KULT

Miről mesél egy menyasszony ruhája? – Megnéztük a Magyar Menyasszony kiállítást a Nemzeti Múzeumban

Megmutatjuk, miket hordtak a menyasszonyok az elmúlt 500 évben. Több száz ismert és ismeretlen nő házasságának története elevenedik meg féltve őrzött ruháikon, kellékeiken és szerelmes leveleiken keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum új tárlatán.

Orosz Emese cikke, fotók: Nagy Boglárka - szmo.hu
2023. december 15.

A legtöbb nő életében az esküvő meghatározó esemény. Évekig álmodozunk róla és tervezgetjük, milyen lesz a menyasszonyi ruhánk. De mit árul el a ruhaválasztásunk, mit gondolunk a női szerepekről és a házassághoz fűződő viszonyunkról? A Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása, a Magyar Menyasszony ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Mi már láttuk a kiállítást. Mutatjuk, mi vár rád!

A Magyar Menyasszony kiállításon több száz ismert és ismeretlen nő története elevenedik meg féltve őrzött ruháikon, kellékeiken és szerelmes leveleiken keresztül. Ezek pedig nem csak az ő személyes történeteiket illusztrálják, hanem mesélnek az elmúlt 500 év házasodástörténetéről, és arról is, miként változott a nők társadalmi szerepe és hogyan harcolták ki maguknak az évszázadok alatt saját sorsuk alakításának jogát.

A bevezető szekcióban egy idővonalon végigkövethettük, milyen fontosabb állomásokon keresztül jutottunk el a lányrablástól és feleségvásárlástól a nők egyenjogúságáig. Sőt addig, hogy már a férj is felveheti felesége családnevét.

A tárlaton az elmúlt 500 évből 50 híres illetve hétköznapi nő 50 egyedi házasságtörténetét olvashattuk el. A feliratok mellett pedig megnézhettük esküvői ruháikat, hozományukat és a házassághoz kapcsolódó más emléktárgyaikat.

Megcsodálhattuk Európa második legrégebbi menyasszonyi öltözetét.

Orosz Emese fotója

Ezt a hagyomány szerint Mária királyné viselte Lajos királlyal való házasságkötésekor 1522-ben. A ruha mellett pedig megismertük Habsburg Mária és II. Lajos frigyének történetét is, ami azon ritka elrendezett középkori házasságok egyike volt, amit szerelem pecsételt meg.

Láttunk a Sisi menyasszonyi ruhájából készült vecsenyepalástot, amit a királyné adományozott a Budai Mátyás-templomnak.

A kiállításon szerepel egy égből pottyant menyasszonyi ruha is 1945-ből, amit a háborús évek és a súlyos anyaghiány miatt ejtőernyőből varratott a menyasszony.

A szüzességet őrző szűzhártya máig tartó mítoszával is foglalkozik a kiállítás. Megdöbbentő belegondolni, hogy ártatlanságuk ellenőrzése során hány millió nő szenvedte el a nyilvánosság traumáját, mert „ez így volt szokás”.

A következő szekcióban egy teremnyi különböző stílusú fehér menyasszonyi ruhával találtuk szembe magunkat. Ezeken nyomon követhettük a sziluett változását is, ami a különböző korszakok ipari újdonságairól, erkölcsi értékrendjéről, illetve a divat és szokások változásairól is mesél.

Itt megismertük a fehér menyasszonyi ruha történetét is. A fehér eredetileg az érintetlenség, ártatlanság és tisztaság szimbóluma volt, hiszen a lányoknak évszázadokon keresztül szüzen kellett férjhez menniük.

A fehér menyasszonyi ruhák divatjának berobbanását csak Viktória királynő 1840-ben tartott esküvője hozta el.

A kiállítás kitér a menyecskeruhára is. Ez arra a hagyományra épül, hogy a nászéjszaka elhálása után több területen a menyasszonyt átöltözött, illetve bekötötték a fejét. Ma a menyecskeruha színe a szüzesség elvesztéséhez kapcsolódó vérzésre, a szerelemre, szexualitásra, de életerőre is utalhat.

Érdekes az is, hogy az egyes nemzetiségek, népcsoportok viseletei között általában nem találkozunk külön menyasszonyi ruhával. Erre az alkalomra a lányok ünnepi ruhájukat vették fel, ami tájegységenként, akár falvanként is változott. Lenyűgöző volt végignézni milyen sokféle népviseletben álltak oltár elé a menyasszonyok a 20. századig.

Nekem személy szerint az a fal tetszett a legjobban, amin több száz keretezett menyasszony koszorú függött zsúfolt gyönyörűségben.

A külön teremben megnézhettük a menyasszonyok további kellékeit is a fátyoltól a cipőn át a különböző fejdíszekig.

A kiállítás egyszerre történelmi és modern: a történelmi alakok mellett megjelennek a jelenkor emberei és az ő történeteik is. A kiállítás különlegessége, hogy

a bemutatott tárgyak nagy része közösségi felajánlásoknak köszönhető.

A három éve alakult Magyar Menyasszony Facebook-csoportból és közösségi gyűjtésből több mint ötszáz felajánlott tárgy érkezett a kiállításra. Emellett eddig 1400 esküvői fotó szerepel a kiállítás adatbázisában – ebbe a tárlat lezárultáig akár te is feltöltheted saját vagy felmenőid fényképeit és történetét. A kiállítás egyik legizgalmasabb része, ahol egy interaktív képernyőn rászűrhetünk akár név vagy dátum szerint is ezekre az esküvői fotókra.

A kiállítás végén kortárs művészek esküvői témában készült alkotásait is megnézhettük, például Karcis Gábor tükrökkel végtelenített, immerzív Lakodalmi asztalát.

Illetve a kortárs művek között szerepelt egy igazán cuki projekt is. Egy óriási könyvben Az én menyasszonyom címmel kiírt gyermekrajz pályázat közel 300 legjobbnak ítélt alkotásába is belelapozhattunk.

A kijáratnál még várt ránk egy szuper interaktív meglepetés. Felpróbálhattunk néhány csodaszép koszorút, így néhány percre mi is magyar menyasszonyokká változtunk.

A Magyar Menyasszony című kiállítást 2024. augusztus 25-ig nézheted meg. Részletek a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Menyasszony honlapján.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Börtönre ítélték a nagymamát, aki az ajtóba verte egy pécsi gyerekorvos fejét, miután branült ültetett az unokája halántéki vénájába

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt ítélték el azt a nőt, aki egy pécsi gyermekorvost bántalmazott. A támadó a segítségére siető ápolónőt is fojtogatta, az ítélet nem jogerős.

KÉK HÍREK

Kettős gyilkosság gyanúsítottját mentette ki a tengerből egy gyanútlan floridai nő

A 64 éves Jesse Scott Ellis a gyanú szerint egy könyvtár parkolójában lőtte le feleségét és annak partnerét. A férfi ezután a tengerbe menekülhetett, ahol később bajba került.

KULT

Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában

Április 24-én indul az RTL-en az Éttermek csatája, ahol két sztárséf, Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapata verseng egymással. A megmérettetésben a napi győztes jutalmat kap, a vesztes brigádból pedig valakit hazaküldenek.

Címlapról ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 03.

A Tavaszi szél – Az ébredés című film alkotói egy videóüzenetben jelentették be, hogy az elmúlt hetek eseményeire és a nézői visszajelzésekre reagálva egy szokatlan döntést hoztak a film forgalmazásával kapcsolatban. Elmondásuk szerint úgy érzik, hogy a bevett, üzletileg logikus stratégiát felülírja egy társadalmi igény, nevezetesen az, hogy a film az ország minden pontjára eljusson.

Premier a kapcsolódó cikkünkben!

A filmesek szerint a „rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat szül”. Kijelentették, hogy a saját szakmai szempontjaiknál fontosabbnak tartják a közös jövő formálásához való hozzájárulást. Mint mondták, ezzel a lépéssel lemondanak olyan további szakmai és anyagi előnyökről, lehetőségekről és elismerésekről, amelyeket egy hagyományos forgalmazási út mellett elérhetne a film.

„Például, hogy eléri a 200 ezer nézőt moziban, ami a vágyunk volt, és amihez elég jó úton haladtunk a jelenlegi 130 ezer nézővel” – tették hozzá.

Az alkotók hangsúlyozták, a Tavaszi szél mozivászonra készült, és állításuk szerint „a kormányzati és propagandatámadások ellenére is kimagaslóan teljesít a mozikban”. Beszéltek a pozitív nézői visszajelzésekről is, mondván, a közönség együtt nevet és érzékenyül el a vetítéseken, a végén pedig tapsolnak és énekelnek. „Őszintén nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen fogadtatása lesz majd a filmünknek” – vallották be.

A döntésük hátterében az is áll, hogy szerintük a film nem juthatott el mindenkihez.

„A Tavaszi szél az ország mozijainak felében nem kapott lehetőséget” – állították.

Ezért merült fel bennük a kérdés, hogy „hogyan juthat el akkor mindenkihez a remény és a bátorság üzenete”. Úgy látják, a film a nézői visszajelzések alapján is a bátorságról, a reményről és a hitről szól. Szerintük arról, hogy „mi, magyarok képesek vagyunk felelősséget vállalni a tetteinkért, képesek vagyunk felismerni egy történelmi pillanatban, hogy az történelmi, és ezekben a pillanatokban képesek vagyunk összezárni, és a közös cél érdekében az egyéni érdekeinket háttérbe helyezni”.

Ennek értelmében bejelentették:

„a csapatunkkal közösen azt a döntést hoztuk, hogy a húsvéti hétvége apropóján ma este 19 órától vasárnap éjfélig ingyenesen elérhetővé tesszük a filmet az eletedmozia.hu platformunkon”.

Ugyanakkor felhívták a figyelmet a döntés súlyos szakmai következményeire is. Elmondásuk szerint „a szakmában szokásos gyakorlatok és szerződéses feltételek alapján ez a döntés normál esetben ellehetetleníti a film további hasznosítását, a mozis forgalmazását, a streamerekkel való együttműködést, a televíziós forgalmazást és a nemzetközi fesztiváloztatást is”. Hozzátették, hogy ezekben a megállapodásokban „mind kizáró tényező az ingyenes online megjelenés”.

Az alkotók továbbra is a mozis élményt helyezik előtérbe. „Ha van film, amire különösen érvényes, hogy közösségi élményként működik leginkább, az a Tavaszi szél” – vélekedtek. Arra kérték a közönséget, hogy aki teheti, továbbra is moziban nézze meg a filmet.

Kitértek a döntés anyagi vonzataira is, megemlítve, hogy „a nettó gyártói bevételek 11%-a gyermekvédelemre megy, így ez a lépésünk ezt is befolyásolja”.

Arra buzdították a nézőket, hogy ha tehetik, vegyenek mozijegyet akkor is, ha online nézik meg a filmet, vagy támogassák a megjelenést a videó alatt „szuperlájkkal”.

A lényeg számukra, hogy a hétvégén minél többen lássák a filmet, és beszélgessenek arról, „milyen bátor, szolidáris és érzelmileg intelligens nép vagyunk”.

Üzenetük szerint, bár sok mindenben nem értünk egyet, „mégis több bennünk a közös, mint ami szétválaszt, és a nap végén mindannyian hazaszerető, kedves, és nem utolsósorban rendkívül jófej emberek vagyunk”. A bejelentést azzal zárták, hogy a film péntek este 19 órától vasárnap éjfélig lesz ingyenesen elérhető az eletedmozia.hu oldalon, és kérték a videó megosztását, hogy minél több emberhez eljusson a hír.

A filmet itt lehet majd megnézni pénteken este hét órától:

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A Sepsi OSK edzői verhették meg a Tisza Párt rigmusát skandáló fiatalokat

Politikai véleménynyilvánítás miatt bántalmaztak három fiatalt Sepsiszentgyörgyön húsvéthétfő éjjel. A sértettek szerint a helyi futballklub, a Sepsi OSK két edzője és sportigazgatója is érintett az erőszakos incidensben.

KULT

Meghalt Czigány György, a legendás Ki nyer ma? műsorvezetője

Életének 95. évében, április 6-án elhunyt Czigány György, a Magyar Rádió és Televízió meghatározó alakja. A műsorvezető munkásságát József Attila- és Erkel Ferenc-díjjal is elismerték.

KÉK HÍREK

Megrendülten beszélt a HÉV-balesetben elhunyt 14 éves fiú barátnője a tragédia napjáról

A Római fürdőnél történt halálos HÉV-gázolás áldozatának barátnője részletesen beszélt a baleset napjáról. Felidézte, hogy rossz érzése támadt, miután elköszöntek egymástól az edzés előtt.

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

A halálhírt a Dankó Rádió jelentette be, amely 2024-ben életműdíjjal tüntette ki a művésznőt. A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

M.M. / Fotó: MTI/MTVA Fotó/ Zih Zsolt - szmo.hu
2026. április 06.

A Dankó Rádió Facebook-oldalán közölte a hírt hétfőn délután: 92 éves korában elhunyt Madarász Katalin, a magyarnóta és a cigánydal egyik legnépszerűbb előadója.

A rádió a bejegyzésében arról ír, hogy az énekesnő hangja sokak számára jelentette az első találkozást a műfajjal.

„Rádióhallgatók generációinak alapvető élménye és első találkozása ezekkel a műfajokkal Madarász Katalin hangjához kötődik.”

A poszt felidézi, hogy az énekesnő első rádiófelvételei 1953-ban készültek, és szinte azonnal a magyarnóta és a cigánydal egyik legismertebb előadója lett, majd legendás színpadi párost alkotott Gaál Gabriellával.

Munkásságát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Magyar Kultúra Lovagja címmel is elismerték, a Dankó Rádió pedig 2024-ben életműdíjjal tüntette ki.

A rádió a következő szavakkal búcsúzott tőle:

„Családjának, barátainak őszinte részvétünk!Emlékét, kedves mosolyát, humorát soha nem feledjük, zenei örökségét megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk. Nyugodjon békében!”

Azt egyelőre nem tudni, hol és mikor helyezik örök nyugalomra az énekesnőt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Madarász Katalin, a magyarnóta királynője

BUDAPEST

Fotókon a felújított Citadella, ahol Álmos anyja kalauzolja végig a látogatókat a magyar történelmen

Vasárnapi nyitották meg a felújított erődöt a Gellért-hegyen. A Citadellában egy ingyenesen bejárható közpark, örökmécses és A Szabadság Bástyája című interaktív kiállítás várja a látogatókat.

KULT

80 éves lett Bródy János: A magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival

Fiatalon mérnöknek készült, de hamar a zene felé fordult. Lázadó, ironikus hangvétele és társadalomkritikus dalszövegei miatt a hatalommal is szembekerült. Idén áprilisban tartja meg a magyar zenei ikon utolsó koncetjét.

Fényes Andrea, fotó: FB/Bródy János - szmo.hu
2026. április 05.

Nyolcvan év: egyetlen estével készül lezárni egy legendás korszak végét Bródy János, az egykori Illés és a Fonográf együttes legendás dalszerző-előadója. Ezzel a nagyszabású arénakoncerttel készül pályafutásának befejezésésre.

A dátumválasztás nem véletlen: az eseményt április 11-én, a magyar költészet napján tartják a Papp László Budapest Sportarénában, szimbolikusan összekötve a dalszövegírást a lírával.

A koncertet egyszeri és megismételhetetlen életmű-összegzésként harangozták be.

A visszavonulás szándékát a zenész még karácsonykor jelentette be az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, ahol a tőle megszokott visszafogottsággal, de egyértelműen fogalmazott. „Megérlelődött az az elhatározásom, hogy április 11‑én, a Költészet napján befejezettnek tekintem a zenei életbe való közreműködésemet” – mondta korábbi tudósításunkban.

Amikor a beszélgetésben elhangzott a „búcsúkoncert” kifejezés, a zenész legenda finoman árnyalta a képet: „Olyasfajta, olyasfajta, ezt nem szívesen jelenti ki az ember.” A jubileumi év azonban nem csak az elköszönésről szól.

Szeptemberben jelent meg Az első 80 év című új albuma, a Magyar Zene Házában pedig április 2-án nyílt meg a „Bródy 80” pop-up kiállítás, amely relikviákkal és pályaképpel tiszteleg a művész előtt.

Bródy a közéleti állásfoglalástól ma sem riadt vissza az évfordulója kapcsán kiadott dalában. Alkatrész című új dala is egyértelmű üzenetet hordoz: azoknak szól, akik egy „embertelen, és szakadék felé haladó gépezetnek” a részei.

Bródy pályája az Illés-együttessel indult a hatvanas években, ahol a magyar nyelvű beat megteremtése mellett a sorok közé rejtett társadalomkritika mesterévé vált.

A hetvenes-nyolcvanas években a Fonográf folk-rock zenekarral ért el országos sikereket, miközben Szörényi Leventével olyan maradandó színpadi műveket alkotott, mint az István, a király. Dalszövegíróként Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeinek is meghatározó alakja volt.

Bródy János legismertebb dalai, mint a Ha én rózsa volnék, az Az utcán, a Miért hagytuk, hogy így legyen?, a Lesz még egyszer vagy a Filléres emlékeim nemcsak dallamaik miatt váltak emlékezetessé, hanem mély, gondolatébresztő szövegeik révén is, amelyek gyakran finom társadalomkritikát, líraiságot és személyes hangvételt ötvöznek, így generációk számára adtak közös élményt és értelmezési keretet.

A közéleti szerepvállalás mellett a magánéletét érintő támadásokról is beszélt, a fiát ért sajtóhírek kapcsán. „Ezt a saját bőrömön érzem, hogy mennyire igaztalan és valótlan híreket képesek sokszorosítani.”

Bródy János a magyar könnyűzene lírai hangja, aki generációk gondolatait formálta dalaival.

Születésnapján egy olyan alkotót ünneplünk, aki csendesen, mégis mélyen szólt bele a történelembe és a lelkekbe. Boldog születésnapot!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Rácz Jenő és Sárközi Ákos csapatai feszülnek egymásnak az RTL új főzős műsorában

DP, kép: RTL - szmo.hu
2026. április 07.

A Sztárbox ringje után a konyhában csap össze Rácz Jenő és Sárközi Ákos.

Április 24-én, pénteken 19:55-től indul az RTL vadonatúj gasztro-realityje, az Éttermek csatája.

A két Michelin-csillagos séf tavaly a Sztárbox ringjében nézett farkasszemet, most pedig „hazai pályára” váltanak, és a konyhában mérik össze az erejüket. A műsorban két különálló étterem küzd a vendégek kegyeiért:

Sárközi Ákos a Paletta nevű éttermet vezeti, míg Rácz Jenő az Espelette konyháját irányítja. Két külön világ csap tehát össze, a döntést pedig minden adásban valódi vendégek hozzák meg.

„Nem azért jöttem, hogy barátkozzak, hanem hogy megmutassam, az én konyhám a legjobb az országban. A vendég a király, és az én éttermemből elégedetten fognak távozni” – jelentette ki Rácz Jenő.

„A főzés művészet és alázat. A csapatommal olyan ízélményt akarunk nyújtani, amiről még napokig beszélnek majd az emberek. Jenővel a ringben ellenfelek voltunk, de a konyha más terep” – tette hozzá Sárközi Ákos.

Egy profi csapat nélkül azonban a legjobb séf sem érhet el sikert.

Mindkét sztárséf 8-8 fős csapatot verbuvált magának, ahol félprofi és profi szakácsok dolgoznak a kezeik alá. Az Éttermek csatájában minden napnak kőkemény tétje van. A versenyzők feje felett folyamatosan ott lebeg a konyhakés, mert a vezetőség bármikor dönthet úgy, hogy valakinek mennie kell.

A napi győztesek jutalmat kapnak, míg a vesztesek csapatából valakinek távoznia kell.

A gasztro-realityt a már több sikeres RTL-es műsort (Nyerő Páros, Mestercukrász) is jegyző Solaz Media gyártja. A műsor hétköznap esténként lesz látható az RTL-en.

Via RTL

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk