HÍREK
A Rovatból

Elkészült a Nagy Facebook Körkép: kiderítettük, hogyan és mire használják a magyarok az oldalt

Milyen gyakran posztolnak? Mi idegesíti őket legjobban? Követik-e az élő közvetítéseket és a sztárok bejegyzéseit? Több mint ötezren válaszoltak a kérdésekre.


Majdnem 5300 önkéntes válaszadó online megkérdezésével készítette el a Nagy Facebook Körképet a Szeretlekmagyarorszag.hu és a Be Social közösségi média ügynökség. A cél az volt, hogy feltérképezzük a magyarországi Facebook-felhasználók szokásait, illetve pontos képet kapjunk a facebookozók preferenciáiról, félelmeiről, elkötelezettségéről és márkákhoz való viszonyáról.

Kiderült, hogy az 55 évesnél idősebbek a leglelkesebb és leghűségesebb facebookozók, a budapestiek csaknem kétharmada járt már olyan eseményen, amelyről a Facebookon keresztül szerzett tudomást, a felhasználók 64%-a rejtett már el hirdetést, és minden negyedik vásárolt már Facebookon látott hirdetés hatására.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, mennyire eltérnek az egyes korosztályok felhasználói szokásai: míg a fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.

Az eredmények részletesebben

A magyarok gyakran használják a Facebookot, de állításuk szerint csak a lényeges dolgokról posztolnak

• A válaszolók 70%-a naponta többször használja a Facebookot, csak kevesebb mint 5%-uk használja ritkábban, mint hetente. A legrendszeresebb felhasználónak a 18-55 év közöttiek csoportja bizonyul: 83%-uk naponta többször használja a Facebookot. A 18 év alattiaknál a legnagyobb az aránya (13%) a Facebookot ritkábban, mint hetente használóknak.

• A legtöbb felhasználónak 100 és 500 közötti ismerőse van (53%), minden tizediknek azonban 1000-nél is több.

• A megkérdezettek legnagyobb aránya (59%) csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, míg 10%-uk akár naponta többször is tesz közzé bejegyzéseket, 15%-uk pedig soha.

Az 55 évesnél idősebbek aktívabbak: 26%-uk naponta többször is posztol.

• A felhasználók csupán 7%-a állítja azt, hogy nem kommentel tartalmakat, nem nyomogat reakciógombokat, inkább csak olvas. Hozzászólásban élen járnak azok, akik egyébként naponta többször is posztolnak – 91,7%-uk szokott kommentelni, és az 55 év felettiek – náluk 85% ez az arány.

Mindenki kikerülné az álhíreket

• A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz: 1. ismerősökről megtudni mindenfélét (63%), vicces dolgok miatt (59%), híreket innen olvasnak (55%) (több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).

• Változik a sorrend, ha a generációs bontást nézzük: ahogy idősödnek a felhasználók, úgy válnak egyre fontosabbá számukra a hírek. A 18-36 éves korosztálynál a harmadik helyen áll a rangsorban, a 36-55 közöttieknél már második, míg az 55 évesnél idősebbeknél vezeti a listát.

• A budapesti válaszadóknál az eseményekről való értesülés a legfőbb vonzerő a Facebookon – ez áll náluk az első helyen.

• A tartalmak között a legnépszerűbbek egyértelműen az ismerősök bejegyzései (68%), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai (55%), majd a szórakoztató tartalmak (54%). A legkevésbé az ismert emberek posztjai (28%) hozzák lázba a felhasználókat. Azok, akik 1000-nél több ismerőssel rendelkeznek, a híreket jobban kedvelik az átlagosnál és a saját ismerőseik posztjai is jobban érdeklik őket.

• Az álhírek bizonyulnak a legnagyobb ellenségnek, ha lehetne, ezeket a tartalmakat kerülnék ki a legnagyobb arányban (90%), de idegesítő bír lenni az is, ha valaki egy jelentéktelen eseményről indít élő közvetítést (65%), vagy ha mindig lefotózza és kiposztolja, mit evett (53%). A legkevésbé zavarónak az bizonyul, ha valaki a sporttevékenységéről számol be – 29%-os említést kapott ez a lehetőség.

A különböző funkciók között tarol a Messenger, a Facebook Stories-t pedig egyre többen nézegetik

• Az egyes funkciók közül a Messengert használják a legtöbben és a leggyakrabban (76% naponta többször), de népszerűnek mondhatók még a Csoportok (23%) is. Az Állások és a Marketplace iránt már nincs ekkora érdeklődés.

• A 18 év alattiak kommunikálnak előszeretettel Messengeren keresztül – ennek a korosztálynak a 89%-a használja a Messengert naponta többször. A 36-55 év közöttiek kedven funkciója a Csoportok (27%). A Játékok funkció pedig az 55 év felettiek körében a legnépszerűbb: 16%-uk használja naponta többször.

• A felhasználók több mint fele (57%) kapcsolódott már élő közvetítéshez a Facebookon, de 85%-a még soha nem indított saját maga élő közvetítést. Az élőzés a 18 év alattiaknál igazán menő: közel minden ötödik közülük indított már élő közvetítést a Facebookon.

• A Facebook Storiest egyre többen nézegetik – csak a válaszolók 25%-a mondta, hogy még soha nem kukkantott bele. A fiatalabb korosztály (18 év alattiak) körében egyértelműen népszerűbb ez a lehetőség: 45%-uk nézegeti gyakran a történeteket, és csak 12% mondta azt, hogy még soha nem nézett bele. Ezzel szemben az 55 felettieknél 100-ból mindössze 5-en gyakori nézői a Stories-nak, 38%-uk még soha nem látta.

• A legtöbben (45%) csak 1-2 ismert embert követnek a Facebookon, a válaszolók 37%-a azonban többet is figyelemmel kísér. Az 55 felettieknek nem ilyen fontos a sztárok életének nyomon követése: minden harmadik (36%) egyet sem követ, és csak 13% mondta azt, hogy többet is.

• Az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők számára nem okoz gondot a figyelem megosztása, 47%-uk mondta azt, hogy több ismert embert is követ a Facebookon – ez az arány a legmagasabb.

Ha nem a Facebookon lógnak a magyarok, akkor leginkább a YouTube-on és az Instagramon kell keresni őket

• Megkérdeztük a felhasználókat, hogy milyen más közösségi oldalon van még regisztrációjuk, ahová hetente legalább egyszer be is jelentkeznek.

Egyértelműen a YouTube (76%) és az Instagram (72%) vezeti a rangsort. Csak jóval leszakadva következik a Snapchat, 31%-kal. Utolsó helyen a LinkedIn áll, 8%-kal.

• Más a sorrend a 18 éven aluliaknál: ők az Instagramot használják legtöbbet (96%) a Facebook mellett, majd következik a YouTube (86%) és a Snapchat (77%). Figyelemreméltó, hogy náluk a Muiscally is 62%-os aránnyal van jelen a listán.

• Ha csak a budapestiek válaszait nézzük, akkor szembeötlő különbség, hogy nem a LinkedIn kullog a lista végén – az országos átlag 8%-éval szemben 21%-ot ért el.

Részben tudatosak és szkeptikusak a felhasználók

• Csak a megkérdezettek 9%-a válaszolta azt, hogy az ő posztjait bárki láthatja a Facebookon. A felhasználók tudatosságára utal, hogy 16% külön csoportokat hozott létre, amiket a tartalmak megosztásánál használ, míg egy újabb 16% néhány ismerőse előtt letiltja a posztolt tartalmait. A budapestiek és a naponta többször posztolók az átlagnál tudatosabbnak mondhatók – ők szabályozzák leginkább, kivel osztanak meg tartalmakat.

• Meglepő módon minden 5. magyar facebookozó gondolt már rá, hogy felfüggessze a fiókját, sőt, 18% azok aránya, akik ezt már meg is tették.

• A válaszolók 40%-a még soha nem gondolt rá, hogy törölje magát a Facebookról, ellenben 8%-uk most is fontolgatja, hogy ezt meg kellene lépnie.

• A Facebook leghűségesebb barátai az 55 évesnél idősebbek: 55%-uk még soha nem gondolt rá, hogy elhagyja a közösségi oldalt. De hozzájuk hasonlóan lojálisnak mondhatók a naponta többször posztolók is: 49% soha nem akarta még törölni magát.

Minden negyedik magyar facebookozó vásárolt már Facebook hirdetés miatt

• Jó hír a hirdetők számára, hogy a válaszolók 27%-a vásárolt már Facebookon látott hirdetés miatt. Még nagyobb ez az arány a budapestiek körében: minden harmadikból lett már vásárló egy Facebookon látott hirdetés miatt.

• A felhasználók azonban azt is tudják, hogy a nem kívánatos hirdetéseket kikerülhetik és elrejthetik: kétharmaduk (68%) már meg is tette ezt. Ebben a 18-36 közötti korosztály jár élen: 79%-uk rejtett már el hirdetést.

• Szintén fontos információ lehet az üzleti hirdetőknek, hogy a megkérdezettek legtöbbje (39%) 1-5 márkát követ a Facebookon, egyharmaduk viszont egyáltalán semmilyet.

• A márkák iránt elkötelezettebbeket a budapestiek és az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők között kell keresni: az ő esetükben a legnagyobb az aránya (budapestiek: 16%, 1000-nél több ismerőssel rendelkezők: 23%) azoknak, akik több mint 10 márkát követnek.

• És hogy mely márkák kommunikációja nyeri el leginkább a magyar facebookozók tetszését? Spontán válaszolhattak a felmérésben résztvevők, az így összegyűlt márkaneveket közül az öt legtöbb említést megszerzőknél a sport- és ruhamárkák közé befért egy elektronikai áruház:

1. Nike 2. adidas 3. Vans 4. Mediamarkt 5. H&M

Minden második magyar felhasználó járt már Facebookon meghirdetett eseményen

• A válaszolók 52%-a járt már eseményen azért, mert a Facebookról értesült róla.

• Még nagyobb a Facebook események jelentősége a budapestiek körében: náluk 64%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már azért eseményen, mert a Facebookról értesült róla.

• Még aktívabbak azok, akiknek 1000-nél több ismerősük van – náluk ez az arány 67%-os.

• Ellenben az 55 felettiek 42%-a még nem járt olyan eseményen, amiről a Facebookon értesült volna.

Ha fizetni kell érte, akkor inkább nem kell

• Legfeljebb 1000 Ft-ot hajlandó fizetni minden ötödik magyar a Facebook használatáért, ha esetleg az előfizetésért cserébe reklámmentesség jár, akkor 26%-ra nő az arányuk .

A megkérdezettek háromnegyede azonban úgy van vele, hogy ha fizetni kell a Facebookért, akkor már inkább nincs is rá szüksége.

• A Facebook jövőjét nem látják túl fényesen a magyarok: a megkérdezettek 46%-a azt mondta, hogy bárikor jöhet valami új kezdeményezés, amelyik átveszi a Facebook helyét. 14% pedig úgy gondolja, hogy a Facebooknak még okozhat gondokat az adatvédelmi botrány.

• A legbizakodóbbak a Facebook jövőjét illetően azok, akik naponta többször is posztolnak: 36%-uk véli úgy, hogy a Facebook sok pozitívat adott eddig is, lesznek még új, izgalmas fejlesztései.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Legmagasabb szintű riadót rendelt el a NATO, felszálltak Kecskemétről a Gripenek egy izraeli utasszállító miatt
Azért riasztott a NATO, mert a Tel-Aviv–Prága járat nem vette fel a kapcsolatot a légiirányítással. A magyar vadászgépek az osztrák határig kísérték az utasszállítót, amely folytatta útját.


Magyar Péter számolt be arról, hogy egy izraeli utasszállító miatt riasztották a magyar Gripeneket.

„Egy izraeli Airbus A321-es utasszállító miatt nemrég a legmagasabb szintű riadót rendelt el a Magyar Honvédségnek a NATO Egyesített Légi Hadműveleti Központja” – írta.

A poszt szerint a JAS–39 Gripen készültségi géppár azért emelkedett a magasba, mert a Tel-Aviv–Prága között közlekedő járat nem vette fel a kapcsolatot a civil légiirányítással.

„A Gripenek a felszállás után röviddel vizuális kapcsolatot létesítettek az utasszállító gép pilótáival, akik ezt követően felvették a rádiókapcsolatot a magyar földi irányítással” – tette hozzá.

A vadászgépek – az ilyenkor szokásos előírásoknak megfelelően – a légtérhatárig kísérték az utasszállítót, amely a repülési tervének megfelelő útvonalon 20:10-kor Ausztria irányába kilépett a magyar légtérből.

A riasztást követően a vadászgépek rendben visszatértek a kecskeméti repülőbázisra.

A bejegyzés azzal zárul, hogy az eset során a Magyar Honvédség légirendészeti készenléti szolgálata és a NATO-integrált légvédelmi rendszere hatékonyan működött.

Hétfőn az iráni–izraeli feszültség miatt a Wizz Air és az Austrian Airlines is ideiglenesen felfüggesztette több Tel-Aviv-járatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza-kormány megszüntetné a jelzáloghitelek kamatstopját: 200 ezernél is több hitel törlesztője nőhet meg
Egy kormányzati tervezet szerint 2026. szeptember 30-ával kivezetik a jelzáloghitelek kamatstopját. A rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.


Csaknem öt év után, 2026. szeptember 30-ával megszűnhet a jelzáloghitelek kamatstopja egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet szerint - írja a Portfolio. A döntés több mint kétszázezer lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződés törlesztőrészletét érintheti, a rászoruló adósoknak a kivezetésig lenne lehetőségük a bankjukkal újratárgyalni a feltételeket.

A kormány indoklása szerint a 2022 elején bevezetett, majd a 2026-os választás után határozatlan időre meghosszabbított referencia-kamatstop nem fenntartható – írja már a 444.hu.

A Pénzügyminisztérium később pontosított a hírt eredetileg közlő Portfolionak, hogy a szeptember 30-ai dátum nem a végleges kivezetést jelenti, hanem eddig a napig kell kidolgozni a megoldást a ténylegesen rászoruló adósok számára. A cikk részletezi továbbá, hogy

A Magyar Nemzeti Bank szerint a sérülékeny adósok száma 19 ezer fő, nekik a szeptember 30-ai határidőig kell megegyezniük a pénzintézetekkel.
pp

Az MNB 2025 végi adatai szerint 848 milliárd forintnyi hitelállomány volt a kamatstop hatálya alatt, ami az összes jelzáloghitel-tartozás 11 százalékát teszi ki.

A lépésre a bankok régóta várnak, az intézkedés ugyanis 2025 végéig már 440 milliárd forintjába került a szektornak, a végső számla pedig megközelítheti az 500 milliárd forintot.

A pénzintézetek a referencia-kamatstop miatt többször is az Alkotmánybírósághoz fordultak, legutóbb májusban, de döntés eddig nem született az ügyben.

Az előző kormányzat korábban többször meghosszabbította a kamatstop intézményét, a családok védelmével indokolva a lépést. A bankszektor eközben folyamatosan a piaci torzulásokra és a jelentős veszteségekre hívta fel a figyelmet, a Magyar Nemzeti Bank pedig többször jelezte, hogy az intézkedés célzottabb formája lenne indokolt.

Miután a Pénzügyminisztérium jelezte a Portfolionak, hogy egyelőre tervezetről van szó, cikkünket mi is módosítottuk.

Kármán András pénzügyminiszter arról tájékoztatott minket, hogy: „Az előző kormányzat által 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított a jelzáloghitelek referencia-kamatstopja a jelenlegi feltételek mellett érvényben marad szeptember 30-ig, amennyiben az országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát.

A kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzuk a tényleges segítséget.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Az Aranykonvoj-nyomozás fordulatai miatt lemondott a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője
Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője. A HVG szerint a háttérben az ukrán aranykonvoj-ügy nyomozásának rendjéről folytatott éles szakmai vita áll a Legfőbb Ügyészséggel.


Benyújtotta lemondását Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője, miután éles szakmai vita alakult ki közte és a Legfőbb Ügyészség között az ukrán aranykonvoj ügyében jogtalan fogvatartás gyanúja miatt folytatott nyomozásáról – értesült a HVG.

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint a lemondáshoz vezető vita a nyomozás ütemezéséről és a lehetséges felelősök kihallgatásának sorrendjéről robbant ki, miután a vizsgálat már eljutott egy olyan pontra, ahol magas beosztású személyekkel szemben is felmerülhet gyanú.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – áll a hivatalos közleményben.

A Legfőbb Ügyészség közleményében azt is jelezte, hogy a legfőbb ügyész írásos utasításba adta a nyomozóknak az ügy minden szálának kivizsgálását, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. Azt is írták, hogy „a kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani”.

A vita miatt a Legfőbb Ügyész elvette az ügy vizsgálatát Fürcht Páléktól, aki ezután nyújtotta be lemondását. Ez fél év múlva lép hatályba. A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Fürcht Pálnak felajánlottak egy ügyészi pozíciót a nyomozás felügyeleti területen.

A HVG információi szerint az Ügyészségen belüli feszültséget több tényező okozta, például hogy a rajtaütésre a legmagasabb kormányzati szintekről érkezhetett engedély, és ezzel sokkal kényesebbé vált, mint bármi, amiben a KNYF nyomoz. Ráadásul érintett lehet az Alkotmányvédelmi Hivatal is.

„A titkosszolgálatok elvileg nem befolyásolhatják az igazságszolgáltatást titkosszolgálati eszközökkel, márpedig ebben az ügyben – hasonlóan a néhány hónappal korábbi Gundalf- és Buddha-ügyhöz – az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) aktívan szerepet játszott” - jegyzi meg a lap.

Megemlítik saját információik alapján, hogy az ügyben tanúként kihallgatott egyik NAV-os vezető atipikus eljárásról beszélt, kiemelve, hogy a rajtaütés előtti napon kaptak csak az akcióra utasítást. A vallomás szerint hiába javasolták az ukrán konzul értesítését, az Alkotmányvédelmi Hivatal jelenlévő munkatársa ezt nem tartotta szerencsésnek. A NAV munkatársai megdöbbentőnek találták az ukrán pénzszállítókkal szembeni bánásmódot is, hogy bilincset és csuklyát húztak rájuk.

„Megdöbbentett ez az egész látvány, a saját eljárásainkban a gyanúsítottakkal sem szoktunk így bánni” – idézte a hvg a pénzügyőr vallomását.

Amikor elengedték volna az ukránokat, de egy telefonon bejelentkező államtitkár ezt a vallomás szerint megakadályozta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Bárki hazaviheti a Nemzeti Hitvallást a hivatalokból, Ruff Bálintnak adtam a Miniszterelnökség példányát
Életbe lépett a kormányhatározat, lekerül a Nemzeti Hitvallás a közintézmények faláról. A Fidesz–KDNP a lépést az alkotmányosság elleni támadásnak nevezte.


Magyar Péter azt írja, hogy

„Mától eltávolításra kerül a közintézményekből a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerének egyik szimbóluma, az úgynevezett Nemzeti Hitvallás”

A miniszterelnök hozzátette, a Miniszterelnökségen lévő példányt Ruff Bálintnak ajándékozta, mert szerinte nála jó helyen lesz a nappaliban. A posztot azzal a felhívással zárta, hogy

aki szeretne egy igazi NER-kordokumentumot az unokáinak, az most bármelyik hivatalban leveheti a falról. „Siess, mert gyorsan el fognak fogyni” – tette hozzá.

A bejelentést követően kormány döntése csütörtökön a Magyar Közlönyben is megjelent, hivatalossá téve, hogy a közintézményekből el kell távolítani a táblákat.

Nemzeti Hitvallás a fideszes Alaptörvény bevezető része, az előző kormány tetette ki az ezt ábrázoló képeket a közintézményekben. A volt kormánypártok, a Fidesz és a KDNP ma tiltakoztak a lépés ellen, „alkotmányosság elleni újabb támadásként” értékelve az intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk