Katasztrofális állapotba került az egészségügy a gazdasági válság sújtotta Srí Lankán – írja a CNN.
A válság miatt hiány alakult ki számtalan termékből, és az áramellátás is akadozik. Ezt szenvedi meg az egyik kórházban ápolt hároméves Miru is, akinek rosszindulatú agydaganata van, amely miatt gyakran epilepsziás rohamot kap, ilyenkor pedig percekre eszméletét veszti. Egy görcsoldó gyógyszer enyhít a fájdalmain, aminek a behozatala jelentősen megnehezedett most.
"A kórházban már nem kapható. A közeli gyógyszertárakból is elfogyott a készlet" – mondta a kisfiú apja a CNN-nek. Egy másik édesapa is gyógyszertárról gyógyszertárra jár Srí Lanka legnagyobb városában, Colombóban, hogy kemoterápiás gyógyszert, Topotekánt szerezzen be a 7 éves lányának. "Egyetlen állami kórházban, gyógyszertárban vagy importőrnél sincs. Sehol sincs Sri Lankán. Mit tegyek? Lehet, hogy a gyermekem nem él sokáig, ha nem kapja meg a gyógyszert" – fogalmazott.
Az orvosok eközben arról számolnak be, hogy máskor egyszer használatos orvosi eszközöket mosnak el és használnak újra. Volt, hogy a mobiltelefon vakujával világítottak, miközben áramszünet lett egy kisgyermek szívműtétje közben. A Srí Lanka-i Orvosi Szövetség szerint több állami kórházat arra utasítottak, hogy függesszék fel a rutinműtéteket és csökkentsék a laboratóriumi vizsgálatok számát az érzéstelenítőszerek és a vizsgálatokhoz használt összetevők korlátozott készletei miatt.
Az orvosi felszerelésekből is hiány van. A Srí Lanka-i Perinatális Társaság elnöke például arra utasította a kórházakat, hogy sterilizálják és használják újra az újszülöttek tüdejének oxigénellátására használt intubálócsöveket.
Egy intenzív osztályon dolgozó sebész a CNN-nek arról beszélt, hogy a sztrók és a szívroham kezelésére használt létfontosságú gyógyszerekből kritikusan kevés van, és a kórháza kénytelen újrafelhasználni a katétereket is. "Tudom, hogy ezzel veszélyeztetem a következő beteg életét. Reménytelennek és teljesen tehetetlennek érzem magam. Ez ellentétes mindennel, amire megtanítottak minket" – mondta.
Egy másik orvos azt nyilatkozta: „Nehéz döntéseket kellett hoznunk, különösen az intenzív osztályon, például hogy ki maradhat életben és ki nem. Lehet, hogy továbbra is felveszünk betegeket, de nem lesz módunk kezelni őket”.
Az egészségügyi dolgozók hónapok óta figyelmeztetnek a közelgő válságra, az orvosok és ápolók az utcára is vonultak, hogy tiltakozzanak a kormány tétlensége ellen. A válság jeleit már évekkel ezelőtt érezni lehetett, a koronavírus-járvány gazdasági-társadalmi hatásai, a külföldi hitelek és a kormány gazdaságpolitikája egyaránt hozzájárultak a kialakulásához. A CNN-nek az egészségügyi minisztérium egyik tisztviselője a héten azt mondta: „Én ezt inkább kihívásnak, és még nem válságnak nevezném”.
Katasztrofális állapotba került az egészségügy a gazdasági válság sújtotta Srí Lankán – írja a CNN.
A válság miatt hiány alakult ki számtalan termékből, és az áramellátás is akadozik. Ezt szenvedi meg az egyik kórházban ápolt hároméves Miru is, akinek rosszindulatú agydaganata van, amely miatt gyakran epilepsziás rohamot kap, ilyenkor pedig percekre eszméletét veszti. Egy görcsoldó gyógyszer enyhít a fájdalmain, aminek a behozatala jelentősen megnehezedett most.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
szombat-vasárnap még számíthatunk hóra, majd a csapadék átvált esőre. A délről érkező hófelhők észak, északkelet felé terjeszkednek, még a síkvidéki részekre is jut belőle.
Mostanra mind a magasabb, mind az alacsonyabb légrétegeket hideg levegő tölti ki, így több az esély a havazásra.
A hóréteg vastagsága is vegyes lesz, erre készülhetünk:
Síkvidéken a Dunántúl északnyugati részén éjfélig jellemzően lepel-néhány cm. A Dunántúl középső, keleti részein: általában 4-5 cm-es hóréteg. A Dél-Dunántúlon: 5 cm-t meghaladó hóréteg.
A hegyekben pl. a Mecsekben, és a Dunántúli-középhegységben a 10 cm-t is meghaladhatja a hóréteg vastagsága.
A Dél-Alföldön a hó vastagsága maximum 2 cm körül lehet majd.
Vasárnap hajnalra az Északi-középhegységben és környékén fog intenzívebben havazni. Síkvidéken 5 cm, vagy azt meghaladó hóréteg várható. A hegyekben pedig 15 cm feletti hó hullhat.
Reggel, délelőtt távozik a csapadékzóna, így már csak kisebb területen lehet gyenge havazás északkeleten.
A HungaroMet Nonprofit Zrt. arra hívja fel a figyelmet, hogy a viharos szél északkeleten, valamint északnyugaton hordhatja a havat.
Vasárnapra virradóan még többfelé havazhat, keleten is vált a halmazállapot, majd napközben a csapadék szűnik, már csak északon és keleten fordulhat elő hószállingózás, gyenge havazás, a Dunántúlon kiderül az ég. A szél nyugatira-délnyugatira fordul, többfelé lehet élénk. Hajnalban -6 és +1, míg kora délután -2 és +4 fok között alakul a hőmérséklet.
Hétfőn újabb csapadéktömb érkezhet, amelyből főként az Északi-középhegységben és néhol északnyugaton számíthatunk hóra, havas esőre, másutt eső valószínű, de a reggeli órákban a Dunántúlon fagyott eső, ónos eső sem kizárt. A délies szél feltámad, északnyugaton helyenként erős lökések kísérhetik. Hajnalban országszerte fagyni fog, a hosszabb ideig derült, vastagabb hóval fedett tájakon -10 foknál is hidegebb lehet. Kora délután -1 és +9 fok között alakulhat a legmagasabb hőmérséklet.
Kedden ismét sokfelé szükség lesz az esernyőkre, átmenetileg csupán keleten, délkeleten szakadozhat fel a felhőzet rövid időszakokra. Nyugaton, északnyugaton havas eső, havazás is előfordulhat. A szél többfelé lehet élénk, délutántól a Dél-Dunántúlon erős. A maximumok 1 és 15 fok között alakulhatnak, nyugaton lesz a leghidegebb, a keleti, délkeleti határ közelében pedig a legmelegebb.
szombat-vasárnap még számíthatunk hóra, majd a csapadék átvált esőre. A délről érkező hófelhők észak, északkelet felé terjeszkednek, még a síkvidéki részekre is jut belőle.
Mostanra mind a magasabb, mind az alacsonyabb légrétegeket hideg levegő tölti ki, így több az esély a havazásra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Aki biztonságos karácsonyi úti célt keres, jöjjön Magyarországra – ezzel az üzenettel jelent meg egy videó Orbán Viktor miniszterelnök X-oldalán, számolt be róla a Tények. A kormányfő szerint a migráció elleni fellépés nemcsak a magyarok, hanem az Európába látogató turisták biztonságát is szolgálja, még akkor is, ha ezért Brüsszel napi egymillió eurós bírsággal sújtja az országot.
„Karácsony utazási célpontot keres? Keresse fel Magyarországot! Gyönyörű és a legbiztonságosabb hely Európában. Büntetést fizetünk napi 1 milliós euró brüsszeli bírságot az illegális migránsok távol tartásáért. A mi és az ideérkezők biztonságáért. Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában”
– fogalmazott Orbán Viktor.
Angol nyelvű posztjában a miniszterelnök még egyértelműbben üzent, kiemelve, hogy Magyarország nem enged az uniós nyomásnak.
„A brüsszeli bírság napi egymillió euró, amiért távol tartjuk az illegális migránsokat? Kifizetjük. A mi biztonságunkért és az ide érkezőkéért. Jobb így élni, mint félelemben. Idén karácsonykor tapasztalja meg Európát úgy, amilyennek lennie kellene – Magyarországon” – emelte ki.
? A Brusselian fine of €1 million/day for keeping illegal migrants out? ✅ We’ll pay it. For our safety, and yours. ☝️ Better than living in fear. ? This Christmas, experience Europe the way it should be, in Hungary. pic.twitter.com/6QapoLSIII
A miniszterelnök által említett szankciót az Európai Unió Bírósága tavaly júniusban szabta ki, miután megállapította, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsérti az uniós menekültügyi szabályokat. A döntés egy 200 millió eurós átalánybírságból és egy napi egymillió eurós bírságból áll, amelyet a szabályok betartásáig kell fizetni. Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben közölte, hogy mivel Budapest nem fizet, megindítja az eljárást, hogy a bírság összegét levonja a Magyarországnak járó uniós támogatásokból.
A kormányfő állítását, miszerint Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában, a nemzetközi felmérések árnyalják. Bár a Numbeo és a Global Peace Index 2025-ös listáin is a világ legbiztonságosabb országai között szerepel, Európán belül több északi és közép-európai ország is megelőzi.
Aki biztonságos karácsonyi úti célt keres, jöjjön Magyarországra – ezzel az üzenettel jelent meg egy videó Orbán Viktor miniszterelnök X-oldalán, számolt be róla a Tények. A kormányfő szerint a migráció elleni fellépés nemcsak a magyarok, hanem az Európába látogató turisták biztonságát is szolgálja, még akkor is, ha ezért Brüsszel napi egymillió eurós bírsággal sújtja az országot.
„Karácsony utazási célpontot keres? Keresse fel Magyarországot! Gyönyörű és a legbiztonságosabb hely Európában. Büntetést fizetünk napi 1 milliós euró brüsszeli bírságot az illegális migránsok távol tartásáért. A mi és az ideérkezők biztonságáért. Magyarország a legbiztonságosabb hely Európában”
– fogalmazott Orbán Viktor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Németh Balázs beleszállt Ruszin-Szendibe, majd tagadta, hogy idén volt Pride Budapesten
A kormánypárti politikus szerint a volt vezérkari főnök Ukrajnát dicsőítette a NATO-ban. Ezzel pedig szerinte hátba támadta a magyar kormány békepárti politikáját.
Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.
„Ha azt kérdezi, hogy hiba volt-e Ruszin-Szendi Romuluszt vezérkari főnökként akár csak egy napig is hagyni dolgozni Magyarországon, azt mondom, hogy hiba volt”
– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.
„De ami miatt óriási hiba volt akár csak egy napra is vezérkari főnöknek kinevezni Ruszin-Szendi Romuluszt, az a Slava Ukraini!-s hozzáállás. Az, hogy
ő nem Magyarország erősödéséért és dicsőségéért dolgozott még a NATO-tanácskozásokon sem, hanem az ottani dokumentumok szerint Ukrajnát dicsőítette. És abszolút szembement a magyar nemzeti kormány háborúellenes politikájával”
– mondta Németh Balázs.
Az interjúban a Pride-felvonulások is szóba kerültek. Németh a törvényi tiltásra hivatkozott, majd az újságírói felvetésre, hogy idén Budapesten és Pécsen is tartottak felvonulást, közölte:
„Pride-ot nem tartottak Budapesten sem meg Pécsett sem.”
A Ruszin-Szendi Romulusz elleni vádak hátterében Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábbi kijelentései állnak. A tárcavezető szerint NATO-tól kapott hangfelvételek bizonyítják, hogy a volt vezérkari főnök a tanácskozásokon nem a kormányzati mandátumának megfelelően nyilatkozott, jelentéseit meghamisította, és „Slava Ukraini” köszöntéssel dicsőítette Ukrajnát. Ruszin-Szendi, a TISZA Párt katonai szakértője, visszautasította a vádakat, és arra utalt, hogy a szolgálati titoktartás köti. „A szolgálati titkokat én akkor is megtartom, ha nem tudom megvédeni magam nyilvánosan… Lehet, hogy egy bálvány ledőlne a fideszesekben is, hogy a miniszterelnök mire kért, mire utasított…” – nyilatkozta korábban. Egy nyílt levélben pedig így fogalmazott: „Kikérem magamnak azt a sok gyalázatot, amit rám hordanak! … mindaddig tettem [a szolgálatot], amíg törvénytelenül fel nem mentettek.”
A volt vezérkari főnök nevével fémjelzett „luxusvilla-ügyben” a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) jelentése szerint a dunakeszi szolgálati ingatlant a Honvédelmi Minisztérium cége 235 millió forintért vette meg, a beruházásokra 652,5 millió forintot költöttek, és további 132,2 millióért szereztek be ingóságokat. A jelentés pazarló tételeket is azonosított, köztük egy 18 millió forintos magaságyást, egy 7,6 milliós masszázsmedencét és egy 4 milliós biliárdasztalt. Ruszin-Szendi erre úgy reagált: „Semmilyen konkrét megrendelést nem adtam, hogy mi legyen benne… A vezérkari főnöknek legyen egy olyan háza, amiben méltó módon tud lakni, és esetleg vendégeket fogadni…”
Ami a Pride-rendezvényeket illeti, a hatóságok 2025 tavaszán életbe lépett jogszabályi változásokra hivatkozva valóban megtiltották a budapesti és a pécsi felvonulást is. Ennek ellenére a Budapest Pride-ot június 28-án a fővárosi önkormányzat „önkormányzati rendezvényként” mégis megtartotta, a pécsi eseményre vonatkozó tiltást azonban a Kúria is helybenhagyta.
Óriási hibának nevezte Németh Balázs, hogy Ruszin-Szendi Romuluszt akár csak egy napra is kinevezték vezérkari főnöknek. A köztévé egykori híradósa, a Fidesz-frakció jelenlegi szóvivője egy rákospalotai utcafórum után nyilatkozott a Magyar Jelennek, amelynek riportere a volt vezérkari főnök luxusvillájának ügyéről és a felelősök kereséséről kérdezte a politikust.
„Ha azt kérdezi, hogy hiba volt-e Ruszin-Szendi Romuluszt vezérkari főnökként akár csak egy napig is hagyni dolgozni Magyarországon, azt mondom, hogy hiba volt”
– jelentette ki a 2026-os választáson Budapest 13. választókerületében induló politikus. Hozzátette, a villa ügyét ki kell vizsgálni, és „ha akár csak egyetlen forint is eltűnt, vagy olyan célra költötték el, ami nem volt legális, akkor meg kell büntetni azt, aki így járt el.” Németh szerint azonban a kinevezés nem elsősorban emiatt volt hiba.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Haladéktalanul és feltétel nélkül” – Orbán Viktor felszólította az EU-t, hogy támogassa a vitatott amerikai béketervet
A kormányfő nem adna több pénzt Ukrajnának, és az amerikai javaslatot erőlteti. A többi 26 tagállam azonban egyelőre hallani sem akar a vitatott tervről.
Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy
az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.
A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.
A kormányfő szerint „az európaiaknak haladéktalanul és feltétel nélkül támogatniuk kell az Egyesült Államok béketerveit”, és a béketerv támogatásán túl „haladéktalanul meg kell kezdenünk az önálló és közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal”.
A miniszterelnök szerint Európa előtt két út áll – írta a hvg.hu. „Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat”, akik Orbán szerint az elmúlt három és fél évben „egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét”. Figyelmeztetett: „Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak.” Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő a Politicónak úgy reagált, Magyarországon kívül a 26 másik tagállam „ismételten egyértelműen kinyilvánította Ukrajna iránti támogatását”.
A 28 pontból álló javaslatcsomag, amelyet Steve Witkoff amerikai különmegbízott dolgozott ki, előírná, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a donbászi területeket, beleértve olyan részeket is, amelyeket az orosz hadsereg még el sem foglalt. A terv emellett demilitarizált ütközőzónát hozna létre, és a felére csökkentené az ukrán haderő létszámát. Cserébe Washington 50 százalékos részesedést kapna az ország újjáépítéséből származó nyereségből, és fokozatosan enyhítenék az Oroszország elleni szankciókat. Donald Trump amerikai elnök a hálaadás napját, november 27-ét jelölte meg határidőként Kijevnek a válaszadásra.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelezte, kész a „konstruktív, őszinte és gyors munkára” az amerikai féllel, ugyanakkor a helyzetet „történelmünk egyik legnehezebb pillanatának” nevezte. Ezzel szemben Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy fogalmazott, az amerikai béketerv „alapja lehet” a megállapodásnak, és kilátásba helyezte, hogy ha Kijev elutasítja, Oroszország folytatja az előrenyomulást. A vita éppen akkor élesedik ki, amikor Ursula von der Leyen bizottsági elnök arról egyeztet, hogy az EU milyen formában finanszírozza tovább Ukrajnát a következő években. A becsült igény 2026–2027-re elérheti a 135 milliárd eurót.
Orbán Viktor levélben szólította fel Ursula von der Leyent, hogy
az Európai Unió feltétel nélkül támogassa azt az amerikai béketervet, amely ukrán területeket adna Oroszországnak és megfelezné a megtámadott ország haderejét.
A Politico birtokába jutott dokumentum szerint a magyar miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja, hogy „az Európai Unió bármilyen formában további pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajnának”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
