Orbán Viktor a Citadella átadásán energiaválságról, az ukránokról, Brüsszelről és a háborúról beszélt
Húsvét vasárnapján, a megújult Citadella átadásán Orbán Viktor miniszterelnök nemcsak a főváros új szimbólumát avatta fel, hanem egy komor előrejelzést is adott Európa közelgő válságáról.
A miniszterelnök beszédét Ákos fellépése előzte meg, az eseményt Rákay Philip konferálta fel. A megújult erőd vasárnap délután nyílt meg a nagyközönség előtt a kétnapos Citadella Piknik keretében, amely hétfőn is folytatódik.
Beszédét a miniszterelnök azzal kezdte a 24.hu összefoglalója szerint, hogy a Gellért-hegyen a magyarok soha nem maguknak építettek, ide mindig mások építettek, és leginkább ellenünk. Az egykor a „rebellis Pest” elnyomására emelt épület ma a „magyar szabadság bástyája, ilyen a bosszú, ha magyar: nemes”. A történelmi visszatekintés után Orbán Viktor a jövőről beszélt, és arról, hogy sötét felhők közelednek Magyarország felé egyszerre keletről, nyugatról és délről is.
– mondta.
Szerinte hamarosan egyszerre csap le Európára egy energia-, a nyomában pedig egy pénzügyi válság. Úgy látja, üzemanyaghiány fenyeget, és ha nincs energia, megáll a gazdaság, akkor pedig minden veszélybe kerül. „Ezért égbekiáltó bűn, amit az ukránok elkövetnek Magyarország és Szlovákia ellen” – fogalmazott a miniszterelnök, aki súlyos ostobaságnak nevezte azt a követelést, hogy Magyarország váljon le az orosz gázról.
– tette hozzá, kiemelve, hogy a keletről érkező energia nélkül a magyar családok erőforrásait felemésztené a létfenntartás. Kijelentette, „Magyarországnak egyetlen célja van: kimaradni a háborúból és a brüsszeli holdkóros energiapolitikából”.
A Citadella felújítása 2020 őszén indult azzal a céllal, hogy a korábbi zárt erőd helyett egy nyitott, akadálymentesített közösségi teret hozzanak létre. A beruházás korábbi sajtóhírek szerint mintegy 56 milliárd forintba került, a fő kivitelezők a ZÁÉV és a Market voltak.
