HÍREK
A Rovatból

Nagy pofon Magyarországnak: Megkerüli az Orbán-kormányt az orosz vagyonok ügyében az EU

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák.


Az EU kidolgozott egy jogi kiskaput, hogy megkerülje Magyarország vétóját, amely eddig akadályozta a befagyasztott orosz vagyon idei nyereségének felhasználását Ukrajna támogatására. A Financial Times szerint ezzel a lépéssel a G7-ek is lehetőséget kapnak, hogy 50 milliárd dollárt fizessenek Kijevnek.

Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a lapnak elmondta, hogy mivel Magyarország tartózkodott egy korábbi megállapodásnál, amely az orosz vagyonból származó bevételek elkülönítéséről szólt, „nem lehet része a pénz felhasználásáról szóló döntésnek”. A jogi megoldás „kifinomult, mint minden jogi döntés, de működik” – tette hozzá.

Ez az új megoldás egyúttal elháríthat egy akadályt a G7-ek azon erőfeszítései elől is, hogy decemberig 50 milliárd dolláros hitelt vegyenek fel Ukrajna számára. A pénzt a jövőbeni bevételekből tervezik visszafizetni, amiről a vezetők a hónap elején Olaszországban tartott csúcstalálkozón döntöttek.

Az EU-ban közel 200 milliárd eurónyi értékpapír van befagyasztva, főként Belgiumban. Az unió az év elején megállapodott abban, hogy a februártól keletkező nyereséget fegyverek vásárlására fordítja Ukrajna számára.

A Financial Times szerint Magyarország, az EU leginkább oroszbarát tagállama, régóta ellenzi, hogy a blokk közösen nyújtson katonai támogatást Ukrajnának. Budapest hét másik, Kijev felfegyverzésével kapcsolatos döntést is blokkol, mintegy 6,6 milliárd euró értékben.

A jogi kiskaput hétfőn vitatják meg az uniós külügyminiszterek. Ez a kiskapu kulcsfontosságú ahhoz, hogy a G7-ek megállapodása működjön, és hogy az 50 milliárd dolláros hitelt az év végéig tető alá hozzák. A G7-ek terve szerint a jövő évtől Oroszország befagyasztott vagyonából származó nyereséget a hitel visszafizetésére fordítják.

Az USA és más G7-partnerek kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Magyarország valószínűleg megakadályozza az orosz eszközök határozatlan ideig történő zárolásáról szóló uniós döntést, jelentős késedelmet okozva ezzel az erről az 50 milliárdról szóló tárgyalásokban. Az ügyet ismerő tisztviselők szerint a bevétel uniós felhasználására vonatkozó jogi megoldás valószínűleg elegendő lesz a hitel kifizetésének garantálásához.

Magyarország azonban még mindig blokkolhatja az uniós szankciókat, amelyek értelmében az orosz vagyonokat zárolják. Ezt a határozatot az EU 27 országának félévente egyhangúlag meg kell újítania.

Borrell elmondta, hogy Brüsszel felajánlott Magyarországnak egy hasonló alkut, mint amit a NATO kötött Orbán Viktor miniszterelnökkel a múlt héten – amely szerint Budapest kimaradhat az Ukrajnát támogató tevékenységekből, cserébe azért, hogy nem vétózza meg a szövetség égisze alatt Kijevet segítő más szövetségesek támogatását –, de ezt Orbánék elutasították.

„Felajánlottuk Magyarországnak: az önök pénzét semmilyen módon nem fogjuk Ukrajna támogatására fordítani. Nemcsak halálos fegyverekre, hanem semmire. Vegyék el a pénzüket, vegyék ki a pénzüket a dobozból. Nem akarom felhasználni a pénzüket” – mondta Borrell. De a magyar kormány nemet mondott.

Borrell szerint „Budapest álláspontjának köze van az Oroszországgal való szoros kapcsolataikhoz”, vagyis azt sugallta, hogy az Orbán-kormány Putyin érdekében gátolja az oroszellenes EU-s intézkedéseket.

A magyar kormány szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lapnak.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2) és Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) is.

Az eredmények ismertetése még jelenleg is zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza Párt bemutatja a képviselőjelöltjeit: itt nézheted élőben Magyar Péter választási műsorát
Egy hosszú választási műsor keretében hozza nyilvánosságra a Tisza Párt vezetése a belső jelöltállításuk 103 győztesét.


Cikkünket frissítjük!

Elindult Magyar Péter élő választási műsora, amelyben bemutatják, kik lesznek a Tisza Párt egyéni képviselőjelöltjei a 2026-os országgyűlési választáson.

Az élő műsort itt lehet követni:

Mutatjuk a győzteseket:

• Juhász Roland (Borsod-Abaúj-Zemplén 1)

• Tompa Enikő (Hajdú-Bihar 2)

• Gombár Dávid (Békés 2)

• Tóthmajor Balázs (Pest 4)

• Varga Balázs (Zala 2)

• Juhász Áron (Heves 3)

• Rost Andrea (Jász-Nagykun-Szolnok 1)

• László Endre Márton (Pest 6)

• Kiss János (Heves 2)

• Balajti István (Pest 8)

• Muhari Gergely (Pest 14)

• Kátai-Németh Vilmos (Budapest 9)

• Borics Mihály (Fejér 2)

• Bujdosó Andrea (Pest 3)

• Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2)

• Karsai-Juhász Katalin (Bács-Kiskun 5)

• Balatincz Péter (Veszprém 3)

• Gajda Attila (Csongrád-Csanád 2)

• Lőrincz Viktória (Somogy 1)

• Simon Zsuzsanna (Szabolcs-Szatmár-Bereg 4)

• Szimon Renáta (Pest 11)

• Szafkó Zoltán Péter (Nógrád 1)

• Göröghné Bocskai Éva (Hajdú-Bihar 6)

• Csiszár Béla (Fejér 1)

• Horváth Nándor Zsolt (Vas 3)

• Bódis Kriszta (Pest 2)

• Szijjártó Gábor (Tolna 2)

• Bodóczi István (Békés 1)

• Gáspár Levente (Veszprém 1)

• Weigand István (Budapest 5)

• Nagy Márta (Zala 1)

• Németh Csilla (Borsod-Abaúj-Zemplén 2)

• Hatala-Orosz Csaba (Borsod-Abaúj-Zemplén 4)

• Néher András (Győr-Moson-Sopron 2)

• Nagy Ervin (Fejér 4)

• Porpáczy Krisztina (Győr-Moson-Sopron 5)

• Rózsahegyi Áron (Baranya 3)

• Trentin Balázs (Budapest 7)

• Jelencsik József (Pest 1)

• Polgár György (Pest 12)

• Rápli Róbert (Vas 1)

• Molnár János (Bács-Kiskun 2)

• Csatári Ernő (Somogy 4)

• Halmai Ferenc Tibor (Jász-Nagykun-Szolnok 2)

• Bugya László (Szabolcs-Szatmár-Bereg 5)

• Müller Anna (Budapest 13)

• Ruzsa Diána (Baranya 1)

• Ujvári Szilvia (Veszprém 4)

• Jakab Zsuzsanna (Budapest 12)

• Barna-Szabó Tímea (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6)

• Kovács Gyula (Bács-Kiskun 4)

• Bihari Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén 6)

• Bárkányi Bence (Csongrád-Csanád 3)

• Hallerné Nagy Anikó (Győr-Moson-Sopron 4)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A német kancellár emlékeztette Orbánt, milyen következménye volt a legutóbbi moszkvai útjának
Orbán Viktor az olcsó energiára hivatkozva utazott a Kremlbe, de a németek a tavalyi gyerekkórház-támadásra emlékeztették a magyar kormányfőt. A miniszterelnök szerint a legfőbb cél a béke megteremtése.


Friedrich Merz német kancellár pénteken, élesen bírálta Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai útját, írja a hvg.hu. Merz szerint a magyar kormányfő most is „európai mandátum nélkül” utazott tárgyalni. Orbán Viktor november 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott a Kremlben, a megbeszélés hivatalos témája Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háború volt. A tárgyalás nyilvános részében Putyin méltatta Orbán „kiegyensúlyozott” álláspontját Ukrajna ügyében, és kijelentette: „olyan atmoszférát teremtettünk, amelyben minden kérdést meg lehet vitatni”. Orbán Viktor annyit tett hozzá, hogy „nagyon reméljük, hogy az asztalon lévő javaslatok elvezetnek a tűzszünethez és a békéhez”.

A német kancellár szerint a tavalyi vizit nem csupán eredménytelen volt.

„A legutóbbi látogatás nemcsak sikertelen volt. Néhány nappal a látogatás után az orosz hadsereg a leghevesebb támadásokat hajtotta végre, civil infrastruktúra és civil célpontok ellen is Ukrajnában”

– mondta a német kancellár. Hasonlóan kritikus hangot ütött meg Robert Golob szlovén miniszterelnök is.

„Attól tartok, Orbán Viktor már jó ideje nem az európai csapatért játszik. Nem várunk semmilyen hasznot, sem előnyt ettől a látogatástól”

– fogalmazott.

A bírálatok hátterében a 2024. július 8-i események állnak. Három nappal Orbán Viktor akkori moszkvai útja után Oroszország országos rakétatámadást indított Ukrajna ellen. A csapások során súlyos károkat szenvedett többek között a kijevi Okhmatdyt gyermekkórház is. A légitámadások halálos áldozatainak számát a különböző jelentések legalább negyvenre becsülték. Közvetlen oksági kapcsolatot a látogatás és a légicsapások között nem állapítottak meg, a bírálatok az események időbeli egybeesésén alapulnak.

A moszkvai találkozóval egy időben az Európai Unióban továbbra is napirenden van a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának kérdése Ukrajna támogatására. A vita egy körülbelül 140 milliárd eurós, mai árfolyamon nagyjából 53,4 ezer milliárd forintos keretről szól, amelyet Ukrajna újjáépítésére fordítanának, de a tagállamok között nincs teljes egyetértés a pénzügyi konstrukcióról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: