„Mocskos k..va anyátokat” – a dühös demonstrálók tojással dobálták meg a marhatetemeket szállító kamionokat Bábolnán

Haraszti Miklós szerint Magyar Péter olyan témákat tudott a közélet középpontjába állítani, amelyekkel korábban a parlamenti ellenzék nem tudott áttörést elérni. Példaként a korrupciót említette, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: „hiába hozott ezer példát Hadházy Ákos, a pártok azt mondogatták, hogy erre nem ugranak az emberek”.

A volt parlamenti képviselő a Népszavának azt mondta: úgy látja, az ellenzéki szavazók nem Magyar Péter személyiségét csodálják, hanem felismerik benne azt a szereplőt, akinek reálisan van esélye megbuktatni a jelenlegi kormányt. Haraszti szerint nem kizárt, hogy elszántságban hasonlítanak egymásra Orbán Viktorral, és ezért idézi sokakban a korai Orbánt. A párhuzamokat azonban szerinte leginkább politikai ellenfelek fogalmazzák meg, ezek a nézőpontok nem rendszerszemléletűek. Úgy véli, ezek az elképzelések abból indulnak ki, hogy ha Magyar győz a választáson, akkor beilleszkedne az orbánizmusba. A vádakhoz hozzátartozik az is, hogy Magyar óvatos taktikája a fideszes gondolkodásmódot idézi.

Úgy gondolja, legfeljebb „a nyughatatlan tehetségükben” van hasonlóság a két politikus között.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyar Péter tanult a 2022-es választások tapasztalataiból, és tisztában van a kormánypárti propaganda működésével. Haraszti szerint tudja, hogy a hagyományos médiafelületek a Fidesz irányítása alatt állnak, így a Tisza Párt ezekben csupán torzított módon jelenhet meg. Éppen ezért Magyar kénytelen egyszerre óvatosnak és kezdeményezőnek lenni, ha el akarja érni azokat a szavazókat is, akik nem tartoznak az ellenzéki táborhoz.

Haraszti beszélt arról is, hogy Magyar Péter nem törekszik idő előtti megmérettetésre azokkal a szereplőkkel, akik csatlakoznak a Tisza Párthoz, és igyekszik elkerülni az ideológiai vitákat is, mert azt tartja fontosnak, ami egységet teremthet a mozgalomban. A politikus szerint

Ezért kerüli azokat a külpolitikai kérdéseket is, amelyeket a Fidesz már tematizált, például a migrációt vagy az ukrajnai háborút.

Az egyeduralom lehetőségével kapcsolatban Haraszti úgy nyilatkozott, nem tart a kétpártrendszertől. Szerinte Magyar Péter nem keresi az együttműködést a korábbi ellenzéki pártokkal, de ez nem jelenti azt, hogy újabb hatalmi központosításra törekedne. Haraszti úgy fogalmazott: „Éppen a heterogén támogatói tömege a garancia, ha az ideológiai vitát ugyan kerülő, de határozott jogállami jelzéseit nem számítjuk.” Kiemelte Magyar időzítését is, amely szerinte kedvező: míg Márki-Zay Péternek rögtön alkalmazkodnia kellett a pártokhoz, addig Magyar Péternek majdnem két év áll rendelkezésére arra, hogy parlamenten kívüli mozgalmat építsen.

Haraszti úgy fogalmazott, hogy

A Tisza Párt viszont új logika mentén működik.

Az esélyekről szólva azt mondta,

Ugyanakkor szerinte ez komoly kihívást jelentene a demokratikus konszolidáció szempontjából. Ha a választást a kormánypárt „törvényekkel, hazugsággal, elnyomással vagy választásnapi kézimunkával” elcsalná, Haraszti szerint „békés forradalom jöhet”. Ha viszont az ellenzék csak egyszerű többséget szerezne, akkor az állami intézményrendszer ellenállásával kellene szembenéznie, és szerinte az igazi politikai küzdelem csak ekkor kezdődne el.

A cikk végén Haraszti úgy fogalmazott: „az orbáni világ már nem jöhet vissza, hiszen ha a lelkekben nem volna már erkölcsi halott, a Tisza fel sem emelkedhetett volna.”

A kínai pénzügyminisztérium pénteken bejelentette, hogy

„A Kínára kivetett magas amerikai vámok súlyosan sértik a nemzetközi és gazdasági kereskedelmi szabályokat, az alapvető gazdasági törvényeket és a józan észt; ez teljes mértékben egyoldalú zsarnoki és kényszerítő magatartás” - közölte a pekingi pénzügyminisztérium nyilatkozatában.

- mondták.

A közleményben hangsúlyozták, hogy „ha az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is jelentős mértékben sértse Kína érdekeit, akkor Kína határozottan fel fog lépni és a végsőkig harcolni fog”.

Kína azt is közölte, hogy újabb panaszt nyújtott be a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) az amerikai vámok miatt.

(via MTI)

Az Európai Központi Bank (EKB) tehet róla, hogy nem születhetett meg az a törvény, amely megakadályozta volna az MNB alapítványában lévő pénzek átláthatatlan kezelését – erről beszélt Kósa Lajos a 444-nek adott interjújában.

A Fidesz egyik alelnöke, egykori frakcióvezetője szerint a probléma az, hogy a jegybank egy független intézmény, és a kormány évekkel korábban kezdeményezte azt, hogy a jegybank felügyelőbizottsága tudja vizsgálni az MNB alapítványait is, de az EKB ehhez nem járult hozzá.

A 444 ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz 9 éve egy bírósági döntéssel szembemenve törvénybe foglalta, hogy a jegybanki alapítvány pénze nem közpénz. A törvényjavaslat egyik arca pedig Kósa Lajos frakcióvezető volt. „Az alapítványi pénz, az alapítványi pénz, pont. (…) Addig közpénz, amíg az alapítvány nem tette be az alapítványba a pénzt. (…) Onnantól kezdve ahhoz a pénzhez semmi jogom, közöm, érdekem nincs, el vagyok vágva tőle” – érvelt még 2016-ban Kósa Lajos a törvény mellett.

Kósa szerint ugyanakkor most még korai politikai felelősségről beszélni, majd a vizsgálat után merülhet ez fel.

A 444 arról is kérdezte Kósát, hogy a Fidesz miért nem szólalt fel korábban, hiszen az nyilvánvaló volt, hogy Matolcsy Ádám és köre luxus életmódot él, erről a sajtó is cikkezett.

- kérdezett vissza Kósa, majd azt mondta: ő nem szokott ilyenek ellen felszólalni, mert azt gondolja, hogy ha valakinek becsületesen megszerzett pénze van, akkor arra költi, amire akarja.

- jegyezte meg.

- fogalmazott Kósa.

A 21 Kutatóközpont 2025 áprilisának elején tizenöt politikus ismertségét és népszerűségét mérte fel egy úgynevezett omnibuszkutatásban. Az eredmények szerint Magyar Péter a legnépszerűbb politikus: a teljes minta 39 százaléka kedveli őt. Ezzel megelőzi Orbán Viktort és Hadházy Ákost is, akik a második és harmadik helyen állnak - tette közzé az elemzést a 24.hu.

Ez azt jelenti, hogy a pártelnök népszerűsége öt százalékponttal magasabb, mint a saját pártjáé. Orbán Viktor esetében ez a különbség három százalékpont.

A válaszadók 30 százaléka nem tudott vagy nem akart dönteni kettejük között. A pártszimpátia alapján a fideszesek és tiszás szavazók túlnyomó többsége a saját pártvezetőjüket támogatja. Más pártok szavazói és a bizonytalanok jóval kisebb arányban foglaltak állást valamelyik politikus mellett. A többi párt szavazói között Magyar, a bizonytalanok körében Orbán a népszerűbb – bár ez a csoport általában kisebb arányban vesz részt a választásokon.

A népszerűségi rangsor negyedik helyén Karácsony Gergely áll, őt a Tisza párt új politikusai, Ruszin-Szendi Romulusz és Bódis Krisztina követik. Mindketten rövid idő alatt nagyobb támogatói bázist építettek ki, mint sok, hosszabb ideje ismert politikus.

A kormánypárti oldalon Gulyás Gergely és Lázár János a középmezőnyben található. A Fidesz-frakcióvezető Kocsis Máté és a kommunikációs igazgató Menczer Tamás támogatottsága és ismertsége még a kormánypárt szavazói körében sem általános.

A kutatás külön kitért a köztársasági elnök ismertségére és kedveltségére is. Sulyok Tamás mindkét mutatóban alacsonyan szerepelt: a válaszadók 16 százaléka kedveli. A 21 Kutatóközpont megjegyezte, hogy a korábbi államfők jellemzően jóval előkelőbb helyen szerepeltek, és többen közülük vezették is a népszerűségi listát.

A Demokratikus Koalíció elnökét a megkérdezettek 5 százaléka látná szívesen fontos politikai szerepben.

A kutatóközpont a 24.hu-nak küldött elemzésében kiemelte: az elmúlt 15 évben nem volt példa arra, hogy a kormánykritikus választók ilyen egységesen álljanak nemcsak egy párt, hanem egy személy mögé.