A kínai Sinopharm vakcinájának előnye, hogy jelentős, erőtejes immunválaszt vált ki - mondta az országos tisztifőorvos az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
Müller Cecília hozzátette: a kínai oltóanyag a vírus teljes, elölt változatát tartalmazó vakcina, amely sok fehérjét, a vírus burkát, örökítőanyagát tartalmazza inaktivált állapotban.
Azt mondta, az oltóanyag fertőzést, megbetegedést nem tud okozni, de széles antigén palettája sokkal jobban "megmozdítja" az immunrendszert. Sokan bizakodnak, hogy tartósabb, esetleg magasabb fokú védelmet adhat, ezt a jövő dönti el - jegyezte meg.
Hozzáfűzte, hogy a magyar fejlesztésű vakcinát a Sinopharméval megegyező technológiával tervezik.
Kitért arra, hogy a kínai gyártású oltóanyag 18 év felett bárkinek adható. A vakcina leiratában szerepel, hogy 60 év felett nincs elég tapasztalat róla, ez azonban majdnem minden oltóanyagról elmondható. "Bizonyos életkor felett az immunrendszer nem reagál olyan aktívan az oltóanyagra, mint egy fiatal szervezetben, ettől függetlenül képes megvédeni a szövődménytől vagy halálos megbetegedéstől" - mondta a tisztifőorvos.
Kiemelte, nincs százszázalékos védelmet nyújtó vakcina, de a Magyarországon engedélyezett oltóanyagok hatásossága mind 70 százalék feletti, ami jó eredmény. Kitért arra: számos olyan oltást is alkalmaznak itthon más betegségekkel szemben, melyeknek 50 százalékos a hatékonysága.
Az országos tisztifőorvos kiemelte, "fontos két hét áll előttünk", hiszen a következő két hét alatt több védőoltást tudnak beadni, mint eddig összesen, ami köszönhető az országba érkezett oltóanyagoknak.
Mint mondta, Magyarországon jelenleg öt vakcinával oltanak, egyúttal arra szólított fel minden magyart, hogy „ne válogasson”, bármelyik felkínált vakcinát fogadja el.
A szakember a járványügyi adatokról azt mondta, exponenciálisan emelkedik az új fertőzöttek száma, ami a vírusvariánsok megjelenésének tudató be.
Az aktív betegek 82 649-en vannak, kórházban 4489 embert kezelnek, közülük 394-en szorulnak gépi lélegeztetésre. Ezek a számok egyértelmű emelkedést mutatnak, és újabb terhet rónak az egészségügyi ellátókra - tette hozzá.
A kínai Sinopharm vakcinájának előnye, hogy jelentős, erőtejes immunválaszt vált ki - mondta az országos tisztifőorvos az operatív törzs hétfői sajtótájékoztatóján az MTI tudósítása szerint.
Müller Cecília hozzátette: a kínai oltóanyag a vírus teljes, elölt változatát tartalmazó vakcina, amely sok fehérjét, a vírus burkát, örökítőanyagát tartalmazza inaktivált állapotban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rossz helyre küldött e-mail buktatta le a két államtitkárt: egy tiszás jelöltről tárgyaltak volna a főispáni értekezleten
Latorcai Csaba és Galik Gábor belső levelezése jutott a sajtóhoz. Az egyikük egy órával később már próbálta is visszahívni a kínos üzenetet, de már késő volt.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
„jelölt jelölt nem lett , tegnap Kata említette, h a foispani értekezleten akarnak evvel foglalkozni.”
Latorcai Csaba alig négy perccel később válaszolt is a felvetésre.
„Tisztelettel visszajelzest kerek majd valahogyan a Foispani Ertekezleten a temaban elhangzottakat illetoen, mert egyikunk sem lesz most!”
Az államtitkár nem sokkal később, 7:30-kor megpróbálta visszahívni az elküldött üzenetet, de addigra a levelezés már eljutott a sajtóhoz. A főispáni értekezlet a kormányhivatalok hivatalos döntés-előkészítő fóruma, ezért a levelezést megszerző 444.hu kérdéseket küldött a két politikusnak arról, miért akartak egy pártpolitikai ügyet ezen a fórumon tárgyalni, és hogy mi hangzott el végül a témában.
A lap emlékeztet rá, hogy két és fél éve Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy komplett belső e-mail-láncot küldött el válaszul a Telex egy kérdésére. Abban a levelezésben Maruzsa többek között azt írta: „nagy nehézségben lennétek, ha mindig csak a színtiszta igazat kellene mondani”.
Egy rossz címre küldött, majd sietősen visszahívni próbált e-mailből derült ki, hogy a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium két vezetője egy tiszás jelöltről egyeztetett. Latorcai Csaba parlamenti államtitkár és Galik Gábor helyettes államtitkár arról levelezett, hogy egy végül be nem válogatott „jelöltjelöltről” a főispáni értekezleten fognak tárgyalni – írta meg a 444.
A kedd reggeli levelezést Galik Gábor indította 6 óra 26 perckor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy: Bankrablás, hogy féláron adja el a részvényeit az állam Mészáros Lőrinc bankjának
A képviselő szerint hiába magyarázzák a tranzakciót a dolgozók jutalmazásával. Neki az ügylet „egy 50 milliárdos lopásnak tűnik”, ezért a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a jegybankhoz fordul.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
„Ez is bankrablás, csak pisztoly nélkül, szép csendben csinálják, es nem Mészáros Lőrinc bankját (MBH) rabolják ki, hanem Mészáros bankja (MBH) lopja meg az államot. Nem is kevéssel, kb. 50 milliárd forinttal”
– írja Hadházy a bejegyzésében. A képviselő szerint a probléma az árral van.
„Egy részvény piaci ára jelenleg kb. 5800 forint, de Mészáros bankja csak 2600 forintot fizet. Tehát a piaci ár kevesebb, mint felét fizeti Lőrinc bankja az államnak”
– közölte, hozzátéve, hogy ez neki egy 50 milliárdos lopásnak tűnik, ezért kérdésekkel fordul a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz és a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint tőzsdefelügyeleti szervhez.
A politikus akkor is nehezen érthetőnek tartja ezt, ha figyelembe vesszük a tőzsdei közleményt, amely szerint egy „vételárkompenzációs mechanizmust” keretében a Corvinus később kiegészítő vételárra lehet jogosult. Hadházy szerint azonban semmit nem tudni arról, hogy ezt milyen feltételekkel teszik meg, és hogy az esetlegesen később kifizetett vételár részre fizetnek-e kamatot.
Ahogy a képviselő is írja, az ügyletet azzal magyarázták, hogy az MBH a munkavállalóit akarja ösztönözni azzal, hogy a most megvásárolt részvények esetleges jövőbeni hasznát odaadja nekik. Hadházy szerint ez még nem is lenne ördögtől való, de felteszi a kérdést, hogy miért csak a kisebbségi tulajdonos állam dob bele részvényeket a bank munkavállalói ösztönző programjába, és miért kapja meg a csomagot a bank féláron.
Bejegyzése végén a politikus megjegyezte, hogy szerinte az MBH Bank részvényei elértéktelenednek, és személyes okokból egy fillért sem tartana a banknál.
Az állami Corvinus Zrt. egyébként már 2024 decemberében is eladott egy 8,2 százalékos csomagot a banknak, 2025 márciusában pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy az államnak érdemes lenne értékesítenie a banki részesedését.
Hadházy Ákos független képviselő a Facebook-oldalán fejtette ki véleményét az MBH Bank részvényeivel kapcsolatos állami ügylet kapcsán. Kedden ugyanis kiderült, hogy
az MBH Bank Munkavállalói Résztulajdonosi Programja (MRP) tőzsdén kívüli ügyletben egy 5 százalékos részvénycsomagot vásárolt a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus BHG Zrt.-től 42,1 milliárd forintért.
Ez részvényenként nagyjából 2611 forintos árat jelent, az állami részesedés pedig 20 százalékról 15 százalékra csökkent.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabad Európa: Felmerült, hogy Orbán Viktor „megszabadul” Mészáros Lőrinctől 2026-ban
A lap forrásai szerint kormányzati körökben került szóba az, hogy a miniszterelnök a választások után, annak eredményétől függetlenül másra bízná a Fidesz gazdasági hátországának irányítását. Erre utalhat az is, hogy a kormány Mészáros Lőrinc cégeinek nem kedvező feltételekkel írt ki gigantikus közbeszerzéseket.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
„A szóba jöhető, komolyan vehető cégek maguk is a hátuk közepére kívánják, hogy egy ilyen nagyságrendű, bonyolult beruházásban Mészáros Lőrinc vállalkozásaival kelljen huzakodniuk”
– mondta egy informátor a Szabad Európának.
A reptéri vasút építését október végén jelentette be Lázár János és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter A tervek szerint 27 kilométernyi új vasúti pályát építenek Kőbánya-Kispest és Monor között, amelynek egy része a föld alatt futna. A teljes beruházásra 2,5 millárd eurót fordítana a kormány, ebből a reptéri vasút megépítése egy milliárdot (nagyságrendileg 400 milliárd forint) tenne ki. Ez azonban csak a megépítés költsége lenne, hiszen az építés és üzemeltetés koncesszióban történne, a nyertesnek 30 évig kellene még üzemeltetnie a létesítményt. A Szabad Európának több szakmai forrás is azt mondta, hogy tőkeerős, megfelelő szakértelemmel bíró koncesszor ekkora nagyságrendnél egyszerűen „nem akar még külön Mészáros Lőrinc cégeivel vesződni”.
A Mészáros-cégekkel szembeni bizalmatlanság mögött korábbi nagyberuházások problémái állnak. A GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésnél a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. máig nem fejezte be teljesen a munkát, a lap szerint több alvállalkozót nem fizetett ki, a MÁV pedig a minőséget kifogásolta jegyzőkönyvekben. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, mert több szakaszt valótlan tartalmú jegyzőkönyvek alapján adtak át.
Egy másik esetben, az új Belgrád–Budapest vasútvonal építésében a V-Híd Zrt. volt érintett. A kivitelezés során Mészáros cége és a kínai partnerek között folyamatosak voltak a konfliktusok a biztosítóberendezés típusáról és a munka minőségéről, ami miatt a V-Híd egy időre le is vonult az építkezésről. A beruházás finisében már felmerült, hogy „kiteszik” a céget az építkezésből, ám erre végül nem került sor, mert a V-Híd vállalta, hogy „rohammunkában” mindent kijavít. A költségek az eredeti 470 milliárdról már 800 milliárd forint környékére nőttek.
Egy vasúti cégvezető szerint „ezek közszájon forgó esetek a szakmában, így érthető, hogy csak az dolgozik velük, akinek nagyon muszáj”.
A Szabad Európa szakmai forrásai szerint ezek is szerepet játszhattak abban, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetőleg a Mészáros-érdekeltségek nélkül képzelné el a következő évek vasúti beruházásait. Érdekesség, hogy az október végén kiírt hat közbeszerzésen a nyertesek legfeljebb tízszázalékos haszonnal dolgozhatnak, és nem számolhatják el utólag az anyagköltségek drágulását. A lap megjegyzi, hogy a tízszázalékos haszon töredéke annak a gyakran 30%-os árrésnek, amivel a Mészáros-cégek dolgozni szoktak. Az pedig, hogy „a kivitelező rendelkezésére álló és a kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el” a lap forrásai szintén egyértelműen „a Mészáros-érdekeltségekkel szemben hozott intézkedésnek” minősítették.
A szigorú feltételek között szerepel még az is, hogy a közbeszerzések nyertesei biztosíték nélkül legfeljebb 250 millió forint előleget vehetnek fel.
Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a hvg-nek nyilatkozva kijelentette, hogy amennyiben Mészáros Lőrinc cégei nem fogadják el a tízszázalékos árrést és nem fizetik ki időben az alvállalkozóikat, kizárhatják őket az állami beruházásokból.
Bár a Szabad Európának egy név nélkül nyilatkozó szakpolitikus azt mondta, „ez inkább Lázár János politikai játszmája, amiben látszólag nagyon keményen fellép Mészáros Lőrinccel szemben, de közben az ÉKM egész jól elvan a Mészáros-cégekkel”, több forrás szerint elképzelhető, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Építési és Közlekedési Minisztérium hozzáállásában is „trendforduló tapasztalható”.
Mészáros Lőrinc egyébként az Indexnek tagadta, hogy bármelyik alvállalkozója bajban lenne. A helyzet azonban a Fidesz számára is kellemetlen, mivel a pénzükre váró kisvállalkozók nem a leglelkesebb támogatók.
A lap forrásai szerint kormányzati körökben komolyan felmerült, hogy Orbán Viktor a választások után annak eredményétől függetlenül „megszabadul” a leggazdagabb magyartól, és másra bízza majd a Fidesz gazdasági hátországának irányítását.
884 milliárd forint értékben írt ki közbeszerzéseket vasútfejlesztésre a kormány október végén olyan paraméterekkel, amelyek nem kedveznek Mészáros Lőrinc cégeinek – írja a Szabad Európa szakmai forrásokra hivatkozva.
A vasúti fejlesztésekért és az ezekkel kapcsolatos közbeszerzésekért két minisztérium felelős, a Nemzetgazdasági-, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium. A lap forrásai szerint az NGM-ben „egyértelművé tették, hogy Mészáros Lőrinc céges érdekeltségeit nem akarják a reptéri vasúti koncesszió fővállalkozói között látni” – és ehhez hasonló lehet a hozzáállás Lázár János minisztériumában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordult a magyarok véleménye: egyre kevésbé félnek a háborútól, de Ukrajnának sem segítenének már annyian
A legfrissebb kutatás szerint a pénzügyi támogatást már a többség elutasítja. A Fidesz-szavazók körében egy év alatt megfordult a hangulat, már a humanitárius segélyt is ellenzik.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
az Európai Unió által nyújtott humanitárius segítség népszerűsége a 2023-as 80 százalékról idénre 63 százalékra esett. Az uniós pénzügyi támogatást már csak a magyarok 36 százaléka pártolja, 63 százalékuk ellenzi, a fegyverszállításokat pedig a megkérdezettek 78 százaléka utasítja el.
Még elutasítóbb a kép, ha a Magyarország által nyújtott segítségről van szó. A hazai humanitárius segélyek támogatottsága a két évvel ezelőtti nagy többségről 2025-re szűk többségre olvadt. A Fidesz-KDNP szavazói között egyetlen év alatt fordult a hangulat: míg 2024-ben 63 százalékuk támogatta a humanitárius segítséget, idén már 56 százalékuk ellenzi. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazóinak 65 százaléka továbbra is szolidáris. A leglátványosabb változás a Mi Hazánk táborában történt, ahol a tavalyi 73 százalékos támogatottság után idén már a többségük (52%) ellenzi ezt a segítségnyújtást. A magyar költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatást 74, a fegyverküldést pedig 84 százalék ellenzi.
A háborús veszélyt a budapestiek érzékelik a legkevésbé, a fővárosban csupán 36 százalék tart a belesodródástól. Ezzel szemben a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll ez a veszély. A pártok támogatói közül egyedül a pártnélküliek körében vannak többségben az aggódók; a Fidesz-KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valósnak a háborús fenyegetést.
A felmérés a közösségi média véleményformáló szerepére is rávilágított. Az Instagram-használat 2025-re pozitívan hatott a magyar támogatás elfogadottságára, a TikTok esetében viszont a tavalyi enyhén pozitív hatás idén negatívba fordult, vagyis a platform tartalmai inkább az elutasító véleményeket erősíthették. A Facebook nem mutatott érdemi kapcsolatot a vizsgált attitűdökkel.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása mélyen megosztja a magyar társadalmat: a lakosság harmada (31%) támogatja, míg kétharmada (64%) ellenzi. A Fidesz-KDNP szavazói körében tízből nyolcan elutasítják a tagságot. A Tisza Párt támogatói tökéletesen megosztottak a kérdésben, 48-48 százalékban támogatják, illetve ellenzik a csatlakozást. A DK szavazóinak 41 százaléka támogatná a felvételt, de a többségük (58%) körükben is elutasító.
Fordulat állt be a magyar közhangulatban: miközben a többség már nem tart attól, hogy az országot belesodorják az orosz-ukrán háborúba, ezzel párhuzamosan zuhan a megtámadott Ukrajna támogatottsága. A Policy Solutions 2025 őszén készült reprezentatív felmérése szerint a magyarok fele már nem aggódik a háborús részvétel miatt, 46 százalékuk viszont továbbra is tart ettől. A félelemérzet egyértelműen csökkenő tendenciát mutat, hiszen két éve még a lakosság közel 60, tavaly pedig 49 százaléka érezte reálisnak a veszélyt – adta közzé az eredményeket a Telex
A szomszédunk iránti szolidaritás apadása leginkább a támogatások megítélésén látszik:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
