2030 augusztusára kapott műtéti időpontot december 10-én egy térdprotézisre váró beteg a Komárom-Esztergom vármegyei kórházban. Decemberre már 32 375-en vártak csípő- vagy térdprotézisre és szürkehályog-műtétre, ami több mint ötezer fős növekedés a januári 27 270-hez képest – írta az Economx.
A legnagyobb mértékben a térdprotézisre várók sora duzzadt: a januári 14 200-ról decemberre közel 18 ezerre. Csípőprotézisre a korábbi 7600 helyett már több mint 9100-an várnak, egyedül a szürkehályog-műtéteknél történt enyhe csökkenés, 5450-ről 5200-ra.
Az országos átlag mögött hatalmas intézményi különbségek húzódnak meg. Míg Komáromban éveket kell várni, a Bács-Kiskun vármegyei Oktatókórházban egy decemberben listára került beteg akár még karácsony előtt sorra kerülhetett. A Semmelweis Egyetemen egy csípőprotézis-műtétre decemberben 2027. januárjára adtak időpontot. Az egynapos ellátásban végzett szürkehályog-műtéteknél is jelentős a szórás: Nagykanizsán van, akit 2027. márciusára jegyeztek elő, a medián várakozási idő itt 257 nap, míg Kiskunhalason 202, Egerben pedig 208 nap.
Egy kutatás szerint a magyarok az egészségügy legsúlyosabb problémájának a hosszú várólistákat (43 százalék) és a szakemberhiányt (37 százalék) tartják.
A helyzetről Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, volt egészségügyi államtitkár egy konferencián azt mondta: „Megdöbbentő, hogy paradox módon, ahol növekedtek a műtéti számok, a várakozási idő is nőtt. Új világra ébredtünk, ahol új motivációra van szükség.”
A várólisták csökkentésére évente ötmilliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből azonban 2024-ben kétmilliárd forintot nem használtak fel az intézmények.
Bár Magyarország a három említett műtét várólistáival az uniós középmezőnyben van, a pandémia utáni betegfelhalmozódás komoly nyomást gyakorol a hazai rendszerre.
A kormányzat tavasszal új, egységes várólista-protokollt vezetett be a csípő- és térdprotéziseknél, és fokozatosan terjeszti ki a Járóbeteg Irányítási Rendszert az ellátásszervezés javítására. Az ellenzék a forráshiányt és a romló hozzáférést kritizálja, és a várólisták hat hónapra csökkentését sürgeti.
Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója korábban azt nyilatkozta, „a NEAK célja az, hogy a várólistáknál egy normalizált helyzetet hozzon létre”. A NEAK nyilvános online felületének adatai szerint az intézmények közötti hatalmas különbségek miatt egy másik kórház választásával a várakozási idő akár évekkel is rövidebb lehet.
2030 augusztusára kapott műtéti időpontot december 10-én egy térdprotézisre váró beteg a Komárom-Esztergom vármegyei kórházban. Decemberre már 32 375-en vártak csípő- vagy térdprotézisre és szürkehályog-műtétre, ami több mint ötezer fős növekedés a januári 27 270-hez képest – írta az Economx.
A legnagyobb mértékben a térdprotézisre várók sora duzzadt: a januári 14 200-ról decemberre közel 18 ezerre. Csípőprotézisre a korábbi 7600 helyett már több mint 9100-an várnak, egyedül a szürkehályog-műtéteknél történt enyhe csökkenés, 5450-ről 5200-ra.
Az országos átlag mögött hatalmas intézményi különbségek húzódnak meg. Míg Komáromban éveket kell várni, a Bács-Kiskun vármegyei Oktatókórházban egy decemberben listára került beteg akár még karácsony előtt sorra kerülhetett. A Semmelweis Egyetemen egy csípőprotézis-műtétre decemberben 2027. januárjára adtak időpontot. Az egynapos ellátásban végzett szürkehályog-műtéteknél is jelentős a szórás: Nagykanizsán van, akit 2027. márciusára jegyeztek elő, a medián várakozási idő itt 257 nap, míg Kiskunhalason 202, Egerben pedig 208 nap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a leendő oktatási miniszter: A legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése
Lannert Judit, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere a pedagógusok teljesítményértékelését és a felesleges kompetenciaméréseket számolná fel. Szerinte ezek az intézkedések csak terhelik a rendszert, és nem visznek előre.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
A szakember szerint a magyar oktatás legnagyobb és legfájóbb problémája, hogy a nemzetközi PISA-felmérések kezdete óta Magyarország folyamatosan az első három ország között van abban a tekintetben, hogy a családi háttér milyen mértékben határozza meg a diákok teljesítményét.
„És ez egyszerűen bebetonozza a gyerekeket, a családot, a társadalmat. Nincs mobilitás, tehát én ezt tartom a legnagyobb problémának” – fogalmazott. Szerinte a kiút nem elsősorban reformokban, hanem egy teljes szemléletváltásban rejlik. Úgy véli,
a hátrányos helyzetű gyerekeket nem elég szeretni, hinni is kell abban, hogy többre képesek.
Ezt a jelenséget a pszichológiából ismert Pygmalion-hatásnak nevezte, amely szerint a másikról alkotott elvárásaink idővel valósággá válnak.
Lannert szerint a pedagógusoknak ehhez támogatásra, időre és „levegőre” van szükségük. Álláspontja szerint az elmúlt években a szakmai szempontok háttérbe szorulásával párhuzamosan nőtt a bizalmatlanság a tanárok felé, amit a rendszer egyre több kontrollal és méréssel próbált ellensúlyozni.
A jelenlegi, egyéni teljesítményértékelésre fókuszáló rendszert teljesen elhibázottnak tartja. „Le is terheli a rendszert, és nem visz előre” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy a korábban jól működő, nemzetközi szinten is elismert országos kompetenciamérést egy „mérési cunami” váltotta fel, ami rengeteg plusz terhet ró az iskolákra, miközben az így gyűjtött adatok használhatatlanná váltak, mert a diákok már nem veszik komolyan a kitöltésüket.
Magyar Péter ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a jelenlegi poroszos, teljesítményorientált rendszer helyett egy 21. századi, a kritikai gondolkodást és a kreativitást fejlesztő oktatásra van szükség.
Szerinte „csak egy olyan tanár tud példát mutatni, kritikai gondolkodást tanítani, szabad életre nevelni diákokat, amely tanár maga is szabad”.
Lannert Judit szerint a legsürgősebb teendők között van a pedagógusok és a diákok terheinek csökkentése.
Első lépésként megszüntetné a jelenlegi pedagógus-teljesítményértékelési rendszert és a „mérési cunamit”, valamint felülvizsgálná a párhuzamos adminisztrációs kötelezettségeket. Úgy véli, a KRÉTA rendszer mára egy „mikromenedzsment eszközzé vált”. Már ezekkel a lépésekkel is levegőhöz juttatnák a pedagógusokat. Hosszabb távon egy új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozását tartja szükségesnek, ami nem leszabályoz, hanem elveket és mintákat ad.
Fontosnak tartja, hogy a rendszerben újra „lehessen hibázni”, mert a hibázástól való félelem gátolja a kreativitást és a problémamegoldást.
„Pedagógus is hibázhasson, meg a miniszter is fog hibázni, tehát ez azt gondolom, mindenkinek szíve joga” – mondta.
A leendő miniszter kitért arra is, miért tartotta fontosnak, hogy a tárca nevében szerepeljen a „gyermek” szó. Kifejtette, hogy a későbbi iskolai hátrányok jelentős része már az első tíz, de leginkább az első három életévben kialakul. Ezért elengedhetetlen a különböző ágazatok – egészségügy, szociális ellátórendszer, oktatás – szoros együttműködése és a korai gyermekkori fejlesztésre való fókuszálás. A Tisza-kormány tervei szerint ezt a kormányzati szintű összehangolást Bódis Kriszta fogja végezni a Miniszterelnökségen.
A tervek között szerepel a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaemelése felmenő rendszerben, azzal a kitétellel, hogy a fiataloknak valamilyen, a munkaerőpiacon is elismert végzettséggel kell elhagyniuk az iskolarendszert. A szakmai szervezetek által is régóta sürgetett szabad tankönyvválasztás visszaállítását is azonnali intézkedésnek nevezte.
Lannert beszélt a pedagógusokat segítő szakemberek, így az iskolapszichológusok, gyógypedagógiai asszisztensek hiányáról is.
Rámutatott, hogy a statisztikák sokszor félrevezetőek, mert a szakemberek többsége Budapesten koncentrálódik, miközben „Nógrád megyében nincs is gyerekpszichiáter”. A felsőoktatással kapcsolatban elmondta: az alapítványi modellt felül kell vizsgálni, és az államnak vissza kell szereznie az alapítói jogokat, mivel az egyetemek állami finanszírozás nélkül működésképtelenek.
Kiemelte az egyetemi autonómia fontosságát és a rendkívül magas lemorzsolódási arány csökkentésének szükségességét, amihez szerinte hallgatóközpontúbb szemléletre van szükség.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy videóinterjúban mutatta be kormányának leendő gyermek- és oktatásügyi miniszterét, Lannert Judit oktatáskutatót. A beszélgetésben a szakember részletesen beszélt a magyar oktatási rendszer problémáiról és a lehetséges megoldásokról.
Lannert Judit elmondta, hogy 1990, a rendszerváltás óta foglalkozik oktatáskutatással, karrierjét az Országos Közoktatási Intézetben kezdte. Később, 2007-ben otthagyta az akkor már Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek nevezett állami háttérintézményt, mert úgy érezte, ott már nem tudja hatékonyan szolgálni az oktatás ügyét. Ezt követően hozta létre saját kutatóközpontját, a T-Tudokot. A 2010-es kormányváltás után rövid időre visszatért az intézethez tudományos főigazgató-helyettesként, de alig fél év után ismét távozott. Állítása szerint már 2012-ben cenzúrázták az interjúit, példaként említette, hogy egy a finn oktatásról szóló részt egyszerűen kihúztak az egyik vele készült anyagból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt, a KDNP elnöksége nem fogadta el
A politikus szerint a választási vereség miatt generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség. A párt országos elnöksége nem fogadta el a lemondását.
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.
A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.
A választási vereségből következik a személyes felelősségvállalás. Ezért benyújtottam lemondásomat a párt elnöki tisztségéről, amit az Országos Elnökség titkos szavazással, egyhangúlag nem fogadott el”
– írta.
Ugyanakkor meggyőződésem, hogy generációváltásra, személyi és politikai megújulásra van szükség.
Semjén jelezte, hogy a lemondásának elutasítása ellenére a megújulást elkerülhetetlennek tartja. Azt is közölte, hogy a folyamatot a párt élén fogja levezényelni. „Ezért megfelelő időpontban megtartjuk a teljes tisztújítást. Jelen szolgálatomat addig vállaltam” – tette hozzá.
A történtek előzménye, hogy a pártot korábban bíráló Gaál Gergely tavaly májusban lemondott a KDNP országos elnökségéből, majd később a pártból is kilépett.
Gaál akkor azt vetette Semjén Zsolték szemére, hogy a sorozatos kétharmados győzelmek ellenére 15 év alatt sem tudtak felépíteni egy valódi, önállóan is életképes pártot.
Semjén Zsolt a bejegyzését a Rákóczi-szabadságharc jelszavával zárta: „Cum Deo pro Patria et Libertate!”, ami magyarul annyit tesz: Istennel a hazáért és a szabadságért.
Benyújtotta lemondását Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöki tisztségéről a választási vereségre hivatkozva, a párt országos elnöksége azonban titkos szavazáson egyhangúlag elutasította azt. A miniszterelnök-helyettes a Facebook-oldalán számolt be a történtekről.
A pártelnök a bejegyzésében a személyes felelősségvállalással indokolta lépését. „Ma összeült a KDNP Országos Elnöksége.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombathely után Kőszegen is azbesztgyanú, maszkokat osztanak a lakosoknak
A Vas Vármegyei Kormányhivatal erős gyanú miatt vizsgálódik Kőszegen azbesztszennyezett kőzúzalék ügyében. A porzás megelőzésére sebességkorlátozást és az utak nedvesen tartását rendelték el.
A szombathelyi azbesztbotrány után Kőszegen is felmerült a gyanú, hogy a lakott területeken áthaladó utakon azbesztszennyezett zúzalék található. A Vas Vármegyei Kormányhivatal szerint az anyag a határ menti burgenlandi bányákból, köztük Pilgersdorfból kerülhetett a városba az elmúlt évek során – írta a 24.hu. A gyanú miatt Orbán István főigazgató pénteken sebességkorlátozást és az érintett közterületek nedvesen tartását rendelte el, soron kívüli laborvizsgálatokat indítottak, és a lakosságnak maszkokat biztosítanak.
A szennyezés gyanúja azonban nem áll meg Kőszegnél: a kormányhivatalhoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, csütörtökig már 17 további vasi településről jeleztek azbesztgyanús területeket, köztük Bozsokból, Csepregről, Lukácsházáról és Őriszentpéterről is.
A hatóságok az egész megyében fokozottan ellenőrzik a tüzelőanyag- és építőanyag-telepeket, a közúti ellenőrök pedig a határon áthaladó kőszállítókat vizsgálják át.
Az azbeszt egészségkárosító hatása nem az anyag puszta jelenlétével, hanem a felporzással, a por belélegzésekor jelentkezik, a betegség pedig jellemzően csak 20-30 év után alakul ki. A gyors hatósági intézkedések a porzás megelőzését célozzák.
A mostani lépéseket a múlt heti szombathelyi események előzték meg. Akkor derült ki, hogy az Oladi Plató nevű városrész több utcájának útburkolatát alkotó kőzúzalék azbeszttartalma többszörösen is meghaladja a határértéket, ami több mint ezer lakost érint. A helyzet súlyossága miatt a Magyar Posta kedden több utcában ideiglenesen fel is függesztette a házhoz kézbesítést.
A gyanú szerint a szennyezett kőzúzalék ausztriai, burgenlandi bányákból származik. Az ottani hatóságok már január elején bezárattak négy, azbeszttel terhelt kőbányát, köztük a pilgersdorfit is.
A Greenpeace Ausztria bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett a pilgersdorfi kőbánya üzemeltetői ellen. A szervezet szerint gyanús, hogy alig pár hónappal a bánya bezárása előtt nagyszabású gyakorlatot tartottak a helyszínen.
„A múlt őszén, alig néhány hónappal a hatósági bezárás előtt, katasztrófa‑gyakorlatot tartottak a pilgersdorfi kőbányában” – mondta Stefan Stadler, a Greenpeace Ausztria oknyomozó csapatának szóvivője.
Burgenland tartomány visszautasította a vádakat, közleményükben azt írták, a gyakorlat idején a bánya minden engedéllyel rendelkezett. „A hatóságoknál semmiféle jelzés nem volt fennálló veszélyhelyzetről” – áll a közleményben.
A szombathelyi azbesztbotrány után Kőszegen is felmerült a gyanú, hogy a lakott területeken áthaladó utakon azbesztszennyezett zúzalék található. A Vas Vármegyei Kormányhivatal szerint az anyag a határ menti burgenlandi bányákból, köztük Pilgersdorfból kerülhetett a városba az elmúlt évek során – írta a 24.hu. A gyanú miatt Orbán István főigazgató pénteken sebességkorlátozást és az érintett közterületek nedvesen tartását rendelte el, soron kívüli laborvizsgálatokat indítottak, és a lakosságnak maszkokat biztosítanak.
A szennyezés gyanúja azonban nem áll meg Kőszegnél: a kormányhivatalhoz folyamatosan érkeznek a bejelentések, csütörtökig már 17 további vasi településről jeleztek azbesztgyanús területeket, köztük Bozsokból, Csepregről, Lukácsházáról és Őriszentpéterről is.
A hatóságok az egész megyében fokozottan ellenőrzik a tüzelőanyag- és építőanyag-telepeket, a közúti ellenőrök pedig a határon áthaladó kőszállítókat vizsgálják át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dr. Hegedűs Zsolt: Tárcákon átívelő vizsgálatot indítunk a koronavírus-járvány alatti beszerzések ügyében
A leendő egészségügyi miniszter a COVID-járvány alatti közbeszerzések teljes körű átvilágítását sürgeti. Tervei szerint egy független szakértői testület is felállna, amely a döntéshozói iratokhoz is hozzáférne.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint „A COVID–19 járvány időszaka mindannyiunk számára súlyos próbatétel volt.” A leendő egészségügyi miniszter Facebook-posztjában hozzátetette: ez egy olyan periódus volt, melyben rengetegen harcoltak a túlélésért, miközben az ellátórendszer óriási terhelésnek volt kitéve. Véleménye szerint éppen emiatt elengedhetetlen, hogy a pandémia alatt született határozatok és a kapcsolódó beszerzések hátterét transzparens módon felülvizsgálják, mert mint írja, „a közbizalom megerősítéséhez világos válaszokra van szükség.” Kifejti, hogy „a járvány alatti beszerzések átfogó felülvizsgálata több tárca – az egészségügyi, a külügyi és a belügyi terület – összehangolt együttműködésében valósulna meg.” Elmondása szerint a terveik között szerepel egy független szakértői testület létrehozása is, amely betekintést nyerhetne a fontos döntéshozatali iratokba, felderítené a tényállást, és ajánlásokat tenne a jövőbeli krízishelyzetek kezelésére.
Dr. Hegedűs Zsolt azt állítja: „Akinek tiszta a lelkiismerete, annak nincs oka tartani a vizsgálatoktól, nyugodtan aludhat.”
Ezt követően leszögezte: „Ugyanakkor egyértelművé szeretném tenni:
minden közpénz felhasználását a lehető legalaposabban meg fogjuk vizsgálni.”
Hangsúlyozta, hogy „Nem célunk politikai indíttatású vagy méltánytalan eljárások kezdeményezése; kizárólag jogszerű, átlátható és szakmailag megalapozott vizsgálatokban gondolkodunk.”
Álláspontja szerint „A cél nem a politikai haszonszerzés, hanem az igazság feltárása és a közbizalom helyreállítása.”
Úgy látja, minden egyes közpénz útját tisztázni kell. Zárásként megjegyezte: „A járvány tanulságait nem eltakarni kell, hanem levonni - ez a jövőbeni válságkezelés alapja.”
Dr. Hegedűs Zsolt szerint „A COVID–19 járvány időszaka mindannyiunk számára súlyos próbatétel volt.” A leendő egészségügyi miniszter Facebook-posztjában hozzátetette: ez egy olyan periódus volt, melyben rengetegen harcoltak a túlélésért, miközben az ellátórendszer óriási terhelésnek volt kitéve. Véleménye szerint éppen emiatt elengedhetetlen, hogy a pandémia alatt született határozatok és a kapcsolódó beszerzések hátterét transzparens módon felülvizsgálják, mert mint írja, „a közbizalom megerősítéséhez világos válaszokra van szükség.” Kifejti, hogy „a járvány alatti beszerzések átfogó felülvizsgálata több tárca – az egészségügyi, a külügyi és a belügyi terület – összehangolt együttműködésében valósulna meg.” Elmondása szerint a terveik között szerepel egy független szakértői testület létrehozása is, amely betekintést nyerhetne a fontos döntéshozatali iratokba, felderítené a tényállást, és ajánlásokat tenne a jövőbeli krízishelyzetek kezelésére.
Dr. Hegedűs Zsolt azt állítja: „Akinek tiszta a lelkiismerete, annak nincs oka tartani a vizsgálatoktól, nyugodtan aludhat.”
Ezt követően leszögezte: „Ugyanakkor egyértelművé szeretném tenni:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
