Most kezdődik el az elmúlt 100 év leghidegebb tele, amit meg is jósoltak?
A Bácsmegye.hu közösségi rovatában olvasható, hogy a 2016-2017-es télen Európát sarkvidéki légtömegek szelik majd át, és hogy a Nap nem fog sokat előbújni a felhők mögül - így az utóbbi száz év leghidegebb tele jöhet. Több meteorológiai szolgálat, például Fobos és Accuweather is arra figyelmeztet, hogy az idei tél sokkal zordabb lesz, mint az eddigi hamis előrejelzések.
Ezt a jelenséget El Niño-nak nevezik, és már 1950-től megfigyelik a működését.
Ez a természeti csapás a Csendes- óceán felett fellépő légköri cirkulációval függ össze, ami lényegében a passzát szélrendszerben fellépő zavart jelenti. Változó a megjelenésének gyakorisága, ám amikor megjelenik elsősorban a bolygó hőmérsékleti, és csapadékviszonyaira van főleg negatív hatással.
Például 1997-1998-ban az Amerikai Egyesült Államokban hatalmas pusztításokkal, elsősorban áradásokkal járt ez a jelenség, azonban Ausztráliában és Dél- Kelet Ázsiában ez tűzvészeket okozott. Ezen állítások szerint Európában hatalmas hóviharokra, és áradásokra lehet majd számítani, és az idei tél akár átnyúlhat a tavaszba is.
Magyarországon átlagosan a legnagyobb hidegek az Északi-középhegységben fordulhatnak elő, így az ott élők jobban tarthatnak ettől a jelenségtől, azonban más vidékek sem ússzák meg a fagyoskodást. Főleg Somogy és Zala megyére jellemzőbb, hogy gyakran -20 Celsius-fok alatt marad a hőmérséklet. Azonban
a Tiszántúli területeken a legjellemzőbb a tartósan extrém hideg,
ami azt jelenti, hogy a minimum hőmérséklet -10 Celsius fok alá süllyed, és a napi hőmérséklet a -5 fokot sem haladja meg, valamint legalább öt napig tart.
A témában megkérdeztük Rázsi Andrást, az Eszterházy Károly Egyetem Földrajz- és Környezettudományi Intézet tudományos segédmunkatársát, aki szívesen segített ezen állítások megcáfolásában. Elmondása szerint ugyanis pontos időjárást körülbelül hét napra előtte lehet mondani, aminek a beválása 80-95%-os pontossággal lehet előrejelzést adni 3 napra, persze ez is függ a makroszinoptikus helyzettől (lásd keretes írásunkat).
Elmondta: lehetséges, hogy tényleg zordabb tél várható idén, mint az eddig megszokottak, de hozzátette, egyik évszakra vonatkozóan sem lehet pontos előrejelzést adni a tudomány jelen eszközeivel. Való igaz, hogy az El Niño-hatással van az időjárásra, aminek következményeit akár itt Európában is érezhetjük, de arra semmi bizonyíték nincs, hogy a Csendes–óceánon tapasztalható hőmérsékleti anomália közvetlen, vagy akár közvetett következménye legyen egy zordabb európai tél.
Az Európa feletti makroszinoptikus időjárási helyzeteket általánosságban két nagyobb csoportba sorolhatjuk:
1. Zonális makroszinoptikus helyzetek:
Ilyenkor alapjában az Atlanti-óceán felett kialakuló cikloncsaládok határozzák meg kontinensünk időjárását, nyugat-kelet irányú áramlást biztosítva.
Ezzel óceáni eredetű léghullámok áramlanak Európa belseje felé.
2. Meridionális makroszinoptikus helyzetek:
Ezt más néven blocking-helyzetnek is nevezik.
Ebben az esetben anticiklonok blokkolják a nyugat-kelet irányú ciklonális áramlást, így a magasnyomású képződmények hatása érvényesül.
A blokkoló anticiklon (blocking-anticiklon) helyzetétől függően beszélhetünk északi, keleti és déli típusú meridionális időjárási helyzetről.
Az anticiklon északi típus fennálltakor a Brit-szigetek környékén, keleti típus esetén Észak-Európa (Skandináv-félsziget) környékén, déli típus bekövetkeztekor pedig a Kelet-Európai síkság területén található. - https://www.metnet.hu/?m=kislexikon&id=376
Mindezeket egybevetve nem kell rettegnünk az idei téltől, nem biztosak az állítások, miszerint sarkvidékké változna Európa, azonban nem árt felkészülni egy-két melegebb ruhadarabbal. Ezt tapasztaltuk az elmúlt napokban is.
Forrás: www.palettaonline.hu
