Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát – mondta az Index-nek Nagy István agrárminiszter. Az idei száraz nyár miatt több mint egymillió hektáron került veszélybe a termés egy része, az Alföldön vannak olyan területek, ahonnan nem lesz mit betakarítani - mondta el.
Beszámolója szerint augusztus 15-ig a hazai termelők 1,138 millió hektáron jelentettek aszálykárt, ez a korábbi évekhez képest csaknem hétszeres terület és ez a szám a még nőni fog.
Van már most olyan terület, főleg az Alföldön, ahol kukoricából és napraforgóból nem lesz mit betakarítani. Ilyen még nem fordult elő, ez az, ami sokkolóan hat – fejtette ki a lapnak.
A kárenyhítésre jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre, de a szezon végén, a kárbejelentések összegzését követően döntenek arról, hogy mennyivel tudja a kormány az összeget kibővíteni.
"Ami most a legfontosabb, hogy a talpon maradásban segítsünk. A gazdák nehéz helyzetben vannak, de ebből a nehézségből kell reményt kovácsolni, a széthúzás helyett erőt és egységet teremteni. Lehetővé kell tenni, hogy az őszi vetés időben mindenhol a földbe kerüljön, hogy a jövő évi aratást jó reménységgel tudjuk várni".
A miniszter szerint nem lehet olyan reményt táplálni a gazdálkodókban, amit aztán nem tudunk megvalósítani.
"Nem rendelkezünk azzal a mesebeli nagy csatos ládával, amiből könyékig belenyúlva korlátlanul tudunk pénzt kivenni".
Az őszi munkákra utalva azt mondta, hogy a talaj felső harminc centimétere teljesen kiszáradt, ezért ahhoz is kéne eső, hogy el lehessen kezdeni az őszi talaj-előkészítő munkákat és a vetést.
"Élelmiszerválság azonban nem fenyegeti az országot"
– közölte. Elmondta, hogy egy évben átlag 5,4-5,6 millió tonna búza terem. Idén 3,9 millió várható, ebből emberi fogyasztásra és takarmányozásra 2,5 millió tonnát használunk fel, így marad majd exportra is.
"Azonban a világpiacon kialakult gabonaéhség miatt jelentősen megemelkedett a kereslet a búza iránt is. Ezért vezettük be néhány hónappal ezelőtt a gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget. Most is naponta nyomon követjük a hazai gabonakészletet, és csak a magyar szükséglet fölötti részt engedjük ki az országból".
Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát – mondta az Index-nek Nagy István agrárminiszter. Az idei száraz nyár miatt több mint egymillió hektáron került veszélybe a termés egy része, az Alföldön vannak olyan területek, ahonnan nem lesz mit betakarítani - mondta el.
Beszámolója szerint augusztus 15-ig a hazai termelők 1,138 millió hektáron jelentettek aszálykárt, ez a korábbi évekhez képest csaknem hétszeres terület és ez a szám a még nőni fog.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”
Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.
A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.
A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.
A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.
Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.
Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”
Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel is tárgyal Münchenben
Orbán Anita, a TISZA Párt külügyi szakértője is a pártelnökkel tart. Magyar elmondta, milyen terveik vanna Donald Tusk lengyel kormányfővel, akivel már péntek este találkozik.
Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy Münchenbe utazott Orbán Anitával, a TISZA Párt külügyi szakértőjével, ugyanis szombaton részt vesznek a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A tervek szerint találkoznak a német kancellárral és több európai állami és iparági vezetővel, akikkel kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd.
Már péntek este lesz egy találkozója Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is - közölte a TISZA Párt vezetője.
Céljuk, hogy a kormányváltás után a legrövidebb időn belül helyreállítsák a lengyel-magyar kapcsolatokat, a "két nép ezeréves barátságának szellemében".
Tervezik a Visegrádi Négyek szövetségének megerősítését is a jövőben, egy erős Közép-Európa kialakításával együtt. Azt is el fogja mondani, hogy Magyarország nem lesz "nemzetközi bűnözők lerakóhelye".
A tárgyaláson szó lesz az uniós pénzek hazahozataláról, és a lengyel-magyar együttműködésről is, gazdasági, védelmi, energetikai, közlekedési, oktatási és kulturális területen is. Egyeztetnek arról is, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a mielőbbi ukrajnai tűzszünethez és egy tartós békéhez. Valamint szó lesz a felvidéki és kárpátaljai magyarok ügyéről is.
Magyar Péter azt is bejelentette, hogy kormányváltás esetén a kinevezése után első külföldi látogatása Varsóba vezet majd, a korábbi hagyományoknak megfelelően.
Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy Münchenbe utazott Orbán Anitával, a TISZA Párt külügyi szakértőjével, ugyanis szombaton részt vesznek a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A tervek szerint találkoznak a német kancellárral és több európai állami és iparági vezetővel, akikkel kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd.
Már péntek este lesz egy találkozója Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is - közölte a TISZA Párt vezetője.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két halott után leállították Trump minnesotai bevándorlórazziáját
Tom Homan, az amerikai elnök határpolitikai tanácsadója jelentette be a visszavonulást a helyi ellenállás után. Az ügynökök két embert megöltek, és ezreket, köztük gyerekeket tartóztattak le, miközben a hivatalos narratíva az volt, hogy csak a legveszélyesebb bevándorlókat gyűjtik össze.
Visszavonulót fújt a Trump-adminisztráció Minnesotában: 72 nap, két halott és több ezer letartóztatás után befejeződött a decemberben indított, brutális bevándorlásellenes művelet. „Indítványoztam, és Trump elnök egyetértett vele, hogy ez a fokozott jelenlétű művelet lezáruljon” – közölte Tom Homan, a Fehér Ház „határügyi cárja” (kvázi határpolitikai főtanácsadó) egy csütörtöki minneapolisi sajtótájékoztatón. Már múlt héten kivontak 700 szövetségi ügynököt, a jövő héten pedig további „jelentős leépítés” várható
A „Metro Surge” fedőnevű akció során legfeljebb 3000 szövetségi ügynök – köztük a Bevándorlási és Vámhivatal, valamint a Határőrség tagjai – vonult fel a demokrata vezetésű államban. Homan közlése szerint a 72 nap alatt „mintegy 4000 letartóztatást” hajtottak végre, de nem részletezte, ebből mennyi érintett büntetett előéletű személyt.
A művelet során az ügynökök két amerikai állampolgárt is megöltek: a 37 éves Renee Goodot, egy háromgyermekes költőt, és a szintén 37 éves Alex Prettit, egy veteránkórház intenzív osztályos ápolóját.
Az elkövetőket egyik esetben sem tartóztatták le, a Trump-adminisztráció pedig mindkét áldozatot „belföldi terroristaként” állította be. Az akciók során gyermekeket is letartóztattak, köztük az ötéves ecuadori Liam Conejo Ramost. A kisfiút január 20-án vették őrizetbe, majd egy szövetségi bíró ítélete után, január 31-én engedték szabadon.
Bár az adminisztráció azt ígérte, a művelet „a legrosszabbakra a legrosszabbak közül” – vagyis erőszakos bűncselekményekért elítélt, iratokkal nem rendelkező bevándorlókra – összpontosít, a rendelkezésre álló adatok ezt nem támasztják alá. Homan „sikernek” és „példátlan mértékű összehangoltságnak” nevezte a bevetést.
A helyi lakosok megszállásnak tekintették a szövetségi erők jelenlétét, hiszen a 3000 ügynök létszáma messze meghaladta a minneapolisi rendőrségét.
A polgárok a Signal nevű titkosított csevegőalkalmazáson keresztül szervezték meg magukat, ahol információkat cseréltek a maszkos, felfegyverzett, jelöletlen autókkal közlekedő ügynökökről. Ha akciót észleltek, a helyszínre siettek, hogy felvételeket készítsenek, és sípjaik hangjával zavarják meg az eljárást – a síp az ellenállás jelképévé vált.
Minneapolis városi tanácsa „óvatos optimizmussal” fogadta a hírt. „Azt hitték, megtörhetnek minket, de a szomszédaink iránti szeretet és az eltökéltség, hogy kitartsunk, túlélhet egy megszállást” – mondta Jacob Frey polgármester. Hozzátette: „Ez a művelet katasztrofális volt a vállalkozásaink számára, és most van itt az ideje a jelentős helyreállításnak. Ugyanilyen elkötelezettséget fogunk tanúsítani bevándorló lakóink iránt, és ugyanilyen kitartást az újranyitás során is, és remélem, az egész ország támogatni fog minket, hogy együtt léphessünk tovább.”
A visszavonást éppen akkor jelentették be, amikor a Kongresszusban a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozásáról tárgyalnak a pártok.
Ha nem sikerül megállapodni a bevándorlási szervek jogköreinek korlátozásáról, az újabb részleges kormányzati leálláshoz vezethet. Tavaly az Egyesült Államokat történetének leghosszabb kormányzati leállása bénította.
A műveletet a helyszínen irányító Homan elődjét, Gregory Bovino határőrségi parancsnokot éppen Alex Pretti halála utáni imázsválság miatt menesztette az elnök. Homan a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Minnesota most kevésbé menedékállam a bűnözőknek.”
Visszavonulót fújt a Trump-adminisztráció Minnesotában: 72 nap, két halott és több ezer letartóztatás után befejeződött a decemberben indított, brutális bevándorlásellenes művelet. „Indítványoztam, és Trump elnök egyetértett vele, hogy ez a fokozott jelenlétű művelet lezáruljon” – közölte Tom Homan, a Fehér Ház „határügyi cárja” (kvázi határpolitikai főtanácsadó) egy csütörtöki minneapolisi sajtótájékoztatón. Már múlt héten kivontak 700 szövetségi ügynököt, a jövő héten pedig további „jelentős leépítés” várható
