HÍREK
A Rovatból

Nagyot nyert a szélsőjobbos jelölt a román elnökválasztás első fordulójában, 40 százalékot kapott

George Simion Románia 36 megyéjében győzött. A második fordulót két hét múlva rendezik, ahol várhatóan Nicușor Dan vagy Crin Antonescu lesz az ellenfele, köztük minimális a különbség, de a bukaresti polgármester lehet a befutó.


George Simion, a szélsőjobboldali AUR jelöltje vezeti a román elnökválasztást, mivel a leadott szavazatok 98,41 százalékának összeszámolása után a szélsőjobboldali AUR jelöltje 40,21 százalékon áll.

A két hét múlva esedékes második fordulóban az ellenfele a független Nicușor Dan (20,74 százalék) vagy a koalíciós jelölt Crin Antonescu (20,54 százalék) lehet.

Simion, aki 38 éves, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, a hivatalos adatok szerint 40,1 százalék körüli eredménnyel állt, amikor a szavazatok 90 százalékát már megszámolták.

Simion Románia 36 megyéjében győzött. A függetlenként induló Victor Ponta, aki korábban szociáldemokrata miniszterelnök volt, 14,03 százalékot kapott, így biztosan nem jut tovább.

A választáson tizenegy jelölt indult, a második fordulót május 18-án tartják a két legtöbb szavazatot szerző induló között. A központi választási iroda szerint körülbelül 9,57 millió ember szavazott, ez az összes választásra jogosult 53,2 százaléka. Külföldön 973 ezren járultak az urnákhoz.

A választók több mint 11 százaléka külföldön voksolt. Simion itt is népszerű volt, de Dan is több szavazatra számíthatott, mint Antonescu.

Hargita és Kovászna megyében, ahol többségében magyarok élnek, gyenge volt a részvétel: előbbiben 41, utóbbiban 38 százalék ment el szavazni. Az országos részvétel 53 százalék volt.

A szociáldemokraták és a liberálisok az RMDSZ-t és Kelemen Hunor elnököt hibáztatták, amiért nem mozgósítottak megfelelően – erről a Transtelex írt. Erdélyi tiszások egyébként Dan mellé álltak, de ennek inkább elvi jelentősége volt.

A tavalyi elnökválasztás első fordulóját, amit Călin Georgescu nyert, az alkotmánybíróság érvénytelenítette. Georgescut most már el sem engedték indulni. Vasárnap reggel együtt szavazott Simionnal, aki az AUR elnöke.

Georgescu azt mondta a szavazás napján: „Ezt az új választást azok rendezték, akik számára a megtévesztés az egyetlen állami politika.” Hozzátette: „Azért jöttem el, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat hatalmát, amelytől a rendszer retteg.”

Simion az exit pollok után a Transtelex szerint kijelentette: Georgescuból akár miniszterelnök is lehet.

Simion előre felvett beszédében úgy fogalmazott: „Sok akadály ellenére a románok felemelkedtek, és kivételes eredmény közelében járunk.” Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy helyreállítsam az alkotmányos rendet. Demokráciát akarok, normalitást akarok, és egyetlen célom van: visszaadni a román népnek, amit elvettek tőle, és a döntések középpontjába az egyszerű, tisztességes, méltóságteljes embereket helyezni.”

A Kreml által támogatott Georgescu TikTok-kampányával okozott meglepetést tavaly novemberben, amikor megnyerte az első fordulót. Ezt az alkotmánybíróság decemberben vitatott érveléssel semmisítette meg, majd tavaszra új választást írtak ki. Georgescut viszont kizárták az indulásból.

A választás ismétlését az váltotta ki, hogy a tavalyi győztest kizárták, miután a politikai rendszer megrendült az állítólagos választási visszaélések és az orosz beavatkozás gyanúja miatt – bár Moszkva ezt tagadta.

A választás tétjéről néhány nappal korábban Kiss Tamás erdélyi szociológus beszélt. Szerinte „az a fajta neoliberális konszenzus, progresszív-neoliberális hegemónia, ami a román közéletet 2000 és 2024 között jellemezte, összeomlott. Nem az ezt képviselő pártok omlottak össze, hanem ennek a mainstream irányzatnak a magától értetődése. […] Megjelent egy, Magyarországon vagy Lengyelországban már régóta jelen lévő euroszkeptikus szuverenista erő.”

Simion a választás előtt néhány nappal úgy fogalmazott: „Nem vagyunk többé demokratikus állam.” Szerinte a rendszerrel szembeni ellenérzés „nem valami anarchikus mozgalom, hanem azok ellen irányul, akik tönkretették ezt az országot.”

Crin Antonescu, a 65 éves politikus azt mondta: „Egy egységes, erős, méltóságteljes Romániáért szavaztam.” Majd hozzátette: „A demokrácia harcot jelent, néha a végletekig kiélezve, de ez az eszmék harca. Ne feledjük, hogy honfitársak vagyunk, egy ország fiai, és együtt kell előre haladnunk.”

Nicușor Dan, az 55 éves matematikus, aki 2016-ban alapította az USR-t, az „Őszinte Románia” kampányával indult. Azt mondta: „Ez a románok és partnereink demokráciába vetett bizalmáról szól… és szerintem ez egy új kezdet, amit mindannyiunknak felelősségteljesen kell végigvinni.”

Ponta a „Románia az első” jelszóval kampányolt, és korábban azzal büszkélkedett, hogy jó kapcsolatot ápolt a Trump-adminisztrációval.

Elena Lasconi, aki tavaly második lett, most csak 2,6 százalékot ért el. Erősen nyugatbarát és rendszerkritikus kampányt vitt, a korrupt politikai elit ellen lépett fel.

Simion pártja, az AUR 2020-ban tűnt fel először a parlamenti választásokon, és azóta megduplázta támogatottságát. A párt „családot, nemzetet, hitet és szabadságot” hirdet. Simion úgy fogalmazott: az AUR „teljes mértékben összhangban áll a MAGA-mozgalommal.” - írja az AP.

Egy nyugdíjas, Done Chiritoi azt mondta: úgy érzi, elvették a szavazatát, és emiatt „csak rossz szavaim vannak a politikusokra.” Hozzátette: „Ha megint érvénytelenítik a szavazatomat, vagy nem nyer az, akire voksoltam, kimegyek az utcára.”

Rares Ghiorghies, aki az energiaszektorban dolgozik és Simionra szavazott, azt reméli, hogy Románia „visszatér a demokrácia alapelveihez, és visszanyeri az önbizalmát.” Szerinte: „Ami 2024 decemberében történt, az biztosan sötét fejezet ebben az országban, és ezt nem fogadhatjuk el tovább. Remélem, minden visszatérhet a normális kerékvágásba.”

Sokan sorsfordítónak tartják ezt a választást, miközben az ország próbálja helyreállítani a demokráciát és megőrizni a külpolitikai szövetségeit, amelyek megrendültek a választási botrány miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Nem akarunk Magyarország lenni” – negyedmillióan vonultak utcára Prágában az Orbánnal szövetséges új cseh kormány ellen
Andrej Babis populista pártja decemberben tért vissza a hatalomba egy jobboldali-szélsőjobboldali koalíció élén. A kabinet - a kritikusok szerint magyar mintára - a közmédia finanszírozását és a civil szervezetek szabályozását is átalakítaná.


A szervezők szerint 250 ezren – konzervatívabb becslések szerint több tízezren – voltak szombat délután Prága utcáin, hogy tiltakozzanak Andrej Babis miniszterelnök kormánya, a védelmi kiadások csökkentése és a közmédia elleni fellépése ellen - adta hírül az AP.

A 2019 óta nem látott méretű kormányellenes tiltakozást a Milion Chvilek (Millió Pillanat a Demokráciáért) nevű szervezet hívta össze, amely arra figyelmeztetett, hogy Csehország Magyarország vagy Szlovákia sorsára juthat.

„Nem akarunk Magyarország lenni. Nem akarjuk a Szlovák Köztársaság útját követni. Ideje tehát felébredni” – nyilatkozta a Reutersnek egy tanárnő.

A szombaton eredetileg a budapesti CPAC Hungary-n szereplő Babis pénteken félútról fordult haza a pardubicei fegyvergyár felgyújtása miatt. A hatóságok vizsgálják, hogy szándékos gyújtogatás történt-e, de az akciót egy izraeli fegyverek ellen tiltakozó csoport magára vállalta. A tűz egy dróntechnológiával is foglalkozó cég raktáránál keletkezett, a hatóságok terrorcselekmény gyanújával nyomoznak.

Orbán Viktor támogatását és együttérzését fejezte ki a cseh kollégájának, egyben azt is bejelentette, hogy „a csehországi terrortámadásért felelős nemzetközi csoportot terrorszervezetté nyilvánítottuk. Ha bármelyik tagja Magyarországra lép, azonnal elfogjuk.” A magyar miniszterelnök hozzátette, hogy „az energetikai létesítmények után a védelmi ipari gyáraknál is meg kellett erősítenünk a védelmet.”

Babis és populista ANO pártja négy év ellenzéki időszak után decemberben tért vissza a hatalomba, egy jobboldali és szélsőjobboldali pártokból álló kormányt alkotva. Februárban már volt egy hasonló, mintegy 90 ezer fős tüntetés, akkor a résztvevők Petr Pavel köztársasági elnök mellett álltak ki, aki miniszteri jelölésekkel és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban összetűzésbe keveredett az új kormánnyal.

A kabinet tervei között szerepel a védelmi kiadások csökkentése, a közszolgálati televízió finanszírozásának megváltoztatása, valamint a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó közzétételi szabályok szigorítása.

Az ellenzők szerint ezek a lépések sértik a közmédia függetlenségét és a civil szféra mozgásterét.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Pataky Attila és Nagy Feró másfélmilliót kapott egy DPK-s fellépésért, a teljes költség közel 400 millió forint volt
Őket is előzi Radics Gigi, aki 3 milliót tehetett zsebre. A Tisza Párt elnöke szerint a Sportarénában tartott gyűlésre közpénzből fizették ki a fellépő celebek gázsiját is.


Magyar Péter a Facebookon tett közzé egy dokumentumot, amelyről azt állítja, hogy a Digitális Polgári Körök (DPK) első, Budapest Sportarénában tartott találkozójának költségeit tartalmazza. A Tisza Párt elnöke posztjában ironikusan úgy fogalmazott, hogy a szerződést „egyenesen a Karmelitából fújta be az ablakon a szél”.

Magyar Péter azt állítja,

„Orbánék csak erre az egy rendezvényre majd 400 millió forintot égettek el”. Szerinte a kormányoldal azt hazudja, hogy a rendezvényt egy augusztusban bejegyzett alapítvány finanszírozta, de véleménye szerint „mindenki tudja, hogy ezt a háborús gyűlést is mi magyar adófizetők álltuk”.

A politikus posztjában külön kiemelte a fellépőket.

„Külön érdekesség az elvileg hazaszeretetből fellépő celebek gázsija. És ez csak egy alkalom. Szeptember óta valószínűleg mindegyikük több tízmillió adófizetői pénzhez jutott” – írta, majd hozzátette, hogy szerinte közülük sokan korábban az MSZP rendezvényein léptek fel, és feltette a kérdést, hogy akkor is „fűtötte-e” őket a hazaszeretet.

Magyar Péter bejegyzése végén közölte, hogy a teljes szerződést a mellékletekkel együtt megküldi a sajtónak és az Állami Számvevőszéknek, amelynek álláspontja szerint a pártok finanszírozását kellene vizsgálnia.

A Tisza Párt elnöke ezt a dokumentumot tette közzé:

A dokumentum szerint Nagy Feró, Pataky Attila, Demjén Ferenc, Oláh Gergő egyenként másfélmillió forintot, míg Radics Gigi 3 millió forintot kapott a fellépésért, Nagy Adri egymilliót.

Mivel az összegek együtt nem teszik ki a lap alján említett 390 millió 700 ezer forintot, így valószínűleg ez csak egy részlet a költségekből.

A DPK első országos találkozóját 2025. szeptember 20-án rendezték a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. A szervezést hivatalosan a 2025. júliusában bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. végezte. Partos Bence, a cég tulajdonosa és a rendezvényt finanszírozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója szerint a költségeket magánadományokból fedezték. A szervezők a rendezvény konkrét végösszegét nem hozták nyilvánosságra, de a Telexnek nyilatkozó forrás a Sportaréna bérleti díját naponta 15–20 millió forintra becsülte.

Érkeznek a résztvevők az első DPK-gyűlésre 2025. szeptember 20-án, Budapesten / Nagy Bogi/SZMO

Magyar Péter korábban már utalt a DPK-gyűlés költségeire, akkor 1 milliárd forint „közpénz” elégetését említette, amit kormányzati szereplők vitattak. A mostani, közel 400 milliós tételről szóló állításait és a bemutatott dokumentumot független forrás még nem erősítette meg. Az ügyben említett Állami Számvevőszék elnöke Windisch László; a szervezet korábban a CÖF vagy a Megafon esetében sem állapított meg intézményes együttműködést a Fidesszel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kémbotrány a szomszédban: a Magyarországon is bevetett, választási manipulációkra szakosodott izraeli cég pecsételheti meg Orbán szövetségesének sorsát
A szlovén titkosszolgálat megerősítette a Black Cube jelenlétét, amely a kormány lejáratására készülhetett. A botrány miatt Janez Janša, Orbán szövetségesének pártja elvesztette korábbi előnyét, a verseny teljesen nyílttá vált.


Ma tartják a parlamenti választást Szlovéniában, a kampányfinist azonban beárnyékolta egy külföldi beavatkozás gyanúját felvető botrány, amely az utolsó napokban teljesen átírta az erőviszonyokat. A hónapok óta biztos befutónak látszó, Orbán Viktor szövetségeseként számon tartott Janez Janša és pártja, a Szlovén Demokrata Párt előnye elolvadt, miután kiderült, hogy a választási manipulációkra szakosodott izraeli magán-hírszerző cég, a Black Cube is feltűnt az országban – számolt be a szlovén sajtó alapján a Népszava.

A hatóságok vizsgálják az ügyet, és megerősítették, hogy a cég emberei az elmúlt hónapokban legalább négyszer jártak Szlovéniában, egyik alkalommal a Szlovén Demokrata Párt székházának utcájában is megfordultak. Robert Golob miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben már uniós szintű vizsgálatot sürgetett, mert szerinte a tét nemcsak Szlovénia, hanem az egész unió választásainak tisztasága.

„Annyira fontos, hogy ne csak Szlovénia nevében cselekedjünk most, hanem azért is, hogy megvédjünk minden más államot, amely a következő hónapokban választási folyamat előtt áll” – mondta a kormányfő. Janša elismerte, hogy találkozott a cég egyik tanácsadójával, de tagadta, hogy bármi köze lenne a választási beavatkozáshoz.

A botrány hatása a közvélemény-kutatásokon is megmutatkozott. A Mediana ügynökségnél egy héttel korábban még 6,1 százalékponttal Janša pártja vezetett, a legfrissebb mérésükben viszont már Robert Golob Szabadság Mozgalma állt az élen 0,1 százalékponttal. Hasonló fordulatot mért a Valicon ügynökség is, ahol a Szlovén Demokrata Párt 3,4 százalékpontos előnye 2,5 százalékpontos hátrányba fordult át szűk három hét alatt. A jelenlegi kormányfő pártja a koalíciós partnerekkel szűk többségre számíthat, de a verseny annyira szoros, hogy a végeredmény megjósolhatatlan.

A vádak szerint az izraeli magán-hírszerző cég kiszivárogtatott hangfelvételek időzített közzétételével akarta korrupciós ügyekkel összekapcsolni a Golob-kormányt közvetlenül a választás előtt. A szlovén titkosszolgálat is megerősítette a Black Cube jelenlétét az országban.

A Black Cube neve Magyarországon sem ismeretlen. A Reuters 2023-ban számolt be arról, hogy az izraeli cég hamis LinkedIn-profilokkal és kamu álláshirdetéseknek álcázott videóhívásokkal vett célba magyar újságírókat és aktivistákat a 2022-es országgyűlési választás előtt.

A titokban rögzített anyagokból később a kormánypárti médiában jelentek meg lejárató tartalmak - az eset a 444.hu Valótlanul - Fekete Kampányok az Orbán-rendszerben című dokumentumfilmjében is bemutatásra került.

A legsúlyosabb incidens azonban Romániában történt 2016-ban, ahol a cég két munkatársát letartóztatták és elítélték, mert megpróbálták megfélemlíteni és lejáratni Laura Codruța Kövesit, a román korrupcióellenes ügyészség akkori vezetőjét. A művelet során feltörték Kövesi környezetének e-mail-fiókjait és zaklatták a családtagjait. A Black Cube tagadta a jogsértést.

Janez Janša a botrány ellenére stabil szavazóbázisra számíthat. Kampányában alacsonyabb adókat, a gazdasági lassulás megállítását ígérte, és a civil szféra, valamint a média állami támogatásának megvágását helyezte kilátásba.

Ellenfelei attól tartanak, hogy győzelme esetén a magyar modellhez hasonló illiberális fordulatot hajtana végre, miután korábbi miniszterelnöksége alatt már megpróbálta térdre kényszeríteni az állami médiát.

Janša a Die Pressének adott interjúban elismerte, hogy sok mindenben közös nevezőn van Orbán Viktorral, bár az Ukrajna-politikájuk eltér. A két politikus szövetsége régóta fennáll, a 2015-ös migrációs válság idején is hasonló álláspontot képviseltek, és a kapcsolatuk nemcsak ideológiai: Janša pártjához közel álló szlovén médiába Orbán Viktorhoz kötődő magyar üzleti körök is befektettek.

Via Népszava


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Ön nem sajtó, hanem propaganda” – A tiszás Bujdosó Andrea ezzel hárította el a Mandiner stábját, csakhogy előtte a 444-et is elküldte
Bujdosó Andrea, a Tisza jelöltje Pilisszentivánon nem adott interjút, mire a helyszínen megjelent a Mandiner stábja is. A párt óvatossága teret ad a kormánymédiának, hogy a jelöltek elzárkózását tematizálja.


1989-ben elképzelhetetlen volt, hogy egy jelölt ne álljon szóba a sajtóval, ma viszont egy Budapest környéki pultkörúton a Tisza Párt két jelöltjét sem lehetett elérni, a harmadik pedig elzárkózott az interjútól – miközben a kormánypárti stáb rögtön mikrofont tolt az arcába. A jelenséget a 444.hu helyszíni riportja mutatta be, amely a párt jelöltjeinek előre meghirdetett pultozásait kereste fel.

Vecsésen Balajti István helyett csak aktivistákat találtak, akik szerint a jelölt épp Gyálon kampányolt. A pultnál állók arról beszéltek, hogy a kezdeti ellenséges hangulat sokat enyhült: a korábbi „hazaárulózás” helyett ma már inkább bátorító dudálásokkal és integetésekkel találkoznak.

Dabason Hende Máté jelölt szintén nem volt a helyszínen, mert Budapestre kellett mennie. Itt az egyik aktivista, a 73 éves Pap László klinikai szakpszichológus arról beszélt, hogyan látja a jelenlegi politikai helyzetet. „Én már a 90-es évektől kezdve utálom a Fideszt. A feleségem nyolcvankilencben azt mondta az Orbán Viktorról, hogy ezzel az emberrel vigyázni kell. Nyolcvankilencben! Pedagógus. Neki nagyon jó az emberismerete, nekem meg ez a szakmám” – mondta. A pszichológus szerint a Fidesz hozzájárult az emberek rossz lelkiállapotához. Úgy látja: „Infantilis szinten tartják az országot, az emberek nem tudnak felnőni.”

A harmadik helyszínen, Pilisszentivánon már ott volt a jelölt, Bujdosó Andrea, aki azonban a kampányfőnökével egyeztetve nem adott interjút. A döntést a rendkívüli helyzettel és azzal indokolták, hogy a propaganda minden magas labdát lecsap.

Nem sokkal később meg is jelent a Mandiner stábja Hoppál Hunorral, akik kérdés nélkül kezdték faggatni a politikust. Bujdosó elutasította őket, mondván: „ön nem sajtó, hanem propaganda, mert ha sajtó lenne...” - a mondat vége nem derült ki.

Bár a jelölt ígéretet tett, hogy e-mailben válaszol a kérdésekre, de a cikk szerint ez szerda óta, tehát négy napja nem történt meg.

A Tisza Párt óvatos kommunikációs stratégiája mögött korábbi rossz tapasztalatok állhatnak. A cikk felidézi Judák Zsolt kalocsai jelölt botrányos kijelentését, Márki-Zay Péter 2022-es, katonák küldéséről szóló mondatát, valamint Tarr Zoltán elszólását, amelyekre a Fidesz egész kampányokat épített.

A kormánypárti média eközben rendszeresen tematizálja a Tisza politikusainak vélt vagy valós elzárkózását. Visszatérő elemként hozzák fel a viták elől való „menekülést”. Amennyiben végiggörgetjük a kormánypárti lapokat, láthatjuk, hogy az utóbbi napokban Bujdosó Andreát is keményen támadják a vagyonnyilatkozatában szereplő Shell-részvények miatt.

A riport szerint a terepen dolgozó aktivisták között vegyes a politikai háttér: van köztük kiábrándult fideszes és korábbi DK-szavazó is. Egyikük, a vecsési pultnál álló Maár Gyula 2018-ban még Orbán Viktorra szavazott, akiről ma már úgy gondolja: „egy mocskos csaló, hazaáruló” lett. A támogatók egy része tart egy esetleges vereség utáni letargiától, és attól, hogy a Fidesz egy Tisza-győzelem esetén nem adná át békésen a hatalmat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk