HÍREK
A Rovatból

Mostantól nem kell feltüntetni a vagyonnyilatkozatban a képviselők ingatlanjait, megtakarításait és tartozásait sem

Ezek helyett csak a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.


Átalakította a frakciófinanszírozást és az európai parlamenti (EP-) képviselőkével megegyező vagyonnyilatkozati rendszert vezetett be az országgyűlési képviselőkre vonatkozóan a parlament kedden.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére igen, nem szavazattal és tartózkodás mellett fogadták el az Országgyűlésről szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosítását, és 135 igen, 45 nem szavazattal döntöttek a házszabály módosításáról is a képviselők.

Az országgyűlési törvény szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között.

A szabályozás szerint a frakció alaptámogatása a képviselői tiszteletdíj - jelenleg 1,3 millió forint - tízszerese havonta, de ha közös listán szereztek mandátumot a pártok, akkor ez az összeg a képviselői tiszteletdíj tizenhétszerese, azaz jelenleg több mint 22 millió forint.

Emellett képviselőnként is kapnak támogatást a frakciók, az ellenzékiek kicsivel többet. Ez kiegyenlítődik: a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőnként jogosultak a képviselői tiszteletdíj 30 százalékának megfelelő összegre.

A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne. Hozzátette: a változtatás 3 milliárd forintot vonna el a baloldali pártoktól és 2 milliárd forintot a jobboldali pártoktól. Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.

Nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetésekre hivatkozva igazították a vagyonnyilatkozati rendszert az EP-képviselőkéhez.

Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.

A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.

A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.

A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. A jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak.

Egy további módosítás azt biztosítja, hogy országgyűlési képviselő szerepet vállalhat a kormány szakmai véleményező és javaslattevő - döntési joggal is rendelkező - testületeiben.

Kormánypárti képviselők kezdeményezésére - 135 igen, 47 nem szavazattal - módosul a házszabály, amely ezentúl lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást. Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot.

A következő parlamenti választás után képviselőcsoportot 5 fő alakíthat, ha - például kilépés miatt - ez alá csökken a létszám, megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.

A módosítással a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap, emellett nő a miniszter, politikai igazgató napirenden kívüli felszólalásának időtartama legfeljebb 10 percre; ezzel arányosan növekszik a frakcióválaszok időtartama is.

A házszabály rendelkezik az államfő egyes lehetőségeiről arra az esetre, ha törvényalkotást kezdeményez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Zavarba jöttek az ukrán zászlót kifeszítő, majd a tömegből kirohanó ismeretlenek a Tisza menetén, a propaganda pont ott volt lefotózni az akciót
Egy 8-9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren, majd egy szemtanú szerint „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki az ukrán zászlót. A mindössze kétperces eseményről készült fotókat percek alatt átvette a kormánysajtó és több fideszes politikus is.
DKA - szmo.hu
2026. március 16.



Percekig tartott csupán a Deák téri akció, órákon belül mégis ellepte a kormányközeli médiát: egy 4–5 méteres ukrán zászlót feszítettek ki a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetének kezdetén.

A helyszíni beszámolók szerint azonban nem szimpatizánsok, hanem egy szervezett csapat tűnt fel, majd villámgyorsan el is tűnt.

Az események akkor kezdődtek, amikor egy 8–9 fős csoport a semmiből a tömeg közepére futott a Deák téren. Egy szemtanú beszámolója szerint a csoport jól szervezetten, vezényszóra feszítette ki a hatalmas ukrán zászlót.

„Ezzel egyidőben fotósok jelentek meg, akik dokumentálták a kifeszített zászlót a tömegben is, illetve a környező erkélyekről is”

– számolt be a Telexnek az eset szemtanúja. Az akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk, ami egy több mint százezres ünnepi felvonuláson legalábbis szokatlan.

„A pop-up akció résztvevőit kérdezgettem, miért csinálják ezt, akik fenyegetéssel reagáltak, hogy ne videózzak, mert megvernek/feljelentenek. Az akcióban résztvevők nem voltak túl jólszituáltak, elég könnyen lehet arra a következtetésre jutni, hogy anyagi ellenszolgáltatás cserébe szervezték őket oda” – írta a szemtanú.

Egy rövid párbeszéd során a „Miért tartjátok ezt a zászlót, elmondod?” kérdésre először egy „nem” volt a válasz, majd az egyik fiatal annyit mondott: „Ukrajnával vállalunk szolidaritást”. A jelenet mindössze egy-két percig tartott.

„Amikor már sok ember próbálta rángatni le a provokálók zászlóját, és küldte őket melegebb éghajlatra, akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből.”

A történet szinte percek alatt körbe is futott az Origón, a Hír TV-n, a Riposton, a Magyar Nemzetben, a Borsban és a Mandineren, azzal a felütéssel, hogy nem is igen lehet mást várni egy tiszás rendezvénytől, szembeállítva azt a Fidesz nemzeti színben pompázó felvonulásával.

Deák Dániel fideszes influenszer is megosztott egy ilyen képet ezzel a szöveggel: „Nem meglepő: miután Magyar Péter paktumot kötött Zelenszkijjel, a Tisza ma már ukrán zászlóval vonul”.

A képeket és a narratívát több fideszes politikus is megosztotta, köztük Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Takács Péter egészségügyi államtitkár és Gál Kinga európai parlamenti képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Jámbor András: Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak
Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt a különbség, és ez az áprilisi választáson is meg fog látszani.


Jámbor András ellenzéki országgyűlési képviselő a közösségi oldalán kommentálta a március 15-i megmozdulások résztvevőinek számáról szóló vitát. A politikus azt írta a fotóhoz: "Akkor küldeném ezt a képet a kamuzó propagandistáknak". Szerinte Orbán Ráhel „turisztikai ügynöksége” hamis adatokat közölt, amikor azt állította, hogy a Békemeneten 180 ezren, a Tisza Párt rendezvényén pedig 150 ezren vettek részt.

„Csak van ezzel a kamuval pár gond”

– írta Jámbor, aki szerint a képek alapján a Békemeneten nagyjából annyian lehettek most, mint egy évvel korábban Magyar Péter Kossuth téri rendezvényén. Annak létszámát a „propaganda” akkor pár tízezerre, míg a független sajtó 100 ezerre becsülte.

A politikus összehasonlításként a 2014-es Békemenetet hozta fel, amelyről azt írta: „2014-ben a valóban legnagyobb Békemenet a Hősök terére ment. A Hősök terét felparcellázták, nem engedték be teljesen a tömeget, nem lógott ki a Dózsára, mint most, és az Oktogonig ért az Andrássyn a tömeg.”

Jámbor András a Tisza Párt mostani, „Nemzeti Menet” nevű rendezvényéről azt állította, hogy a tömeg vége a Jókai utcánál volt, a Hősök tere teljesen megtelt, és a tömeg a Dózsa György útra is kilógott, bár az Andrássy úton a kivetítők miatt nagyobb kihagyások voltak. A képviselő a 2014-es eseményre visszautalva úgy folytatta:

„Akkor a rendőrség 400 ezerre becsülte a Békemenetet, akkor ez a mostani a legpesszimistább becsléssel is 300 ezres.”

Posztját azzal zárta, hogy szerinte a Fidesz csak magát csapja be, mert egyértelmű volt, hogy melyik eseményen voltak többen, és ez április 12-én is egyértelmű lesz.

Budapesten március 15-én egyszerre két nagy politikai rendezvényt tartottak. A Békemenetet, amely az Elvis Presley térről indult és a Kossuth térig vonult, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. A Tisza Párt „Nemzeti Menete” pedig az Andrássy úton át a Hősök terére vonult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kocsis Máté szerint több ezer ukrán bértapsoló vette körbe Magyar Pétert, mindezt a gyanús körülmények között készülő ukrán zászlós képpel illusztrálta
A Fidesz frakcióvezetője kemény szavakkal bírálta a Tisza Párt elnökét. Szerinte Magyar vádaskodik, hergel, uszít és retteg a vereségtől.


„Ezek már az utolsó, kétségbeesett csapkodások. A vereségtől rettegő, a mentelmi joga mögé bújó, Zelenszkijjel lepaktáló, oroszokról fantáziáló Magyar Péter áll a több ezer ukrán bértapsoló és régi MSZP és Momentum szavazók gyűrűjében” – írta Kocsis Máté a Facebook-oldalán a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetéről.

A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyar Péter vádaskodik, hergeli és uszítja a hallgatóit, de már csak „a legszűkebb szektája” hisz neki. „Mindenki tudja ott is, hogy megint ordenáré nagy vereség lesz ebből számukra” – tette hozzá.

Úgy látja, a Tisza Párt elnöke még próbálja életben tartani a tüzet, de szerinte már épülnek a B tervek, például, hogy azzal vádolják majd a Fideszt, hogy csalással vagy beavatkozással nyert.

„Magyar megint azzal vádolja ellenfeleit, amit saját maga követ el” – véli Kocsis, aki ezt a „kommunista felmenők örökségének” nevezi. Posztját azzal zárta: „Az ukrán árulás nem jött be. A magyarok nem kérnek ebből!”

A bejegyzéshez azt a gyanús körülmények között készült képet csatolta, amelyen egy ukrán zászló látható a Tisza Párt március 15-i Nemzeti Menetén. Ahogy megírtuk, egy szemtanú szerint egy 8-9 fős csoport jelent meg a sárga-kék lobogóval a Deák téren, és „jól szervezetten, vezényszóra” feszítették ki a zászlót. Miután sokan próbálták lerángatni a zászlót, „akkor füttyszóra összeszedték a kifeszített ukrán zászlót, és sietve kirohantak a tömegből” – mondta a szemtanú a Telexnek.

A mindössze egy-két perc alatt lezajlott akció résztvevői felháborodva utasították el, hogy felvétel készüljön róluk. Így is kikerült róluk néhány kép a netre, amit hamar átvett a kormánysajtó és több fideszes politikus is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Búcsú a tavasztól: viharos széllel záporok és fagyos reggelek jönnek
Hétfőn hidegfront érkezik Magyarországra, amely véget vet a napos időnek. A következő napokban jelentős lehűlés, erős szél és többfelé eső, sőt akár hó is várható.
Fotó: Kiefer Béla - szmo.hu
2026. március 15.



Vége a napfürdőnek, hétfőn egy hidegfront vet véget a tavaszias időnek, és többnapos szeles, csapadékos időszakot hoz magával. Nyugat felől megnövekszik a felhőzet, és egy hidegfront hatására elszórtan záporok is kialakulhatnak – írja az Időkép.

Hétfőn nyugat felől növekszik a felhőzet, de a középső és keleti tájak még napos időre ébredhetnek. Eső, zápor főként a Dunántúl északi felén és a főváros térségében valószínű. A front mentén feltámad az északnyugatira forduló szél, amelyet erős lökések kísérnek. Délután 14-18 fokos maximumok várhatók, de északnyugaton már hűvösebb lesz, a front érkezésekor pedig hirtelen több fokot hűl a levegő.

Jelentősebb, nagyobb területet érintő csapadék inkább kedden érkezik. Eleinte az északi, keleti és középső tájakon többfelé elered az eső, majd nyugaton is számítani lehet elszórt záporokra, néhol zivatar sem kizárt. A legmagasabb hegycsúcsokon átmenetileg havas eső, kisebb havazás is előfordulhat. Sokfelé élénk, helyenként erős lesz az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet napközben 7 és 15 fok között alakul, de északon ennél pár fokkal hűvösebb is lehet.

Szerdán északon és nyugaton már hosszabb időszakokra kisüt a nap, máshol viszont borongós időre van kilátás. Kisebb eső, zápor elsősorban a Dunántúl nyugati, délnyugati és déli tájain alakulhat ki. Az északkeleti, keleti szél élénk, erős lesz, a csúcshőmérséklet 12 és 18 fok között alakul.

Csütörtökre visszatér a szárazabb, naposabb idő. Nyugaton és északnyugaton szinte zavartalan napsütésben lehet részünk, máshol időnként zavarhatják felhők a napot, de csapadék sehol sem várható. A legalacsonyabb hőmérséklet -3 és +5 fok között alakul, napközben pedig 12 és 17 fok közé melegszik a levegő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk