HÍREK
A Rovatból

Nagy-Britannia: tavaly szeptember óta először tíznél kevesebben haltak meg 24 óra alatt koronavírus-fertőzés miatt

Már közel 33 millióan kapták meg az első oltást és több mint 10 millióan a második vakcinát is.


Meghaladta a tízmilliót a koronavírus elleni oltásokból beadott második dózisok száma Nagy-Britanniában - közölte hétfőn Matt Hancock brit egészségügyi miniszter.

A legfrissebb adatok szerint tavaly szeptember óta először tíznél kevesebben haltak meg 24 óra alatt a Covid-19 betegségben.

Hancock a Twitteren közzétett bejelentésében hangsúlyozta: a tízmilliónál több második dózis beadása is jelzi, hogy milyen nagy előrehaladást sikerült elérni a járvány elleni küzdelemben.

Az egészségügyi minisztérium hétfő délután közzétett részletes adatai szerint

a nagy-britanniai oltási kampány december 8-i kezdete óta az első oltási adagból eddig 32 932 448-an részesültek, 10 152 039-en a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 43 084 487 adagot adtak be.

A szaktárca hétfőn közölte azt is, hogy az elmúlt 24 órában négyen haltak meg Covid-19-ben. Ennél kevesebb haláleset legutóbb szeptember 7-én történt: aznap hárman haltak meg koronavírus-fertőződésben. Szeptember vége óta most először volt tíz alatt a halálos áldozatok egynapi száma Nagy-Britanniában.

A nagy-britanniai járvány most lecsengő második hullámának januári tetőzése idején volt olyan időszak, amikor egy nap alatt több mint 1800-an haltak meg.

Szakértők egybehangzó véleménye szerint a súlyos megbetegedések és a halálozások számának meredek csökkenésében egyértelműen az oltási kampány sikere tükröződik.

A brit kormány a múlt héten bejelentette, hogy az 50 évesnél idősebb korosztályok és a legveszélyeztetettebb lakossági csoportok mindegyik tagja megkapta a koronavírus elleni oltást, és az állami egészségügyi szolgálat (NHS) Angliában már megkezdte a 45-49 év közötti korosztály tagjainak értesítését arról, hogy foglalhatnak oltási időpontot.

A nagy-britanniai oltási kampányban ezzel megkezdődött az első olyan szakasz, amelyben a kormány egyesített oltásügyi bizottságának (JCVI) elsőbbségi listáján szereplő legveszélyeztetettebb korosztályokon, egészségi kockázati csoportokon és foglalkozási területeken kívüli lakossági csoportok - vagyis az 50 év alatti egészséges felnőttek - is hozzájuthatnak a vakcinához.

Az 50 évesnél idősebb korosztály oltási programját a kitűzött határidő előtt sikerült elérni, ugyanis a kormányzati tervekben az szerepelt, hogy ezek a lakossági csoportok április 15-ig jussanak hozzá a vakcinához, de ez a cél már április 13-án, múlt kedden teljesült.

A kormány következő célkitűzése az, hogy július 31-ig a teljes brit felnőtt lakosság - hozzávetőleg 52,7 millió ember - részesüljön oltásban.

Jelenleg azonban a brit egészségügyi hatóságok arra összpontosítanak, hogy minél több dózis álljon rendelkezésre a második oltási adagok beadására azok számára, akiknek esetében a kormány által a két oltásadag beadása közötti időszakra maximálisan engedélyezett 12 hét letelik.

Ez jól látszik az adatokban: márciusban volt olyan időszak, amikor jóval meghaladta a 700 ezret a naponta beadott első oltási adagok száma - az eddigi napi rekord a március 20-án beadott 752 308 első dózis -, jelenleg azonban a naponta beadott második adagok száma 400 ezer közelében, az első adagoké valamivel százezer felett jár.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotók: Van, ahol 20 centi hó esett – vastag hótakaró borítja a Dunántúlt
A Dunántúlon hullott a legtöbb hó az idei szezon első komoly havazásában. Helyenként 15 centimétert meghaladó hótakaró alakult ki.


Túl vagyunk az idei szezon első komoly havazásán.

A legtöbb hó a Dunántúl déli részén, valamint a Bakonyban és a Dunántúli-középhegység területén hullott, ahol 10–15 centiméteres, helyenként közel 20 centiméteres hótakaró alakult ki

- írja az Időkép.

A portál több fotót is megosztott a hóhelyzetről:

Keletebbre azonban jóval szerényebb volt a helyzet. Bár az esti órákban ott is többfelé havazásba váltott a csapadék, a melegebb talajfelszín miatt a hó nem tudott tartósan megmaradni. A Dunántúl ezzel szemben már egy nappal korábban lehűlt, így ott a frissen érkező hó is könnyen megtapadt, míg keletebbre szinte azonnal elolvadt.

Lassan elhagyja az országot a mediterrán ciklon csapadékrendszere, vasárnap reggel már csak helyenként fordul elő havas eső, hószállingózás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megérkezett az új influenza-variáns, ami sokkal veszélyesebb az eddigi évek vírusaitól
A „subclade K” nevű mutáns már Európában is dominál, és több országban a szokásosnál hetekkel korábban kezdődött meg az influenzaszezon. A szakértők szerint az idei sokkal veszélyesebb az eddigi évek influenzatípusainál.


A hideg idő beköszöntével megérkezett az influenza is, amely megelőzésére már elkezdték gyártani az oltóanyagot. Novemberben az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ közzétett egy gyors kockázatértékelést, amelyben arra figyelmeztetnek, hogy felbukkant és gyorsan terjed az influenza A(H3N2) vírusának egy új, „subclade K” (vagyis K alklád) nevű variánsa, írja a hvg.hu. A szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy

ez a változat genetikailag eltér attól a törzstől, amely ellen az idei északi féltekés vakcinákat kifejlesztették. Az ügynökség szerint az új alklád már minden kontinensen megjelent, és május és november között világszerte a vizsgált H3N2-esetek harmadát, az Európai Unióban pedig már közel a felét okozta.

Bár a vakcina és a vírus közötti eltérés miatt a szezon a vártnál komolyabb lehet, a legfrissebb gyakorlati adatok szerint az oltás így is jelentős védelmet nyújt. A brit közegészségügyi hatóság első adatai azt mutatják, hogy a védekezés még a K alklád túlsúlya mellett is hatékony. A vakcina a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a 2 és 17 év közötti gyerekeknél 70-75, a felnőtteknél pedig 30-40 százalékos eséllyel előzi meg.

„Ezek az eredmények megnyugtató bizonyítékot jelentenek arra, hogy az idei influenzaoltás a K alkláddal kapcsolatos aggodalmak ellenére is fontos védelmet nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek egyaránt”

– mondta a brit közegészségügyi hivatal közleményében Dr. Jamie Lopez Bernal, a hivatal immunizációs szaktanácsadó epidemiológusa.

A szezon több helyen a szokásosnál korábban és intenzívebben indult. Japánban már október elején átlépték az országos járványküszöböt, ami miatt több helyen iskolákat kellett bezárni, az Egyesült Királyságban pedig szintén a vártnál hamarabb kezdett emelkedni az esetszám, és a laboratóriumi mintákban a H3N2 vírus dominál. Az új variáns megjelenése mögött a vakcinagyártás időzítése áll. A tudósok minden év februárjában döntenek arról, hogy a következő északi féltekés szezonra mely vírustörzsek ellen készüljön oltóanyag. A K alklád azonban csak a déli féltekés influenzaszezon vége felé, a döntés és a gyártás megkezdése után kezdett elterjedni – számolt be róla a Gizmodo.

Szakértők szerint a helyzetet komolyan kell venni. „Most nincs itt az ideje, hogy ‘vakon repüljünk’ a légúti vírusok szezonjába” – nyilatkozta a CIDRAP egészségügyi szaklapnak Dr. Danuta Skowronski, a British Columbia Járványügyi Központjának vezetője. Más kutatók is arra figyelmeztetnek, hogy bár a védelem nem lesz százszázalékos, az oltás továbbra is kulcsfontosságú. „Nem arra számítunk, hogy a vakcina védelme teljesen eltűnik, de ha ez a vírus uralja a szezont, némi visszaesés várható” – közölte Dr. Richard Webby, a St. Jude Gyermekkutató Kórház szakértője.

A brit adatok szerint

a jelenleg keringő H3N2 variánsok nem mutatnak rezisztenciát az olyan vírusellenes szerekkel szemben, mint az oseltamivir vagy a zanamivir, így a betegség kezelésére továbbra is hatékony eszközök állnak rendelkezésre.

Az oltás felvételével pedig még mindig nem késtünk el. „Még nem késő. Menjenek, és vegyék fel az influenzaoltást!” – hangsúlyozta Dr. Adam Lauring, a Michigani Egyetem Orvosi Karának infektológiai igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mutatjuk, mennyit kell fizetni idén a karácsonyi halért
Az aszály ellenére a haltermelők idén sem drágítanak, így a családok fellélegezhetnek. Ugyanakkor az ágazat jövedelmezősége idén jelentősen csökken.


A tél óta tartó aszály komoly kihívás elé állította a haltermelőket, akik ennek ellenére összességében közepes évet zárnak. A termelők nem terveznek áremelést, így ha a kereskedelmi láncok a tavalyi árrést alkalmazzák, a családok idén is a tavalyi árszinten juthatnak hozzá az ünnepi halhoz. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet tájékoztató jellegű irányárai szerint

az élő ponty kilogrammonként 2000–2500 forintba, a pontyszelet 3500–4500 forintba kerülhet. Az afrikai harcsa filéjét 4500–5500 forintért, a szürke harcsáét 7000–9000 forintért, míg a busaszeletet 1500–2000 forintért lehet majd megvásárolni.

Egy november eleji piaci körkép szerint a fővárosi Lehel piacon az élő ponty kilója 2350, a pontyszeleté 4200, az afrikai harcsa filéjé pedig 4500 forint volt. Ugyanekkor egy budaörsi Auchan áruházban az élő ponty 1899, a pontyszelet 4499, az afrikai harcsa filéje pedig 4299 forintba került. A lehalászás a következő hetekben folyamatos lesz, így már december első napjaitól meg lehet vásárolni a karácsonyi halat. A szakemberek szerint a néhány hetes fagyasztás nem ront a hal minőségén, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a beszerzést.

Az éves hazai halfogyasztás 35-40 százaléka karácsonyra koncentrálódik, a magyar termelők pedig pontyból, harcsából és busából is képesek fedezni a hazai keresletet.

Noha nyár végéig az időjárás komoly kihívás elé állította az ágazatot – az aszály miatt például a dunántúli völgyzárógátas tómedrek 15-20 százalékát nem tudták vízzel feltölteni –, a meleg ősz kedvezett a termelőknek.

„A magasabb hőmérsékletet tartó vízben a pontyok a szokásosnál hetekkel tovább táplálkoztak, így nagyobbra nőttek, egy háromkilós példány pedig a konyhában jóval értékesebb alapanyag, mint két másfélkilós”

– magyarázta Dr. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet elnökségi tagja. A szakember egy novemberi évértékelőn ugyanakkor hozzátette: „nem egy sikeres évünk van” – mondta az Agroinformnak.

A hazai halfogyasztás évi 6,5-7 kilogramm fejenként, ami kevesebb mint harmada az Európai Unió átlagának. Ennek a mennyiségnek ráadásul mindössze negyedét termelik itthoni tavakban, a többi külföldről származó, jobbára tengeri import hal.

Magyarországon a mintegy 26 ezer hektárnyi vízterület közel háromnegyedén pontyot termelnek. Úgy tudni, a ponty egyeduralkodó szerepét csökkenteni kellene a ragadozó halak, például a szürke harcsa, a csuka vagy a süllő javára.

Ennek gátat szab a klímaváltozás: a túlzottan felmelegedő tavakban kevesebb az oldott oxigén, a süllő oxigénigénye pedig négyszer akkora, mint a pontyé.

A termelők versenyképességét rontja, hogy míg Magyarországon az ökológiai károk után járó kompenzáció mértéke hektáronként 100 euró (a november 21-i MNB-árfolyamon körülbelül 38 400 forint), a környező országokban ez a támogatás messze meghaladja a hazai szintet. Ez komoly versenyhátrányt jelent az exportpiacokon. Bár a takarmány, a munkaerő és az üzemanyagok is drágulnak, a haltermelők kénytelenek a tavalyi áron szállítani. Ennek következtében az ágazat eddig is alacsony, 4-5 százalék körüli jövedelmezősége idén 2-3 százalékra csökkenhet.

(via Agroinform)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Négy éven át elfelejtette beszedni a bérleti díjat a Halászbástya Étteremtől az önkormányzat, közel 400 millió forintról van szó
A koronavírus-járvány miatti mentesség után egyszerűen nem indították újra a számlázást. A kerület korábbi polgármestere azt állítja, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.


Arra a közel 400 millió forintos kérdésre keresi a választ a Budavári Önkormányzat, hogy miként fordulhatott elő, hogy a Halászbástya Étteremnek négy éven át egyetlen számlát sem küldtek a bérleti díjról, írja a Telex. Az ügy teljes feltárására a képviselő-testület november 20-án, rendkívüli ülésen szavazta meg egy ideiglenes vizsgálóbizottság felállítását. A négy képviselőnek jövő március végéig kell jelentést készítenie arról, miért és kinek a hibájából maradt el a számlázás, és szükség esetén büntetőfeljelentést is előkészíthetnek.

A vizsgálat középpontjában a Halászbástya északi, Hilton mögötti 1832 négyzetméteres területét bérlő Magyar Halászbástya Kft. áll.

A cégnek a felhalmozódott 393 millió forintos tartozását egy októberi megállapodás értelmében két éven belül kell törlesztenie.

A probléma gyökere 2021-ig nyúlik vissza, amikor a koronavírus-járvány miatt egy kormányrendelet alapján az étterem február és június között mentességet kapott a bérleti díj fizetése alól.

A mentesség június 30-án lejárt, ám az önkormányzatnál a számlázás valamiért „nem folytatódott”, így a cég éveken át nem fizetett a terület használatáért.

A mulasztásra a tavalyi önkormányzati választás utáni átvilágítások során derült fény. V. Naszályi Márta, a kerület előző polgármestere azt állította, ő is csak idén októberben értesült az ügyről, és nem tudja, ki lehet a felelős.

A Halászbástya hasznosítása és az abból származó bevételek régóta forró téma a Várban. Januárban az új, fideszes vezetésű önkormányzat egy napra le is kordonoztatta a műemlék alsóbb szintjeit, hogy ott is belépőt szedhessenek. Az akció egy nap alatt egymillió forint pluszbevételt hozott, de a közfelháborodás és a kivitelezés minősége miatt Böröcz László polgármester gyorsan visszakozott. „A kivitelezés nem volt megfelelő, ezért a kordon elbontásáról intézkedtem, ami azóta meg is történt” – mondta akkor Böröcz. Karácsony Gergely főpolgármester az eljárást „abszurdnak és méltatlannak” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk