Nagy Márton döntött: Budapestnek ezúttal 0 forintot kell fizetnie

Az Országgyűlés kedden 130 igen, 36 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a védett ár kivezetéséről szóló javaslatot.

A Tisza-kormány korábban azt közölte, feleslegesnek látják a védett ár megtartását akkor, amikor az üzemanyagok világpiaci ára esik, és a hazai piaci árak már a hatósági szint alá kerültek.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a keddi parlamenti vita során arról beszélt, hogy erősödik a magyar gazdaság iránti bizalom.

Mint mondta, a kormány ki akarja vezetni Magyarországot a válságüzemmódból, és vissza kell térni a normális működéshez, amennyiben a piaci feltételek erre lehetőséget adnak. Emlékeztetett, hogy amikor márciusban az iráni konfliktus miatt elszabadultak az árak, a Tisza volt az első, amely kezdeményezte a védett ár bevezetését, a héten azonban már 10-15 forinttal olcsóbb volt a kutakon az üzemanyag a maximált árnál.

A most elfogadott törvény ugyanakkor felhatalmazza a felelős minisztert, hogy rendkívüli piaci helyzetben, ami indokolja az állami beavatkozást, újra hatósági árat vezessen be.

A Fidesz képviselője, Bencsik János szerint viszont a lépés elhamarkodott, mert a rendszer az inflációt is féken tartja. Szerinte nem volt még időszerű a védett ár kivezetése, mivel a Hormuzi-szoros átjárhatósága jelenleg nem biztosított, a fennálló helyzet még nem biztonságos.

via HVG

A kormány „pofonegyszerű” jogi kivitelezéssel fosztaná meg a havi több millió forintos juttatásaitól azokat a köztársasági elnököket, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket. A javaslatot Magyar Péter jelentette be kedd délelőtt az Országgyűlésben, amely nemcsak a hivatalban lévő Sulyok Tamást, hanem Schmitt Pált és Novák Katalint is érintené, egyedül a két ciklust is kitöltő Áder János tarthatná meg az élete végéig járó juttatásokat.

A juttatási csomagból kikerülne a háromfős titkárság, a térítésmentes egészségügyi ellátás és a rendőrség által biztosított sofőrrel ellátott autó is.

Ez az intézkedés szorosan összefügg a Sulyok Tamás eltávolítására irányuló kormányzati szándékkal. A kabinet ugyanis nem megfosztási eljárást indítana, mert a jelenlegi törvények szerint csak az így vagy összeférhetetlenség miatt távozó elnökök veszítik el a juttatásaikat.

A hétfőn benyújtott és társadalmi egyeztetésre bocsátott alkotmánymódosítási törvénytervezet azonban lehetőséget adna a jelenlegi államfő elmozdítására. A dokumentum szövege egyértelműen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”

A tervezet szerint ezt követően az Országgyűlés „az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra” választana új államfőt.

via Telex

Kunhalmi Ágnes a Facebookon reagált a kormány legújabb Alaptörvény-módosítási terveire.

- teszi fel a kérdést a volt MSZP-társelnök.

A politikus emlékeztet „azt ígérte a miniszterelnök, hogy nemcsak megemeli a kalapját azok előtt, akik visszaléptek, de nekik lesz erkölcsi alapjuk arra is, hogy »újra elinduljanak«. A népnek ezt mondta minden gyűlésén.” Kunhalmi az április 12-i választási eredményt úgy értékeli, hogy a magyar társadalomnak sikerült legyőznie a „belső, korábban maga által választott démonjait”, ami szerinte egy demokratikus tanulási folyamatban hatalmas előrelépés.

Úgy látja, a miniszterelnök most nem bízik eléggé a választókban, hogy képesek lennének dönteni arról, kit szeretnének képviselőnek.

Bár támogatja a korrupció és a fideszes oligarchák elszámoltatását, valamint az erre létrehozandó intézményeket, de figyelmeztet, hogy a „tisztítótűz” nem lehet öncélú politikai tisztogatás.

Azt is hozzátette, hogy a valódi ellenfél nem a politikai rivális, hanem azok, akik szétlopták az országot, visszaéltek a hatalmukkal és lerombolták a jóléti intézményeket.

Kunhalmi azt írja: „Jogállamban, polgári demokráciában nem lehet alapjogot korlátozni, csak más alapjog vagy alkotmányos intézmény védelme érdekében, és akkor is csak a szükségesség és az arányosság figyelembevételével. Nekem ezt tanították a Szegedi Egyetemen és az ELTE jogi karán, politológián is 5-5 évig.”

A kormány hétfőn bocsátotta társadalmi egyeztetésre a tizenhetedik Alaptörvény-módosítás tervezetét, amely egyebek mellett 12 évben maximalizálná a képviselői mandátumot. Ide várják a javaslatokat.

Tizenöt év után visszavonul a közélettől Őri László, a Baranya Vármegyei Önkormányzat fideszes elnöke. A politikus törölte a Facebook-oldalát, és arról beszélt, hogy kész lemondani a közgyűlési elnöki posztjáról és visszaadja a mandátumát is – írta a 24.hu.

A politikus a döntését tudatos és személyes lépésként írta le, amelyet nem egyeztetett előzetesen a pártvezetéssel.

Távozását azzal indokolta, hogy több időt szeretne a családjával, három gyermekével tölteni. Hozzátette, tiszta lelkiismerettel távozik, és nem tart attól, hogy „elszámoltatási ügy” indulna vele szemben.

A lemondását írásban nyújtja be a csütörtöki megyei közgyűlésen, mivel aznap Brüsszelben van elfoglaltsága.

Őri a Pécs Aktuálnak arról is beszélt, hogy a Fideszben zajló szervezeti átalakulás is szerepet játszik a döntésében; a közelmúltban szűnt meg a választókerületi elnöki pozíció, amelyet Pécsett korábban ő töltött be.

A politikus 2010-ben lett a pécsi közgyűlés képviselője, 2014-ben alpolgármesterré választották, 2019-től pedig a megyei közgyűlést vezette.

A megyei elnök korábban is került már az országos sajtó figyelmének középpontjába. Tavaly Lázár János akkori miniszter a helyi Fidesz kudarcának nevezte, hogy meg tudták rendezni a pécsi Pride felvonulást. A felvonulás ellen szervezett, mindössze néhány tucat embert vonzó ellenmeneten Őri László is részt vett.

Via Pécs Aktuál