Még tart a Mátrai Erőmű Zrt. 5. blokkjának tervezett éves nagyjavítása, amely mellett a 3. és 4. blokk leállásával is meg kellett birkózni az elmúlt napokban az erőmű személyzetének - tájékoztatta a Mátrai Erőmű Zrt. az MTI-t szombaton.

Ismertették,

- tették hozzá.

Az 5. blokkba szombaton délután gyújtanak be az üzemi próbák elvégzéséhez, amelyek kedden befejeződnek és a hálózatra kapcsolódik a 224 megawattos (MW) villamosenergia-termelő egység.

- hangsúlyozták.

A Mátrai Erőmű kilenc évig tartó átalakítása idén kezdődött el, az ITM és az Európai Unió illetékes végrehajtó ügynöksége decemberben írta alá azt az 5,2 milliárd forint összköltségvetésű támogatási szerződést, amely a Nemzeti Energia és Klímaterv végrehajtását, valamint a Mátrai Erőmű fenntartható és igazságos átmenetét segítő "LIFE-IP North-HU-Trans" projekt végrehajtását rögzíti.

A 9 év alatt megvalósuló átalakítás átképzési és vállalati mobilizációs programjai révén biztosítja az érintett munkavállalók helyzetének rendezését, a bányászati szakmakultúra megőrzését és a szükséges átképzéseket. A Mátrai Erőmű Magyarország energetikai kulcsszereplője, 2100 munkavállaló és közvetve mintegy 4000 család megélhetését biztosítja a régióban. A szénerőmű ugyanakkor a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért is felel, ezáltal Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen az erőmű kapacitásainak a klímacélokat is figyelembe vevő átalakítása.

A vállalat lignit tüzelésű blokkjait a tervek szerint 2025. végén leállítják, az MVM Csoport középtávú célja az elavult energiatermelő egységek új, nagyobb hatásfokú, innovatív és alacsonyabb kibocsátású technológiákra cserélése.

Mátrai Erőmű 2020-ban került az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonába, miután az állam visszavásárolta Mészáros Lőrinc érdekeltségétől. Az erőmű a tavalyi évet 800 millió forintos pozitív működési eredménnyel zárta, ugyanakkor összesítésben 42,7 milliárd forint veszteséget termelt.

"Minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet" – mondta Szijjártó Péter a Portfoliónak adott interjújában.

A külgazdasági és külügyminiszter a megfigyelési botrányról elmondta, neki nem volt, és nincs is tudomása arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, "de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról" – tette hozzá.

Szijjártó szerint "azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon, de ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás - ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés - miatt, ott lehetséges a lehallgatás."

Ugyanakkor az, hogy ezt az állam milyen eszközökkel látja el, nemzetbiztonsági kérdés a miniszter szerint, amit nem vitatnak meg a nyilvánosság előtt. Hozzátette: a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.

Az interjúban szóba került az is, hogy az Európai Bizottság egyelőre nem fogadta el a magyar kormány helyreállítási tervét. Szijjártó erről azt mondta:

Több orvosnak már azelőtt rendelnie kellett vakcinát a harmadik oltásokra, hogy tudta volna, kinek és mi alapján kell majd választania – írja a Népszava.

A lap szerint még hétfő este, hat nappal az újabb oltási kör kezdete előtt sem tájékoztatott arról a kormány, hogy mi az eljárási rend a harmadik oltásokkal kapcsolatban.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a harmadik oltás beadásának eljárásrendjét a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészégügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői egyhangúan határozták meg.

A praxisok hetente jelezhetik a vakcinaigényüket a kormányhivatalokban működő oltási munkacsoportoknak, Budapesten például már a hét közepéig jelezni kell az orvosoknak, hogy mennyi és milyen vakcinákat kérnek augusztus első hetére.

A Népszavának egy háziorvos azt mondta: fogalma sincs, hogy mit írjon a megrendelőlapra, miután az eljárásrend hiányában a betegek sem tudnak jelentkezni.

Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója, amelyben háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket - közölte az országos oltási munkacsoport vezetője kedden a közmédiával.

György István azt mondta, hogy a 60 év felettiek 83 százaléka kapta meg eddig az oltást, még 470 ezren vannak azok, akik eddig nem kérték. A személyes felkereséskor, az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is megtörténhet az oltás.

Hozzátette: az oltási akcióban részt vevő egyetemi hallgatókat a kormányhivatalok jelölik ki azon praxisok mellé, ahol az átoltottság elmarad a többi praxistól. Azok az egyetemisták, akik már legalább tíz félévet teljesítettek képzésükből, az oltást is beadhatják, az akcióban való részvételük pedig beleszámít a gyakorlati képzésükbe - ismertette.

Kitért arra is: Európában egyedül Magyarországon oltják tömegesen a 12 év felettieket. Az államtitkár arra biztatja a szülőket, hogy éljenek a lehetőséggel, és a tanévkezdésig adassák be mindkét oltást gyermekeiknek. A 12-18 éves korosztály oltási akciója augusztus végén kezdődik.

György István beszámolt arról is, hogy Magyarországon - Európában egyedülállóan - lehetőség nyílt a harmadik oltás felvételére, így

Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszter által összehívott egészségügyi szakmai grémium kidolgozta az oltóanyagok felhasználásának lehetőségét, hogy melyik vakcinával lehet a harmadik oltást elvégezni - tudatta.

Elmondta: a harmadik dózisra a háziorvosnál, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokra is be lehet jelentkezni – ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

György István beszélt arról is, hogy az átoltottság miatt járványügyi szempontból Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, de a koronavírus delta variánsa agresszíven fertőz, és a többi közt a Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban és Horvátországban nyaralók között is terjed. Magyarország nem rendelkezik biztosítékkal, hogy a fertőzést nem hurcolják be az emberek még nagyobb számban az országba, ezért csak az oltások jelentenek igazi védelmet - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Magyarország kivételével a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Európai Unió átlagához képest. Az anyagi helyzetünk javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is. Vagyis 2005 és 2017 között nemzetközi összevetésben tapodtat sem léptünk előre – számolt be a 444 Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, a TÁRKI munkatársainak tanulmányáról.

A szegénységi küszöb alatt azok a háztartások vannak, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. A kutatásban az uniós szegénységi küszöböt hasonlították össze az egyes országok mutatóival.

A kutatás szerint a magyarok háromnegyede uniós szinten szegénynek számít, ami még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.

Finnországban, Franciaországban vagy Hollandiában az emberek alig 5 százaléka számít uniós szinten szegénynek. A cseheknél 20 százalék, a lengyeleknél 40, a szlovákoknál 50 ugyanez a mutató. Magyarországon a lakosság több mint 75 százaléka esik bele ebbe a kategóriába.