A parlamenti képviselő friss posztjában bevallotta, hogy tévedett. Előfordult ez már vele, de ez most talán kicsit más, mint az eddigiek. Korábban posztolt arról, hogy Rogán Antal felesége egy 40 milliós táskát hord, fotót is mutatott róla. Azonban egy influenszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a méregdrága táska nem 40, hanem minimum 112,5 millióba került.
"Bevallom, tévedtem: ROGÁN BARBARA GYÉMÁNTOKKAL KIRAKOTT KROKODILBŐR TÁSKÁJA NEM 30 MILLIÓBA, HANEM 120 MILLIÓBA KERÜL.. Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik…"
- írta Hadházy.
Ha már posztolt erről, akkor bemutat még néhány fotót és némi luxust:
"Szánom-bánom, hogy ilyen csórónak gondoltam Rogánnét. Cserébe mutatok még néhány képet, az egyiken összesen 80 milliónyi (!) ékszer van rajta, mellette a 120 milliós tasi. A másikon pedig egy 5.8 milliós ruha."
A végén még Lázár Jánost is idézi:
"Tegnap amúgy Lázár (aki persze a kormány egyik legcinikusabb és legnagyobb maffiózója) pontosította, hogy kire gondolt, amikor luxizásról és kullancsokról beszélt: akik „az államtól lehetőséget kapnak és a lehetőséget arra használják föl, hogy fölösleges dolgokra költsék a pénzüket, ahelyett, hogy ezt befektetnék a köz, a haza vagy a gazdaság javára. “ Hát, nem lennék most Barbara asszony helyében."
A parlamenti képviselő friss posztjában bevallotta, hogy tévedett. Előfordult ez már vele, de ez most talán kicsit más, mint az eddigiek. Korábban posztolt arról, hogy Rogán Antal felesége egy 40 milliós táskát hord, fotót is mutatott róla. Azonban egy influenszer arra hívta fel a figyelmet, hogy a méregdrága táska nem 40, hanem minimum 112,5 millióba került.
"Bevallom, tévedtem: ROGÁN BARBARA GYÉMÁNTOKKAL KIRAKOTT KROKODILBŐR TÁSKÁJA NEM 30 MILLIÓBA, HANEM 120 MILLIÓBA KERÜL.. Egy táska annyiért, amennyiért egy átlagbért kereső magyar ember 20 évet dolgozik…"
- írta Hadházy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghazudtolta az Európai Bizottság Szijjártó Pétert, aki „Brüsszel alkalmatlanságát” pedzegette Trump vámjai miatt
A külügyminiszter szerint az EU hibázott, ezért sújtják Trump vámjai a kontinenst. Brüsszel ezt kikérte magának, és részletesen elmondta, mit tettek eddig az ügyben.
Ahogyan arról korábban beszámolt lapunk is, Szijjártó Péter szerint az Európai Unió hibázott, mert nem kezdett időben tárgyalni az Egyesült Államokkal a vámokról. A külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy az amerikai autóimportra vonatkozó vámokat csökkenteni kellett volna 10 százalékról 2,5 százalékra, mivel ez az arány fordítva ennyi az USA-ban is. Szerinte az Európai Bizottság „ezt a hatalmas hibát most sajnos az európai gazdaság kell, hogy megfizesse”. Hozzátette: „Arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy végre szedje össze magát, és kezdjen érdemi megbeszéléseket az amerikai kormányzattal.”
A bizottság ezzel szemben azt közölte, hogy az EU tárgyalásos megoldásra törekszik az Egyesült Államokkal – írja a HVG. A válaszuk szerint
„Šefčovič biztos csak a múlt héten 24 intenzív órát töltött Washingtonban, hogy érdemi tárgyalásokat folytasson Lutnick miniszterrel, Greer nagykövettel és a Nemzeti Gazdasági Tanács igazgatójával, Kevin Hassett-tel”
– amiről Maros Šefčovič biztos még az X-en is posztolt egy képet.
24 intense hours in D.C. for substantive talks with Secretary @howardlutnick, Ambassador @jamiesongreer, NEC Director Hassett. The hard work goes on. The EU's priority is a fair, balanced deal instead of unjustified tariffs. We share the goal of industrial strength on both sides. pic.twitter.com/hSUQHkcE9v
Emellett telefonos egyeztetés is történt, illetve Von der Leyen bizottsági elnök találkozott J.D. Vance alelnökkel Párizsban. Április 4-re újabb megbeszélést is ütemeztek.
Az Európai Bizottság azt is jelezte, hogy
„továbbra is egy igazságos, kiegyensúlyozott megállapodást részesít előnyben az indokolatlan vámok helyett”.
Hangsúlyozták, hogy már Donald Trump megválasztása előtt készültek a különböző forgatókönyvekre. Közlésük szerint „az Egyesült Államok választásaira való felkészülés során minden lehetséges kimenetelt figyelembe vettünk”. Azt is hozzátették, hogy egyeztettek az uniós tagállamokkal, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően vizsgálták, milyen hatással lehetnek a választások a kétoldalú kapcsolatokra.
Szijjártó Péter az elmúlt hetekben több fórumon is azt mondta, hogy az Európai Bizottság nem tárgyalt érdemben Washingtonnal. Úgy fogalmazott, hogy „tulajdonképpen Brüsszel tehet róla, hogy Donald Trump elnök vámháborúba kezdett az EU ellen”. A miniszter szerint a bizottság „alkalmatlansága” miatt éri gazdasági kár az Európai Uniót. Kijelentéseiben az Európai Bizottságot és a brüsszeli bürokratákat is élesen bírálta.
Ahogyan arról korábban beszámolt lapunk is, Szijjártó Péter szerint az Európai Unió hibázott, mert nem kezdett időben tárgyalni az Egyesült Államokkal a vámokról. A külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy az amerikai autóimportra vonatkozó vámokat csökkenteni kellett volna 10 százalékról 2,5 százalékra, mivel ez az arány fordítva ennyi az USA-ban is. Szerinte az Európai Bizottság „ezt a hatalmas hibát most sajnos az európai gazdaság kell, hogy megfizesse”. Hozzátette: „Arra szólítjuk fel az Európai Bizottságot, hogy végre szedje össze magát, és kezdjen érdemi megbeszéléseket az amerikai kormányzattal.”
A bizottság ezzel szemben azt közölte, hogy az EU tárgyalásos megoldásra törekszik az Egyesült Államokkal – írja a HVG. A válaszuk szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Április 4-én, 82 éves korában elhunyt Krisztiáni István, a magyar színházi élet meghatározó alakja – írja a Vígszínház közösségi oldalán.
Krisztiáni István több mint hat évtizedet töltött a színfalak mögött. 1961-ben kezdte pályáját a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban díszítőként. Dolgozott a Déryné Színháznál, Kaposváron és a Madách Színházban is. Végül a Vígszínházban talált otthonra, ahol színpadmesterként, majd szcenikusként vált a társulat meghatározó tagjává.
A Vígszínház így emlékezett rá:
„Neve összefonódott a hazai színháztechnika fejlődésével. Munkásságát mindig a precizitás, a kreativitás és a csapatmunkába vetett hite jellemezte. Szenvedélyesen hitt abban, hogy a látvány csak akkor lehet tökéletes, ha minden részlet összhangban van. Nem csupán technikai kivitelező volt, hanem alkotótárs, aki pontosan értette a rendezők és tervezők szándékait, és segített azok megvalósításában.”
Szakmai munkáját számos elismeréssel jutalmazták. Háromszor kapta meg a kiváló dolgozó címet, Szentendre város plakettjét, több miniszteri dicséretet, valamint a Várkonyi Zoltán-emlékérmet is elnyerte. A Magyar Köztársaság Ezüst és Arany Érdemkeresztje mellett a Tolnay Pál-életműdíjjal is kitüntették, amely a színházi műszaki szakma egyik legrangosabb elismerése.
„Krisztiáni István életét nem a rivaldafény, hanem a háttér precíz, láthatatlan munkája töltötte ki. Olyan ember volt, aki valódi értéket teremtett – szeretettel, odaadással, szerényen, csendben, de felejthetetlenül”
Április 4-én, 82 éves korában elhunyt Krisztiáni István, a magyar színházi élet meghatározó alakja – írja a Vígszínház közösségi oldalán.
Krisztiáni István több mint hat évtizedet töltött a színfalak mögött. 1961-ben kezdte pályáját a Blaha Lujza téri Nemzeti Színházban díszítőként. Dolgozott a Déryné Színháznál, Kaposváron és a Madách Színházban is. Végül a Vígszínházban talált otthonra, ahol színpadmesterként, majd szcenikusként vált a társulat meghatározó tagjává.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Életbe lépett a határzár Ausztria felé a száj- és körömfájásjárvány miatt
A járvány miatt május 20-ig tartó korlátozást vezettek be az osztrákok. Sok kisebb átkelőt lezártak, a nyitva maradókon hosszabb várakozásra kell számítani.
Szombattól több kisebb magyar–osztrák határátkelőt ideiglenesen lezártak a ragadós száj- és körömfájás miatt. Az osztrák hatóságok így próbálják megakadályozni, hogy a fertőzés átterjedjen az országukba.
A korlátozás leginkább az északon fekvő átkelőket érinti. Az osztrák belügyminisztérium csütörtökön adta ki a rendelettervezetet, amely nemcsak a szokásos személyi ellenőrzéseket írja elő, hanem a járműveket is átvizsgálják – különösen olyan árukra és tárgyakra figyelnek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a vírussal. A döntést azzal indokolták, hogy
ezek az intézkedések „a közrend, közbiztonság és köznyugalom fenntartását szolgálják”
A határátkelők lezárása nem érinti a következő helyszíneket:
Szentgotthárd–Rábafüzes és a szentgotthárdi vasúti átkelő,
Rönök (gyalogos),
Bucsu–Szombathely,
Kőszeg,
Alsószölnök,
Szentpéterfa,
Pinkamindszent,
Bozsok,
Narda,
Felsőcsatár,
Vaskeresztes,
Pornóapáti,
Nemesmedves,
valamint a Hegyeshalomnál és Sopronnál található nagy nemzetközi átkelők továbbra is használhatók.
A nyitva maradó átkelőknél hosszabb várakozásra kell számítani.
A Der Standard szerint Burgenlandban szerdán indult el egy ellenőrzési program, amely május 17-ig tart, és 660 állattartó telepet érint. A hatóságok célja az, hogy megelőzzék a fertőzés bejutását az országba, ami Ausztriában eddig még nem jelent meg.
A vírus akár 14 napig is fertőzőképes maradhat, és terjedhet levegőben vagy fertőzött felületeken keresztül – például istállókban. Ha egy állat megbetegszik, az uniós szabályok szerint az egész állományt le kell ölni. „Az összes egészséges állatot is el kell pusztítani” – közölték az osztrák hatóságok. Ez nemcsak érzelmileg, hanem szervezés szempontjából is megterhelő, főleg nagyüzemi állattartásnál.
Jelenleg négy magyarországi és öt szlovákiai állattartó telepen igazolták a fertőzést.
Mindegyik az osztrák határ közelében található. Egy szlovák telepen 3500, míg egy magyar üzemben 3000 állatot tartottak. Összehasonlításként: Ausztriában a legnagyobb telepeken is legfeljebb 1000 állat van. A fertőzés nemcsak a háziállatokat érinti. Megbetegedhetnek tőle a szarvasmarhák, sertések, juhok, kecskék, de még a szarvasok, sünök, patkányok és elefántok is.
Emberre csak nagyon ritkán veszélyes. Olyan eseteket jegyeztek fel, amikor valaki fertőzött állatokkal dolgozott vagy nyers tejet fogyasztott, és enyhe tünetei lettek. Egy osztrák állatorvosi szóvivő szerint
„a koronavírus-járvány óta, amely valószínűleg állatról terjedt át az emberre, valamint az Egyesült Államokban előfordult madárinfluenza-esetek miatt különösen óvatosnak kell lenni”.
Az osztrák hatóságok arra kérik az embereket, hogy ne vigyenek be az országba Magyarországról vagy Szlovákiából nyers húsokat, például szalámit, prosciuttót vagy különféle tejtermékeket. Ez különösen fontos lehet az előttünk álló húsvéti időszakban.
A korlátozás május 20-ig maradhat érvényben, de ezt befolyásolhatja a járványhelyzet alakulása.
Szombattól több kisebb magyar–osztrák határátkelőt ideiglenesen lezártak a ragadós száj- és körömfájás miatt. Az osztrák hatóságok így próbálják megakadályozni, hogy a fertőzés átterjedjen az országukba.
A korlátozás leginkább az északon fekvő átkelőket érinti. Az osztrák belügyminisztérium csütörtökön adta ki a rendelettervezetet, amely nemcsak a szokásos személyi ellenőrzéseket írja elő, hanem a járműveket is átvizsgálják – különösen olyan árukra és tárgyakra figyelnek, amelyek kapcsolatba kerülhettek a vírussal. A döntést azzal indokolták, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ennek sokan nem fognak örülni: sarkvidéki levegővel ront ránk a hidegfront, riasztást adtak ki
Ma még élvezhetjük a tavaszias meleget, de délutántól beborul az ég, záporok és zivatarok csapnak le többfelé. Vasárnap már hózáporokra és fagyos szélre is számíthatunk.
Korábban lapunk is megírta, hogy a hétvégi időjárás jelentős lehűlést hoz. Bár pénteken még 17 és 23 fok között alakul a nappali hőmérséklet, szombattól markáns változás jön: legalább 10-12 fokkal hidegebb levegő áramlik be észak felől. A szél is megerősödik, sokfelé viharos lökések kísérik a frontot. A hőmérséklet a február végén megszokotthoz hasonló szintre esik vissza.
Németh Lajos meteorológus a lapnak nyilatkozott az időjárás helyzetéről:
„Április első napjaiban tavaszi időjárás volt, az első komolyabb lehűlés most lesz a hétvégén. Szombaton legalább 10-12 fokkal hidegebb levegő zúdul be viharos szél kíséretében. A hőmérséklet visszamegy a február végén szokásosra, télies arcát mutatja a hétvége.”
Hozzátette, hogy ez a hideg levegő nem tart ki sokáig, mivel nem olyan nagy tömegű, és nincs utánpótlása, így csak jövő hét közepéig marad velünk.
A meteorológus szerint nem jellemző az ilyen időjárás áprilisban, de nem példátlan: „Az április nem véletlenül kapta a ’szeszélyes’ jelzőt, korábban előfordult már ilyenkor havazás is. Hol a kora nyarat, hol a késő telet idézi az időjárás. Az oka, hogy az északi sark térségében ilyenkor még bőven van a fagyos levegőnek tartaléka, amiből a Kárpát-medencébe is bezúdulhat egy-egy adag.”
A lehűlés a mezőgazdaságot is nagy mértékben érinti ugyanis sok gyümölcsfa már virágzik, és a hideg komoly károkat okozhat.
„Mivel nagyon enyhe volt a tél, a gyümölcsfák életkedve korán megérkezett. Már volt egy fagyos betörés sok kárral március végén, és most is lesz egy ilyen. Sok gyümölcsfa virágzik, és előfordulnak olyan helyek az országban, ahol mínusz öt fok alatti hőmérséklet lesz még két méter magasságban is. Aki tud, védekezzen ellene”
– figyelmeztetett Németh Lajos.
A szakember többféle módszert is javasolt a fák védelmére. „Az egyik módszer a füstölés valamilyen nem égő, csak parázsló anyag begyújtásával. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése. Füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A modernebb gazdaságokban permetezéssel, vagy szélkerekekkel is próbálkoznak mozgatni a levegő.”
Az Országos Meteorológiai Szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki zivatarveszély miatt. Délutántól főként a keleti, északkeleti országrészben lehet számítani záporokra, zivatarokra. Éjszaka a felhőzet észak felől csökken, de délen maradhatnak tartósan borult területek, hajnalra pedig keleten, északkeleten ismét beborulhat. Az Alföldön néhol hózáporok is kialakulhatnak. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +4 fok között alakul, de az északi völgyekben ennél hidegebb is lehet.
Vasárnap keleten több, nyugaton kevesebb felhőre számíthatunk, de országszerte várható napsütés. Helyenként záporok, hózáporok fordulhatnak elő, elsősorban a középső és keleti tájakon. Az északi, északnyugati szél sokfelé megerősödik, a Dunántúlon és a Zemplén környékén viharos lökések is lehetnek. A csúcshőmérséklet 4 és 9 fok között valószínű.
Korábban lapunk is megírta, hogy a hétvégi időjárás jelentős lehűlést hoz. Bár pénteken még 17 és 23 fok között alakul a nappali hőmérséklet, szombattól markáns változás jön: legalább 10-12 fokkal hidegebb levegő áramlik be észak felől. A szél is megerősödik, sokfelé viharos lökések kísérik a frontot. A hőmérséklet a február végén megszokotthoz hasonló szintre esik vissza.
Németh Lajos meteorológus a lapnak nyilatkozott az időjárás helyzetéről:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
