Most ismét azt tartják valószínűbbnek a tudósok, hogy a vuhani élőállat-piacról indult a koronavírus-járvány
Amikor 2019 végén kitört a koronavírus-járvány, egyértelmű volt, hogy a SARS-CoV-2 a denevér-koronavírusoktól származik. Az azonban nem volt világos, hogy hol, mikor és hogyan került át a denevérekről az emberekre.
A kínai hatóságok kezdettől fogva azt állították, hogy a vuhani Huanan élőállat-piac volt a kiindulópont. A feljegyzések szerint az első beteg egy nő volt, aki tengeri állatokat árusított, és aki 2019. december 11-én kaphatta el a fertőzést.
Később azonban kétségek merültek fel az adatok hitelességével kapcsolatban, és voltak tudósok, akik azt állították, hogy a vírus egy közeli kínai laborból szabadulhatott el. Ezt arra alapozták, hogy SARS-CoV-2-nek vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek jelentősen eltérnek a többi koronavírustól. Ezek szerintük úgynevezett funkciónyeréses mutáció során kerülhettek a vírusba, amikor génszerkesztéssel mesterségesen megnövelték a vírus fertőzőképességét. Az ilyen vizsgálatok célja, hogy kiderítsék, milyen mértékű változások kellenek ahhoz, hogy egy vírus embereket is képes legyen megfertőzni, és hatásos ellenszereket fejleszthessenek ki.
A laboratóriumi elmélet hívei szerint tehát egy ilyen – alapvetően jószándékú – kísérlet során történhetett baleset, amit azután a kínai kormány megpróbált eltitkolni.
Eszerint a könyvelő már december 8-án beteg lehetett, de fogproblémákkal került kórházba, és csak december 16-án jelentkeztek nála a koronavírus-fertőzés tünetei.
A WHO szóvivője ezzel kapcsolatban azonban azt mondta a New Scientist-nek, hogy küldöttségük valóban találkozott néhány korai beteggel, de ezek nem epidemológiai célzatú, egészségügyi adatokat gyűjtő beszélgetések voltak, amelyeket időrendbe lehetett volna állítani. Az ilyen jellegű interjúkat a kínai hatóságok készítették 2020-ban.
Michael Worobey, az arizonai egyetem kutatója szerint fontos lenne ellenőrizni, mi történt abban a három kórházban, ahol az orvosok először észrevették, hogy valami baj van. Mielőtt ugyanis riasztották volna a kínai hatóságokat, 19 gyanús tüdőgyulladás-esetet jegyeztek fel, amelyek közül 10-nek köze volt a piachoz. Ráadásul ezeket főleg a piac nyugati részéhez kötötték, ahol élő állatokat, például nyestkutyákat árusítottak. Ezek az állatok is potenciális közvetítők: megfertőződhetnek koronavírussal, de kevés tünetet mutatnak.
Mindez persze nem zárja ki teljesen a laboratóriumi baleset verzióját, de összességében tovább erősíti a természetes mutáció elméletét, és azt a feltételezést, hogy a kiindulópont valóban a vuhani piac lehetett.
