prcikk: „Elmész a kedvenc zenekarod koncertjére, és ott találsz mellette egy kiállítást” – Múzeumok a Művészetek Völgyében | szmo.hu
KULT
A Rovatból

„Elmész a kedvenc zenekarod koncertjére, és ott találsz mellette egy kiállítást” – Múzeumok a Művészetek Völgyében

Idén minden eddiginél több múzeum települ ki a 10 napos fesztiválra, valamint a képzőművészeti programok száma is kiugróan magas lesz. Sőt, még a deepfake videók és az AI zeneírás is terítékre kerül.


A Művészetek Völgye mindig is a műfaji sokszínűségről volt híres: bár a legtöbb embert itt is a könnyűzenei koncertek vonzzák, a szervezők mindent megtesznek azért, hogy a valamivel kevésbé populáris műfajokat is megismertessék a látogatókkal, a komolyzenétől a kortárs táncon át az újcirkuszig.

Ebbe a sorba illeszkedik az a törekvés is, hogy idén július 19. és 28. között minden eddiginél több múzeum képviselteti magát Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden, emellett pedig a képzőművészet is kiemelt fókuszt kap.

„A brüsszeli Liszt Intézet igazgatójaként kerültem kapcsolatba sok múzeummal, és kiderült számomra, hogy a többségük nyitott lenne arra, hogy nyáron a meglévő anyagaikat fesztiválos környezetben is bemutassák” – meséli az alapötletről Oszkó-Jakab Natália fesztiváligazgató.

Közel 40 intézményt kerestek meg egy körlevélben azzal a céllal, hogy lazább formában lehessen megismerni őket – a koncepció szerint ezzel ki tudnak nyúlni a szokásos zárt terükből egy olyan közönség felé is, akiket egyébként nem biztos, hogy elérnének.

„Könnyen lehet például, hogy valaki Zorán-rajongóként, az ő koncertjén látja meg a debreceni Modem Modern kiállítását a vigántpetendi Cirque du Tókertben, ami aztán saját jogán is elnyeri a tetszését.”

A debreceni múzeum kitelepülésének különlegessége, hogy nyitott falú konténerekben mutatnak be egy kortárs képzőművészeti tárlatot. Ehhez különösen magas elvárásoknak kellett megfelelni, hiszen az ehhez hasonló kiállításoknál a hőmérséklet és a páratartalom is fontos szempont.

Vigántpetenden jelen lesz továbbá Budapest Főváros Levéltára, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, többszörös visszatérőként a Néprajzi Múzeum, valamint a XI. kerületi Adaptér Innovációs Központ is. Utóbbi a deepfake videókról, a 3D nyomtatásról és az AI segítségével való zeneírásról is izgalmas ismereteket kínál.

Fotó: Eichner Hanna

Fotó: Dohi Gabriella

A kapolcsi MűvészVölgy Kúriában a fesztiválra időzítve nyílik meg egy állandó – tehát egész évben látogatható – kortárs művészeti tárlat, aminek része egy olyan Konok Tamás-kép is, amely nemrég bekerült a párizsi Pompidou Központ gyűjteményébe.

Emellett az Építőművészeti Múzeum kiállítását is meg lehet majd nézni, amihez kapcsolódóan több beszélgetést is szerveznek. Molnár Ani (Molnár Ani Galéria) a kortárs művészet helyzetéről tart majd előadást, valamint a legendás 51-es körzetből ismert Galántai György is ott lesz.

Antalffy Péter esztéta és Szőke Péter Jakab képzőművész az absztraktról, Kacsuk Péter és Weiler Péter pedig az AI, illetve az NFT művészetben betöltött szerepéről beszélget majd Silye Julival.

A főtérre a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is kitelepül egy sörkészítés történetét bemutató kiállítással, valamint workshopokkal és beszélgetésekkel. Ugyanitt a magyar EU-elnökség apropóján uniós intézmények mutatkoznak be kulturális programokkal.

A Tűzoltószertár idei kiállításának címe Show-up comedy, amely a képzőművészet, a humor és a filozófia találkozásából született, és ezen tematika mentén épülnek fel idén a művészetterápiás foglalkozások is. A kiállítást Csepelyi Adrienn nyitja meg, vendégként pedig mások mellett Ráskó Eszter is érkezik.

„A múzeumok és a kortárs képzőművészet világa az átlagemberek többségétől nagyon távol esik, egyfajta merev, pisszegős hangulatot áraszt. Ezt szerettük volna átélhetőbbé tenni és a kötetlenebb környezet segítségével közelebb hozni a fesztiválozókhoz” – fogalmaz Oszkó-Jakab Natália.

A Petőfi Udvarba a Magyar Nemzeti Múzeum települ ki egy kerítésre rögzített képkiállítással, emellett vezetett régészeti sétákat is szerveznek a taliándörögdi Szent András templomromhoz, valamint Öcs és Pula között.

Szintén a Petőfi Udvarban a Mesemúzeumnak is lesznek programjai, a Petőfi Irodalmi Múzeum pedig részben itt, részben pedig a PEMA udvarban mutatkozik be.

Silye Juli a Tűzoltószertárban. Fotó: Kleb Zsófi

Fotó: Eichner Hanna

A taliándörögdi Lőtér már másodjára lesz a Közlekedési Múzeum otthona kiállított járművekkel és beszélgetésekkel, valamint újra innen indul majd a Zenélő Busz, amelyen minden nap más előadó (Blahalouisiana, Margaret Island, Parno Graszt, Lóci játszik, Kacaj, Wunderlich József, Hobo, Mörk, Szirtes Edina Mókus, Bérczesi Robi) akusztikus koncertjét nézheti meg a legszerencsésebb 25 ember, aki jegyhez jut.

A Hagyományok Háza – Folk Udvarban idősebb vidéki hölgyek mesélnek a fenntartható életről olyan városiaknak, akiknek jóval kevésbé magától értetődő, milyen lehet műanyagszemét nélkül élni a mindennapok során. Oszkó-Jakab Natália szerint a Néprajzi Múzeumban és itt is kialakult egy fiatalos szemléletű csapat, akik „végre visszavették a vitrinből a népszokásainkat, táncainkat, játékainkat”.

A Művészetek Völgye közönsége alapvetően jóval nyitottabb az átlagnál, csomó mindenbe belekóstolnak akkor is, ha alapvetően nem áll annyira közel hozzájuk – teszi hozzá a fesztiváligazgató.

„A könnyűzene mozgatja meg legjobban az embereket, de próbáljuk megmutatni nekik, hogy igenis léteznek más műfajok is, amelyek méltóak a figyelmükre. Ez az oka annak, hogy egyetlen múzeumi udvar helyett inkább a zenei helyszínek mellé helyeztük el őket, hogy a közönség is nagyobb eséllyel keveredjen oda egy olyan tartalomhoz, amire nem is számított.”

Bár egy újcirkuszi, kortárs táncos, vagy akár egy szimfonikus zenekari produkció józan ésszel nem tűnik túl rentábilisnak, a Völgyben ezekre misszióként tekintenek, ezért nem azt nézik, mennyire kifizetődő anygailag mondjuk a Panoráma Színpad sztárfellépőihez képest.

Fotó: Kuti Ákos

Fotó: Eichner Hanna

Persze átjárások is akadnak a különféle műfajok között: az Ász Drámaműhely Szérum című előadásának zenéje például a Carson Coma legutóbbi albumára épül, valamint a vigántpetendi POKET zsebkönyvek udvara is előszeretettel vegyíti a színházat és az irodalmat a könnyűzenével.

A Papageno Klasszik helyszín egyik legérdekesebb programja pedig Wagner vs. Marvel címmel arra világít rá, hogy a világhírű operaszerző ugyanazokat a skandináv mitológiai alakokat énekeltette meg, mint amelyek a szuperhősfilmekben is felbukkannak.

A Művészetek Völgye idei teljes programját ide kattintva lehet nézegetni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet
Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.



A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője
A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.


A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival
Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.


Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában
Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.
DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.



A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL


Link másolása
KÖVESS MINKET: