HÍREK
A Rovatból

Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után

A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.


„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.

Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.

A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,

nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.

A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.

A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.

A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.

Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.

Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”

Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.


Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.

Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.

„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”

Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.

A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.


A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.

Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.

Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.

A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.

Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.

A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.

Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.

Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter a német kancellárral és a lengyel miniszterelnökkel is tárgyal Münchenben
Orbán Anita, a TISZA Párt külügyi szakértője is a pártelnökkel tart. Magyar elmondta, milyen terveik vanna Donald Tusk lengyel kormányfővel, akivel már péntek este találkozik.


Magyar Péter a Facebook-oldalán üzente meg, hogy Münchenbe utazott Orbán Anitával, a TISZA Párt külügyi szakértőjével, ugyanis szombaton részt vesznek a müncheni biztonságpolitikai konferencián. A tervek szerint találkoznak a német kancellárral és több európai állami és iparági vezetővel, akikkel kétoldalú tárgyalásokat folytatnak majd.

Már péntek este lesz egy találkozója Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is - közölte a TISZA Párt vezetője.

Céljuk, hogy a kormányváltás után a legrövidebb időn belül helyreállítsák a lengyel-magyar kapcsolatokat, a "két nép ezeréves barátságának szellemében".

Tervezik a Visegrádi Négyek szövetségének megerősítését is a jövőben, egy erős Közép-Európa kialakításával együtt. Azt is el fogja mondani, hogy Magyarország nem lesz "nemzetközi bűnözők lerakóhelye".

A tárgyaláson szó lesz az uniós pénzek hazahozataláról, és a lengyel-magyar együttműködésről is, gazdasági, védelmi, energetikai, közlekedési, oktatási és kulturális területen is. Egyeztetnek arról is, hogy hogyan tudnak hozzájárulni a mielőbbi ukrajnai tűzszünethez és egy tartós békéhez. Valamint szó lesz a felvidéki és kárpátaljai magyarok ügyéről is.

Magyar Péter azt is bejelentette, hogy kormányváltás esetén a kinevezése után első külföldi látogatása Varsóba vezet majd, a korábbi hagyományoknak megfelelően.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Két halott után leállították Trump minnesotai bevándorlórazziáját
Tom Homan, az amerikai elnök határpolitikai tanácsadója jelentette be a visszavonulást a helyi ellenállás után. Az ügynökök két embert megöltek, és ezreket, köztük gyerekeket tartóztattak le, miközben a hivatalos narratíva az volt, hogy csak a legveszélyesebb bevándorlókat gyűjtik össze.


Visszavonulót fújt a Trump-adminisztráció Minnesotában: 72 nap, két halott és több ezer letartóztatás után befejeződött a decemberben indított, brutális bevándorlásellenes művelet. „Indítványoztam, és Trump elnök egyetértett vele, hogy ez a fokozott jelenlétű művelet lezáruljon” – közölte Tom Homan, a Fehér Ház „határügyi cárja” (kvázi határpolitikai főtanácsadó) egy csütörtöki minneapolisi sajtótájékoztatón. Már múlt héten kivontak 700 szövetségi ügynököt, a jövő héten pedig további „jelentős leépítés” várható

– írja az CNN.

A „Metro Surge” fedőnevű akció során legfeljebb 3000 szövetségi ügynök – köztük a Bevándorlási és Vámhivatal, valamint a Határőrség tagjai – vonult fel a demokrata vezetésű államban. Homan közlése szerint a 72 nap alatt „mintegy 4000 letartóztatást” hajtottak végre, de nem részletezte, ebből mennyi érintett büntetett előéletű személyt.

A művelet során az ügynökök két amerikai állampolgárt is megöltek: a 37 éves Renee Goodot, egy háromgyermekes költőt, és a szintén 37 éves Alex Prettit, egy veteránkórház intenzív osztályos ápolóját.

Az elkövetőket egyik esetben sem tartóztatták le, a Trump-adminisztráció pedig mindkét áldozatot „belföldi terroristaként” állította be. Az akciók során gyermekeket is letartóztattak, köztük az ötéves ecuadori Liam Conejo Ramost. A kisfiút január 20-án vették őrizetbe, majd egy szövetségi bíró ítélete után, január 31-én engedték szabadon.

Bár az adminisztráció azt ígérte, a művelet „a legrosszabbakra a legrosszabbak közül” – vagyis erőszakos bűncselekményekért elítélt, iratokkal nem rendelkező bevándorlókra – összpontosít, a rendelkezésre álló adatok ezt nem támasztják alá. Homan „sikernek” és „példátlan mértékű összehangoltságnak” nevezte a bevetést.

A helyi lakosok megszállásnak tekintették a szövetségi erők jelenlétét, hiszen a 3000 ügynök létszáma messze meghaladta a minneapolisi rendőrségét.

A polgárok a Signal nevű titkosított csevegőalkalmazáson keresztül szervezték meg magukat, ahol információkat cseréltek a maszkos, felfegyverzett, jelöletlen autókkal közlekedő ügynökökről. Ha akciót észleltek, a helyszínre siettek, hogy felvételeket készítsenek, és sípjaik hangjával zavarják meg az eljárást – a síp az ellenállás jelképévé vált.

Minneapolis városi tanácsa „óvatos optimizmussal” fogadta a hírt. „Azt hitték, megtörhetnek minket, de a szomszédaink iránti szeretet és az eltökéltség, hogy kitartsunk, túlélhet egy megszállást” – mondta Jacob Frey polgármester. Hozzátette: „Ez a művelet katasztrofális volt a vállalkozásaink számára, és most van itt az ideje a jelentős helyreállításnak. Ugyanilyen elkötelezettséget fogunk tanúsítani bevándorló lakóink iránt, és ugyanilyen kitartást az újranyitás során is, és remélem, az egész ország támogatni fog minket, hogy együtt léphessünk tovább.”

A visszavonást éppen akkor jelentették be, amikor a Kongresszusban a Belbiztonsági Minisztérium finanszírozásáról tárgyalnak a pártok.

Ha nem sikerül megállapodni a bevándorlási szervek jogköreinek korlátozásáról, az újabb részleges kormányzati leálláshoz vezethet. Tavaly az Egyesült Államokat történetének leghosszabb kormányzati leállása bénította.

A műveletet a helyszínen irányító Homan elődjét, Gregory Bovino határőrségi parancsnokot éppen Alex Pretti halála utáni imázsválság miatt menesztette az elnök. Homan a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Minnesota most kevésbé menedékállam a bűnözőknek.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk