HÍREK

Elkészült a Nagy Facebook Körkép: kiderítettük, hogyan és mire használják a magyarok az oldalt

Milyen gyakran posztolnak? Mi idegesíti őket legjobban? Követik-e az élő közvetítéseket és a sztárok bejegyzéseit? Több mint ötezren válaszoltak a kérdésekre.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2018. szeptember 18.

Majdnem 5300 önkéntes válaszadó online megkérdezésével készítette el a Nagy Facebook Körképet a Szeretlekmagyarorszag.hu és a Be Social közösségi média ügynökség. A cél az volt, hogy feltérképezzük a magyarországi Facebook-felhasználók szokásait, illetve pontos képet kapjunk a facebookozók preferenciáiról, félelmeiről, elkötelezettségéről és márkákhoz való viszonyáról.

Kiderült, hogy az 55 évesnél idősebbek a leglelkesebb és leghűségesebb facebookozók, a budapestiek csaknem kétharmada járt már olyan eseményen, amelyről a Facebookon keresztül szerzett tudomást, a felhasználók 64%-a rejtett már el hirdetést, és minden negyedik vásárolt már Facebookon látott hirdetés hatására.

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága az, mennyire eltérnek az egyes korosztályok felhasználói szokásai: míg a fiatalabbak az átlagosnál ritkábban és kevesebb tartalmat megosztva használják a Facebookot, ahol leginkább az ismerőseik posztjait és a szórakoztató tartalmakat keresik, addig az idősebbek gyakrabban facebookoznak és fontosabb számukra a hírek nyomon követése.

Az eredmények részletesebben

A magyarok gyakran használják a Facebookot, de állításuk szerint csak a lényeges dolgokról posztolnak

• A válaszolók 70%-a naponta többször használja a Facebookot, csak kevesebb mint 5%-uk használja ritkábban, mint hetente. A legrendszeresebb felhasználónak a 18-55 év közöttiek csoportja bizonyul: 83%-uk naponta többször használja a Facebookot. A 18 év alattiaknál a legnagyobb az aránya (13%) a Facebookot ritkábban, mint hetente használóknak.

• A legtöbb felhasználónak 100 és 500 közötti ismerőse van (53%), minden tizediknek azonban 1000-nél is több.

• A megkérdezettek legnagyobb aránya (59%) csak akkor posztol az üzenőfalára, ha valami igazán lényegesről akar beszámolni, míg 10%-uk akár naponta többször is tesz közzé bejegyzéseket, 15%-uk pedig soha.

Az 55 évesnél idősebbek aktívabbak: 26%-uk naponta többször is posztol.

• A felhasználók csupán 7%-a állítja azt, hogy nem kommentel tartalmakat, nem nyomogat reakciógombokat, inkább csak olvas. Hozzászólásban élen járnak azok, akik egyébként naponta többször is posztolnak – 91,7%-uk szokott kommentelni, és az 55 év felettiek – náluk 85% ez az arány.

Mindenki kikerülné az álhíreket

• A kérdésre, hogy miért használják a Facebookot, a három leggyakrabban adott válasz: 1. ismerősökről megtudni mindenfélét (63%), vicces dolgok miatt (59%), híreket innen olvasnak (55%) (több választ is megjelölhettek a megkérdezettek).

• Változik a sorrend, ha a generációs bontást nézzük: ahogy idősödnek a felhasználók, úgy válnak egyre fontosabbá számukra a hírek. A 18-36 éves korosztálynál a harmadik helyen áll a rangsorban, a 36-55 közöttieknél már második, míg az 55 évesnél idősebbeknél vezeti a listát.

• A budapesti válaszadóknál az eseményekről való értesülés a legfőbb vonzerő a Facebookon – ez áll náluk az első helyen.

• A tartalmak között a legnépszerűbbek egyértelműen az ismerősök bejegyzései (68%), ezután jönnek a követett oldalak tartalmai (55%), majd a szórakoztató tartalmak (54%). A legkevésbé az ismert emberek posztjai (28%) hozzák lázba a felhasználókat. Azok, akik 1000-nél több ismerőssel rendelkeznek, a híreket jobban kedvelik az átlagosnál és a saját ismerőseik posztjai is jobban érdeklik őket.

• Az álhírek bizonyulnak a legnagyobb ellenségnek, ha lehetne, ezeket a tartalmakat kerülnék ki a legnagyobb arányban (90%), de idegesítő bír lenni az is, ha valaki egy jelentéktelen eseményről indít élő közvetítést (65%), vagy ha mindig lefotózza és kiposztolja, mit evett (53%). A legkevésbé zavarónak az bizonyul, ha valaki a sporttevékenységéről számol be – 29%-os említést kapott ez a lehetőség.

A különböző funkciók között tarol a Messenger, a Facebook Stories-t pedig egyre többen nézegetik

• Az egyes funkciók közül a Messengert használják a legtöbben és a leggyakrabban (76% naponta többször), de népszerűnek mondhatók még a Csoportok (23%) is. Az Állások és a Marketplace iránt már nincs ekkora érdeklődés.

• A 18 év alattiak kommunikálnak előszeretettel Messengeren keresztül – ennek a korosztálynak a 89%-a használja a Messengert naponta többször. A 36-55 év közöttiek kedven funkciója a Csoportok (27%). A Játékok funkció pedig az 55 év felettiek körében a legnépszerűbb: 16%-uk használja naponta többször.

• A felhasználók több mint fele (57%) kapcsolódott már élő közvetítéshez a Facebookon, de 85%-a még soha nem indított saját maga élő közvetítést. Az élőzés a 18 év alattiaknál igazán menő: közel minden ötödik közülük indított már élő közvetítést a Facebookon.

• A Facebook Storiest egyre többen nézegetik – csak a válaszolók 25%-a mondta, hogy még soha nem kukkantott bele. A fiatalabb korosztály (18 év alattiak) körében egyértelműen népszerűbb ez a lehetőség: 45%-uk nézegeti gyakran a történeteket, és csak 12% mondta azt, hogy még soha nem nézett bele. Ezzel szemben az 55 felettieknél 100-ból mindössze 5-en gyakori nézői a Stories-nak, 38%-uk még soha nem látta.

• A legtöbben (45%) csak 1-2 ismert embert követnek a Facebookon, a válaszolók 37%-a azonban többet is figyelemmel kísér. Az 55 felettieknek nem ilyen fontos a sztárok életének nyomon követése: minden harmadik (36%) egyet sem követ, és csak 13% mondta azt, hogy többet is.

• Az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők számára nem okoz gondot a figyelem megosztása, 47%-uk mondta azt, hogy több ismert embert is követ a Facebookon – ez az arány a legmagasabb.

Ha nem a Facebookon lógnak a magyarok, akkor leginkább a YouTube-on és az Instagramon kell keresni őket

• Megkérdeztük a felhasználókat, hogy milyen más közösségi oldalon van még regisztrációjuk, ahová hetente legalább egyszer be is jelentkeznek.

Egyértelműen a YouTube (76%) és az Instagram (72%) vezeti a rangsort. Csak jóval leszakadva következik a Snapchat, 31%-kal. Utolsó helyen a LinkedIn áll, 8%-kal.

• Más a sorrend a 18 éven aluliaknál: ők az Instagramot használják legtöbbet (96%) a Facebook mellett, majd következik a YouTube (86%) és a Snapchat (77%). Figyelemreméltó, hogy náluk a Muiscally is 62%-os aránnyal van jelen a listán.

• Ha csak a budapestiek válaszait nézzük, akkor szembeötlő különbség, hogy nem a LinkedIn kullog a lista végén – az országos átlag 8%-éval szemben 21%-ot ért el.

Részben tudatosak és szkeptikusak a felhasználók

• Csak a megkérdezettek 9%-a válaszolta azt, hogy az ő posztjait bárki láthatja a Facebookon. A felhasználók tudatosságára utal, hogy 16% külön csoportokat hozott létre, amiket a tartalmak megosztásánál használ, míg egy újabb 16% néhány ismerőse előtt letiltja a posztolt tartalmait. A budapestiek és a naponta többször posztolók az átlagnál tudatosabbnak mondhatók – ők szabályozzák leginkább, kivel osztanak meg tartalmakat.

• Meglepő módon minden 5. magyar facebookozó gondolt már rá, hogy felfüggessze a fiókját, sőt, 18% azok aránya, akik ezt már meg is tették.

• A válaszolók 40%-a még soha nem gondolt rá, hogy törölje magát a Facebookról, ellenben 8%-uk most is fontolgatja, hogy ezt meg kellene lépnie.

• A Facebook leghűségesebb barátai az 55 évesnél idősebbek: 55%-uk még soha nem gondolt rá, hogy elhagyja a közösségi oldalt. De hozzájuk hasonlóan lojálisnak mondhatók a naponta többször posztolók is: 49% soha nem akarta még törölni magát.

Minden negyedik magyar facebookozó vásárolt már Facebook hirdetés miatt

• Jó hír a hirdetők számára, hogy a válaszolók 27%-a vásárolt már Facebookon látott hirdetés miatt. Még nagyobb ez az arány a budapestiek körében: minden harmadikból lett már vásárló egy Facebookon látott hirdetés miatt.

• A felhasználók azonban azt is tudják, hogy a nem kívánatos hirdetéseket kikerülhetik és elrejthetik: kétharmaduk (68%) már meg is tette ezt. Ebben a 18-36 közötti korosztály jár élen: 79%-uk rejtett már el hirdetést.

• Szintén fontos információ lehet az üzleti hirdetőknek, hogy a megkérdezettek legtöbbje (39%) 1-5 márkát követ a Facebookon, egyharmaduk viszont egyáltalán semmilyet.

• A márkák iránt elkötelezettebbeket a budapestiek és az 1000-nél több ismerőssel rendelkezők között kell keresni: az ő esetükben a legnagyobb az aránya (budapestiek: 16%, 1000-nél több ismerőssel rendelkezők: 23%) azoknak, akik több mint 10 márkát követnek.

• És hogy mely márkák kommunikációja nyeri el leginkább a magyar facebookozók tetszését? Spontán válaszolhattak a felmérésben résztvevők, az így összegyűlt márkaneveket közül az öt legtöbb említést megszerzőknél a sport- és ruhamárkák közé befért egy elektronikai áruház:

1. Nike 2. adidas 3. Vans 4. Mediamarkt 5. H&M

Minden második magyar felhasználó járt már Facebookon meghirdetett eseményen

• A válaszolók 52%-a járt már eseményen azért, mert a Facebookról értesült róla.

• Még nagyobb a Facebook események jelentősége a budapestiek körében: náluk 64%-a nyilatkozott úgy, hogy volt már azért eseményen, mert a Facebookról értesült róla.

• Még aktívabbak azok, akiknek 1000-nél több ismerősük van – náluk ez az arány 67%-os.

• Ellenben az 55 felettiek 42%-a még nem járt olyan eseményen, amiről a Facebookon értesült volna.

Ha fizetni kell érte, akkor inkább nem kell

• Legfeljebb 1000 Ft-ot hajlandó fizetni minden ötödik magyar a Facebook használatáért, ha esetleg az előfizetésért cserébe reklámmentesség jár, akkor 26%-ra nő az arányuk .

A megkérdezettek háromnegyede azonban úgy van vele, hogy ha fizetni kell a Facebookért, akkor már inkább nincs is rá szüksége.

• A Facebook jövőjét nem látják túl fényesen a magyarok: a megkérdezettek 46%-a azt mondta, hogy bárikor jöhet valami új kezdeményezés, amelyik átveszi a Facebook helyét. 14% pedig úgy gondolja, hogy a Facebooknak még okozhat gondokat az adatvédelmi botrány.

• A legbizakodóbbak a Facebook jövőjét illetően azok, akik naponta többször is posztolnak: 36%-uk véli úgy, hogy a Facebook sok pozitívat adott eddig is, lesznek még új, izgalmas fejlesztései.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Fegyveresek rabolták el az X Faktor-győztes énekest Belgrádban

Az északmacedón Daniel Kajmakoszkit egy belgrádi fellépése után rabolták el, 20 ezer eurót követelve. A filmbe illő autósüldözésnek baleset lett a vége, a rendőrség nagy erőkkel keresi az elmenekült tetteseket.

KÉK HÍREK

Vérrel rajzolt horogkeresztet a falra egy 15 éves neonáci fiú, miután késsel támadt a diákokra egy oroszországi kollégiumban

A kiérkező rendőrökre is rátámadt a tinédzser Ufában. Mielőtt elfogták, saját magát is megsebesítette.

KÉK HÍREK

Videó: így menekült a Putyin tábornokára lövő férfi, mielőtt elfogták

Dubajban kapták el a férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy pénteken többször is rálőtt Vlagyimir Alekszejevre, az orosz katonai hírszerzés helyettes vezetőjére az utcán. A közzétetett felvételek szerint a fegyvere egy hókupacból került elő.

Címlapról ajánljuk

HÍREK

Nem lehet több Baucisz, Jukundusz, Vivika és Martinka – 145 utónevet törölhetnek végleg a magyar utónévkönyvből

A kulturális miniszter felügyelete alá került testület 198 olyan nevet vett górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar sem visel. Ezek közül 145 keresztnevet azonnal törölnének, 53 név sorsáról pedig később döntenek.

Képünk illusztráció, forrás: Unsplash - szmo.hu
2026. február 08.

Több mint száz magyar keresztnév tűnhet el a hivatalos utónévjegyzékből, miután a frissen felállított szakértői bizottság első ülésén 145 név törlését kezdeményezte. Ezzel párhuzamosan napirendre került az írás- és alakváltozatok egységesítésének kérdése is, ami olyan népszerű neveket érinthet, mint az Olivia és az Olívia, vagy az Aliz és az Alíz.

A január végi ülésen az Utónévjegyzék Szakértői Bizottság azt a 198 nevet vette górcső alá, amelyet jelenleg egyetlen magyar állampolgár sem visel. Ezek közül

145 törlését javasolták, míg 53 név sorsáról később döntenek.

A törlésre javasolt nevek listája nem nyilvános, de több példa is ismertté vált, amelyről a 24.hu számolt be.

Kikerülhetnek a jegyzékből olyan nem őshonos növénynévből származó nevek, mint az Abélia és a Gardénia, valamint a nemzetközi szinten is rendkívül ritka bibliai nevek, mint az Atára és a Hanniél.

A listán szerepelnek germán eredetű nevek (Almár, Odiló), görög mitológiai alakok (Baucisz, Hippolita, Piládész, Piramusz), illetve Verne egyik regényéből származó női név, a Sztilla is. Törlésre ítélték az idegen nyelvek becéző alakjait (Veránka, Vivika), a magyar nevek túlzó becézőit (Magdó, Martinka), valamint a hawaii eredetű, nemzetközileg is ritka Alaméát. Az Alperen nevű török férfinév sorsát az pecsételte meg, hogy egy turkológus szakértő szerint a leírása sem helyes, a Milász pedig a Milán rokon neveként azért kerül le a listáról, mert a jogszabály szerint a meghonosodott neveknek nem lehetne több alakváltozata.

Az ókori névanyagból többek között az Agrippína, a Horácia, a Honorátusz, a Hieronima, a Pelágusz, a Jukundusz és a Liberátusz is búcsúzhat.

Fontos, hogy a döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, tehát akinek a neve szerepel a törlési listán, annak nem kell nevet változtatnia. A változások a jövőbeni névadásokat érintik, és azután lépnek életbe, hogy a módosított névjegyzéket miniszteri rendelet formájában kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Mindeközben az új névkérelmek elbírálása is lezajlott: a Nyelvtudományi Kutatóközponthoz tavaly augusztus óta 281 kérelem érkezett be, ám a szakértők ezek közül mindössze hét elfogadását javasolták.

A bizottság végül egyetlen új női nevet, a Vinkát hagyta jóvá.

„Ez a Vinka női név, ez egy virágnak a neve” – mondta korábban Kósa Lajos, a testület elnöke.

Az új rendszerben a végső szót a bizottság mondja ki, de minden kérelemről előbb a Nyelvtudományi Kutatóközpont alkot véleményt, mondta a 24.hu megkeresésére Hauber Kitti, a kutatóközpont munkatársa.

A mostani változások hátterében az a tavaly nyári törvénymódosítás áll, amelyet Kósa Lajos fideszes képviselő javaslatára fogadott el az Országgyűlés. Ennek értelmében az anyakönyvezhető utónevekről a továbbiakban a kulturális és innovációs miniszter dönt, aki létrehozta a szakértői bizottságot. A kormányzati oldal a magyar utónévkincs és a nemzeti identitás védelmével, valamint a szabályozás tudományos megalapozottságának erősítésével indokolta a lépést. Kritikusok szerint azonban a döntési jog miniszteri szintre emelése a központosítást és a politikai befolyás lehetőségét veti fel.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Duplán pórul járt a tolvaj: úgy megsérült betörés közben, hogy mentőt kellett hívni hozzá

Másodszor próbálta meg kirabolni ugyanazt a büfét Vecsésen, amikor lefülelték. Nem elég, hogy lebukott egy szabadnapos rendőr előtt, még a fejét is csúnyán beverte.

KÉK HÍREK

Elfogták a Tisza Párt női önkénteseit késeléssel fenyegető férfit

A rendőrség hivatalból indított eljárást Magyar Péter Facebook-videója alapján. A 31 éves férfi beismerte tettét, azt mondta a rendőröknek, hogy rossz napja volt.

KÉK HÍREK

Sokkot kapott az anya a neki küldött videótól: kiderült, hogy napokig verték a 14 éves lányát Pápán

Két tinédzser bántalmazott egy 14 éves diáklányt, a Tények riportja szerint azért, mert a sértett szidta az anyjukat. A 15 és 16 éves támadókat a rendőrség elfogta.

HÍREK

Leállások jönnek a K&H-nál, ezekre figyelmeztet a bank

A K&H Bank több tervezett karbantartást is tart a hónapban, vasárnap éjjel is lesz pár órás üzemszünet. A leghosszabb, bankszünnapnak minősülő leállás február 28-tól március 1-ig tart majd.

DKA – Fotó: MTI/Róka László - szmo.hu
2026. február 08.

Vasárnap este 22 órakor folytatódik a K&H Bank februári karbantartás-sorozata, amely a hónap során többször is érinti még az elektronikus szolgáltatásokat. A ma éjszakai leállást több másik is követi, köztük két hosszabb, a jogszabályok szerint is bankszünnapnak minősülő szünet.

Február 8-án 22 órától február 9-én hajnali 2 óráig üzemszünet lesz a banknál, amely alatt átmeneti szünetelés vagy lassulás várható a K&H e-bank, a mobilbank, az e-portfólió, az e-posta és az Electra szolgáltatásoknál, valamint a bank weboldalán. Hasonló, üzemszünetnek minősülő karbantartás lesz február 17-én 22 órától február 18-án hajnali 2 óráig is.

Az első bankszünnap február 13-án 23 órától február 14-én reggel 7 óráig tart majd. Ekkor a már említett szolgáltatások mellett a K&H SZÉP Kártya és a 3D Secure biztonsági azonosítás működésében is szünet várható.

A leghosszabb leállás február 28-án 23 órától március 1-jén délután 14 óráig tart majd egy informatikai fejlesztés miatt.

Ebben az időszakban az internetbanki és mobilbanki alkalmazások, valamint az ATM készpénzbefizetési funkció sem működik. Szünetel az azonnali átutalási megbízások indítása és a fizetési kérelmek fogadása is. A bejövő azonnali átutalásokat a bank visszautasítja, azokat a szolgáltatás helyreállása után az indító félnek újra kell benyújtania. Ez a gyakorlat megfelel az Azonnali Fizetési Rendszer működésének, amely technikai hiba esetén visszautasítja a tranzakciót.

A bankszünnapok alatt is elérhető marad a készpénzfelvétel az ATM-ekből, a bankkártyás vásárlás boltokban és online, valamint a bankkártya letiltása a K&H Telecenteren keresztül. Fontos azonban, hogy a betéti- és hitelkártyákat a február 28-i, 23 órakor elérhető egyenleg erejéig lehet majd használni. A leállás ideje alatt sem az egyenleg feltöltésére, sem a kártyalimitek módosítására nem lesz lehetőség, még telefonon sem. A bank felhívja a figyelmet, hogy az online bankkártyás és SZÉP kártyás fizetéseknél, illetve a tranzakciókat megerősítő SMS üzenetek érkezésénél akadozás vagy leállás fordulhat elő.

A bank azt javasolja az ügyfeleknek, hogy a bankszünnapokra eső határidős fizetéseiket, például számlakiegyenlítéseket vagy közterheket, lehetőség szerint még az azt megelőző munkanapon rendezzék. A bankszünnapokra ütemezett rendszeres megbízásokat és csoportos beszedéseket a bank automatikusan a következő munkanapon teljesíti. Azokat az előre rögzített, de még alá nem írt megbízásokat, amelyeket a leállás előtt vittek fel a rendszerbe, a szünet után érdemes újra rögzíteni és aláírni. A tervezett üzemszünetek és bankszünnapok előzetes bejelentése bevett gyakorlat a hazai bankszektorban.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Medve elől menekült, sziklafalon rekedt két magyar turista a Székelykőn

A romániai Fehér megyében riasztották a hegyimentőket, miután egy magyar pár egy medvétől megijedve letért a túraösvényről. A Salvamont és a hegyi csendőrség hozta le őket a hegyről.

KÉK HÍREK

„A kisbabáknál hányingert, hányást, hasmenést válthat ki” – mérgező toxin került a csecsemőtápszerbe

Aggódnak a szülők, miután kiderült, hogy egy veszélyes méreganyag került több csecsemőtápszerbe. A szennyeződés hányást és hasmenést okozhat a legkisebbeknél.

KÉK HÍREK

Másodperceken múlt a életük: két vonat is belecsapódott a sínen ragadt kocsijukban Isaszegnél

A 45 éves sofőr és 17 éves utasa próbálta letolni a ködben a sínekre csúszott autót. Egy arra járó rendőrjárőr mentette meg őket a biztos haláltól.

HÍREK

Megszűnt a szülészet Szentesen, a kormány egy mellékletben „ismerte el”

Rétvári Bence államtitkár egy kórházi fejlesztésről szóló dokumentummal válaszolt egy parlamenti írásbeli kérdésre, amely világosan kimondja a szentesi kórház szülészeti osztályának bezárását. A neurológia költözik a helyére, a 2022 óta tartó átmeneti állapot ezzel véglegessé vált.

Karkó Ádám, fotó: SZTE SZAKK Multidiszciplináris Centrum - szmo.hu
2026. február 08.

Bravúros kommunikációs fogással válaszolt az egészségügyért felelős Belügyminisztérium a szentesi szülészet sorsáért aggódó ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére. Varga Ferenc arról érdeklődött Pintér Sándor belügyminiszternél, hogy végleg felszámolják-e a szentesi szülészetet. A képviselő szerint a helyiek attól tartanak, hogy a felújított épületbe költöző neurológiai osztály végleg elveszi a reményt attól, hogy gyermekeik és unokáik a városban születhessenek.

Pintér Sándor helyett államtitkára, Rétvári Bence válaszolt, aki a Szegedi Tudományegyetem egy korábbi közleményét csatolta, azt jelölve meg irányadóként. A kórházi fejlesztésekről szóló dokumentum két kulcsfontosságú mondatot is tartalmaz a 25 ezres Csongrád-Csanád vármegyei város szülészetének sorsáról. Egyrészt:

„A fejlesztéseknek köszönhetően a Neurológiai Osztály a korábban a Szülészet-Nőgyógyászatnak otthont adó épület egyik szárnyába költözik.”

Másrészt:

„A teljes körű, 24 órában elérhető szülészeti-nőgyógyászati ellátás a személyi feltételek hiánya miatt szűnt meg Szentesen.”

A szentesi szülészet 2022-ben került bajba, amikor szakorvoshiány miatt átmenetileg bezárták az osztályt. Az akkori döntés értelmében a kismamákat Hódmezővásárhelyre, Szegedre és Kecskemétre irányították át. A mostani parlamenti válasszal lényegében hivatalossá vált, hogy az átmeneti állapot tartósnak bizonyult. Az elmúlt években a szentesi kórház több más osztályát is érintették átszervezések, 2024-ben például a fül-orr-gégészet fekvőbeteg-ellátása szűnt meg.

(via 24.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kiderültek a tragédia részletei: 400 métert zuhant a két magyar hegymászó a Magas-Tátrában, esélyük sem volt

Szemtanúk ásták ki őket a nehéz, vizes hó alól, de már késő volt. A mentőhelikopter a rossz idő miatt fel sem tudott szállni, hogy segítsen a tapasztalt oktatókon.

KÉK HÍREK

Támadás a milánói olimpia ellen: házi bombával és gyújtogatással bénították meg a vasutat Bologna környékén

Az olasz hatóságok szabotázsakcióként vizsgálják a Bologna melletti vasúti incidenseket. Matteo Salvini miniszter merényletnek nevezte az esetet, a nyomozás anarchista szálon is elindult.

KULT

Timothée Chalamet pingpongos filmjén rendesen leizzadhatunk – A Marty Supreme-et az év legjobbjai közt emlegetjük majd

Röhrig Géza is szerepel benne, kell ennél több? Szerencsére még sokkal többet kapunk...

HÍREK

Félmillió levélszavazó miatt fordult Dobrev Klára az EBESZ-hez, választási csalást emleget

A DK elnöke a levélszavazatok őrzési láncának sérülékenységére hivatkozva kérte a nemzetközi szervezet beavatkozását. A politikus egy postai szavazásra szakosodott szakértő bevonását is javasolta.

Karkó Ádám, kép: MTI/Kovács Márton - szmo.hu
2026. február 08.

„Talán így lesz 94 százaléka Orbán Viktornak a határon túli magyar szavazók között” – ezzel az ironikus megjegyzéssel jelentette be Dobrev Klára vasárnap, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) fordult a határon túli levélszavazatok ügyében. A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a rendszer „a választási csalások melegágya”, mivel nincs garantálva, hogy a szavazók külső nyomás nélkül dönthetnek, a voksok őrzési és szállítási lánca pedig sérülékeny.

A politikus Facebook-videójában fejtette ki, hogy

a levélszavazatoknál „nincs egyáltalán garantálva, hogy mindenki szabadon, külső nyomás nélkül húzza be az X-et”, mivel a szavazólapot „nem egy ellenőrzött szavazóhelyiségben töltik ki egy meghatározott időpontban, hanem gyakorlatilag bárhol, bármikor, bármilyen hatás alatt”.

Dobrev Klára szerint a szavazatok „nem államilag ellenőrzött csatornákon érkeznek meg a választási szervekhez, hanem különböző civil szervezetek autóiban.” A DK elnöke ezért azt kérte az EBESZ vezetőjétől, hogy a jövőbeli magyar választások felügyeletekor kiemelten vizsgálják a levélszavazást, és vonjanak be a munkába egy, a postai szavazásra szakosodott szakértőt is.

A beadvány aktualitását az adja, hogy Dobrev szerint már most kétszer annyian regisztráltak a határon túlról a választásra, mint ahányan 2022-ben szavaztak.

„Félmillió ember kért lehetőséget arra, hogy adott esetben beleszólhasson a magyar választásba úgy, hogy soha nem élt itt, soha nem adózott itt, és hát nem is viseli a döntése következményét”

– fogalmazott. A 2022-es országgyűlési választáson a levélben leadott szavazatok közel 94 százaléka a Fidesz–KDNP listájára érkezett.

A hatályos szabályozás szerint levélben azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek nincs magyarországi lakcímük. A szavazási csomagot postán, a külképviseleteken, illetve a választás napján az országgyűlési egyéni választókerületi irodákban adhatják le. A jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy a lezárt borítékot más személy juttassa el a leadási pontokra.

A levélszavazás tisztasága körüli vita a 2022-es választás előtt éleződött ki, amikor Marosvásárhely mellett egy zsáknyi, részben elégetett, kidobott szavazólapot találtak. Az ügyben a Nemzeti Választási Iroda ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a Nemzeti Választási Bizottság azonban hatáskör hiányára hivatkozva nem vizsgálta az esetet, mivel az Románia területén történt.

A DK álláspontja szerint a rendszer a jelenlegi formájában sebezhető, és lehetőséget ad a visszaélésekre.

Dobrev Klára a párt régóta hangoztatott javaslatát is megismételte: „a legegyszerűbb és legigazságosabb megoldás persze az lenne, hogyha elvennénk a határon túliak szavazati jogát”.

A kormányoldal és a Nemzeti Választási Iroda ezzel szemben a törvényi keretekre hivatkozik, melyek szerint a szavazatok begyűjtése és leadása a jogszabályoknak megfelelően zajlik. A hatóságok pedig a felmerülő problémák esetén a saját hatáskörükben járnak el.

Az EBESZ választási megfigyelői már a 2022-es választásról készült zárójelentésükben javasolták a Magyarországon kívüli szavazási eljárások egységesítését, valamint az állampolgári megfigyelés lehetőségeinek megerősítését a levélszavazatok feldolgozásánál a bizalom növelése érdekében. Dobrev Klára mostani beadványa nyomán a szervezet dönthet úgy, hogy a következő választási megfigyelő missziója során különös figyelmet fordít a levélszavazás logisztikájára és a szomszédos országokban alkalmazott gyűjtési gyakorlatokra.