Müller Cecília: eddig még nem azonosították a brit mutáns koronavírust Magyarországon
Az országos tisztifőorvos az operatív törzs tájékoztatóján többek között arról is beszélt, hogy szerinte továbbra is indokolt a szigorú korlátozások fenntartása itthon.
Bár konkrétumokat nem fogalmazott meg, Müller Cecília tisztifőorvos az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján elmondta:
indokolt a szigorú korlátozások fenntartása továbbra is.
Hangsúlyozta azonban, hogy az ügyben a kormány dönt majd, azonban azt látni, hogy a járvány most is tart, a környező országokban pedig jelentősen emelkedett a fertőzöttek száma.
Müller Cecília kitért a Nagy-Britanniából terjedú új vírusvariánssal kapcsolatos aggályokra is. Az országos tisztifőorvos elmondta:
Magyarországon eddig még nem azonosították a Nagy Britanniából származó mutáns koronavírust, amely 70 százalékkal gyorsabban fertőz.
A hvg.hu kérdésére válaszolva pedig közölte azt is, hogy az új mutációt PCR-teszttel nem lehet kimutatni, csak hosszas laboratóriumi vizsgálatokkal. Hozzátette: jelenleg is vizsgálják azoknak a mintáit, akiken azután jelentkeztek a fertőzés tünetei, hogy visszatértek Angliából.
Müller Cecilía azt is közölte, hogy
eddig csaknem 21 ezer egészségügyi dolgozót oltottak be a jelenleg működő 25 oltóponton.
A tisztifőorvos elmondta: az oltópontok nagy forgalmat bonyolítanak le, így a városi kórházakkal bővítik azok körét, és tervezik a háziorvosok bevonását is az oltásba.
Hozzátette: az egészségügyi dolgozók után a második körben a szociális otthonok lakói és dolgozói kapják meg a védőoltást, ezekbe az intézményekbe mobil oltócsoportokat küldenek.
Emlékeztetett arra, hogy kedden 39 ezer adag védőoltás érkezett Magyarországra, idáig már 78 ezer ember oltására elég vakcinát szállítottak az országba. A jövő héten, azután hetente további oltóanyag-mennyiség érkezik majd - mondta.
Bár konkrétumokat nem fogalmazott meg, Müller Cecília tisztifőorvos az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján elmondta:
indokolt a szigorú korlátozások fenntartása továbbra is.
Hangsúlyozta azonban, hogy az ügyben a kormány dönt majd, azonban azt látni, hogy a járvány most is tart, a környező országokban pedig jelentősen emelkedett a fertőzöttek száma.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Blikk: Meghalt a Skóciában eltűnt, majd holtan talált Huszti ikrek édesapja
A lap szerint a 63 éves férfi hétfőn otthonában hunyt el, miután állapota napok alatt rosszabbodott. Az apa alig egy évvel élte túl lányait, Elizát és Henriettát, akiket a skóciai Dee folyóban találtak meg holtan.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
„Múlt pénteken még megfázásra panaszkodott, de nem látszott, hogy komoly baja lenne. Aztán egyre rosszabbul lett, úgy tudjuk, a tragikus napon lefeküdt aludni, hogy megpróbálja kipihenni a betegséget, de már nem kelt fel többé.”
Lányai, Eliza és Henrietta 2025 januárjában tűntek el a skóciai Aberdeen városát átszelő Dee folyó közelében. Holttestüket hetekkel később, január 31-én találták meg a vízben. A skót rendőrség a halálokot fulladásként állapította meg, és hivatalosan balesetnek minősítette az ügyet, idegenkezűségre utaló jelet nem találtak. Ennek ellenére a közvélemény egy része és a család egyes tagjai is kételkednek a hivatalos magyarázatban. Huszti Miklóst mélyen megviselte a lányai elvesztése és a tragédiát követő ügyintézés terhe. A család a magas költségek miatt végül hamvasztás után, urnában hozta haza az ikreket Magyarországra.
A Blikk szerint az édesapát otthonában, Tornyospálcán helyezik örök nyugalomra. Lányai, Eliza és Henrietta a Pest vármegyei Monor sírkertjében nyugszanak.
Alig több mint egy évvel a Skóciában holtan talált Huszti ikrek tragédiája után a család újabb tagját veszítette el: meghalt a két nő édesapja, Huszti Miklós. A 63 éves férfi február 9-én, hétfőn hunyt el – írja a Blikk.
Egy hozzátartozó a lapnak azt mondta, a férfi állapota napok alatt fordult rosszra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter ezt állította, de a Városligeti-tó fenntartói nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el kacsák a gödi akkugyár vendégmunkásainak érkezése után
A politikus először azt mondta, a budapesti állatkertből tűnt el nagyon sok kacsa és aranyhal, később viszont pontosított, a Városligeti-tóra gondolt. Azonban sem a Városliget Zrt., sem a rendészet nem regisztrált tömeges állateltűnést, bejelentés sem érkezett hozzájuk ilyesmiről.
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
nincs tudomásuk tömeges kacsa- vagy haleltűnésről. Hozzátették, hogy a tavon látható tőkés récék vadon élnek, és szabadon közlekednek Budapest vizes élőhelyei között, a tóban pedig tájékoztatásuk szerint aranyhalak nem élnek.
A halállományért felelős Aranyponty Zrt. igazgatója sem tudta megerősíteni a tömeges állateltűnést, mivel nem kísérik figyelemmel az állomány változását. A Középső-tavat üzemeltető Budapesti Sportszolgáltató Központnál sem tapasztaltak ilyet, az előző nyári szezonban mindössze két elhullott kacsát találtak a területen.
A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatósághoz sem érkezett bejelentés az ügyben, és nincs is információjuk arról, hogy ilyesmi történt volna.
A Városligeti-tónál egyébként tilos horgászni. Bár az üzemeltető szerint aranyhalak nem élnek a tóban, egy 2022-es tömeges halpusztulás előtt az RTL hírportálja 50-60 egzotikus halfajt is azonosított a vízben, ezeket vélhetően a lakosság engedte a tóba a házi akváriumokból.
Nem ez az első eset, hogy vendégmunkásokkal kapcsolatban hasonló híresztelés terjed Magyarországon. Korábban több vidéki városban is felröppent a pletyka, hogy külföldi munkavállalók vadkacsákat fognak be, de azokat az eseteket a hatóságok rendre cáfolták.
Magyar Péter bejelentésére Molnár Áron is reagált. A színész-aktivista azért érezte úgy, hogy megszólal az ügyben, mert „aki hülyeségeket beszél, abba bele fogok szállni”. Szerinte gáz, ha azt a feltételezést, hogy valaki – legyen az magyar, filippinó, szír vagy amerikai – éhezésében állatot evett, pártpolitikai célokra használják fel. Úgy látja, hogy „ez az idegenellenességet erősíti, pont azt, amit a Fidesz épít 2015 óta és nem a szolidaritást, az empátiát, vagy az emberséget.”
Magyar Péter kommentben válaszolt Molnár Áronnak, ezt írta: „Láttad te már, milyen körülmények között élnek például a Budapesten dolgozó futárok? Vágod, hogy arról beszéltem, hogy miként használják ki ezeket az embereket és milyen embertelen módon bánnak velük? Ez idegenellenesség? Hagyjuk már...”
„Amikor a Fülöp-szigetekről idehoztak több száz munkavállalót, és elhelyezték őket mindenféle pénz és ellátás nélkül budapesti munkásszállókon, akkor másnap a budapesti állatkertben nagyon sok kacsa eltűnt. És aranyhal. Mert ezek az emberek éheztek, és ehhez folyamodtak” – mondta Magyar Péter szerdán a bicskei kampánynyitó rendezvényén, amikor a gödi Samsung-gyár botrányáról beszélt.
Később egy kommentben pontosított: az állatkert előtti tóra, vagyis a Városligeti-tóra gondolt. Azt azonban nem árulta el, pontosan mikor történhetett ez, és honnan származnak az értesülései.
A Lakmusz.hu megkeresésére a Városligeti-tó üzemeltetéséért és a közrendért felelős szervezetek egyöntetűen azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy tömegesen tűntek volna el állatok a területről. A Városliget Zrt. közölte,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az MSZP elnöksége azt javasolja, ne induljanak a 2026-os választáson
„A kormányváltás jelöltjeit támogatjuk 2026-ban. Új baloldalhoz egy új rendszeren keresztül vezet az út” – írják közleményükben. Céljuk, hogy a választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
„nem elég csak győzni, az eltorzított választási rendszer miatt az elérhető legnagyobb arányban kell győzni minden választókerületben.”
A párt közleménye szerint ennek értelmében négy jelöltet már meg is neveznek, akiket támogatnak: Budapest 8-as választókerületében Kunhalmi Ágnest, Budapest 14-es választókerületében Vajda Zoltánt, Budapest 16-os választókerületében Dr. Hiller Istvánt, Csongrád-Csanád megye 1-es választókerületében pedig Szabó Sándort. A többi választókerületben arra kérik támogatóikat, szavazzanak a kormányváltás érdekében. Azt írják, a választási kampányban
azért fognak mozgósítani, „hogy a 2026-os választás után ne alakíthasson kormányt egy esetleges Fidesz-Mi Hazánk koalíció.”
A párt állítja, hogy a választás után is ott lesznek, „hogy képviseljük saját baloldali programunkat, érvényesítsük azt a kormányváltás utáni időszakban, és számon kérjük az új kormányon a szolidaritás, az emberség, az esélyteremtés értékeit.” A poszt szerint ha 2026-ban kormányváltás lesz, utána haladéktalanul új választási rendszer kidolgozását kell megkezdeni.
A mostani bejelentés éles fordulatot jelent a párt korábbi stratégiájához képest. 2025 novemberében még arról számoltak be, hogy 102 egyéni körzetben indítanak jelöltet és országos listát is állítanak. 2026 januárjában Komjáthi Imre pártelnök a sajtóértesülésekre reagálva még azt mondta, nincs olyan döntés, hogy az MSZP ne indulna a választáson, és a végleges stratégiáról a február közepi kongresszus fog határozni.
A Magyar Szocialista Párt a közösségi oldalán közzétett közleményében arról ír, hogy
a kormányváltás jelöltjeit támogatják 2026-ban. A párt szerint hallják a támogatóik hangját, és úgy látják, a magyar baloldaliak túlnyomó többsége azt szeretné, ha 2026-ban minden egyéni választókerületben kizárólag a legtöbb szavazatot elérni képes jelölt indulna a Fidesz jelöltje ellen.
Ezért az MSZP Országos Elnöksége azt javasolja a párt kongresszusának, hogy „az MSZP Magyarország egyetlen felelős baloldali pártjaként döntsön úgy, hogy nem indul a 2026. évi országgyűlési választáson.”
Azt is javasolják, hogy minden választókerületben a legtöbb szavazatot elérni képes ellenzéki jelöltet támogassák, mert szerintük
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA-felmérés: 10 pontos előnnyel veri a TISZA Párt a Fideszt
A február elején készült felmérés szerint a TISZA a teljes népesség körében 36, a Fidesz 28 százalékon áll, a 10 százalékpontos különbséget a biztos szavazó, pártot választani tudók között mérték. A Mi Hazánk és a DK bejutásával négypárti parlament jöhetne létre az eredmények alapján.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
A két nagy párton kívül a DK és a Mi Hazánk is elérte volna a frakcióalapításhoz szükséges 5 százalékos támogatottsági szintet. A teljes felnőtt népesség körében a DK és a Mi Hazánk is 4-4 százalékon áll, míg az MKKP-re 3 százalék szavazna.
Az elmúlt egy hónapban a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottsága lényegében nem változott. Jelentős változás viszont, hogy a februári eredmények hosszú idő óta először nem három-, hanem négypárti parlament létrejöttét valószínűsítik. A Mi Hazánk 2025 nyara óta először érte el újra az 5 százalékos parlamenti küszöbértéket a biztos szavazók körében.
A kutatás szerint az elmúlt hetekben sokan találtak pártot maguknak, a „nem tudom/nem válaszolok” tábora 3 százalékponttal csökkent, amiből a kisebb pártok is profitálhattak.
Más intézmények friss kutatásai ugyanakkor eltérő képet mutatnak. A kormányközeli Nézőpont Intézet február eleji mérése szerint listán a Fidesz vezet, míg a 21 Kutatóközpont január végi felmérése az IDEA-nál is nagyobb, 16 százalékpontos Tisza-előnyt mért a biztos szavazók körében. A különbségeket részben az eltérő módszertanok magyarázhatják: az IDEA online, önkitöltős kérdőívet használ, míg más intézetek például telefonos lekérdezést.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait január 31. és február 6. között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével.
A parlamenti választási kampány előrehaladtával sem csökken a Tisza Párt előnye a kormánypártok előtt. Magyar Péter pártja a teljes népesség körében 8, a biztos szavazó, pártot választani tudók között pedig 10 százalékponttal előzi meg a Fidesz–KDNP-t – derül ki az IDEA Intézet február elején végzett országosan reprezentatív felméréséből.
Ha most vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a felnőtt népesség több mint egyharmada, 36 százaléka szavazna a Tisza Párt listájára, míg bő egynegyede, 28 százaléka a Fidesz–KDNP-re. A biztos szavazók körében még markánsabb a különbség: itt a Tisza Párt 48, a Fidesz–KDNP pedig 38 százalékon áll.
Ha február elején lett volna a választás, négypárti parlament jöhetett volna létre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
