A Rovatból

Modern kori lovagok csaptak össze a Budai Várban

A Budapesti Történelmi Múzeumban a lovagi tornák világát idézték meg a buhurt nevű látványos küzdősport magyar művelői.


Több száz év után újra kardok és páncélok csörgésétől volt hangos a Budai Vár. A Budapesti Történelmi Múzeumban a lovagi tornák világát idézték meg a buhurt nevű látványos küzdősport magyar kőkemény művelői. A hagyományőrzés és a harcművészet a HISTORY műsorán is találkozik: az MMA páncélban című sorozatban hétről hétre összecsapnak a modern kor lovagjai.

Az európai történelemben évszázadokon át a lovagok voltak a legrettegettebb harcosok. Bátorságuk, félelmetes páncéljuk és fegyverük, puszta erejük segítségével uralták a csatamezőket. Ma is élnek férfiak, akiknek az az álma, hogy a középkort megidéző küzdelmekben mérjék össze az erejüket. Ők a főszereplői a HISTORY új, MMA páncélban című sorozatának. A cím nem véletlen: a műsor nem hagyományőrző egyesületet, hanem, hanem egy kőkemény full-kontakt küzdősportot mutat be.

Minden epizódban hat-hat versenyző teszi kockára testi épségét a 10 ezer dolláros fődíj reményében egy-egy kiválasztott kor fegyvereivel, így megelevenedik a vikingek, a bizánciak vagy épp a templomos lovagok harcmodora.

A magyarul buhurtnak nevezett sportnak hazánkban is vannak lelkes művelői. Közülük hat lovag március 20-án autentikus környezetben, a Budapesti Történelmi Múzeum gótikus termében mutatta be a bajvívás legfontosabb fogásait, majd mérte össze az erejét több párbaj során. A francia buhurt szó eredetileg a lovagi tornák egyik számát takarta, amikor a harcosok csoportosan küzdöttek meg egymással. Az „ellenséges” lovagot megadásra kellett kényszeríteni vagy felborítani – a középkori harcosok életében ez volt a sport, ahol a tompa fegyverek és a barátságos versengés dacára sok komoly, akár halálos sérülés történt.

XXI. századi lovagok Magyarországon

A buhurtot mint modern küzdősportot Kelet-Európában élesztették újjá a ’90-es években, majd a földrész nyugati felén és a tengerentúlon is elterjedt. Magyarországon 2012-ben jöttek létre az első csapatok. A harcosokat a Magyar Buhurt Szövetség fogja össze, a klubok között a budapesti Ferreus Lupust, a szegedi Hollószárny Lovagrendet, a szolnoki Zolnok Bandériumot és a debreceni Fekete Ló Bandériumot lehet említeni. A lovagok a legtöbb csapatban hetente edzenek, de a versenyszezonban havonta közös edzést is tartanak a klubok. A legtöbbször a nyári várjátékokon mérkőznek meg, és nemzetközi viadalokon is indulnak.

Bár a buhurt nem hagyományőrzés, a felszerelésnek meg kell felelnie egy-egy történelmi periódus követelményeinek. A páncéloknak a közönség számára látható helyeken korhűnek kell lenniük, de alattuk viselhető modern protektor. Egy teljes felszerelés súlya 30-35 kilogramm között van. Az egy és kétkezes fegyverek (kardok, buzogányok, fejszék, alabárdok) súlyát, az élek és hegyek lekerekítését szigorúan szabályozzák, így kevés sérülés történik, noha a harcosok teljes erővel próbálják kiütni, földre dönteni az ellenfelüket. Tilos a tarkó, a lágyék, a térdhajlat támadása, valamint a szúrás, a feszítés, a törés, ütni azonban teljes erőből lehet, akár pajzzsal is, és rúgni, gáncsolni, fejelni is szabad.

Életre kel a történelem

A HISTORY az a tévécsatorna, ahol a történelem életre kel. Erre a legjobb példák azok a műsorok, ahol a régmúlt fegyverei válnak főszereplővé ma élő hősök kezében. Ezek a sorozatok úgy adnak át ismeretet a nézőnek régmúlt korokról, kovácsmesterekről, lovagokról és csatákról, hogy mai emberek élnek át drámai pillanatokat minden epizódban. A Tűzben edzett című sorozatban kovácsok versengenek egy-egy kor vagy harcmodor legendás szúró- és vágófegyvereinek elkészítésében. A Kések csatájában pedig kovácsok és harcművészek repülő dinnyéken, jégtömbökön, köteleken, fémtárgyakon teszik próbára pengéik élét.

Az MMA páncélban pedig a lovagi tornák hangulatát ötvözi egy modern valóságshow drámájával. A következő részben a legendás normann-angolszász csatározások idejéből, a XI. század elejéről származó vértet és fegyverzetet használnak majd a harcosok. A győztes csapat pedig egy végső párbajban a halálos dán szakállas szekercével harcol, a soron következő epizódokban pedig a skót szabadságharcosok, a Kerekasztal lovagjai és a százéves háború fegyverei is előkerülnek majd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben
A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.


Új dallal jelentkezett Mehringer Marci. A fiatal zenész néhány hónapja adta ki a Szar az élet című, rendszerkritikus dalát, ami hatalmas visszhangot váltott ki.

Mehringer ezúttal is hasonló szerzeménnyel állt elő. A Szeptember végén (stressz) című dal szintén a mai fiatalok gondolatairól szól, és a zenész azt szerette volna, hogy a magyar valóságot tükrözze egy olyan szemszögből, ami minden korosztálynak ismerős lehet.

„Petőfi Sándor Szeptember végén című költeménye volt a kiindulópont, mert vannak érzések és gondolatok, amik évszázadokon át is relevánsak maradnak. Ezek azok, amik összekötnek minket, akár fiatalok vagyunk, akár idősebbek, egyszerűen generációkon keresztül összeköt mindenkit”

– mondja Mehringer a dalról, melynek klipjében Puzsér Róbert, Dietz Gusztáv és Füsti Molnár Éva is közreműködött.

Puzsérék a klipben a propaganda hatására egymástól egyre jobban eltávolodó családot alakítanak. Az énekes szerint a szám allegorikus látomás a mai Magyarországról: „a közmédia egyik szerkesztőjének történetén keresztül, aki a saját lelkiismeretével küzd, majd végül angyallá válik, hogy a magasból tekinthessen le az országra, amelyet addig a képernyő mögül formált.”

A dalban például ilyen sorok hallhatóak:

„itt összeomlik minden,

piros-fehér-zöld az ingem

forog a világ, elfolyik minden,

nekem tényleg senkim sincsen”

A refrén pedig így szól:

„nem nyílnak a völgyben a kerti virágok

nem zöldell a nyárfa az ablak előtt

nem látok jönni egy szebbik világot

itt ti loptátok el tőlünk a jövőt”

Mehringer Marcival a Szar az élet című száma után interjúztunk is. Akkor azt mondta, a pozitív fogadtatáson túl, sok negatív kommentet, sőt még fenyegető üzenetet is kapott a dal miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű
Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. október 09.



A Népszava telefonon érte utol Tarr Bélát, miután csütörtökön irodalmi Nobel-díjat kapott Krasznahorkai László. Tarr több Krasznahorkai-regényből is filmet készített, hosszú ideig dolgoztak együtt.

Tarr így fogalmazott:

„Nagyon örülök, hogy nyert, úgyhogy egyelőre mást nem tudok mondani. Hosszú éveken keresztül együtt dolgoztunk, és hogy nyert, hihetetlen nagy öröm.”

A rendező a Sátántangót és Az ellenállás melankóliáját is vászonra vitte, utóbbi Werckmeister harmóniák címen került a mozikba. Alkotótársi kapcsolatuk A torinói lóig (2011) tartott.

Arra a kérdésre, miként hatottak az író szövegei a filmekre, Tarr ezt mondta: „Nem konkrét szöveg segített, hanem az a pozíció, ahonnan a világot nézi, mert az univerzális. Abban tudott nagyon segíteni. De hát ez két külön nyelv, az irodalom és a film. A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű.”

A magyar kormány és a hazai művészeti élet több szereplője is gratulált a friss Nobel-díjas írónak:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Sorra érkeznek a gratulációk a friss Nobel-díjas Krasznahorkainak: Karácsony, Orbán is posztolt
Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter szűkszavúan gratulált. Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.


Nyáry Krisztián elsőként reagált a Facebookon, és az Aprómunka egy palotáért című műből idézett egy hosszabb részletet:

(…) a művészet, ennyit még én is tudok, az nem az anyagi vagy szellemi tárgyakban megjelenő báj, a nagy szart, már bocsánat, a művészet, az nem valami tárgyban van, az nem esztétikai kijelentés, nem valami message, nincs message, meg egyáltalán, a művészet az csak kapcsolatban van a szépséggel, de nem azonos vele, és főleg nem korlátozódik a bájra, sőt, a maga rendkívüli módján elüldözi azt, tehát nem a könyvben, a szoborban, a festményben, a táncban, a zenében kell keresni, mivel nem is kell keresni, hisz azonnal felismerhető, ha ott van (…)

Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter a bejelentés idején még a magyar felsőoktatásról posztolt, negyedórával később már szűkszavúan gratulált.

Rövidesen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is megszólalt: „Krasznahorkai Lászlónál tökéletes, nagyon is kiérdemelt helyen van” a díj.

Közel negyven perc elteltével Orbán Viktor miniszterelnök is nyilvánosan gratulált, Magyarország büszkeségének, és egyben az első gyulai Nobel-díjasnak nevezve az írót.

Bödőcs Tibor is posztolt, 2017-ben megjelent könyve, az Addig se iszik egyik bekezdését idézte.

A Svéd Akadémia csütörtökön közölte, hogy idén Krasznahorkai László veheti át az elismerést.

A fogadóirodák az utóbbi napokban második legesélyesebb „jelöltként” jegyezték Krasznahorkait; az esélyek alapján olyan neveket előzött meg, mint Murakami Haruki, Salman Rushdie vagy Thomas Pynchon.

Az írót korábban Kossuth-díjjal, Nemzetközi Man Booker-díjjal, valamint számos hazai és külföldi elismeréssel tüntették ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Így ír a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlóról a világsajtó: Végtelennek tűnő mondatok, könyörtelen intenzitás
A legnevesebb médiumok is beszámoltak arról, hogy Kertész Imre után ismét magyar író nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A BBC, a Guardian vagy a CNN is fő helyen hozta a hírt.


Mint megírtuk, csütörtök délután kiderült, hogy 2025-ben magyar író, Krasznahorkai László kapja az irodalmi Nobel-díjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia közleményében megjelent hivatalos indoklás szerint a magyar író a díjat „lebilincselő és vizionárius életművéért” kapta, amely „az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”.

A hírről természetesen a világ legnevesebb médiumai is beszámoltak online felületükön. A BBC azt hangsúlyozza, hogy Krasznahorkai Kertész Imre után a második magyar szerző, aki elnyerte ezt a rangos díjat. Megemlítik, hogy öt regényt írt, melyek közül kettőt emeltek ki: az 1985-ben kiadott Sátántangót, amelyből 1994-ben hétórás fekete-fehér film is készült Tarr Béla rendezésében; illetve a 2021-es Herscht 07769 című kötetet, amelyet nagyszerű kortárs német regényként jellemeztek a kritikusok.

A Guardian arról is ír, hogy Krasznahorkai számos más neves irodalmi díjat is elnyert már, köztük a Nemzeti Könyvdíjat (2019-ben), amely az Amerikai Egyesült Államok egyik legismertebb irodalmi díja, vagy a Nemzetközi Man Booker irodalmi díjat (2015-ben). Cikkük szerint a magyar szerző hosszú körmondatairól és "könyörtelen intenzitásáról" ismert, amely miatt a kritikusok Gogolhoz, Melville-hez és Kafkához hasonlítják. Azt is megemlítik, hogy Krasznahorkai karrierjét nagyban meghatározták az utazások is, hiszen a világ számos helyén járt: élt Németországban, Kelet-Ázsiában és az Egyesült Államokban is.

A CNN azt az érdekességet említette meg, hogy

amikor még Krasznahorkai műveiből csupán néhányat fordítottak le angol nyelvre, James Wood irodalomkritikus szerint ezek a kötetek olyanok voltak, mint a "ritka pénznemek".

Ebben a cikkben is szerepel, hogy Krasznahorkait a hosszú, kígyózó mondatok jellemzik, amelyek eredménye Szirtes György műfordító szerint „az elbeszélés lassú lávafolyama”.

A New York Times felidézte, a magyar szerző 2014-ben azt nyilatkozta a lapnak, hogy egy „abszolút eredeti” stílust próbált kialakítani:

„El akartam távolodni irodalmi őseimtől, nem szerettem volna Kafka, Dosztojevszkij vagy Faulkner valamiféle új verziója lenni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: