az, amit én mondok, és van, amikor képekkel tudom alátámasztani. Az utóbbi nyilván sokkal erősebb, bizonyítékként szolgál. A képek persze nem bizonyítanak mindent, például a lakott részek kérdésében. De például azt az információt, hogy egy nagy széfet is beemeltek, egymástól függetlenül többen is állítják. Ez azért mégis hozzátesz valamit ahhoz, hogy el lehessen dönteni: mezőgazdasági épületről van szó, vagy valami másról.

Az információk, amiket közzéteszek, olyanok, amelyeket adott esetben bizonyítani is tudok.

De természetesen vannak olyan dolgok is, amelyeket elmondanak nekem, csak a forrás nem vállalja, hogy ezek nyilvánosságra kerüljenek.

– Tehát ön ennél többet is tud, de a források némelyike nem járul hozzá, hogy ezt nyilvánosságra hozza?

– Igen, ahogy mondtam: láttam olyan videókat, képeket, amelyeket a forrás nem mert átadni. Például az úgynevezett „Tiszti lakban”, ami konkrétan a miniszterelnöki család lakhelye,

egy hatalmas, antiknak tűnő nagy cserépkályha van, illetve olyan intarziás parketta, amit csak a bécsi Burgban lát az ember.

Ezeket el kell hinni, mert a képeket nem kaptam meg, nyilvánosan nem tudom bemutatni. De például az, amiről korábban csak információként beszélhettem, hogy hatalmas hűtőkamrák vannak az egyik épület alatt, ahol több hónapra vagy akár évre is lehet tárolni élelmiszert, most ezekre már van bizonyíték.

– Vannak olyan információk, amelyek megerősítésre várnak még?

– Igen, például az egyik nagy épületben,

amit ők vendégháznak neveznek, és amiről a miniszterelnök azt állítja, hogy mezőgazdasági üzem, ott több szoba van, moziterem, szivarszoba, és hasonlók.

Ezeket egyelőre nem tudom bizonyítani, mert az ezekről készült képeket nem kaptam meg. A széf jelenléte is ilyen: többen, egymástól függetlenül állították, de bizonyítékom egyelőre nincs róla. Viszont arra már tudtam egy nagyon komoly bizonyítékot bemutatni, hogy ez nem üzem, hanem lakóépület: egy honfitársunk hívta fel a figyelmemet arra, hogy nyilvános adatként elérhető az épület energiatanúsítványa, amely szerint az új épület lakóépületként van besorolva.

– Tehát amit eddig Ön állított, azt most papírral is alá tudja támasztani. De azokról a képekről, amelyeket kap, tudja minden kétséget kizáróan állítani, hogy valóban Hatvanpusztán készültek? Hiszen ha látunk egy alagsort páncélajtóval, az akár máshol is lehet.

– Erről láttam videót, amelyen belépnek egy folyosóra, ami ugyanaz a folyosó, amiről aztán képeket kaptam. Így

a videó elején látható külső nézet összeköthető azzal a belső térrel, melyet a publikálható fotókon láthatunk.

– Tehát ez az az eset, amikor egy olyan videóra tud hivatkozni, amit nem tud megosztani, de látott, és így tudja azonosítani a helyszíneket?

– Igen.

– Említette azt is, hogy a dolgozóktól származó információk szerint az egyik boltozott járat kívülről vastag betonnal van megerősítve, míg belül díszes burkolat van. Erről is van bizonyíték?

– Igen, ezt megerősítette egy olyan drónfelvétel, amit magyar fotósok készítettek, amikor fölé repültek. Azokon jól látszik, hogy ezek a járatok valóban vasbetonnal vannak megerősítve.

– Beszéljünk egy kicsit arról, hogyan készülhetnek ezek a képek. Hiszen tudjuk, hogy az ott dolgozóktól elveszik a telefonokat. Vannak, akik kijátszották ezt, becsempésztek készüléket, és kockáztatták a munkájukat?

– Ez nem olyan nehéz. Ha lead egy telefont, de van egy másik (nekem is kettő van), akkor könnyen megoldható. Az egyik forrásom például elmondta, hogy

volt egy régi telefonja, amit csak zenehallgatásra használt, és az nála maradt, azzal készítette a képeket.

Az éberség természetesen csökkenti a lehetőségek számát, de nem zárja ki teljesen.

– Térjünk rá a műemlék-rombolás ügyére. Itt egy nagyon komoly állítást tett: azt mondta, hogy ez lehet Orbán Viktor egyik „banánhéja”. Meg is mutatta, hogy belül itong van, azon vasbeton, és végül apró tégla. Tehát ön szerint egy műemléket gyakorlatilag porig romboltak. Mennyit lehet kapni egy ilyen rombolásért, és hogyan lehet bizonyítani, hogy ki rendelte el?

– Itt nemcsak műemlék-rombolásról van szó, hanem hivatali visszaélésről is. Egyszerűen nem lehetett volna ezt engedélyezni. Végigjártam ezeket a hivatalos utakat, nem volt könnyű, de kaptam válaszokat a kormányhivataltól. Kiderült, hogy megadták az engedélyt. Aki kiadta az engedélyt, az nyilván vádalkuval majd elmondhatja, ki utasította erre. Hadd ne mondjak most konkrét büntetési tételeket, de nagyon súlyos bűncselekményről van szó.

Gondoljon csak bele, hogy valaki odamegy, és ledózerolja a Parlament egy szárnyát.

Hatvanpuszta ledózerolása körülbelül ugyanilyen súlyú ügy, mivel kiemelt műemléki besorolású épület volt.

– Beszéljünk egy kicsit a politikai vetületéről is. Orbán Viktor mostanában beszél is Hatvanpusztáról az úgynevezett interjúiban.

– Igen, valószínűleg azért, mert érzékeli, hogy ez ügyben mondania kell valamit. Nyilván mérik, hogy ez a téma a fideszes szavazókat is zavarba hozza, ezért reagál rá.

– Csakhogy mindig ugyanazt mondja: hogy ez egy majorság, és az édesapjáé, kérdezzük meg az édesapját. Aztán amikor megkérdezik, ő nem válaszol.

– Lehet, hogy ma már úgy gondolja, okosabb lett volna hallgatni. Ha nem mentünk volna oda több ezer emberrel, talán még jó ötletnek is tűnt volna. A propaganda sok mindent el tud hitetni, de én hálás vagyok annak a több ezer embernek, aki eljött, és segített leleplezni ezt az ordas hazugságot.

– Attól nem tart, hogy a most meghirdetett bejárásokkal idővel elkopik a téma?

– Ezeket közkívánatra hirdettem meg, sokan jelezték, hogy a nyári szünet miatt nem tudtak eljönni. Szívesen megmutatom nekik. Persze minden téma előbb-utóbb „elkopik”, de a rendszer lényege épp az, hogy újabb és újabb ügyekkel feledtessék az előzőeket. Ez a téma viszont azért került újra elő, mert maga a miniszterelnök hozta fel, nyilván azért, mert azt mérik, hogy ez még a fideszeseket is zavarba hozza. Ezért ez ellenzéki feladat: ne hagyjuk elcsendesedni ezt a témát.

Az interjú után nem sokkal a képviselő újra Hatvanpusztán járt, ahol a biztonsági örök két autóval jelentek meg, és le akartak szorítani az útról. Végül az egyik autójuk járt pórul, és felborult. Az incidensről kétszer is posztolt Hadházy Ákos, a Szeretlek Magyarországnak pedig ezt mondta:

– Mit gondol, mi volt a céljuk ezzel? Megfélemlítés? Vagy több?

– Ha ezt parancsra csinálta a biztonsági őr, akkor igen, a megfélemlítés miatt adták a parancsot. Ha önszorgalomból, akkor lehetett mögötte egy megfelelési kényszer a főnöke felé, de persze szimpla gyűlölet is felém.

– Mit tervez? Feljelentést tesz? Későbbiekben folytatja-e a birtok felderítését, akár egyedül is, vagy inkább visz magával több embert?

– Én azt hiszem, már mindent felderítettem, amit lehet. De igen, a cél az, hogy minél többen személyesen meggyőződjenek arról , hogy mi folyik ott. Ezért is ajánlom fel, hogy aki augusztus elején lemaradt, de szeretné saját szemével látni, hogy mi folyik ott, azt egy újabb időpontban elviszem - akár több alkalmat is szervezhetünk. De egyedül biztosan nem megyek vissza oda.

– Mi lehet a teendő egy új kormány számára ezzel az ingatlannal? Vannak, akik a megnyitásáról beszélnek. Mi ennek a realitása?

– A kérdés az, hogy a rendszerváltás választáson történik-e, vagy egy elcsalt választás után egy hibrid forradalommal, esetleg forradalommal, ha az kell. A cél nyilván az, hogy az elkövetők ne élvezhessék ezt a lopást. Hogy az épület sorsa mi lesz, az más kérdés. Például meg lehet vizsgálni azokat a számlákat, amelyek alapján az autópálya-építésekhez követ vásároltak. Ezeknek jogi következményei is lehetnek, hiszen

a miniszterelnök apja 30-40%-os haszonnal adja el a követ, míg más bányák 3-4%-os haszonnal dolgoznak. Ez nyilvánvaló hűtlen kezelés, és innen el lehet jutni a kastélyig is.

– Ön szíve szerint milyen funkcióban látná Hatvanpusztát 2026 után?

– Például nagyon szép hely lenne egy szanatórium számára. Nagyon alkalmas lenne rá.


Link másolása
KÖVESS MINKET: