HÍREK
A Rovatból

Most már biztos, hogy ember megy a Marsra - a kérdés csak az, mikor

Egy magáncég hamarabb eljuthat a Marsra, mint a NASA. Ma már ebben semmi meglepő nincs, ilyen a kapitalizmus. De vajon mikor lép ember először idegen bolygóra?
Vultur Csaba - szmo.hu
2018. február 09.


Link másolása

Magáncégek korábban is részt vettek űrutazásokban. Nem ez az újdonság – magyarázta Dr. Pacher Tibor fizikus, a magyar Puli Space Technologies csapatának alapítója, csapatvezetője (hogy mi is ez, arról itt olvashatsz bővebben).

Noha az ő csapata egész mással foglalkozik – a Puli nevű Holdjárót tervezik – alapos rálátása van az űrtechnológia mai állására, ezért arra kértük, magyarázza el, mi az igazi jelentősége Elon Musk űrbe lőtt Teslájának.

Az űrbiznisz globálisan évi 340 milliárd dolláros üzlet. Része műholdak építése és célba juttatása – ehhez kapcsolódóan természetesen a rakétatechnológia fejlesztése –, a műholdak által nyert adatok feldolgozása és hasznosítása is. A NASA-nak nagyjából 19 milliárd dolláros éves költségvetése van erre. Ez is hatalmas összeg, de aprópénz a piacon évente forgó pénzhez képest. Egyre többet költenek olyan feltörekvő országok is az űrbizniszben, amelyekről ezt nem is gondoltuk volna: Mexikó, vagy Brazília például már évi 100 millió dollárnál is többet szán évente űrtechnológiára. (Magyarország nagyjából évi 8-10 millió dollárt költ erre.)

Ez egyszerűen egy olyan piac ma, mint bármelyik másik: vevőkkel, eladókkal, technológiákkal, fejlesztésekkel és alkudozással.

Az államok által finanszírozott űrügynökségek (az amerikai, az európaiak, az ázsiaiak) költségvetése csak arra elég, hogy az egész piac körülbelül 25 százalékát lefedje. Nagyjából 80 milliárd dollárért vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat ezen a piacon.

A többi pénzt pedig magáncégek forgatják egymás között.

A legfontosabb üzlet most az, hogy minél olcsóbban tudjanak minél nagyobb hasznos tömeget Föld körüli pályára állítani. Nem atomfegyverekről van persze szó: elsősorban műholdakról – az időjárás-előrejelzés nagy üzlet -, meg persze el kell juttatni az utánpótlást is a Nemzetközi Űrállomásra (ebben a SpaceX már régebb óta részt vesz).

A SpaceX, amelynek tulajdonosa, Elon Musk lőtte ki a napokban sportkocsiját az űrbe, fő profilja igazából ez: „jóárasítani” az űrszállítást. Van pénzük, részint éppen abból, hogy maga a NASA is rendel tőlük szolgáltatásokat – rakétát, műhold-fellövést –, és marad pénzük arra is, hogy tulajdonosuk álmát megvalósítsák. Vagy legalábbis megpróbálják.

Az pedig a Marsutazás lenne.

Ahhoz persze még sokkal-sokkal több pénz kell, de – legalábbis a tulajdonos, a mindössze 46 éves Elon Musk víziója szerint – messze nem akkora költség, mintha azt mondjuk a NASA saját maga intézné. A SpaceX sokat költ fejlesztésre, miáltal egyre olcsóban tud bármit is az űrbe juttatni, így Musk álma egyre közelebb van.

Ami az emberiség álma is. Hogy kilépjünk a Földről, amely "csupán" az emberiség bölcsője, és meghódítsuk a Világegyetemet.

Musk elég jól áll ebben a versenyben: olyan erős rakéta, mint amilyennel kis piros autóját az űrbe juttatta, nemigen készült az elmúlt évtizedekben. Hasonlók, mint a Saturn 5 rakéták az Apollo űrrepülőket juttatták az űrbe, az Enyergia rakéták pedig az oroszoknak dolgoztak eddig. De hát Holdutazás sem volt már negyven éve. Most már akár az is lehetne, és sokkal olcsóbban, mint bármikor.tesla az urben

Musk óriási újítása abban van, hogy míg a korábbi rakétákat csak egyszer lehetett használni, a SpaceX rakétái dolguk végeztével szépen visszatérnek a Földre – vagy az óceánon úszó önműködő hajóra -, és kis leegyszerűsítéssel csak fel kell töltetni a tankjukat, aztán újra repülhetnek.

Egy rakéta akár 15-20 alkalommal is.

Így néz ez ki a valóságban: felszáll, leszáll. Hát nem egyszerű?

Nem, egyáltalán nem egyszerű. Az, hogy Musk autóját kilőtte az űrbe, alapvetően nem a Tesla autógyár remek reklámja tehát, bár annak sem utolsó. Azt bizonyította, hogy cége olyan technológiát birtokol és fejleszt, amely valós lehetőséget jelenthet a rendszeres, sokemberes bolygóközi utazásra – és nem is az oly távoli jövőben.

Ez egy tesztrepülés – mégpedig egy sikeres tesztrepülés volt.

Bebizonyította, hogy az eddigieknél nagyobb hasznos terhet valóban sikeresen pályára tud állítani a SpaceX vállalat. Ez az igazi reklámértéke az űrben szálló meggypiros autónak, amelyik azért tízezer évig még ott fog keringeni egy napkörüli pályán, amíg a napsugárzás és a mélyűr mostoha viszonyai végleg tönkre nem teszik.

Itt élőben követheted, hol jár a kisautó:

És hogy mi a következő lépés? Irány a Mars?

Egyelőre aligha, bár a SpaceX-nek már a tervezőasztalon van egy annál sokkal erősebb rakétája is, mint amelyik most a sportkocsit az űrbe juttatta. Ez a technológia ugyanis még nincs kvalifikálva emberes űrutazásra. Azért az nem olyan egyszerű, hogy egy hatalmas rakétával bárkit – vagy bárkiket – kilőhet az űrbe egy ehhez megfelelő technológiával rendelkező magánvállalkozó.

De ez csak idő kérdése.

Az irány mégis ez, még akkor is, ha „egyelőre” csak szupertitkos katonai, vagy sima meteorológiai műholdakat fog a SpaceX fellőni – különösen, hogy már most 5-6-szor olcsóbban tudja ezt megtenni Musk, mint a konkurensei.mars felszin

Musk idealista. Üzletember, mégpedig jó üzletember, és van víziója a jövőről. A pénzét pedig ebbe fekteti, és eddigi útját elnézve csak idő kérdése, mikor indít ember a Marsra.

Ja, és időközben a NASA hivatalosan is felvette a földöntúli objektumok közé Elon Musk Tesláját...

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kovács Patrícia reagált Vidnyánszky Attila kifakadására: Egy köztisztséget betöltő embernek tiszteletben kell tartania az újságírót, aki a munkáját végzi
A színésznő azt is elárulta, hogy miért tartotta fontosnak megosztani a véleményét arról, hogy mit gondol a Nemzeti Színház igazgatójának viselkedéséről.

Link másolása

Mi is írtunk róla, hogy kiakadt Vidnyánszky Attila, amikor az RTL arról kérdezte, miért nem hívta fel Kulka Jánost, mikor a Nemzet Színészének választották. A Nemzeti Színház igazgatója azt mondta a csatorna riporterének, hogy az RTL-nek nincs joga kérdezni.

Az esetra Kovács Patrícia színésznő az Instagramon reagált.

A színésznő a sajtószabadság Wikipédia-szócikkének alcímeiről posztolt egy képernyőképet:

"A sajtószabadság mint érték - Különbségek a sajtószabadság értelmezésében - A sajtószabadság korlátozásának módszerei"

Kovács Patrícia a portálnak elmondta, mit szeretett volna üzenni:

„Azért tettem ki az Instagram-sztorit, hogy elgondolkodjanak az emberek arról, mi is a sajtó feladata”

Majd hozzátette, mi a véleménye a színházigazgató kinyilatkozásáról:

"Egy köztisztséget betöltő embernek tiszteletben kell tartania az újságírót, aki csak kérdez, csak a munkáját végzi".

Forrás: RTL.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kínaiak próbálták a tibeti zászlót leszedni, magyar rendőrök avatkoztak bele a távol-keleti zászlócsatába
Hszi Csin Ping látogatásába kissé belezavart, hogy tibetiek egy zászlót akartak kifeszíteni a Gellért-szobor alatt, aztán megjelent egy tucatnyi kínai a saját zászlójukkal. Előkerült a magyar rendőrség is, parázs vita robbant ki a felek közt.

Link másolása

Érdekes módon a kínai elnök látogatása kapcsán az eddigi legnagyobb balhé egy tibeti zászló kiakasztásánál kezdődött, mégpedig az Erzsébet híd budai hídfőjénél a Gellért-szobor alatti hídnál.

A hídra először egy tibeti csoport próbált kifüggeszteni egy tibeti zászlót. ám ekkor, nyilván teljesen véletlenül egy nagyobb kínai csoport jelent meg, és le akarták venni a zászlót.

Némi huzakodás és szóváltás utána tibeti zászló elszakadt. Az egyik tibeti tüntető kihívta a rendőrséget, eközben a kínaiak két nagy kínai zászlót lógattak ki a hídra.

Fotósunk végig követi az eseményeket, a kiérkező rendőrök intézkedését is le tudta fotózni. A rendőrök igazoltattak egy tibetit, de ő az újságíróknak elmondta, hogy nem látta, hogy a kínaiakat is igazoltatták volna. Eközben a tibeti zászló is visszakerült a hídra, miközben a kínaiak azóta is próbálják rátolni a saját zászlójukat - ebből a rendőrök szeme láttára alakult ki parázs veszekedés. A magyar rendőrök a jelenlévők szerint láthatóan nem nagyon akartak tevőlegesen beavatkozni az eseményekbe, inkább csak arra ügyelnek, hogy nagyobb balhéra és tettlegességre ne kerüljön sor.

Később kicsit paprikásabb lett a hangulat, a rendőrség próbált rendet teremteni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
„Megöltem a gringókat” – mondta állítólag barátnőjének a mexikói, akit a három szörfös elrablásával vádolnak
A két ausztrál és egy amerikai kempingezés közben próbálta megakadályozni, hogy ellopják autójuk gumiabroncsait. Fejbe lőtték és egy kútba dobták őket.

Link másolása

Jelenleg emberrablással gyanúsítják, de várhatóan gyilkossággal is vádolni fogják azt a mexikói férfit, akit egy ausztrál testvérpár és amerikai barátjuk eltűnése miatt idézett be a bíróság, írja a BBC.

Jake és Callum Robinson barátjukkal, Jack Carter Rhoaddal utazott a mexikói Ensenadába, ahol

szörfözni terveztek a tengerpartnál, de eltűntek, majd egy héttel később egy kút mélyén találták meg holttestüket.

A barátokat, akik korábban már jártak Mexikóban, és nem gondolták, hogy bajuk eshetne, kempingezés közben támadhatták meg, amikor meg akarták akadályozni, hogy ellopják az autójuk gumiabroncsát.

A férfiakat előbb fejbe lőtték, így felmerült a gyanú, hogy a drogkartellek műve lehetett, de a hatőságok inkább egy félresikerült rablásra gyanakodnak.

A feltételezett gyilkos eddig még nem tett tanúvallomást, de az ügyészség szerint 23 éves barátnőjének azt mondta, hogy „megölte a gringókat”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Micimackónak öltözve tüntetett a Momentum a kínai elnök és Orbán találkozója ellen
A miniszterelnöki iroda közelébe már nem engedték őket. Tibeti és tajvani zászlókat is vittek. Mind a jelmezt, mind a zászlókat szigorúan tiltják Kínában.

Link másolása

Micimackó-jelmezben, illetve tibeti és tajvani zászlókkal tüntettek a Momentum politikusai és aktivistái Hszi Csin-ping kínai államfő budapesti látogatása ellen a Karmelitánál, írja a 444.

A miniszterelnöki iroda közelébe már nem engedték őket, így rendőri kísérettel járták végig a várnegyedet.

A tajvani és tibeti zászló lengetése Kínában szigorúan tilos, ugyanis a kommunista állam nem ismeri el függetlenségüket, a Micimackó pedig 2017-ben lett politikailag érzékeny téma, amikor az interneten virális lett egy kép, ami a mesefigura és Hszi Csin-ping kínai elnök közti hasonlóságon élcelődött.


Link másolása
KÖVESS MINKET: