A Rovatból

Műtétje után néhány nappal hazaküldték az agydaganatos asszonyt a kórházból a járványra hivatkozva

A 48 éves Hajnalkánál egy idő után a kemoterápiát sem tudták folytatni, a kórházi osztályok pedig egymás között küldözgették. Végül márciusban az otthonában hunyt el.


A járványra hivatkozva műtétje után egy-két nappal hazaküldték, elmaradt a kezelése, vagy épp a kórházi osztályok egymás között küldözgették agydaganatos nővérét - erről panaszkodott egy mezőfalvi asszony húga az RTL Híradónak. 48 éves testvére végül márciusban otthon, szerettei karjaiban halt meg.

Halasi Hajnalkánál 4 és fél éve diagnosztizáltak először rákot. A mezőfalvi asszony küzdött, jobban lett, de tavaly októberben agydaganatot találtak nála. Sugárterápiára küldték, ekkor kezdődött a kálváriája. A kezelések után ugyanis elzáródott az epevezetéke, műteni kellett. Ehhez viszont két negatív PCR-tesztre volt szükség. Az eredményt egy kórházi szobában várta.

"Őt ott karanténozták, tehát addig nem történt semmi, majd utána rá egy hétre megoperálták az epéjét, és aztán rögtön, szinte 1-2 nap után haza is adták, hogy ők megtették, amit kell, és nincsen hely a covid miatt"

- mesélte az asszony húga az RTL Híradónak.

Hajnalka állapota egy darabig javult, de ismét rosszabbul lett. Többször is be kellett vinni a sürgősségi osztályra, ahonnan testvére szerint mindig elküldték.

"Vegyük tudomásul, hogy súlyos beteg, nincsen hely, mert covid van. Ez volt a magyarázat mindig, az utolsó három sürgősségi ellátás folyamán"

- mondja Halasi Judit, aki szerint ez többször is előfordult velük, és nem csak a sürgősségin.

"Január óta egy 10 alkalommal biztos, ebből 3 vagy 4 sürgősségi ellátás volt, azon kívül pedig a többi osztályok egymás között dobálták: onkológia, belgyógyászat, gasztroenterológia, háziorvos, sürgősségi"

- mondja az asszony húga, aki szerint bárhova fordultak, folyamatos elutasítást kaptak.

"A kemoterápiát nem tudták folytatni azért, mert a vizsgálatokat nem végezték el, az osztályra való befektetést azt is elutasították, hogy minden részleg covid-részleg, és ezért nincsen hely"

- meséli Judit.

A 48 éves Hajnalka végül március 7-én szerettei karjaiban halt meg otthon. Egy örökbefogadott fia volt, a most 17 éves Patrik. Neki nagynénje lett a gyámja. Judit azt mondja, bár testvére nagyon beteg volt, és lehet, egyébként is meghalt volna, de ennek nem így kellett volna történnie.

"A covid miatti ellátatlanság volt az gyakorlatilag, amitől idáig jutottunk. Tehát lehet, hogy ő kapott volna még 2-3 évet. Teltek a napok meg a hetek és nem történt semmi. Gyakorlatilag őt ez mentálisan annyira megviselte, hogy elveszítette a hitét azzal kapcsolatban, hogy ő meggyógyulhat, ami egyébként végig jelen volt négy és fél évig benne"

- fogalmaz Judit.

A gyászoló testvér azután döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza történetüket, hogy az RTL Híradóban szerdán megszólalt egy veresegyházi férfi, aki feleségét veszítette el hasonló körülmények között.

Az RTL Híradó az esettel kapcsolatban megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát is, ahonnan azt közölték: "minden rákos beteg megkapta a szükséges kórházi ellátást".

VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A nyár újdonsága, hogy Orbán Viktor Hatvanpuszta miatt védekezik
A politológus szerint Orbán kommunikációs offenzívája inkább pótcselekvés volt. A Tisza Párt viszont inkább túl akarta élni a nyarat, hogy a kampányra koncentrálhasson.


„Valahogy a miniszterelnökre sohasem tudott átcsúszni az a kép, hogy ő is a jachtozók között van. Szijjártó Pétert lehetett jachton fényképezni, Lázár Jánost lehetett a batidai kastélyhoz kötni, de Orbán Viktort nem” – mondta Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorában.

Hozzátette:

„Az újdonsága ennek a nyárnak, hogy ő az, aki Hatvanpuszta miatt védekezik, akinek a nyaralása kapcsán ezek a témák előkerültek, ő van a középpontban. Sokkal ártalmasabb, mint bármikor korábban.”

Szóba került az is, hogy Török Gábor hosszú idő után újra találkozott Orbán Viktorral, amikor közösen fagyiztak. A beszélgetésről így mesélt: „Meggyőződésem, hogy a bogarakat nem lehet az íróasztal mellől szemlélni, hanem ki kell menni a rétre. Úgyhogy én ezeknek a lehetőségeknek mindig nagyon örülök. Közelről megfigyelni a bogarakat és velük beszélni, kérdéseket feltenni, egyáltalán látni a gondolkodásukat, az szerintem egy politikai elemző számára nagyon hasznos. Igyekszem elkerülni, hogy közben bogárrá váljak.”

A politológus szerint bár az elmúlt hónapokban sok minden zajlott a politikában, a nyarat mindkét fél igyekezett nyugodtan átvészelni. Orbán Viktor kommunikációs offenzíváját pótcselekvésnek nevezte, ami a Fidesz saját táborának szólhatott, hogy Magyar Péterrel szemben erőt mutasson. A Tisza Párt ezzel szemben inkább túl akart lenni ezen az időszakon, hogy a kampányra tudjon koncentrálni, hiszen náluk a jelöltállítás jelenthet komoly kihívást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter szerint Orbán Ráhel és Tiborcz István elhagyta az országot
A politikus információ szerint a miniszterelnök lánya és veje délután indultak el Milánóból. Az korábban sem volt titok, hogy Amerikába költöznek.


Orbán Ráhel és Tiborcz István a gyermekeikkel és rengeteg bőrönddel ma 16.00 órakor (a milánói reptérről indulva) elhagyták az öreg kontinenst az új világ és a szabadság földje felé” – írta csütörtök esti Facebook-posztjában Magyar Péter.

Az eddig sem volt titok, hogy a miniszterelnök lánya és veje a tengerentúlra költözik, hogy gyerekeik ott tanulhassanak. Tiborcz István korábban úgy fogalmazott, hogy „az elmúlt tíz évben a BDPST Group sikeres és nemzetközileg is elismert befektetőcsoporttá vált”, és szerinte cége működését nem érinti, hogy ő Amerikában él majd.

Magyar Péter posztjában hozzátette: „Vajon ez már az orbáni "győzelmi terv" része?”

Korábban Orbán Ráhel a költözéssel kapcsolatban a sajtótól a gyerekei védelmét kérte – akikkel nagyapjuk, Orbán Viktor rendszeresen fotózkodik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Délután leállt a Déli pályaudvar – káosz van Kelenföldön, miután a Keleti már hétfő óta zárva van
Rengeteg vonat rövidebb útvonalon közlekedik, több járat kimaradt. Úgy tűnik, Kelenföld nehezen bírja a rohamot, százával várnak az utasok az aluljáróban.


A Déli pályaudvaron egy vonat áramszedője letört, a felsővezeték megsérült, emiatt a 8-12. vágányokig szünetel a vonatközlekedés. Jelentős fennakadásokra, kimaradó, rövidebb szakaszon közlekedő vonatokra kell számítani – írta délután 4 óra előtt a Mávinform.

Később frissítésükben közölték:

15:30-tól teljesen szünetel a vonatforgalom a Déli pályaudvaron felsővezeték-szakadás miatt, ezért jelentős fennakadásokra, késésekre és rövidebb útvonalon közlekedő, illetve kimaradó járatokra kell számítani a győri, a székesfehérvári és pusztaszabolcsi vonalon.

Bár a vezeték helyreállítása megtörtént, és ezután fokozatosan visszatért a forgalom a vágányokra, „a hiba teljes elhárításáig, várhatóan az esti órákig az állomásról induló és oda ékező járatok közlekedésében továbbra is jelentős változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő és kimaradó járatokra kell számítani” – írják a tájékoztatásban.

A helyzetet nehezíti, hogy augusztus 25-től zárva tart a Keleti pályaudvar is, így mindkét nagy pályaudvar utasforgalma Kelenföldre zúdult. A Telex egyik olvasója a helyszínről – egy fotó kíséretében – azt írta: „A felszínen egy talpalatnyi szabad hely sincs, az aluljáróban emberek százai zsúfolódnak össze. Gyerekek a földön ülve várják a bizonytalan indulásokat, a menetrend teljesen szétesett.”

Hozzátette: „Ráadásul számos vonat a szokásosnál kevesebb kocsival közlekedik, tovább fokozva a zsúfoltságot”.

A Facebookra feltöltött képeken látszik, hogy mekkora volt a tömeg Kelenföldön nagyjából fél5 környékén:

Ugyanakkor egy vidámabb hangvételű videó is készült, ahol egy lány az összegyűlt tömegből spontán verbuválódott közönégnek énekel:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nyugdíjválság fenyeget Magyarországon reformok nélkül a 2030-as évek végén – állítja a nyugdíjszakértő
A Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása megterheli a rendszert, miközben a kormány lemondott a reformokról és eltüntette a szakértői tanulmányt.
F. O. - szmo.hu
2025. augusztus 28.



Az Európai Unió előírja, hogy minden tagállam nyugdíjrendszerének megfelelőnek, fenntarthatónak és korszerűnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjaknak képesnek kell lenniük megelőzni az időskori elszegényedést, biztosítaniuk kell a munkából származó jövedelem helyettesítését, valamint tükrözniük kell a nemzedékek közötti szolidaritást, kezdte elemzését a Portolio-n Farkas András nyugdíjszakértő.

Mint írta: a fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú, hogy az állami és kiegészítő nyugdíjrendszerek hosszú távon pénzügyileg stabilak maradjanak, míg a korszerűség átláthatóságot, a nők és férfiak eltérő igényeinek figyelembevételét, valamint a nyugdíjtervezéshez szükséges információk rendelkezésre állását követeli meg.

A magyar nyugdíjrendszer jelenleg mindhárom területen komoly kihívásokkal küzd –olvasható az elemzésben.

Nem képes megakadályozni az időskori elszegényedést, hiányzik belőle a tőkefedezeti elem, és az önkéntes előtakarékosság állami támogatása fokozatosan csökken. A nyugdíjszámítás bonyolult és átláthatatlan, az egyéni nyugdíjtervezéshez pedig az állami rendszer semmilyen támpontot nem nyújt.

A kormány jelenleg nem készül reformokra. A korábban megrendelt nemzetközi szakértői tanulmány eltűnt, a hivatalos kommunikáció pedig azt hangsúlyozza, hogy a rendszer az elkövetkező másfél évtizedben biztonságosan működik. Ha ez nem így lesz, annak következményeivel Farkas szerint a 2037-ben hatalmon lévő kormánynak kell majd foglalkoznia.

A választások után érdemes mielőbb megtervezni azokat a változtatásokat, amelyek nélkül a nyugdíjrendszer nem marad stabil.

A Ratkó-unokák, vagyis az 1973 és 1977 között született nagy létszámú korosztály ugyanis 2038 és 2042 között vonul nyugdíjba, ami komoly terhet jelenthet a rendszernek. A mostani feltételekkel a nyugdíjrendszer csak 2037-ig működtethető komolyabb finanszírozási kockázatok nélkül – írja a cikk.

A szakértő szerint a jövőbeni intézkedéseket a politikai kockázatok és a végrehajtás nehézségei alapján érdemes áttekinteni.

Könnyen kivitelezhető lépés lenne például a nyugdíjkorhatár összekötése a 65 éves korban várható további élettartammal.

Hasonlóan egyszerű, de fontos változás lehet a nyugdíjskála átalakítása is, amely ma aránytalanul jutalmazza a szolgálati idő első húsz évét a második húszhoz képest.

Közepes kockázattal járó megoldásként szóba kerülhet a járulékplafon visszavezetése, amelyet 2012 végén töröltek el – írja Farkas András. A hiánya miatt kiemelkedően magas nyugdíjvárományok alakulhatnak ki, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget a kis- és nagynyugdíjasok között. Fontos lehet a degresszió újraszabályozása is, hiszen a jelenlegi összeghatárok 2013 óta nem változtak. Emellett sok vitát válthat ki a nők kedvezményes nyugdíjának jövője, amely 2011 óta működik, és teljes ellátást biztosít a korhatár betöltése előtt is.

A Prtfolio cikke szerint mesterséges intelligencia egyre fejlődő algoritmusai segítséget nyújthatnak a nyugdíjreform megtervezésében, de csak akkor, ha hiteles és átgondolt javaslatok kerülnek a digitális térbe. Az emberi döntéshozatal azonban továbbra is nélkülözhetetlen a magyar nyugdíjrendszer jövőjének alakításában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk