HÍREK
A Rovatból

Nagy Feró Kossuth-díjat kapott – íme a díjazottak névsora

Mécs Károly, Cseke Péter, Szarvas József is megkapta az elismerést.


Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

Kossuth-nagydíjat kapott:

MÉCS KÁROLY a nemzet művésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, példaértékű művészi pályafutása során nyújtott, a színházi szakma nagyrabecsülését és a közönség szeretetét egyaránt elnyerő színpadi szerepformálásai, valamint szépirodalmi klasszikusaink filmes adaptációiban nyújtott felejthetetlen, generációk számára meghatározó élményt jelentő alakításai elismeréseként.

Kossuth-díjat kapott:

CSEKE PÉTER Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas színművész, rendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, több mint négy évtizedes művészi pályafutása, a szakma és a közönség körében is méltán sikeres színészi, valamint a magyar színházművészetet sokoldalúan, magas színvonalon szolgáló, keresztény szellemiségű művészetpedagógiai és színházvezetői munkája elismeréseként;

CSÍKY ANDRÁS Jászai Mari-díjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során az erdélyi magyar színházművészetben művészként és tanárként betöltött jelentős szerepe, valamint a magyar, illetve a világirodalom legjelentősebb drámai szerepeiben nyújtott megrendítő alakításai elismeréseként;

FRENÁK PÁL Harangozó Gyula-díjas táncművész, koreográfus, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során hazánk egyik korszakalkotó koreográfusaként itthon és a világ legrangosabb színpadain aratott sikerei, valamint a kortárs magyar táncművészetet egyedülálló módon formáló és gazdagító, nemzetközileg is elismert előadóművészi, illetve táncpedagógusi munkája elismeréseként;

GULYÁS GYULA Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, fél évszázados művészi pályafutása során megalkotott, fontos társadalmi kérdéseket feszegető, a nézőket önismeretre, bátor szembenézésre és megalkuvás nélküli számvetésre tanító, új vizuális megoldásokat alkalmazó, egyéni hangvételű dokumentum- és játékfilmjei elismeréseként;

GULYÁS JÁNOS Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes, fél évszázados művészi pályafutása során megalkotott, fontos társadalmi kérdéseket feszegető, a nézőket önismeretre és árnyalt gondolkodásra tanító, a művészeti, történelmi és közéleti témákat a kitaszítottak sorsa iránti érzékenységgel bemutató dokumentum- és játékfilmjei elismeréseként;

HARSÁNYI GÁBOR kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, író, érdemes művész Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, színpadon, mozivásznon és tévéképernyőn egyaránt kiemelkedő, felejthetetlen alakításai, valamint karakteres hangjával számos külföldi produkció művészi színvonalát emelő szinkronszínészi tevékenysége elismeréseként;

KELLER ANDRÁS Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, érdemes művész, a Keller Vonósnégyes alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója és vezető karmestere Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a kamaramuzsikát és a kortárs zenét is elhivatottan közvetítő, világszerte elismert előadó-művészete, valamint sikeres zeneigazgatói, oktatói és kultúraszervezői tevékenysége elismeréseként;

DR. LOVÁSZ IRÉN népdalénekes, néprajzkutató, érdemes művész, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézetének egyetemi docense Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a népművészet identitásmegőrző szerepe mellett a népdaléneklés lélekgyógyító és közösségformáló erejét is elhivatottan hirdető, kiemelkedő előadóművészi, kutatói és pedagógiai életműve elismeréseként;

NAGY BÁLINT Ybl Miklós-díjas építész Magyarország számára kivételesen értékes, a magyar építőművészetet egyedi stílusú alkotásaival gazdagító, sokoldalú tervezőművészi pályája, valamint a hazai és egyetemes építészeti kultúra szervezésében, illetve az építészek közösséggé formálásában betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként;

NAGY FERÓ énekes, zeneszerző, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása során a magyar rockzenei élet emblematikus alakjaként egyedi stílusával generációk ízlését formáló és a rendszerváltoztatás korának fontos témáit a zene nyelvén megszólaltató, sokoldalú előadó-művészete elismeréseként;

PÁRKÁNYI RAAB PÉTER Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész Magyarország számára kivételesen értékes, a klasszikus európai, illetve a legnemesebb nemzeti hagyományokat innovatív látásmóddal ötvöző művészi pályafutása, finoman megmunkált kisplasztikákat, látványos kiállítótermi kompozíciókat és monumentális köztéri szobrokat is magába foglaló alkotóművészete elismeréseként;

SZARVAS JÓZSEF Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során nyújtott, a tragikus és a komikus figurákat egyaránt hitelesen megjelenítő színpadi, illetve filmes alakításai, valamint a magyar kulturális életet számos területen gazdagító, jelentős közösségteremtő tevékenysége elismeréseként;

TÁTRAI TIBOR "TIBUSZ" Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, érdemes művész, a Tátrai Band, a Magyar Atom, a Latin Duó, a Boom Boom és a Tátrai Trend zenekarok alapítója és vezetője Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása, a magyar könnyűzenei életben egyedülálló, virtuóz gitártechnikájával, valamint a bluestól a jazzen át a latin zenéig számos műfajt magába foglaló, stílusteremtő előadó-művészete elismeréseként;

TURI ATTILA Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során Makovecz Imre szellemi örökségét méltó módon folytató, a hagyományok megőrzését a jelenkor igényeivel harmonikusan ötvöző, az organikus építészet mestermunkáinak számító, formagazdag alkotásokat felvonultató, kimagasló színvonalú tervezői életműve elismeréseként;

VÁRI FÁBIÁN LÁSZLÓ Babérkoszorú és József Attila-díjas költő, műfordító, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes művészi pályafutása során megalkotott, a kárpátaljai magyarság nemzettudatát erősítő művei, szenvedélyes hangvételű, gazdag képi és formavilágú lírai alkotásai, kordokumentumként is szolgáló, egyszerre drámai és humoros, önéletrajzi ihletettségű regényei, valamint sokoldalú néprajzi gyűjtői, műfordítói és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Grecsó Krisztián Pintér Sándorról: Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut
Az író a kórházban hagyott csecsemők miatt akadt ki a belügyminiszterre. Úgy véli, a háromgyermekes apa cinikusan beszélt a védtelen babákról.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Grecsó Krisztián író a Facebookon bírálta Pintér Sándor belügyminisztert. Posztját azzal kezdte, hogy Pintér Sándor háromgyermekes apaként szerencsés volt, mert a feleségével egészségben felnevelhették a lányaikat. Grecsó szerint ennek a tapasztalatnak, hogy milyen egy védtelen gyereket a kézben tartani, egy „elvárható, minimális, kötelező tisztességet” kellett volna generálnia a miniszterben.

Az író ezután így folytatja:

„Pintér úr, efféle aljas cinizmust, miszerint »nem ön szülte« a kórházban maradt gyerekeket, és nem ön »hagyta ott« őket, egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nehogy egy valamiféle miniszter.

Ön védtelen, szeretetre, törődésre, érintésre ácsingózó csecsemőkről beszél, és bár lehetősége és joga lenne segíteni rajtuk, nem teszi.

Szívből remélem, hogy már egy világi törvényszék előtt felelni fog ezért a minősíthetetlen bűnéért.

Sokan bejárnak gondozni, ringatni ezeket a gyerekeket, aggódnak, imádkoznak értük, velük vagyok, és bízom az égi törvénykezésben is, hogy aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A kórházakban rekedt csecsemők ügye 2024 óta állandó téma Magyarországon.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint 2025 novemberében 353 olyan kisgyermek volt kórházi ellátásban, akiket a szülők nem vihettek haza vagy lemondtak róluk.

Civil jogvédők, például a TASZ, többször jelezték, hogy sok esetben nem „elhagyásról” van szó, hanem hatósági, gyámügyi akadályok miatt nem kerülhetnek haza a babák.

A kormány 2024-ben gyorsított örökbefogadási szabályt vezetett be: ha 6 héten belül sem a szülő, sem hozzátartozó nem jelentkezik a kórházban hagyott gyermekért, a gyermeket lemondó nyilatkozat nélkül örökbe fogadhatóvá lehet nyilvánítani. A sajtóbeszámolók szerint Pintér Sándor egy 2025 novemberi parlamenti meghallgatása során mondta a kórházakban maradt gyerekekről, hogy „nem mi szültük őket és nem mi hagytuk őket ott”. A miniszter a helyzet kezelésére új csecsemőgondozó intézetek nyitását ígérte, valamint a nevelőszülői díjazás emelését. A kormányinfón Gulyás Gergely is jelezte, hogy további csecsemőotthonokra van szükség.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához
A szakember szerint a rossz gazdasági helyzet és egy karizmatikus vezető felbukkanása is a kormányváltás felé mutat. Azonban a győztesnek azonnal az EU-pénzekért és az euróért kellene harcolnia.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Zsiday Viktor szerint most minden feltétel adott az Orbán-rendszer leváltásához. A Citadella alapot kezelő szakember úgy látja, bár nem biztos, hogy a Tisza Pártnak sikerül a kormányváltás, a lehetőség most megvan rá.

„Félautoriter rendszerekben, mint amilyen Magyarország, jellemzően legalább három dologra van szükség a vezető leváltásához. Az egyik az, hogy a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt a kormányzat megítélése is romoljon. A második feltétel, hogy az ellenzék közös platformra tudjon állni, a harmadik pedig az, hogy legyen egy karizmatikus vezetője”

fejtette ki Zsiday a Magyar Hangnak adott interjúban.

Ugyanakkor hozzátette: ha a Tisza Párt nyerne is, nem lenne sok költségvetési mozgásterük, „főleg úgy, hogy valószínűleg meg kell tartsák a Fidesz hangulatjavító kiadásnöveléseit”. Szerinte

egy esetleges új vezetésnek azonnal hozzá kellene látnia a befagyasztott uniós pénzek hazahozatalához, és minél hamarabb deklarálnia kellene, hogy Magyarország csatlakozni kíván az eurózónához.

Zsiday semmi akadályát nem látja annak, hogy 2027-től 5-10 éven át évi 3 százalékkal nőjön a magyar gazdaság, de ehhez szerinte hiteles EU-integrációra, a források megszerzésére és az euró felé való elindulásra van szükség.

A közgazdász által felvázolt irány egybevág a Tisza Párt programjával, amely szintén az EU-kapcsolatok rendezését, a pénzek feloldását és az euró bevezetése felé tett lépéseket hangsúlyozza. Ezzel szemben Orbán Viktor rendszeresen bírálja a „brüsszeli befolyást”, és októberben egyértelművé tette, hogy nem támogatja az euró bevezetését.

A kormány a szuverenitás védelmére és az EU-pénzek hiányát ellensúlyozó amerikai pénzügyi megállapodásra hivatkozik. Az Európai Bizottság november közepén továbbra is mintegy 18 milliárd eurónyi forrást tartott vissza Magyarországtól a jogállamisági aggályok miatt, bár az év folyamán történtek kisebb átcsoportosítások.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán maga vihette a selyemzsinórt: személyesen közölhette a zalai Fidesz-képviselővel, hogy már nem ő a jelölt
Információk szerint a miniszterelnök maga árulta el Vigh Lászlónak a rossz hírt, de kormányzati posztot is ígért neki. A háttérben a Tisza Párt elleni készülődés állhat.


Lapértesülések szerint személyesen közölte Orbán Viktor kedden Zalaegerszegen Vigh László országgyűlési képviselővel, hogy a 2026-os választáson már nem őt, hanem a 37 éves önkormányzati képviselőt, Szilasi Gábort indítja a Fidesz.

Információk szerint a bejelentés teljesen váratlanul érhette a helyi politikust, aki hétfőn még kampányüzeneteket osztott, kedd reggel pedig izgatottan várta a gyáravatóra érkező „nagyon kedves vendéget”.

Az esemény után Vigh másfél napra elnémult a közösségi oldalain, majd egy nappal később úgy búcsúzott el választóitól a Facebookon, hogy utódját egy szóval sem említette – írta a Telex.

Vigh lecserélésének hátterében helyi konfliktusok és országos stratégia is áll.

A párt friss közvélemény-kutatása szerint a képviselő nem állt jól a választókerület központjában, Zalaegerszegen. A döntésben szerepet játszhatott Balaicz Zoltán polgármester, akinek népszerűségét jelzi, hogy a tavalyi önkormányzati választáson 73 százalékkal nyert. Helyi források szerint a két politikus között évek óta feszültség volt, a párt pedig a polgármester embereként számon tartott Szilasit választotta. Orbán Viktor a helyi sajtónak a Fidesz generációváltási szándékával indokolta a cserét.

„A megyei jogú városokban, ott, ahol tudunk, mindenképpen szeretnénk generációváltást elérni”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a megváltozott lakossági összetételhez való „alkalmazkodás időnként új személyi megoldásokat követel”.

Debrecen mindhárom választókerületében lecserélik a Fidesz jelöltjeit. Kósa Lajos, a párt alelnöke szerdán jelentette be, hogy 1998 óta tartó egyéni képviselősége után jövőre csak listán indul. Helyét Barcsa Lajos alpolgármester veszi át, míg a másik két körzetben Pósán László és Tasó László helyett Széles Diána alpolgármester és Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere indul.

Nem mindenhol zajlik azonban feszültségekkel a váltás.

Sátoraljaújhelyen Hörcsik Richárd már hónapok óta utódjával, Bánné Gál Boglárkával kampányol közösen. Hasonlóan békés az átmenet a nagyatádi körzetben is, ahol Szászfalvi László maga javasolta utódját, Kelei Zitát. „Kérek mindenkit, hogy segítse és támogassa őt az elkövetkező időben a jövő évi győzelmünk érdekében. Magam is ezt fogom tenni!” – írta a KDNP-s képviselő.

A jelöltek bejelentésének menetrendje körül ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el. A Fidesz országos választmánya hivatalosan csak januárban dönt, Orbán Viktor hétfőn a Blikknek mégis azt mondta: „A Fidesz elnöksége már döntött mind a 106 jelölt személyéről.”

Az ellentétet Kósa Lajos oldotta fel, aki szerint az elnökség valóban meghozta a javaslatait, amelyekről a választmány akár már holnap is dönthetne. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón úgy fogalmazott, a párton belüli procedúra lezárultáig nincs hivatalos bejelentés, de „hogy kik a jelöltjelöltek, az akár napokon belül nyilvános lehet”.

A Telex gyűjtése szerint a Fidesz a választókerületek több mint harmadában, legalább 39-40 körzetben indít új jelöltet a 2022-es csapathoz képest. A cserék érintik a legtöbb megyei jogú várost, ahol a közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt gyengébben áll. A helyzetet bonyolítja, hogy 2026-ban Budapesten kettővel kevesebb, Pest vármegyében pedig kettővel több választókerület lesz.

A Fidesz jelöltállítási folyamata azzal párhuzamosan zajlik, hogy a Tisza Párt péntek este mutatja be saját 106 jelöltjét, akiket egy kétfordulós online előválasztáson választottak ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely reagált a kormány határozatára: Folytatódik az abszurd dráma
A főpolgármester szerint a kormány döntései miatt került bajba a város. Most azt kéri, álljanak ki Budapestért az emberek, mert csak egymásra számíthatnak.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 28.



Karácsony Gergely főpolgármester péntek reggeli Facebook-posztban azt írta, „folytatódik az abszurd dráma”. Állítása szerint a kormány kiadott egy határozatot, hogy a főváros nem kerülhet bajba, miközben szerinte a baj éppen abból van, hogy a korábbi döntéseiket nem hajtották végre. A főpolgármester egy sor kérdést tett fel a posztjában:

„Hol a törvénybe foglalt 12 milliárd a közösségi közlekedésre? Hol a 8,8 milliárd a főváros által meghitelezett trolikra? Hol a Lánchíd 6 milliárdja? Az Egészséges Budapest közel 25 milliárdjáról már nem is beszélve.”

Karácsony Gergely kitért arra a felvetésre is, amit egyfajta „mentő ötletként” említett, miszerint államosítanák a budapesti közösségi közlekedést. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester megjegyezte: „Az milyen jól bejött a kórházaknál és az iskoláknál is….”

A bejegyzés végén a főpolgármester demonstrációra hívta az embereket. „Találkozzunk jövő hétfőn este a Clark Ádám téren! Ez a városunk, ez az otthonunk, álljunk ki érte, csak egymásra számíthatunk”

– zárta sorait.

A főváros és a kormány között hónapok óta éles vita zajlik Budapest finanszírozásáról. Csütörtökön Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta, a kabinet „megmentené” a fővárost, de a Magyar Államkincstár még aznap 6,2 milliárd forintot inkasszózott Budapest számlájáról. Karácsony Gergely ezt törvénytelennek nevezte, és december 1-jére rendkívüli közgyűlést hirdetett, majd esti demonstrációra hívta a budapestieket. A vitatott tételek között szerepel az évi 12 milliárd forintos, jogszabályban rögzített állami hozzájárulás a fővárosi közösségi közlekedéshez, a főváros által előfinanszírozott trolibuszok 8,8 milliárdos állami része, valamint a Lánchídra ígért 6 milliárd, amelyet a kormány a 18 hónapos autós-korlátozási feltételre hivatkozva nem fizetett ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk