HÍREK
A Rovatból

Elkészült a Nagy Facebook Körkép: kiderítettük, hogyan és mire használják a magyarok az oldalt

Milyen gyakran posztolnak? Mi idegesíti őket legjobban? Követik-e az élő közvetítéseket és a sztárok bejegyzéseit? Több mint ötezren válaszoltak a kérdésekre.


Majdnem 5300 önkéntes válaszadó online megkérdezésével készítette el a Nagy Facebook Körképet a Szeretlekmagyarorszag.hu és a Be Social közösségi média ügynökség. A cél az volt, hogy feltérképezzük a magyarországi Facebook-felhasználók szokásait, illetve pontos képet kapjunk a facebookozók preferenciáiról, félelmeiről, elkötelezettségéről és márkákhoz való viszonyáról.

Kiderült, hogy az 55 évesnél idősebbek a leglelkesebb és leghűségesebb facebookozók, a budapestiek csaknem kétharmada járt már olyan eseményen, amelyről a Facebookon keresztül szerzett tudomást, a felhasználók 64%-a rejtett már el hirdetést, és minden negyedik vásárolt már Facebookon látott hirdetés hatására.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, mennyire eltérnek az egyes korosztályok felhasználói szokásai: míg a fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.

Az eredmények részletesebben

A magyarok gyakran használják a Facebookot, de állításuk szerint csak a lényeges dolgokról posztolnak

• A válaszolók 70%-a naponta többször használja a Facebookot, csak kevesebb mint 5%-uk használja ritkábban, mint hetente. A legrendszeresebb felhasználónak a 18-55 év közöttiek csoportja bizonyul: 83%-uk naponta többször használja a Facebookot. A 18 év alattiaknál a legnagyobb az aránya (13%) a Facebookot ritkábban, mint hetente használóknak.

• A legtöbb felhasználónak 100 és 500 közötti ismerőse van (53%), minden tizediknek azonban 1000-nél is több.

• A megkérdezettek legnagyobb aránya (59%) csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, míg 10%-uk akár naponta többször is tesz közzé bejegyzéseket, 15%-uk pedig soha.

Az 55 évesnél idősebbek aktívabbak: 26%-uk naponta többször is posztol.

• A felhasználók csupán 7%-a állítja azt, hogy nem kommentel tartalmakat, nem nyomogat reakciógombokat, inkább csak olvas. Hozzászólásban élen járnak azok, akik egyébként naponta többször is posztolnak – 91,7%-uk szokott kommentelni, és az 55 év felettiek – náluk 85% ez az arány.

Mindenki kikerülné az álhíreket

• A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz: 1. ismerősökről megtudni mindenfélét (63%), vicces dolgok miatt (59%), híreket innen olvasnak (55%) (több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).

• Változik a sorrend, ha a generációs bontást nézzük: ahogy idősödnek a felhasználók, úgy válnak egyre fontosabbá számukra a hírek. A 18-36 éves korosztálynál a harmadik helyen áll a rangsorban, a 36-55 közöttieknél már második, míg az 55 évesnél idősebbeknél vezeti a listát.

• A budapesti válaszadóknál az eseményekről való értesülés a legfőbb vonzerő a Facebookon – ez áll náluk az első helyen.

• A tartalmak között a legnépszerűbbek egyértelműen az ismerősök bejegyzései (68%), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai (55%), majd a szórakoztató tartalmak (54%). A legkevésbé az ismert emberek posztjai (28%) hozzák lázba a felhasználókat. Azok, akik 1000-nél több ismerőssel rendelkeznek, a híreket jobban kedvelik az átlagosnál és a saját ismerőseik posztjai is jobban érdeklik őket.

• Az álhírek bizonyulnak a legnagyobb ellenségnek, ha lehetne, ezeket a tartalmakat kerülnék ki a legnagyobb arányban (90%), de idegesítő bír lenni az is, ha valaki egy jelentéktelen eseményről indít élő közvetítést (65%), vagy ha mindig lefotózza és kiposztolja, mit evett (53%). A legkevésbé zavarónak az bizonyul, ha valaki a sporttevékenységéről számol be – 29%-os említést kapott ez a lehetőség.

A különböző funkciók között tarol a Messenger, a Facebook Stories-t pedig egyre többen nézegetik

• Az egyes funkciók közül a Messengert használják a legtöbben és a leggyakrabban (76% naponta többször), de népszerűnek mondhatók még a Csoportok (23%) is. Az Állások és a Marketplace iránt már nincs ekkora érdeklődés.

• A 18 év alattiak kommunikálnak előszeretettel Messengeren keresztül – ennek a korosztálynak a 89%-a használja a Messengert naponta többször. A 36-55 év közöttiek kedven funkciója a Csoportok (27%). A Játékok funkció pedig az 55 év felettiek körében a legnépszerűbb: 16%-uk használja naponta többször.

• A felhasználók több mint fele (57%) kapcsolódott már élő közvetítéshez a Facebookon, de 85%-a még soha nem indított saját maga élő közvetítést. Az élőzés a 18 év alattiaknál igazán menő: közel minden ötödik közülük indított már élő közvetítést a Facebookon.

• A Facebook Storiest egyre többen nézegetik – csak a válaszolók 25%-a mondta, hogy még soha nem kukkantott bele. A fiatalabb korosztály (18 év alattiak) körében egyértelműen népszerűbb ez a lehetőség: 45%-uk nézegeti gyakran a történeteket, és csak 12% mondta azt, hogy még soha nem nézett bele. Ezzel szemben az 55 felettieknél 100-ból mindössze 5-en gyakori nézői a Stories-nak, 38%-uk még soha nem látta.

• A legtöbben (45%) csak 1-2 ismert embert követnek a Facebookon, a válaszolók 37%-a azonban többet is figyelemmel kísér. Az 55 felettieknek nem ilyen fontos a sztárok életének nyomon követése: minden harmadik (36%) egyet sem követ, és csak 13% mondta azt, hogy többet is.

• Az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők számára nem okoz gondot a figyelem megosztása, 47%-uk mondta azt, hogy több ismert embert is követ a Facebookon – ez az arány a legmagasabb.

Ha nem a Facebookon lógnak a magyarok, akkor leginkább a YouTube-on és az Instagramon kell keresni őket

• Megkérdeztük a felhasználókat, hogy milyen más közösségi oldalon van még regisztrációjuk, ahová hetente legalább egyszer be is jelentkeznek.

Egyértelműen a YouTube (76%) és az Instagram (72%) vezeti a rangsort. Csak jóval leszakadva következik a Snapchat, 31%-kal. Utolsó helyen a LinkedIn áll, 8%-kal.

• Más a sorrend a 18 éven aluliaknál: ők az Instagramot használják legtöbbet (96%) a Facebook mellett, majd következik a YouTube (86%) és a Snapchat (77%). Figyelemreméltó, hogy náluk a Muiscally is 62%-os aránnyal van jelen a listán.

• Ha csak a budapestiek válaszait nézzük, akkor szembeötlő különbség, hogy nem a LinkedIn kullog a lista végén – az országos átlag 8%-éval szemben 21%-ot ért el.

Részben tudatosak és szkeptikusak a felhasználók

• Csak a megkérdezettek 9%-a válaszolta azt, hogy az ő posztjait bárki láthatja a Facebookon. A felhasználók tudatosságára utal, hogy 16% külön csoportokat hozott létre, amiket a tartalmak megosztásánál használ, míg egy újabb 16% néhány ismerőse előtt letiltja a posztolt tartalmait. A budapestiek és a naponta többször posztolók az átlagnál tudatosabbnak mondhatók – ők szabályozzák leginkább, kivel osztanak meg tartalmakat.

• Meglepő módon minden 5. magyar facebookozó gondolt már rá, hogy felfüggessze a fiókját, sőt, 18% azok aránya, akik ezt már meg is tették.

• A válaszolók 40%-a még soha nem gondolt rá, hogy törölje magát a Facebookról, ellenben 8%-uk most is fontolgatja, hogy ezt meg kellene lépnie.

• A Facebook leghűségesebb barátai az 55 évesnél idősebbek: 55%-uk még soha nem gondolt rá, hogy elhagyja a közösségi oldalt. De hozzájuk hasonlóan lojálisnak mondhatók a naponta többször posztolók is: 49% soha nem akarta még törölni magát.

Minden negyedik magyar facebookozó vásárolt már Facebook hirdetés miatt

• Jó hír a hirdetők számára, hogy a válaszolók 27%-a vásárolt már Facebookon látott hirdetés miatt. Még nagyobb ez az arány a budapestiek körében: minden harmadikból lett már vásárló egy Facebookon látott hirdetés miatt.

• A felhasználók azonban azt is tudják, hogy a nem kívánatos hirdetéseket kikerülhetik és elrejthetik: kétharmaduk (68%) már meg is tette ezt. Ebben a 18-36 közötti korosztály jár élen: 79%-uk rejtett már el hirdetést.

• Szintén fontos információ lehet az üzleti hirdetőknek, hogy a megkérdezettek legtöbbje (39%) 1-5 márkát követ a Facebookon, egyharmaduk viszont egyáltalán semmilyet.

• A márkák iránt elkötelezettebbeket a budapestiek és az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők között kell keresni: az ő esetükben a legnagyobb az aránya (budapestiek: 16%, 1000-nél több ismerőssel rendelkezők: 23%) azoknak, akik több mint 10 márkát követnek.

• És hogy mely márkák kommunikációja nyeri el leginkább a magyar facebookozók tetszését? Spontán válaszolhattak a felmérésben résztvevők, az így összegyűlt márkaneveket közül az öt legtöbb említést megszerzőknél a sport- és ruhamárkák közé befért egy elektronikai áruház:

1. Nike 2. adidas 3. Vans 4. Mediamarkt 5. H&M

Minden második magyar felhasználó járt már Facebookon meghirdetett eseményen

• A válaszolók 52%-a járt már eseményen azért, mert a Facebookról értesült róla.

• Még nagyobb a Facebook események jelentősége a budapestiek körében: náluk 64%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már azért eseményen, mert a Facebookról értesült róla.

• Még aktívabbak azok, akiknek 1000-nél több ismerősük van – náluk ez az arány 67%-os.

• Ellenben az 55 felettiek 42%-a még nem járt olyan eseményen, amiről a Facebookon értesült volna.

Ha fizetni kell érte, akkor inkább nem kell

• Legfeljebb 1000 Ft-ot hajlandó fizetni minden ötödik magyar a Facebook használatáért, ha esetleg az előfizetésért cserébe reklámmentesség jár, akkor 26%-ra nő az arányuk .

A megkérdezettek háromnegyede azonban úgy van vele, hogy ha fizetni kell a Facebookért, akkor már inkább nincs is rá szüksége.

• A Facebook jövőjét nem látják túl fényesen a magyarok: a megkérdezettek 46%-a azt mondta, hogy bárikor jöhet valami új kezdeményezés, amelyik átveszi a Facebook helyét. 14% pedig úgy gondolja, hogy a Facebooknak még okozhat gondokat az adatvédelmi botrány.

• A legbizakodóbbak a Facebook jövőjét illetően azok, akik naponta többször is posztolnak: 36%-uk véli úgy, hogy a Facebook sok pozitívat adott eddig is, lesznek még új, izgalmas fejlesztései.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Öt nagy bank maradhat!” – Nagy Márton szerint két banknak mennie kell a magyar piacról
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-posztban sürgette a magyar bankszektor konszolidációját. Alig három nap telt el azóta, hogy Orbán Viktor az Erste Bankot a halál vámszedőjének, a háború kutyájának nevezte.


Alig három nappal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Erste Bankot és a Shellt a „halál vámszedőinek, a háború kutyáinak” nevezte, a kormány újabb üzenetet küldött a pénzügyi szektornak.

– posztolta Nagy Márton kedden a Facebook-oldalán. A nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok még mindig túl drágák, és túl sokan vannak, a bankrendszer konszolidációja pedig nem halogatható tovább. Posztjához egy ábrát is csatolt a magyarországi pénzintézetek 2008 és 2025 közötti számának változásáról

– írta a Telex.

A nemzetgazdasági minisztertől nem újdonság, hogy csökkentené a hazai bankok számát.

Már 2014-ben, a Magyar Nemzeti Bank akkori ügyvezető igazgatójaként azt mondta, több hitelező is kivonulhat Magyarországról, és mindössze öt nagyobb bank marad majd a magyar piacon. Később, 2019-ben, már az MNB alelnökeként egy konferencián arról beszélt, hogy a magyar bankszektor szerinte erősen túlbankosodott, és csak öt nagybankra van szükség.

Nagy Márton posztja három nappal azután érkezett, hogy Orbán Viktor az évértékelő beszédében beleszállt az Erste Bankba.

Az elhangzottakra Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is reagált, aki szerint: „Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.”

Egyelőre nem tudni, hogy a hét nagy bank közül melyik kettőnek kellene beolvadnia, vagy kivonulnia.

Az Orbán Viktor által bírált Erste Bank közleményben reagált, hangsúlyozva, hogy „semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban”, és ellenez minden háborút.

Nagy Mártonnak egyébként nem volt felhőtlen a hétvégéje: a Fertő tó osztrák oldalán, egy négycsillagos, kifejezetten LMBTQ+ vendégeknek ajánlott, és kizárólag felnőtteket fogadó a szállodában tartott volna értekezletet a Nemzetgazdasági Minisztérium felsőbb vezetése, de amikor a 444 riportere is feltűnt a helyszínen, lemondták az egész rendezvényt, majd Nagy Márton sértődötten az újságírót hibáztatta emiatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
A fideszes polgármester leül a TISZA jelöltjeivel Székesfehérváron, és a sajátjainak is üzent
Cser-Palkovics András minden, a két fehérvári körzetben hivatalosan induló képviselőt a Városházára hív. A március 7-i határidő utáni egyeztetéseken a jelöltek városi programjairól lesz szó.


Szokatlan gesztust tett Székesfehérvár fideszes polgármestere: Cser-Palkovics András bejelentette, hogy a választások előtt a város két országgyűlési választókerületének minden hivatalos képviselőjelöltjével leül beszélgetni, beleértve a TISZA Párt indulóit is – vette észre a 444.hu.

A polgármester azt is javasolta, hogy a fideszes jelöltek is tegyenek így az ellenfeleikkel. „Székesfehérvár egységét nem írhatja felül az országos kampány zaja”

– indokolta a lépést Cser-Palkovics.

Facebook-posztjában a polgármester leszögezte: bár egyértelművé tette, hogy a Fidesz jelöltjeit támogatja és rájuk is fog szavazni, mégis eleget tesz a jelölőszervezetek megkereséseinek.

A találkozókra a március 7-i jelöltállítási határidő után hívja meg a Városházára mindazokat, akiket a két fehérvári választókerületben hivatalosan is nyilvántartásba vettek. Az induláshoz szükséges ötszáz érvényes ajánlást a jelölteknek február 21-től kell összegyűjteniük.

Cser-Palkovics azt írta, kíváncsi a jelöltek programjaira, és arra, mit vállalnak és mit tudnak tenni a városért.

„Szeretném, ha beszélgetnénk, és ők is beszélgetnének egymással. Ha valami, akkor ez viheti előre a közös ügyeinket!”

– tette hozzá.

A polgármester lépése nem előzmény nélküli, és illeszkedik a korábbi nyilatkozataihoz, amelyekben a helyi érdekek és a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Egy januári interjúban például arról beszélt, hogy polgármesterként „mindenkori kormánnyal” együtt kell működnie. A TISZA Párt már tavaly novemberben tartott nagygyűlést a városban, és Magyar Péter akkor egyeztetett Cser-Palkoviccsal a rendezvény békés lebonyolításáról, ami már jelezte, hogy a párbeszéd csatornái nyitottak a felek között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kokárdagyártás az iskolákban: Fejenként száz darabot kell leadni, de senki sem tudja, mi lesz a rengeteg kokárda sorsa
A Nemzeti Művelődési Intézet több ezer szakköröst bízott meg kokárdavarrással a március 15-i ünnepre. A szoros határidő és a későn érkező alapanyagok miatt több helyen a diákok és szülők is túlóráznak.


Miközben az ország a március 15-i nemzeti ünnepre készül, iskolákban és közösségi házakban ezrek versenyeznek egy másik, sokkal szorosabb határidővel: február közepéig több százezer kokárdát kell legyártaniuk, sokszor a szabadidejük terhére.

A történet egy kelet-magyarországi szakközépiskolából indult, ahol egy szakkörvezető tanár januárban kétségbeesett hangú segélykérő levelet küldött kollégáinak. Azt írta, a tízfős hímző és gyöngyfűző szakkörének ezer darab kokárdát kellene elkészítenie február közepéig, amit teljesen reménytelennek lát.

Az esetről a Telexnek beszámoló egyik pedagógus kiderítette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet már szeptemberben tájékoztatta a szakkörvezetőket a feladatról,

ám az alapanyagok csak januárban érkeztek meg, így mindössze egy hónap maradt a teljesítésre. A tanárnő szerint a kollégájának azt sem árulták el, mi lesz a következménye, ha nem készülnek el időre, amire az azt felelte, ezt inkább nem is akarja tudni.

Azóta „mindenki túlórában vagy a szabadidejében varrja a kokárdákat: gyerek, szülő, pedagógus, a pedagógus családja, otthon és az órákon, vagy szakmai gyakorlatokon”.

A haladás azonban lassú, mivel a diákok ügyetlenek a varrásban, egy-egy szakkör alatt fejenként csak két-három darabbal készülnek el.

A Nemzeti Művelődési Intézet minden szakkörnek ötszáz kokárda elkészítését adta feladatul, ami az ötfős csoportokban fejenként száz darabot jelent. A feladatot tematikától függetlenül kell teljesíteni, így a natúrkozmetikum-készítők és a mézeskalácsosok is varrnak. Az elkészült mennyiség felét kötelezően be kell szolgáltatni az intézetnek, a másik felének kiosztásáról a helyi közösségeknek kell gondoskodniuk.

Több település, köztük a Máriahalom Kultúrház – Közösségi Színtér szervezője is a lakosság segítségét kérte a feladat teljesítéséhez. „Tudjuk, hogy mindenkinek kevés a szabadideje. De ha többen csináljuk tévénézés, beszélgetés közben, akkor hamar megleszünk vele”

– írta posztjában.

A Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, Nagy Edina a megkeresésre azt válaszolta, hogy a partnerek önkéntesen csatlakoztak az együttműködéshez. „A kisközösségi tevékenység része a kokárdakészítés a március 15-i nemzeti ünnepre készülés jegyében. A kokárdákat részben helyi, részben országos kulturális eseményekhez kapcsolódóan fogják felhasználni.”

Nem mindenhol okozott azonban feszültséget a feladat. A Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola Móra Ferenc Tagiskolája arról számolt be, hogy a tanulóik „nagyon jól érezték magukat, a kezdeti nehézségek után ügyesen készítették a kokárdákat”. Az intézmény igazgatója, Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes szerint örömmel mondtak igent a felkérésre. „Annál inkább, mivel fontosnak tartjuk a tanulók nemzeti öntudatának erősítését, a kokárda is ezt szimbolizálja” – mondta. Egy Vas megyei közművelődési szakember, Szita Ferencné pedig arról beszélt, hogy ők „nagyon szívesen bevállalták” a feladatot, és már majdnem el is készültek az 1500 darabbal.

A Nemzeti Művelődési Intézetet a Lezsák Sándor nevével fémjelzett lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hívta életre. Az intézet Szakkör nevű kezdeményezésének oldalán a 2025/2026-os évadra 13.950-en jelentkeztek. Ha minden szakkör megkapta az 500 darabos feladatot, az összesen közel 1,4 millió legyártott kokárdát jelenthet.

A programot felügyelő Kulturális és Innovációs Minisztérium a cikk megjelenéséig nem válaszolt a finanszírozással és a kokárdakészítéssel kapcsolatos kérdésekre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy videóval üzent Orbánnak: Ulti helyett menjünk el a gödi Samsung-gyárba, és nézzük meg saját szemünkkel, mi a helyzet
Egészen pontosan mi a „kamu”? Például ez a katódszárítóban történt robbanás? - kérdezi a TISZA elnöke a miniszterelnököt. Közzétett egy videót, amin állítása szerint egy 2018-as robbanás látható, ami a gyárban történt.


Hétfő este egy bezárt budai étteremben Orbán Viktor miniszterelnök, Pintér Sándor belügyminiszter és több fideszes politikus is kártyázott Korda György társaságában. A Telex stábja egy olvasói tipp alapján érkezett a helyszínre, hogy megpróbálja kérdezni a kormányfőt, miután a kampánykörútján erre nem volt lehetőségük.

A távozó Orbán Viktort a Telex riportere a Samsung-gyárban tapasztalt állapotokról kérdezte, a miniszterelnök annyival intézte el a kérdést, hogy:

A riporter visszakérdezésére, hogy „Kamuügy? Dehát a kormányhivatal állapította meg”, a videó tanúsága szerint már nem érkezett válasz.

Magyar Péter a Facebookon reagált, kérdéseket téve fel a kormányfőnek. Közzétett egy videót is a posztban, amelyben állítása szerint egy, a gödi gyár katódszárítójában történt robbanás látható.

"Tömegével kapjuk a bejelentéseket, kép- és videófelvételeket, amelyek a gyárban uralkodó állapotokat mutatják be" - írta.

"Azt mondja Orbán Viktor, hogy a gödi munkások veszélyeztetése és a több tízezer ember egészségét fenyegető szennyezés “kamu ügy”.

Egészen pontosan mi a “kamu”? Például ez a katódszárítóban történt robbanás?

A munkavédelmi szabálytalanságok? A rosszul működő légtechnika, ami nem vezette el megfelelően a rákkeltő anyagokat? A nem megfelelő csatorna- és szűrőrendszer, amely lehetővé tette, hogy magzatkárosító anyagok jussanak a gyáron kívülre? A védőfelszerelések hiánya? A gyár tetején kiengedett fekete por? Az egészségkárosítás? A környezetkárosítás? A rákkeltő anyagok határértékének 510-szeres átlépése? Vagy az, hogy a kormány minderről pontosan tudott, és ezt követően adott 133 milliárd forintos támogatást közpénzből az akkumulátorgyárnak?

Vagy esetleg ez a videó, ami 2018-ban készült és azt dokumentálja, ahogy a légtechnikai berendezés felrobbant a gyárban?

Tömegével kapjuk a bejelentéseket, kép- és videófelvételeket, amelyek a gyárban uralkodó állapotokat mutatják be.

Azt javaslom miniszterelnök úr, járjunk a dolgok végére együtt! Menjünk el a gödi Samsung-gyárba, és nézzük meg saját szemünkkel, mi a helyzet; hallgassuk meg az ott dolgozóktól, mi is az igazság, és mi a “kamu”.

És persze kérdezzük meg Szijjártó Pétert, miről beszélgetett a rendszeres reggelijén a gyár dél-koreai vezetőjével. Azt is tudnunk kéne, hogy miért helyezte az üzem fizetési listájára a volt miniszterhelyettesét...

Nos? Ulti helyett egy gyárlátogatás és az üzem működésének felfüggesztése, valamint a felelősök megnevezése és a büntetőeljárások megindítása?"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk