HÍREK
A Rovatból

Napelem Szövetség: A napelemet használók minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot

Azt mondják, hamarosan tárgyalni kezdenek az Energiaügyi Minisztériummal, és van ötletük arra, hogyan lehet a havi szaldós elszámolást úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan. Kérdés, hallgatnak-e majd rájuk.


Napok óta forrong a napelemes közösség, miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter bejelentette az eddigi éves szaldóelszámolás havi szaldóra történő módosítását. Szilágyi László, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke lapunknak azt mondta, a probléma súlyos, és ennél jóval összetettebb, de nem megoldhatatlan, éppen ezért hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek az Energiaügyi Minisztériummal.

Szilágyi László szerint, habár most érthető módon az éves szaldóelszámolás 2024 januárjától történő megszüntetése körül forrnak az indulatok, ám a magyar napelemes piacot érintő problémák többrétűek, és távolabbra nyúlnak vissza. Mint mondja,

a napelemszektort három fő részre lehet osztani, és ezek fejlődését az elmúlt években folyamatosan hátráltatták különféle kormányzati intézkedések.

A három fő szegmens közé tartoznak a családi házakra telepített, háztartási méretű kiserőművek, továbbá például a kis- és középvállalkozások, gyárak, ipari épületek, közintézmények napelemes rendszerei, valamint a kereskedelmi célú, nagy napelemerőművek, melyeket azért hoznak létre, hogy eladják az általuk megtermelt villamos energiát. Szilágyi szerint kereskedelmi célú új napelempark mintegy három éve nem kapott engedélyt Magyarországon – amiket mostanában átadtak, azok telepítése jóval korábban indult, ugyanis 4-5 évbe telik egy ilyen beruházás megvalósítása.

Az új megbízások elmaradása pedig jelentős érvágást jelent a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknek.

Ezzel kapcsolatban új fejlemény, hogy a tervek szerint 2028-tól ismét kiadnak majd engedélyeket új napelemparkok létrehozására, azonban az ilyen beruházásokkal foglalkozó kivitelezőcégek nem élnek túl 5 évet munka nélkül.

Háztartási méretű napelemes kiserőműből szintén nagyon keveset rendeltek meg az elmúlt hónapokban, ennek pedig a szakszövetség alelnöke szerint az általános bizonytalanság a legfőbb oka.

„Tavaly október elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy aki október 31-ig beadja az igénybejelentését arról, hogy napelemet akar telepíteni a házára, lehetősége lesz visszatáplálásra, azaz eladhatja a megtermelt áramot az energiahálózatnak. Addig mintegy 200 ezer napelemes háztartás volt Magyarországon, az ezt követő három hétben pedig még egyszer ennyi igénybejelentés érkezett, amit egyszerűen nem tudtak feldolgozni az áramszolgáltatók, kiszámíthatatlan lett a kivitelezések befejezésének időpontja” – mondja Szilágyi.

Hozzáteszi, a kormányoldalról ezután már arról beszéltek, hogy az új napelem-felhasználóknak úgynevezett bruttó elszámolási rendszert fognak kialakítani, ami azt jelenti, hogy a háztartások a megtermelt áramot rögtön eladják a szolgáltatónak, az áramfogyasztásukat pedig rögtön megveszik.

„A legnagyobb probléma az, hogy a mai napig nem ismertek a bruttó elszámolási rendszer anyagi kereti, vagyis nem tudni, hogy a háztartások mennyiért vehetik, és mennyiért adhatják el az áramot. Így pedig lehetetlen kiszámolni, hogy mennyi idő alatt térül meg egy 3-4-5 millió forintos napelemes beruházás.

Mindez hatalmas bizonytalanságot okozott, és azok, akik napelemes rendszer telepítését tervezték, tavaly november óta kivárnak. Mindenki halasztja a beruházását és arra vár, hogy kiderüljön, milyen lesz a bruttó elszámolási rendszer” – mondja Szilágyi.

Mindehhez hozzájött az áram-visszatáplálás (ideiglenes) felfüggesztése, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke szerint

2022 végén befékezett a hazai napelempiac, és mintegy 90 százalékkal visszaesett a napelem-megrendelések száma Magyarországon.

Az idei év első három hónapjában megvalósított beruházásokra még korábban kötötték meg a szerződéseket, és ezek 2023 elejére jutottak el a megvalósítás fázisába.

„Tehát márciusig kifutottak a korábbi napelemes megrendelések, új szerződéseket 2022 vége óta nem kötöttek – vagy legalábbis a korábbiakhoz képest rettentően keveset. Az új nagy napelemerőművek szintén hiányoznak a piacról,

mindez pedig tömeges elbocsátásokhoz vezetett a napelem-telepítéssel foglalkozó cégeknél,

sőt, néhány vállalkozás kénytelen volt profilt váltani. Az egyetlen szegmens, ahol a napelemes kivitelezőknek maradt érdemi munkájuk, az a kis- és középvállalkozások, intézmények számára telepített rendszerek piaca” – mondja Szilágyi.

A bizonytalanságot tovább fokozta, hogy Lantos Csaba energiaügyi miniszter előző szombaton bejelentette, hogy 2024 januárjától az éves szaldóelszámolás mindenki esetében havi elszámolásra változik.

„Ez egy újabb meghökkentő bejelentés volt, hiszen eddig azt mondták, csak az új belépők számára lesz havi elszámolás. Ez nem igazságos azokkal szemben, akik korábban az aktuális jogszabályok szerint kiszámolták a napelemes rendszer telepítésének megtérülését, ezek alapján döntöttek a beruházás mellett, majd aztán a kormány váratlanul átírja a játékszabályokat. Ugyanis azt tudni kell, hogy a napelemes rendszerek egész éves termelésének mintegy 70 százaléka nyáron keletkezik, míg mivel télen kevesebb a napsütéses órák száma, nyilvánvalóan az áramtermelés is kisebb. Éves viszonylatban az áramtermelésben erősebb hónapok kiegyenlítik a kevésbé napsütéses időszakok okozta „hiányt”, de havi elszámolásnál ez már egyáltalán nincs így.

A havi elszámolás legnagyobb vesztesei azok, akik elektromos fűtést használnak, hiszen télen a legnagyobb a villamosenergia-igényük, amikor a legkevesebb a napsütéses órák száma.

Az ő esetükben akár a háromszorosára is nőhet a beruházás előzetesen kalkulált megtérülési ideje” – állítja Szilágyi.

Hozzátette, Lantos csupán egy rövid videóban beszélt az éves szaldóelszámolás megszüntetéséről, még nem született róla jogszabály, így a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség jogilag nem tud fellépni ellene. Ugyanakkor semmiképpen sem hagyják annyiban a dolgot, és a napelemet használókat is arra biztatják, hogy minden lehetséges fórumon tegyék szóvá az őket ért igazságtalanságot.

„Ez teljesen pártpolitika-mentes téma, hiszen a nap mindenkire ugyanúgy süt. Én nem látom reménytelennek a helyzetet, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség folytat szakmai kommunikációt a kormánnyal, hamarosan tárgyalunk az Energiaügyi Minisztériummal, és elmondjuk az érveinket, javaslatainkat. Persze ha nem veszik figyelembe a kéréseinket, akkor nem lesz előrelépés. Már az is nagy segítség lenne, ha a kormány meghatározná a napelemesek számára, mennyiért lehet majd áramot venni és eladni.

A havi elszámolást is lehet úgy alakítani, hogy ne legyen gazdaságtalan, például úgy, hogy a nyári túltermeléskor magasabb összegért vennék át az áramot a szolgáltatók. A bizonytalanság senkinek sem jó, tervezhetőség hiányában az emberek nem mernek belefogni egy több millió forintos beruházásba, ennek pedig a napelemes piac és a napelemfelhasználók pénztárcája látja a kárát.

Ha mégis eltörlik az éves szaldóelszámolást visszamenőleg is, szakszövetségünk még akkor is lát több lehetőséget a napelem-tulajdonosok védelmére, de ennek a keretrendszerét azonnal ki kell dolgozni és be kell jelenteni, mert a legrosszabb a bizonytalanság” – mondja Szilágyi László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!” – Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi példákkal vágott vissza Orbán Viktornak
A polgármester bevallotta, hogy 2010-ig még Orbánra szavazott, most viszont már csak egy zsarnokot lát benne. Szerinte a Fidesz alatt lett az ország Európa legszegényebbje.


Márki-Zay Péter a közösségi oldalán reagált Orbán Viktor egy korábbi megjegyzésére. A miniszterelnöknek címzett válaszában azt írja, Orbán Viktor „igen nagy bajban lehet”, mert szerinte öt év után jutott el odáig, hogy leírta a nevét.

Hódmezővásárhely polgármestere szerint a miniszterelnök maga ellen beszélt, amikor azt a kérdést tette fel, hogy az elmúlt 4 évben sóhajtott-e fel bárki úgy, hogy „hej, bárcsak most inkább Márki-Zay Péter vezetné az országot!”.

Márki-Zay szerint ha Orbán böngészné a közösségi oldalait, minden nap találna ilyen megjegyzést.

Márki-Zay Péter szerint éppen Orbán Viktor bizonyítja be, hogy miért lenne mindenkinek jobb, ha az elmúlt négy évben

„nem egy korrupt, Putyin-bérenc, pedofil-támogató nepotista zsarnok” lett volna a miniszterelnök.

Ezt több pontban is kifejti. Az orosz gázzal és a rezsicsökkentéssel kapcsolatban azt állítja, Orbán világpiaci áron, esetenként még drágábban is veszi a gázt Oroszországtól, miközben szerinte egy fideszes cég, a MET tetemes hasznot tesz rá. Úgy véli, a Mészáros-cégek érdekében megemelt rendszerhasználati díj miatt magyar vállalkozások zárnak be. Ezzel szemben a 2022-es ellenzéki programot hozza fel példaként:

„A 2022-es ellenzéki program ezzel szemben szociális alapon nekik is nyújtott volna támogatást, a vállalkozások nemzetközileg is versenyképes áron jutnának energiához és a lakások felújításának támogatásával osztrák szintre csökkent volna a magyar lakosság energiafogyasztása, ezzel okosan és tartósan, az adófizetőket kímélve oldottuk volna meg a rezsicsökkentést - szemben az orbáni, egész országot csőddel fenyegető világraszóló ostobasággal...”

A háború kérdésében Márki-Zay szerint érdekes Orbán Viktor azon állítása, hogy nélküle nem tudtunk volna kimaradni a háborúból, mivel Európa többi 26 országa sem lépett be a háborúba. A polgármester szerint a magyarok kevésbé szerencsések, mert náluk „egyetlen olyan háborúmániás idióta sem akadt”, aki katonákat küldene Csádba, katonai felderítőket Ukrajnába, vagy fegyveres segítséget ígért volna a szerbeknek a NATO ellen.

A Brüsszellel vívott csatákat szintén „öngólnak” nevezi.

„Újabb öngól, amikor miniszterelnök úr a Brüsszellel való hadakozást említi - ebből ugyanis a magyar nemzet minden nap vesztesen kerül ki, ugyanis minden nap egymillió eurót buktunk és még többet fogunk, ha az ő korrupt, diktatórikus, Putyin-bérenc rendszere miatt kilépünk az Európai Unióból, illetve elesünk még a támogatások megmaradt kétharmadától is.”

Márki-Zay felsorolja, mi lett volna másként, ha 2022-ben az ellenzék veszi át a kormányzást: szerinte a korrupció felszámolásával nem lenne a legmagasabb az infláció, az egészségügy fejlesztésével csökkentek volna a várólisták, az oktatás rendbetételével pedig a fiatalok jobb állásokat kapnának. Úgy véli, megvédték volna az állami gondozott gyermekeket, a jogbiztonság garantálásával pedig a vállalkozások szabadon fejlődnének.

Hódmezővásárhelyt állítja példaként, ahol szerinte egy „jogtipró, bosszúálló, aberrált zsarnoki rendszerben” is látványosan tudtak fejlődni, miközben adósságot fizettek vissza és adókat csökkentettek.

Felsorolja a város eredményeit, mint a dolgozói juttatások, a klimatizált intézmények, az ingyenes buszközlekedés, valamint számos beruházást az épületfelújításoktól az új BMX-pályáig.

„Mert mi okosabbak vagyunk, és nem lopunk!”

– teszi hozzá.

A poszt végén Márki-Zay emlékeztet rá, hogy 2010-ig Orbán Viktorra szavazott, amikor a miniszterelnök állítása szerint még a korrupció és Putyin ellen harcolt. Azt írja, Magyarország a Fidesz alatt Európa legkorruptabb és legszegényebb országa lett. A bejegyzést azzal zárja, hogy jó utat kíván Orbán Viktornak Krasznodárba, és a „Viszontlátásra” helyett az „Ég Önnel!” kifejezéssel búcsúzik.

A vita közvetlen előzménye, hogy Orbán Viktor a kampányban azt a kérdést tette fel a Facebookon: „Volt‑e olyan pillanat az elmúlt négy évben, amikor bárki felsóhajtott, hogy ‘hej, bárcsak most inkább Márki‑Zay Péter vezetné az országot’?” A két politikus közötti feszültséget jelzi egy 2024. májusi eset, amikor Hódmezővásárhelyen a miniszterelnök nem fogadta Márki-Zay kéznyújtását; a polgármester által átadni kívánt dossziét végül Lázár János vette át. Néhány héttel később Márki-Zay Péter újra megnyerte a polgármester-választást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki a Magyarországon bujkáló volt lengyel miniszter ellen
Zbigniew Ziobrót bűnszervezet irányításával és közpénzek elsikkasztásával gyanúsítják a lengyel hatóságok. A volt miniszter ellen 26 bűncselekmény miatt adtak ki körözést, de kiadatása bizonytalan.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 07.



Országos elfogatóparancsot adott ki péntek este a lengyel ügyészség Zbigniew Ziobro, a Jog és Igazságosság (PiS) volt igazságügyi minisztere ellen, aki saját közlése szerint Magyarországon tartózkodik, miután januárban politikai menedékjogot kapott. A varsói rendőrség hivatalos oldalán közzétette a körözést Ziobro fényképével és adataival,

mert a politikus az ügyészség szerint bujkál a hatóságok elől.

A pénteki elfogatóparancsot egy nappal korábbi bírósági döntés előzte meg, amely elrendelte a volt miniszter ideiglenes letartóztatását. A vádhatóság azzal érvelt, hogy fennáll a szökés, az elrejtőzés és az eljárás befolyásolásának veszélye. „A bíróság elismerte a bűncselekmények elkövetésének magas valószínűségét” – mondta Piotr Woźniak helyettes főügyész a döntés után.

A Tusk-kormány által felállított új ügyészség összesen 26 bűncselekménnyel gyanúsítja Ziobrót, köztük bűnszervezet irányításával, valamint a bűncselekmények áldozatainak szánt Igazságosság Alap pénzeinek politikai célú felhasználásával. A vádak szerint ebből a keretből finanszírozták többek között a Pegasus kémszoftver beszerzését is. A lengyel ügyészség több mint 143 millió zloty, átszámítva körülbelül 13,1 milliárd forintnyi közpénz politikai célú felhasználását vizsgálja.

Ziobro januárban maga jelentette be, hogy Magyarországon tartózkodik, miután a magyar kormány menedékjogot biztosított számára. „Úgy döntöttem, külföldön maradok, amíg Lengyelországban vissza nem állnak a jogállamiság valódi garanciái” – közölte Ziobro a The Guardian szerint. Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hírre szarkasztikusan csak annyit írt: „Logikus döntés.” A magyar kormány részéről Szijjártó Péter külügyminiszter akkor megerősítette, hogy „több” olyan személy is kapott menedéket, aki Lengyelországban „politikai üldöztetésnek” lenne kitéve.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: „A valóságos támogatottságunk az mindig kisebb volt, mint a mandátumarányú fölényünk”, mondta egy zárt körű aktivista fórumon
A Fidesz elnökeként szólt a párt aktivistáihoz, és elismerte a mandátumok és a szavazatok aránytalanságát. Szerinte a kampány utolsó két hete döntő lesz.


„A választási rendszer a kis győzelmet is fölnagyítja”

– ezzel a mondattal ismerte el Orbán Viktor miniszterelnök Mezőtúron, hogy a korábbi kétharmados győzelmek mögött nem állt kétharmados társadalmi támogatottság. A kormányfő egy zárt körű aktivista fórumon arról beszélt, hogy az április 12-i választás kimenetele akár egyetlen mandátumon is múlhat.

Orbán Viktor csütörtökön tartott fórumot a Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen. Az eseményre a Telex munkatársait először nem akarták beengedni, de később a miniszterelnök közösségimédia-menedzsere, Kaminski Fanny engedélyezte a forgatást – írta a hvg.hu.

A helyszíni beszámoló szerint a miniszterelnököt tapsvihar és „Viktor, Viktor!” kiáltások fogadták.

A miniszterelnök a beszéde elején jelezte, hogy az esemény nem klasszikus kampánygyűlés. „Nem úgy fogok beszélni, mint miniszterelnök, hanem mint pártelnök” – tette hozzá.

A pártelnök ezután fejtette ki, hogy a parlamenti mandátumok aránya nem tükrözi a valós szavazati arányokat.

„Nehogy véletlenül azt higgyék, hogy a megelőző választásokon mi olyan arányban nyertük meg a választást, mint amit a mandátumszám mutat a parlamentben”

– mondta. Szerinte a választási rendszer „olyan, hogy a végén a kis győzelmet is fölnagyítja, és elbillenti a győztes felé.”

Orbán az április 12-i országgyűlési választás tétjét is felvázolta, hangsúlyozva, hogy

„a kampány utolsó két hete döntő lesz”, és akár egyetlen mandátumon is múlhat a győzelem.

Arra buzdította a helyi aktivistákat, hogy kopogtatással segítsék a Fidesz jelöltjét.

A miniszterelnök belső mérésekre hivatkozva azt állította, hogy a helyi egyéni képviselő, Herczeg Zsolt és a Fidesz is „utcahosszal vezet” a régióban egy tavaly szeptemberi kutatás szerint. Hozzátette, a kormány mögött áll a társadalmi többség, a kérdés csak az, hogy ők elmennek-e szavazni.

A választási rendszer aránytalansága régóta visszatérő kritika ellenzéki pártok és független elemzők részéről a 2011 és 2013 között átalakított választási törvény miatt. A bírálatok középpontjában a győzteskompenzáció áll, amely elemzések szerint 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is 5-6 plusz listás mandátumhoz juttatta a Fideszt, ezzel hozzájárulva a kétharmados többséghez. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet korábbi jelentései is megállapították, hogy az állami és kormánypárti erőforrások összefonódása, a médiakörnyezet torzulásai és az átláthatatlan kampányfinanszírozás egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtettek a választásokon.

Orbán kijelentésére Török Gábor politikai elemző is reagált a közösségi oldalán: „Milyen más lenne, ha sok egyéb témában is ilyen világosan és tényszerűen lehetne beszélni”.

VIDEÓ: Orbán titkos gyűlése

A Telex a felvételhez még hozzátette: "A miniszterelnök országjárásának mezőtúri állomására egy olvasói tipp alapján jutottunk el, mivel csak a baráti sajtónak árulják el, hogy merre jár. A rendezvény annyira titokzatos volt, hogy még a meghívottak se mind tudták, kit jöttek meghallgatni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az adatvédelmi hatóság nem vizsgálja, hogyan kerültek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők személyes adatai
A NAIH elnöke szerint a gyöngyösi tüntetők a demonstráción való részvétellel a közéleti viták alakítóivá váltak. A hatóság így nem vizsgálja, hogyan kerülhettek a tüntetők különleges bűnügyi adatai a kormánypártokhoz.


Hivatalból nem vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogyan kerülhettek a kormányhoz a Lázár János gyöngyösi fórumán tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai – írja a 24.hu. A hatóság elnöke szerint az érintetteknek maguknak kell eljárniuk az ügyben, és azokhoz kell fordulniuk, akik a felvételeket nyilvánosságra hozták.

Péterfalvi Attila, a hatóság elnöke a lap kérdéseire azt válaszolta, hogy az adatkezelés érintettjei „érintetti joggyakorlással élhetnek a videót nyilvánosságra hozó adatkezelők felé, melyben tájékoztatást kérhetnek az általuk kifogásolt adatkezeléssel kapcsolatos információkról”. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bűncselekményekkel vádolt tüntetőknek Lázár Jánoshoz kellene fordulniuk felvilágosításért.

Az ügy azért is kényes, mert a bűnügyi személyes adatok különleges védelem alatt állnak, és az állítólagos priuszok még Orbán Viktorhoz sem juthattak volna el jogszerűen. Péterfalvi ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy „a bűnügyi személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat konkrét jogszabályok rögzítik, beleértve azt is, hogy ezeket a különleges személyes adatokat ki, hogyan, milyen körülmények között ismerheti meg.”

A hatóság elnöke szerint az ügyben két alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ütközik.

Álláspontja szerint azzal, hogy a tüntetők részt vettek a demonstráción, a közéleti viták aktív alakítójává váltak, ezért „az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük.”

A hatóság gyakorlata szerint az ilyen alapjog-ütközést megvalósító esetekben csak kérelemre járnak el.

Mindeközben az Amnesty International már beadvánnyal fordult az adatvédelmi hatósághoz és a Legfőbb Ügyészséghez is a tüntetők adatainak politikai célú felhasználása miatt. A jogvédő szervezet vitatja, hogy a bűnügyi adatok megszerzése és nyilvánosságra hozatala jogszerű lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk