Műtétje után néhány nappal hazaküldték az agydaganatos asszonyt a kórházból a járványra hivatkozva
A 48 éves Hajnalkánál egy idő után a kemoterápiát sem tudták folytatni, a kórházi osztályok pedig egymás között küldözgették. Végül márciusban az otthonában hunyt el.
A járványra hivatkozva műtétje után egy-két nappal hazaküldték, elmaradt a kezelése, vagy épp a kórházi osztályok egymás között küldözgették agydaganatos nővérét - erről panaszkodott egy mezőfalvi asszony húga az RTL Híradónak. 48 éves testvére végül márciusban otthon, szerettei karjaiban halt meg.
Halasi Hajnalkánál 4 és fél éve diagnosztizáltak először rákot. A mezőfalvi asszony küzdött, jobban lett, de tavaly októberben agydaganatot találtak nála. Sugárterápiára küldték, ekkor kezdődött a kálváriája. A kezelések után ugyanis elzáródott az epevezetéke, műteni kellett. Ehhez viszont két negatív PCR-tesztre volt szükség. Az eredményt egy kórházi szobában várta.
"Őt ott karanténozták, tehát addig nem történt semmi, majd utána rá egy hétre megoperálták az epéjét, és aztán rögtön, szinte 1-2 nap után haza is adták, hogy ők megtették, amit kell, és nincsen hely a covid miatt"
- mesélte az asszony húga az RTL Híradónak.
Hajnalka állapota egy darabig javult, de ismét rosszabbul lett. Többször is be kellett vinni a sürgősségi osztályra, ahonnan testvére szerint mindig elküldték.
"Vegyük tudomásul, hogy súlyos beteg, nincsen hely, mert covid van. Ez volt a magyarázat mindig, az utolsó három sürgősségi ellátás folyamán"
- mondja Halasi Judit, aki szerint ez többször is előfordult velük, és nem csak a sürgősségin.
"Január óta egy 10 alkalommal biztos, ebből 3 vagy 4 sürgősségi ellátás volt, azon kívül pedig a többi osztályok egymás között dobálták: onkológia, belgyógyászat, gasztroenterológia, háziorvos, sürgősségi"
- mondja az asszony húga, aki szerint bárhova fordultak, folyamatos elutasítást kaptak.
"A kemoterápiát nem tudták folytatni azért, mert a vizsgálatokat nem végezték el, az osztályra való befektetést azt is elutasították, hogy minden részleg covid-részleg, és ezért nincsen hely"
- meséli Judit.
A 48 éves Hajnalka végül március 7-én szerettei karjaiban halt meg otthon. Egy örökbefogadott fia volt, a most 17 éves Patrik. Neki nagynénje lett a gyámja. Judit azt mondja, bár testvére nagyon beteg volt, és lehet, egyébként is meghalt volna, de ennek nem így kellett volna történnie.
"A covid miatti ellátatlanság volt az gyakorlatilag, amitől idáig jutottunk. Tehát lehet, hogy ő kapott volna még 2-3 évet. Teltek a napok meg a hetek és nem történt semmi. Gyakorlatilag őt ez mentálisan annyira megviselte, hogy elveszítette a hitét azzal kapcsolatban, hogy ő meggyógyulhat, ami egyébként végig jelen volt négy és fél évig benne"
- fogalmaz Judit.
A gyászoló testvér azután döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza történetüket, hogy az RTL Híradóban szerdán megszólalt egy veresegyházi férfi, aki feleségét veszítette el hasonló körülmények között.
Az RTL Híradó az esettel kapcsolatban megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan azt közölték: "minden rákos beteg megkapta a szükséges kórházi ellátást".
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja
A járványra hivatkozva műtétje után egy-két nappal hazaküldték, elmaradt a kezelése, vagy épp a kórházi osztályok egymás között küldözgették agydaganatos nővérét - erről panaszkodott egy mezőfalvi asszony húga az RTL Híradónak. 48 éves testvére végül márciusban otthon, szerettei karjaiban halt meg.
Halasi Hajnalkánál 4 és fél éve diagnosztizáltak először rákot. A mezőfalvi asszony küzdött, jobban lett, de tavaly októberben agydaganatot találtak nála. Sugárterápiára küldték, ekkor kezdődött a kálváriája. A kezelések után ugyanis elzáródott az epevezetéke, műteni kellett. Ehhez viszont két negatív PCR-tesztre volt szükség. Az eredményt egy kórházi szobában várta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump: Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán tett közzé újabb fenyegetést Irán felé. A bejegyzést egy végső, kedd estére kitűzött határidő előtt publikálta, amely a Hormuzi-szoros megnyitására vonatkozik.
„Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg így lesz” – ezzel a bejegyzéssel fokozta a feszültséget Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán, egyértelműen Iránra utalva.
Trump egy végső, kedd estére (washingtoni idő szerint 20:00-ra, ami Budapesten szerda hajnali kettőt jelent) kitűzött határidőt szabott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására és egy átfogó megállapodás elfogadására. Az amerikai elnök ugyanakkor hozzátette: „talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet – KI TUDJA?”
Trump kilátásba helyezte, hogy ha nem születik egyezség, az Egyesült Államok iráni hidakat és erőműveket támadhat meg.
Hétfőn Teherán a közvetítőként fellépő Pakisztánon keresztül elutasította az ideiglenes tűzszünetet, és a „háború tartós lezárását” követeli. Az Associated Press szerint nemzetközi tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a civil infrastruktúra elleni szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülhetnek, amire Trump úgy reagált, hogy ettől „egyáltalán nem” tart.
Iránban eközben élőláncok szervezésére szólítottak fel az erőművek védelmében.
Trump korábban egy 48 órás ultimátummal fenyegetőzött, kilátásba helyezve, hogy „a teljes pokol szabadul rájuk”, egy másik, húsvéti üzenetében pedig trágárabb stílusban követelte a szoros megnyitását.
A feszültséget az is növelte, hogy a konfliktus során lelőttek egy amerikai vadászgépet, a személyzetet pedig egy kommandós egységnek kellett kimentenie ellenséges területről.
Az iráni hadsereg már a korábbi fenyegetéseket is „ostobának” nevezte és elutasította.
A vita középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amelyen békeidőben a világ olajszállításának nagyjából egyötöde halad át. A blokádja komoly gazdasági kockázatot jelent, ami az olajárak emelkedésén és ellátási zavarokon keresztül éreztetheti hatását. Közvetítők egy kétlépcsős megállapodáson dolgoznak, ami egy körülbelül 45 napos tűzszünetből és egy azt követő végleges rendezésből állna, de a siker esélye a határidő lejárta előtt bizonytalan.
A konfliktusnak magyar vonatkozásai is vannak. A Külgazdasági és Külügyminisztérium több ezer, a térségben tartózkodó magyar regisztrációját kezelte és hazaszállításokat is indított. A kormányfő korábban jelezte, hogy Magyarország nem küldene csapatokat a szoros felszabadítására.
„Ma éjjel egy egész civilizáció fog kihalni, és soha többé nem tér vissza. Nem akarom, hogy ez megtörténjen, de valószínűleg így lesz” – ezzel a bejegyzéssel fokozta a feszültséget Donald Trump amerikai elnök a Truth Social oldalán, egyértelműen Iránra utalva.
Trump egy végső, kedd estére (washingtoni idő szerint 20:00-ra, ami Budapesten szerda hajnali kettőt jelent) kitűzött határidőt szabott Teheránnak a Hormuzi-szoros megnyitására és egy átfogó megállapodás elfogadására. Az amerikai elnök ugyanakkor hozzátette: „talán valami forradalmian csodálatos dolog történhet – KI TUDJA?”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
J. D. Vance: Bárki is lesz Magyarország új kormányfője, együtt fogunk vele működni
Az amerikai alelnök úgy fogalmazott: ahogy tud, segít Orbán Viktornak a kampányban. J. D. Vance szeretne egy jelet küldeni Brüsszelbe, akik szerinte visszafogják a magyarokat.
Az amerikai alelnök, J. D. Vance a Karmelitában tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta: most van másodszor Budapesten, korábban magánemberként utazott ide, és ahogy akkor, úgy most is húszhetes terhes volt a felesége.
Vance ezután a magyar kormány üzeneteit ismételte meg, miszerint Magyarországon a legolcsóbbak az energiaárak, és a Fidesz politikája nélkül ez nem lenne lehetséges.
„A két ország erkölcsi együttműködése miatt vagyok itt (…) Hogy a gyerekek úgy mehessenek iskolába, hogy nem próbálják meg befolyásolni őket” - tette hozzá.
Vance szerint Orbán egy államférfi, aki Donald Trump mellett a legtöbbet tette azért, hogy lezárják az orosz-ukrán háborút.
Az alelnök azt is állította, hogy Magyarország a legkonstruktívabb volt, mint az összes más ország.
Vance azt is állította, hogy szerinte Brüsszel tönkre akarja tenni Magyarországot, azért mert utálják Orbánt - hangzott el a sajtótájékoztatón.
Ha Orbán kikap a választáson, az új miniszterelnökkel is együtt fognak működni? - tették fel a kérdést a politikusnak.
„Bárki is lesz Magyarország új kormányfője, együtt fogunk vele működni, mert szeretjük a magyar embereket”
– válaszolt a Vance. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztos benne, hogy Orbán és pártja nyeri a választást, mire a miniszterelnök angolul közbeszúrta, hogy „ez a terv”.
Az amerikai alelnök, J. D. Vance a Karmelitában tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta: most van másodszor Budapesten, korábban magánemberként utazott ide, és ahogy akkor, úgy most is húszhetes terhes volt a felesége.
Vance ezután a magyar kormány üzeneteit ismételte meg, miszerint Magyarországon a legolcsóbbak az energiaárak, és a Fidesz politikája nélkül ez nem lenne lehetséges.
„A két ország erkölcsi együttműködése miatt vagyok itt (…) Hogy a gyerekek úgy mehessenek iskolába, hogy nem próbálják meg befolyásolni őket” - tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Az USA is elengedte Orbán Viktor kezét
Magyar Péter a Facebookon kommentálta J. D. Vance amerikai alelnök budapesti látogatását. A TISZA Párt elnöke szerint a viziten elhangzottak azt jelentik, Washington már egy esetleges új magyar miniszterelnökkel is együttműködne.
A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.
A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:
„Magyarul az USA is elengedte Orbán Viktor kezét.”
A TISZA Párt vezetője a bejegyzésében hozzátette, hogy egy TISZA-kormány kiemelt partnerként tekintene az Egyesült Államokra, és az amerikai elnököt, valamint az alelnököt is szívesen látnák Budapesten az 1956-os forradalom 70. évfordulóján.
A poszt akkor jelent meg, amikor J. D. Vance amerikai alelnök Budapestre érkezett, ahol programja szerint Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott, és közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen hangzottak el újságírói kérdésre reagálva az amerikai alelnök szavai.
Magyar Péter azt már posztjában nem emelte ki, hogy Vance hozzátette: biztos benne, hogy Orbán és pártja nyeri a választást. A magyar miniszterelnök ehhez angolul hozzátette, hogy „ez a terv”.
A választási kampány hajrájának egyik legforróbb napján Magyar Péter a Facebookon üzent, azt állítva, hogy az Amerikai Egyesült Államok lényegében elengedte Orbán Viktor kezét. A TISZA Párt elnöke az amerikai alelnök budapesti látogatásának üzenetét értékelte a közösségi oldalán.
A posztban azt írta: „Amerikai alelnök Budapesten: bárki is lesz Magyarország új miniszterelnöke, az USA együtt fog vele működni” - kezdte kedd délutáni bejegyzését a tiszás politikus, aki ezután értelemzte is J. D. Vance szavait:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kitálalt az MCC kutatója: Nincsen B-forgatókönyv, a pánik jelei érzékelhetők az intézményben
Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója szerint a kampány hajrájában politikai nyomás nehezedik rá. Egyik kollégáját el is bocsátották, mert nem volt hajlandó lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról.
Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója kedden nyíltan beszélt arról, hogy a választási kampány hajrájában a munkahelyén felülről nyomást helyeztek rá, hogy támogassa a Fidesz-propagandát. A kutató a 24.hu kérdéseire elmondta, egy olyan ismeretterjesztő anyagot kellett volna írnia, amelyben Donald Trump Béketanácsát összeköti Orbán Balázs konnektivitásról előadott nézeteivel.
Azt mondta, a vezetők egy megbeszélésen inspiráló ötletként tálalták a felvetést, hogy a cikk fő állítása az lehetne, hogy „a Donald Trump amerikai elnök által újonnan alapított Béketanács valójában az Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése”.
Alkonyi ezt elutasította, mert „semmilyen körülmények között nem volt hajlandó részt venni személyi kultusz építésében, még ismeretterjesztésbe csomagolva sem”.
A kutató szerint egy munkatársát azért rúgták ki, mert nem volt hajlandó egy lejárató cikket írni Ruszin-Szendi Romuluszról, a Tisza Párt biztonságpolitikai szakértőjéről.
Az elbocsátott kollégának a történelem során leszerepelt vezérkari főnökökkel kellett volna összehasonlítania a volt vezérkari főnököt.
Kirúgását azzal indokolták, hogy nem teljesítette az elvárt feladatot. Alkonyi hozzátette, hogy a kollégájára korábban semmi panasz nem érkezett.
Szerinte az MCC és a Fideszhez köthető Mandiner híroldal között a vezetők részéről teljesen egyértelmű együttműködés zajlik, és egy másik, hasonló témájú cikk ezen a felületen keresztül jelent volna meg.
Úgy véli, a politikai befolyásért személyesen Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC alapítványának kuratóriumi elnöke a felelős, akinek szerinte komoly ráhatása van az intézet napi működésére.
A kutató a saját ügyében is hasonló eljárásra számít, és úgy látja, a minimum az, hogy kirúgják.
Elmondása szerint az MCC-n belül nincsen B-forgatókönyv arra az esetre, ha nem a Fidesz nyeri a 2026-os választást, és a pánik jelei érzékelhetők az intézményben.
Alkonyi Zalán nem először került a hírekbe. Korábban egy azóta eltávolított Facebook-posztban azt állította, hogy példa nélküli mértékű orosz beavatkozás zajlik a magyar választásokba, mert a jelenlegi vezetés hatalomban tartása Moszkvának állambiztonsági prioritás. A bejegyzés után egy újabb posztban jelentette be átmeneti visszavonulását.
Alkonyi Zalán, a Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója kedden nyíltan beszélt arról, hogy a választási kampány hajrájában a munkahelyén felülről nyomást helyeztek rá, hogy támogassa a Fidesz-propagandát. A kutató a 24.hu kérdéseire elmondta, egy olyan ismeretterjesztő anyagot kellett volna írnia, amelyben Donald Trump Béketanácsát összeköti Orbán Balázs konnektivitásról előadott nézeteivel.
Azt mondta, a vezetők egy megbeszélésen inspiráló ötletként tálalták a felvetést, hogy a cikk fő állítása az lehetne, hogy „a Donald Trump amerikai elnök által újonnan alapított Béketanács valójában az Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!