HÍREK
A Rovatból

Napelem Szövetség: A napelemet használók minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot

Azt mondják, hamarosan tárgyalni kezdenek az Energiaügyi Minisztériummal, és van ötletük arra, hogyan lehet a havi szaldós elszámolást úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan. Kérdés, hallgatnak-e majd rájuk.

Link másolása

Napok óta forrong a napelemes közösség, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette az eddigi éves szaldóelszámolás havi szaldóra történő módosítását. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak azt mondta, a probléma súlyos, és ennél jóval összetettebb, de nem megoldhatatlan, éppen ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az Energiaügyi Minisztériummal.

Szilágyi László szerint, habár most érthető módon az éves szaldóelszámolás 2024 januárjától történő megszüntetése körül forrnak az indulatok, ám a magyar napelemes piacot érintő problémák többrétűek, és távolabbra nyúlnak vissza. Mint mondja,

a napelemszektort három fő részre lehet osztani, és ezek fejlődését az elmúlt években folyamatosan hátráltatták különféle kormányzati intézkedések.

A három fő szegmens közé tartoznak a családi házakra telepített, háztartási méretű kiserőművek, továbbá például a kis- és középvállalkozások, gyárak, ipari épületek, közintézmények napelemes rendszerei, valamint a kereskedelmi célú, nagy napelemerőművek, melyeket azért hoznak létre, hogy eladják az általuk megtermelt villamos energiát. Szilágyi szerint kereskedelmi célú új napelempark mintegy három éve nem kapott engedélyt Magyarországon – amiket mostanában átadtak, azok telepítése jóval korábban indult, ugyanis 4-5 évbe telik egy ilyen beruházás megvalósítása.

Az új megbízások elmaradása pedig jelentős érvágást jelent a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknek.

Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a tervek szerint 2028-tól ismét kiadnak majd engedélyeket új napelemparkok létrehozására, azonban az ilyen beruházásokkal foglalkozó kivitelezőcégek nem élnek túl 5 évet munka nélkül.

Háztartási méretű napelemes kiserőműből szintén nagyon keveset rendeltek meg az elmúlt hónapokban, ennek pedig a szakszövetség alelnöke szerint az általános bizonytalanság a legfőbb oka.

„Tavaly október elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy aki október 31-ig beadja az igénybejelentését arról, hogy napelemet akar telepíteni a házára, lehetősége lesz visszatáplálásra, azaz eladhatja a megtermelt áramot az energiahálózatnak. Addig mintegy 200 ezer napelemes háztartás volt Magyarországon, az ezt követő három hétben pedig még egyszer ennyi igénybejelentés érkezett, amit egyszerűen nem tudtak feldolgozni az áramszolgáltatók, kiszámíthatatlan lett a kivitelezések befejezésének időpontja” – mondja Szilágyi.

Hozzáteszi, a kormányoldalról ezután már arról beszéltek, hogy az új napelem-felhasználóknak úgynevezett bruttó elszámolási rendszert fognak kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt áramot rögtön eladják a szolgáltatónak, az áramfogyasztásukat pedig rögtön megveszik.

„A legnagyobb probléma az, hogy a mai napig nem ismertek a bruttó elszámolási rendszer anyagi kereti, vagyis nem tudni, hogy a háztartások mennyiért vehetik, és mennyiért adhatják el az áramot. Így pedig lehetetlen kiszámolni, hogy mennyi idő alatt térül meg egy 3-4-5 millió forintos napelemes beruházás.

Mindez hatalmas bizonytalanságot okozott, és azok, akik napelemes rendszer telepítését tervezték, tavaly november óta kivárnak. Mindenki halasztja a beruházását és arra vár, hogy kiderüljön, milyen lesz a bruttó elszámolási rendszer” – mondja Szilágyi.

Mindehhez hozzájött az áram-visszatáplálás (ideiglenes) felfüggesztése, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint

2022 végén befékezett a hazai napelempiac, és mintegy 90 százalékkal visszaesett a napelem-megrendelések száma Magyarországon.

Az idei év első három hónapjában megvalósított beruházásokra még korábban kötötték meg a szerződéseket, és ezek 2023 elejére jutottak el a megvalósítás fázisába.

„Tehát márciusig kifutottak a korábbi napelemes megrendelések, új szerződéseket 2022 vége óta nem kötöttek – vagy legalábbis a korábbiakhoz képest rettentően keveset. Az új nagy napelemerőművek szintén hiányoznak a piacról,

mindez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezetett a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknél,

sőt, néhány vállalkozás kénytelen volt profilt váltani. Az egyetlen szegmens, ahol a napelemes kivitelezőknek maradt érdemi munkájuk, az a kis- és középvállalkozások, intézmények számára telepített rendszerek piaca” – mondja Szilágyi.

A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter előző szombaton bejelentette, hogy 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás mindenki esetében havi elszámolásra változik.

„Ez egy újabb meghökkentő bejelentés volt, hiszen eddig azt mondták, csak az új belépők számára lesz havi elszámolás. Ez nem igazságos azokkal szemben, akik korábban az aktuális jogszabályok szerint kiszámolták a napelemes rendszer telepítésének megtérülését, ezek alapján döntöttek a beruházás mellett, majd aztán a kormány váratlanul átírja a játékszabályokat. Ugyanis azt tudni kell, hogy a napelemes rendszerek egész éves termelésének mintegy 70 százaléka nyáron keletkezik, míg mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan az áramtermelés is kisebb. Éves viszonylatban az áramtermelésben erősebb hónapok kiegyenlítik a kevésbé napsütéses időszakok okozta „hiányt”, de havi elszámolásnál ez már egyáltalán nincs így.

A havi elszámolás legnagyobb vesztesei azok, akik elektromos fűtést használnak, hiszen télen a legnagyobb a villamosenergia-igényük, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma.

Az ő esetükben akár a háromszorosára is nőhet a beruházás előzetesen kalkulált megtérülési ideje” – állítja Szilágyi.

Hozzátette, Lantos csupán egy rövid videóban beszélt az éves szaldóelszámolás megszüntetéséről, még nem született róla jogszabály, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség jogilag nem tud fellépni ellene. Ugyanakkor semmiképpen sem hagyják annyiban a dolgot, és a napelemet használókat is arra biztatják, hogy minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot.

„Ez teljesen pártpolitika-mentes téma, hiszen a nap mindenkire ugyanúgy süt. Én nem látom reménytelennek a helyzetet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség folytat szakmai kommunikációt a kormánnyal, hamarosan tárgyalunk az Energiaügyi Minisztériummal, és elmondjuk az érveinket, javaslatainkat. Persze ha nem veszik figyelembe a kéréseinket, akkor nem lesz előrelépés. Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány meghatározná a napelemesek számára, mennyiért lehet majd áramot venni és eladni.

A havi elszámolást is lehet úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan, például úgy, hogy a nyári túltermeléskor magasabb összegért vennék át az áramot a szolgáltatók. A bizonytalanság senkinek sem jó, tervezhetőség hiányában az emberek nem mernek belefogni egy több millió forintos beruházásba, ennek pedig a napelemes piac és a napelemfelhasználók pénztárcája látja a kárát.

Ha mégis eltörlik az éves szaldóelszámolást visszamenőleg is, szakszövetségünk még akkor is lát több lehetőséget a napelem-tulajdonosok védelmére, de ennek a keretrendszerét azonnal ki kell dolgozni és be kell jelenteni, mert a legrosszabb a bizonytalanság” – mondja Szilágyi László.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fordulat: Magyar Péter bejelentette, azonos számú kormánypárti és ellenzéki vezetésű kerületben indítanak polgármester-jelöltet
A Tisza Párt alelnöke tégláról téglára szeretné visszavenni nemcsak a vidéki településeket, de a budapesti kerületeket is.

Link másolása

Magyar Péter Facebook-posztjában tette közzé, hogy péntek este bejelenti a budapesti polgármester-jelöltjeit.

„Ma kora este bejelentem a TISZA Párt budapesti, kerületi polgármesterjelöltjeit. Holnap reggel indul az érintett kerületekben az aláírásgyűjtés, melynek helyszíneivel és időpontjaival később jelentkezem.”

Ahogyan arról mi is beszámoltunk, Magyar Péter pártja eddig négy fővárosi kerületben jelentette be polgármester-jelöltjeit.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít.”

Magyar hozzátette: „lépésről lépésre, tégláról téglára visszavesszük a településeinket és a hazánkat.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter bemutatta a budapesti polgármester-jelöltjeiket, kiderült, ki mit csinált eddig
Kulturális menedzser, közgazdász és filmes szakember is van a jelöltek között, akikről részletes bemutatkozást is közöltek a Tisza Párt honlapján. Ketten jelenleg ellenzéki, ketten pedig fideszes vezetésű kerületben indulna.

Link másolása

Magyar Péter péntek este a közösségi oldalán jelentette be, hogy négy kerületben indít a TISZA Párt polgármester-jelöltet. Azt írja a posztjában:

"A TISZA Párt négy polgármester-jelöltet indít a 2024. június 9-i önkormányzati választáson a fővárosban.

A négy jelölt közül kettő olyan kerületben indul, ahol kormánypárti, míg a másik kettő olyan kerületben, ahol jelenleg ellenzéki vezetés irányítja a helyi ügyeket.

X. kerület, Kőbánya: Barna Judit Annamária közösségszervező és kulturális menedzser.

"Közösségszervezőként és kulturális menedzserként tevékenykedem, szenvedélyem pedig Budapest, amely város számtalan kulturális és társadalmi projektjében vettem már részt. Ilyen volt például a #felafejjelbudapest kampány, amely Budapest építészeti szépségeit emelte ki, valamint a 100 szóban Budapest történetíró pályázat, amely a városi élet sokszínűségét tárta a közönség elé" - olvasható róla többek között a bemutatkozásában.

XI. kerület, Újbuda: Orbán Árpád közgazdász.

"Orbán Árpád vagyok, közgazdász. Pályafutásom során elsősorban a pénzügyi szektorban, pénzintézeteknél és a marketing területén szereztem jelentős tapasztalatokat, valamint bepillantást nyertem az államigazgatás, az egészségügy és az oktatás világába is. Mindig is mélyen érdekeltek a társadalmi folyamatok, ezért döntöttem úgy, hogy belépek a helyi politikába és igyekszem aktívan formálni közösségünk jövőjét" - írta többek között.

XVII. kerület, Rákosmente: Dálnoki Áron közgazdász.

"Dálnoki Áron vagyok, közgazdász. Szakmai pályafutásom a pénzügyek mélyebb megértésével és kezelésével kapcsolatos területeken zajlik. Jelenleg a Tisza Párt képviseletében szeretnék változást hozni Rákosmente önkormányzati életébe" - írja magáról többek között.

XVIII. kerület, Pestszentlőrinc, Pestszentimre: Balogh Balázs filmes, vendéglátóipari szakember.

"Balogh Balázsnak hívnak, 40 éves büszke pestszentlőrinci lakosként, a Miklóstelepi részben élek családommal. Szakmai életpályám a filmes szektorban zajlik, ahol szabadúszóként tevékenykedem, de mostantól közéleti szerepvállalással közvetlenül is hozzá szeretnék járulni szűkebb környezetünk fejlődéséhez" - áll a bemutatkozásában.

A jelöltekről részletes bemutatkozást is közreadtak ITT.

A politikus azt is bejelentette, hogy szombattaól gyűjtik a jelöltek részére az aláírásokat, az oldalán a helyszíneket is megadta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mégsem a Tisza párt színeiben indul a jelölt, aki a Tisza párt nevében vette fel az ajánlóíveket
Bár Magyar Péterékkel közösen kezdtek tervezni az elkövetkező hetekre, de végül úgy látták, hogy a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért önállóan állnak ki a kerületért.

Link másolása

Csütörtökön jelent meg a Nemzeti Választási Iroda honlapján, hogy Lajos Bélát, a Színes Erzsébetváros korábbi jelöltje a TISZA-párt színeiben indul a VII. kerületben a polgármesteri posztért. Az ajánlóíveket már át is vette – írja a Népszava.

Pénteken azonban a jelölt a Színes Erzsébetváros közösségi oldalán azt írta, hogy önállóan fog kiállni és dolgozni. Döntését azzal indokolta:

„Az elmúlt napokban fontos állomáshoz értünk. A Magyar Péter vezette Tisza Párttal közösen kezdtünk tervezni az elkövetkező hetekre. A folyamat során láttuk azt, hogy közösen erősebbek lehetünk, de azt is láttuk, hogy Erzsébetvárosban a Színes Erzsébetváros közössége nagyon erős civil identitással rendelkezik, ezért közösen azt érezzük és úgy látjuk, hogy a Színes Erzsébetváros június 9-én és az azt követő időszakban is önállóan kell kiálljon és dolgozzon azért, hogy Erzsébetváros fejlődő, élhető, zöld, a lakók igényeire odafigyelő kerület legyen. Ennek érdekében, a mai nappal megerősítem önálló indulásunkat az önkormányzati választásokon”.

Így most a TISZA-párt három jelölttel indul a budapesti választáson, de ez elég ahhoz, hogy fővárosi listát állítsanak.

Magyar Péter csütörtökön írta meg szintén a közösségi oldalán, hogy pénteken indul a TISZA-párt jelöltjeinek aláírásgyűjtése.

„Azonos számban indítunk jelölteket olyan kerületben, ahol ellenzéki és ahol kormánypárti városvezetés van jelenleg. A TISZA Párt fővárosi listát is állít” – közölte a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely: „Van mit ünnepelni” – 300 milliárd forint fejlesztési forrást kapott Budapest az uniótól, kiderült, hogy mire költik
A főváros még további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap. Ezek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.
MTI - szmo.hu
2024. május 03.


Link másolása

Háromszázmilliárd forint értékű uniós fejlesztési forrást kap a főváros - jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester az Elisa Ferreiraval, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával közösen tartott pénteki sajtótájékoztatóján.

A főpolgármester úgy fogalmazott: "van mit ünnepelni" Magyarország uniós csatlakozásának huszadik évfordulóján.

"Budapest nagyon eredményesen lobbizott azért, hogy a kormány szándékaival ellentétesen hozzájuthasson európai uniós fejlesztési forrásokhoz"

- jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: a pénz "már itt van azokban az operatív programokban, amelyeket a kormány és az Európai Bizottság is elfogadott".

Hozzátette: a sajtótájékoztatót megelőző találkozón az uniós biztos támogatta a pénz felhasználására vonatkozó részletes terveket.

Karácsony Gergely azt mondta, a 300 milliárd forintból olyan fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek egyszerre szolgálják Budapest és Európa közös céljait, így például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a közös kohéziót.

Az uniós pénzek különösen fontosak a fővárosnak, mert az elmúlt évek kormányzati megszorításai, valamint a koronavírus-járvány és az energiakrízis óriási bevételkiesést okozott Budapestnek - mondta.

A most kapott összeg mértéke nagyságrendileg megegyezik a korábbi uniós költségvetésben szereplő támogatás mértékével.

A 300 milliárd forint felhasználásának részleteiről a főpolgármester elmondta: a legnagyobb részt - összesen 178 milliárd forintot - a közösségi közlekedés fejlesztésére fogják fordítani.

Összesen 50 milliárd forintot költenek a közterületek zöldítésére, 38 milliárdot fordítanak árvíz- és szennyvízberuházásokra, 34 milliárd forintot pedig olyan esélyteremtő fejlesztésekre, amelyek a lakhatás és a szociális gondoskodás területén erősítik a várost.

A közlekedésfejlesztés részleteiről Karácsony Gergely közölte: főleg a villamos infrastruktúrát fogják fejleszteni; több mint 50 CAF villamost vásárol a főváros, de megépítik a budai fonódó 2 vonalat is. Mindezek mellett 9 milliárd forintért vesznek elektromos buszokat, 25 milliárd forintot szánnak a trolihálózat bővítésére, de jut a pénzből a Göncz Árpád Városközpont fejlesztésére és a kerékpárút-hálózat fejlesztésére is - sorolta.

A közterületfejlesztésre szánt 50 milliárd forintból zöldítésre és akadálymentesítésre költenek, továbbá a klímaváltozáshoz való adaptációt segítő beruházásokra - mondta, hozzátéve: a fejlesztés fontos eleme lesz a pesti alsó rakpart zöldítése és a Nagykörút rendbetétele.

Karácsony Gergely a szociális esélyteremtésre szánt források felhasználásáról úgy szólt: 20 milliárd értékben elindítják az elmúlt évtized legnagyobb lakhatási csomagját, illetve 14 milliárd forintot fordítanak a szociális ellátórendszer fejlesztésére, összehangolására.

Beszámolt arról is, hogy 32 milliárd értékben erősítik a budapesti árvízvédelmet (a pénz főleg a római parti védekezést szolgálja majd), 6 milliárd forintot pedig az agglomerációs szennyvízberuházásokra költenek.

A fővárosi önkormányzat az elmúlt időszakban nagyon aktív volt a közvetlen brüsszeli források lehívásában is, ennek köszönhetően a 300 milliárd forinton felül további 5,6 milliárd forint közvetlen EU támogatást is kap Budapest.

A főpolgármester elmondta: a pénzt az uniós kihívásokkal összhangban, hatékonyan és transzparensen használják fel.

Elisa Ferreira arról beszélt, hogy a források Budapest és Európa fenntartható fejlődését, növekedését szolgálják. Szavai szerint a magyar fővárosban megvalósuló projektek nagyban hozzájárulnak az emberek életminőségének javításához, megkönnyítik az itt lakók mindennapjait.

A budapesti beruházások jól mutatják, hogy a demokrácia nemcsak politikai, hanem gazdasági és szociális lehetőség is arra, hogy megosszuk a közös javainkat - fogalmazott.

Az uniós biztos külön kiemelte a tervezett közlekedési fejlesztéseket, amelyek élhetővé teszik Budapestet, "Európa egyik legfontosabb nagyvárosát".

VIDEÓ: A bejelentésről


Link másolása
KÖVESS MINKET: