HÍREK
A Rovatból

„Mindjárt 3 éves, de olyan kicsi, mint egy csecsemő” - Rengeteg alultáplált gyerek kerül kórházba a súlyos éhínség miatt Afganisztánban

A családok annyira elszegényedtek a gazdasági válság miatt, hogy már ennivalóra sincs pénzük. Sok gyerek rendszeresen kórházi kezelésre szorul, annyira gyenge és rossz egészségi állapotban van.
Fotók: CNN - szmo.hu
2021. december 23.



Szívszorító riportban számol be a CNN arról, hogy milyen súlyos az éhínség Afganisztánban. Az ország gazdasági válsággal küzd, bár a tálib vezetés tagadja, hogy krízishelyzet lenne, csak azt ismerik el, hogy vannak problémák a gazdaságban. Ami már a tálibok hatalomátvétele előtt is gyengélkedett, hiszen nagyrészt külföldi segélyekből tartották fenn, de az augusztusi puccs után az ország dollármilliárdoktól esett el, mivel többek közt a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank is felfüggesztette a támogatását.

A legnagyobb problémát az élelmiszerhiány jelenti, amely miatt milliók éheznek, a lakosság felének, nagyjából 22,8 millió ember élelmezése nincs biztosítva az ENSZ szerint.

A szervezet Világélelmezési Programjának vezetője nemrég úgy fogalmazott: Afganisztánban van jelenleg a világ egyik legrosszabb humanitárius krízise, és már elkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig.

Mint mondta, minél hamarabb támogatni kell az afgánokat, különben a télen még rosszabb lesz a helyzet, és az ország lakosságának egy jó része elérhetetlenné válik, akiken utána már nem lehet segíteni.

Az éhínség komolyan fenyegeti a kisgyerekeket is: az ENSZ szerint legalább egymillió 5 év alatti gyerek halhat éhen, ha nem javul a helyzet. Sok szülő egyszerűen képtelen etetni a gyerekeit, mert annyira elszegényedtek a válság miatt, hogy alig van pénzük bármire is. Sokan már szinte mindenüket próbálják pénzzé tenni, hogy meg tudjanak élni.

"Nincs munka, nincs bevétel, így ételt sem tudok adni a kislányomnak. Akárhányszor ránézek, elfog a szomorúság"

- nyilatkozta a CNN-nek egy boltos.

Mint mondta, csak vízen és kenyéren élnek, de néha még kenyerük sincs. Hároméves gyermeke, Razia már annyira alultáplált, hogy a bordái és a gerincoszlopa is kitüremkedik a bőre alatt. Nyolc hónapon belül harmadjára kellett novemberben kórházba vinni, annyira rossz egészségi állapotban van.

Hasonlóan szörnyű egy másik kislány, Kamila helyzete is. Ő nemsokára 3 éves lesz, de alig 5 kilót nyom, és olyan kicsi, mint egy újszülött. Ráncos bőre már csak lóg vékony csontjain, mivel már nyolc hónapja alultáplált. Már arra sincs ereje, hogy sírjon, csak befogja a füleit fájdalmában.

Ő is kórházi kezelésre szorul, annyira le van gyengülve. Nagymamája van vele, édesanyja ugyanis beteg, már szoptatni sem tudta kislányát, mert nem volt anyateje.

Az 1 éves Nasrin pedig már olyan súlyosan alultáplált, hogy életének majdnem felét kórházban töltötte.

Édesapja elmondása szerint 10-20 naponta vissza kell menniük a kórházba, hogy ne romoljon tovább a kislány állapota, így már az életük részévé vált a folyamatosan kórházba járás.

Kandahárban, Afganisztán második legnagyobb városában tele vannak a kórházak lesoványodott, alultáplált gyerekekkel, de az ország más részein is nagyon sokan kerülnek emiatt kórházba. Viszont az egészségügyet is megviseli a válság, sok kórházban már a fűtést sem tudják fizetni, ezért kénytelenek fát kivágni, hogy melegen tarthassák a kórtermeket. Az ENSZ szerint szeptember végéig a legtöbb kórház és klinika bezárt, már csak ötből egy van nyitva, és míg a tálib hatalomátvétel előtt 39 kórházban kezeltek koronavírusos betegeket, már csak 3-4 kórház működik ezek közül.

A Ghór tartományi kórházba naponta száz anya és gyerek érkezik alultápláltság vagy betegség, például kanyaró, hasmenés, megfázás és influenza miatt.

Az éhezés elősegíti a betegségek kialakulását: mivel nem táplálkoznak rendesen, könnyebben megbetegedhetnek, elkaphatják a fertőzéseket. Ráadásul mivel sokszor nincs kórház a közelükben, nagy utat kell megtenniük, hogy eljussanak a legközelebbi intézménybe, ez pedig még inkább legyengítheti őket - mondja a Ghór tartományi kórház alultápláltsági osztályának vezetője.

A sovány betegek ellátását nehezíti az, hogy a kórház felszerelés- és gyógyszerkészlete rohamosan fogy. Az alultápláltaknak például már csak tejet tudnak adni. Az osztályvezető szerint az esetek közel 70 százaléka súlyos, de a városon kívüli településeken még rosszabb lehet az arány. Arra figyelmeztet, hogy ha senki nem segít, még súlyosabbá válhat a krízis.

Segélyszervezetek arra hívják fel azoknak az országoknak a figyelmét, akik korábban támogatták Afganisztánt, hogy ne zárják el a pénzcsapot a tálibok miatt, hiszen ezzel az is együtt jár, hogy kiéheztetik az afgán népet. Dr. Paul Spiegel, a Johns Hopkins Egyetem orvosa, - aki a Világélelmezési Program szaktanácsadójaként tett látogatást nemrég Afganisztánban a humanitárius vészhelyzet felmérésére - arra szólította fel az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és az Európai Uniót, hogy gyorsan hozzanak döntéseket erről, különben túl késő lesz. Mint mondta, megérti, hogy az országok nem ismerik el a tálib vezetést, és így akarják büntetni őket, de szerinte a jelenlegi szankciók nem elég árnyaltak.

"A változás célja jó cél, de megér-e több tízezer halált?" - tette fel a kérdést.

Az Egyesült Államok és az Európa Unió úgy nyilatkozott, hogy az Afganisztánnak szánt pénzeket nemzetközi szervezeteknek juttatják el, hogy a tálibok és az afgán bankok ne férhessenek hozzá. Amerika ugyanakkor a növekvő nyomás közepette bejelentette, hogy felold néhány korlátozást a humanitárius szervezetek által Afganisztánnak nyújtható segélyekre vonatkozóan, aminek köszönhetően több támogatást kaphat az oktatás, így például a tanárok fizetésére is lesz pénz.

Martin Griffiths, az ENSZ sürgősségi segélyezési koordinátora viszont jelezte, hogy már olyan súlyossá vált a helyzet Afganisztánban, hogy csak sürgősségi segélyekkel nem fogja átvészelni a telet.

Az afgán családok, akik nem tudják etetni a gyerekeiket, csak abban bízhatnak, hogy külföldről érkezik annyi segítség, hogy az ország talpra állhasson, és így az ő életük is jobbá válhasson.

"Arra kérem a nemzetközi közösséget, hogy segítsenek minden szegény emberen, aki nincstelen és éhezik. Ha ők nem segítenek nekünk, el fogjuk veszíteni a gyerekeinket"

- könyörgött az alultápláltságtól szenvedő Nasrin édesapja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Karácsony Gergely nevében vett át több százmillió kenőpénzt egy politikus a parkfenntartási vállalkozó szerint, de nem intézett neki semmit
Z. Zsolt parkfenntartási vállalkozó vallomásában részletezte, hogyan adott át éveken át százmilliókat egy politikusnak, amiért cserébe semmit sem kapott. A férfi szerint a politikus azzal is fenyegette, hogy ha nem fizet, meglévő szerződéseit is felmondatja a kerületekben.


„A pénzt, amit neki adok, a Dunába is dobhatnám a Margit hídról” – ezzel a mondattal jellemezte a „láthatatlan emberként” emlegetett parkfenntartási vállalkozó azt a több százmilliós összeget, amit egy „Pék” becenevű politikusnak fizetett ki – írja a Telex.

A vádalku reményében beszélő Z. Zsolt vallomása szerint Pék éveken át hitegette őt Karácsony Gergely főpolgármesterre és más fővárosi vezetőkre hivatkozva, de a pénzért cserébe semmilyen ellenszolgáltatást nem kapott.

A vallomás szerint a pénzmozgás 2015-ben kezdődött, amikor Pék évi 40 millió forintot kért azért, hogy a politikus párttársai ne támadják a vállalkozó cégének meglévő kerületi szerződéseit. Ez az összeg később évi 60 millióra emelkedett.

2019 nyarán Pék 15 millió forintot kért Karácsony Gergely főpolgármesteri kampányára, cserébe pedig fővárosi parkfenntartási munkákat ígért.

Karácsony győzelme után a tét emelkedett: a következő években állítása szerint évi 110-115 millió forintot adott át, 2023-ban pedig 105 milliót. A vállalkozó külön naplót vezetett a kiadásokról, amelyben „Pék” és „KariGeri” feliratú oszlopokban rögzítette a tételeket.

Z. Zsolt szerint a kerületi szintű fizetések nem is klasszikus kenőpénzt, sokkal inkább egyfajta védelmi pénzt jelentettek, hogy „béke legyen”.

Maga Karácsony Gergely írt először arról, hogy valaki kenőpénzt kért a nevében. A főpolgármester június 11-i posztjában azt írta, ha valaki pénzt adott fővárosi befolyásért, az a lehető legnagyobb pénzkidobás volt.

Karácsony szerint ugyanis a főváros 2022 és 2024 között a külsős cégek helyett saját hatáskörbe vonta a zöldfelületek gondozását, így az ígéreteknek már nem volt alapjuk.

Z. Zsolt szintén erről számolt be: „Valójában semmilyen konkrét projektre nem került sor, egyáltalán kilátásban sem volt semmi konkrétum, szerintem soha semmilyen intézkedés nem történt ennek érdekében.”

Amikor Z. Zsolt számon kérte Péket a fővárosi ígéretek teljesítésének hiánya miatt, a politikus állítólag fenyegető stílusra váltott.

Azzal zsarolta, hogy kapcsolatai révén „bármelyik kerületben el tudja intézni, hogy a meglévő szerződéseimet felmondják”.

A vállalkozó szerint Péknek rendkívül költséges életmódja volt, és a pénz nagy részét valószínűleg maga költötte el.

Június elején a Központi Nyomozó Főügyészség nagyszabású akciót hajtott végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint egy évtizedes, pártokon és önkormányzati ciklusokon átívelő hálózat szerzett kenőpénzért szerződéseket. A bíróság több ismert politikus, köztük Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt letartóztatását is elrendelte. A nyomozás a parkfenntartás mellett a közétkeztetés területére is kiterjed.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán egykori hivatalának szőnyegeit Bécsben újították fel az Iparművészeti Múzeum pénzén – a saját épületük közben szétrohad
A HVG birtokába került dokumentumok szerint a múzeum ingyenesen adta kölcsön a műtárgyakat a Karmelitának, vagyis a Miniszterelnökségnek. A szállítás költségeit is az intézmény állta, miközben saját épülete romos állapotban van.


Bécsben restauráltatták, a szállítást is saját zsebből állták, kölcsönzési díjat mégsem kértek: dokumentumok szerint az Iparművészeti Múzeum így szolgálta ki a Karmelitát, miközben a Lechner-palota reped, ázik és süllyed - erről ír a hvg.hu a birtokába került dokumentumok alapján. A lap által megszerzett iratokból kiderül, hogy a Miniszterelnökségnek ingyenesen kölcsönadott nyolc szőnyeget előbb Bécsben, a Textilrestaurierung Neugebauer nevű műhelyben újíttatta fel az intézmény, és a műtárgyak szállításának költségét is a múzeum állta.

A Karmelitába 2018-ban került szőnyegekről egy évvel később restaurátori ellenőrzés is készült. A szakvélemény szerint a műtárgyakat közlekedési útvonalakon helyezték el, ami hosszú távon károsítja azokat.

„A tárgyon való közlekedés, taposás, rendszeres takarítás hosszú távon az elöregedett szálak folyamatos letöredezését, kipergését okozza. A tárgy a folyamatos használat során sérül, kopik, a csomók sörtemagassága rövidebb lesz vagy kiesik a felületből” – áll a jelentésben, amely több darab cseréjét is javasolta.

Egy 9,6 millió biztosítási értékű, Remsey Ágnes által tervezett szőnyeget például úgy fektettek le egy folyosón, hogy még egy pár ezer forintos csúszásgátlót sem tettek alá.

Ez a gyakorlat, hogy a kormánytagok úgy vittek el műtárgyakat, mintha egy plázából válogatnának, nem volt egyedi. A cikk felidézi, hogy az Iparművészeti Múzeum aulájában álló, közel kétméteres, középkori műkovácsot ábrázoló rézszobrot Lázár János minisztériumába szállították, a miértre pedig egy munkatárs szerint azt a választ kapták, hogy „úgyis be van zárva a múzeum”. Az intézmény dolgozói korábban feliratos pólókban tiltakozva fogadták a műtárgyakat válogató minisztert.

A múlt szombati Múzeumok Éjszakáján az új kultúráért felelős miniszter, Tarr Zoltán éppen a 2017 óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumban jelentette be a változásokat. Megszüntetik a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, véget vetnek a központi kommunikációs korlátozásnak, és teljes átvilágítást rendeltek el négy intézményben: az Országos Széchényi Könyvtárban, az Iparművészeti Múzeumban, a Magyar Természettudományi Múzeumban, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.

A bejelentés helyszíne, a Lechner Ödön tervezte palota állapota döbbenetes: az üvegcsarnok falát több centi széles repedések szabdalják, a kőpadló a süllyedés miatt annyira hullámos, hogy el lehet benne botlani, a termekben pedig hatalmas beázásfoltok és hulló vakolat látható.

A kilenc éve bezárt épület felújítására léteznek engedélyes tervek, már csak a közbeszerzést kellene kiírni. A Múzeumok Éjszakáján ideiglenesen megnyitották a látogatók előtt az évek óta zárva tartó főépület központi tereit.

Június 10-én Nagy Ervin, a frissen kinevezett államtitkár egy videóban jelentette be, hogy hivatali elődje szintén az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött antik bútorokkal rendezte be irodáját, amelyeket visszajuttatna az intézménynek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Fontos állomáshoz érkeztünk az orbáni maffia elleni küzdelemben, mindenkire szükség lesz
A miniszterelnök 13 órakor élőben szólal fel a parlamentben az „orbáni maffia” elleni harc új szakaszáról, amihez szerinte „mindenkire szükség lesz”. Eseménydús nap lesz a mai, mutatjuk a részleteket.


„Az orbáni politikai és gazdasági maffia elleni küzdelem fontos állomásához érkeztünk. Mindenkire szükség lesz a maffia legyőzéséhez!” – írta reggel a miniszterelnök, aki bejegyzését azzal zárta, hogy 13 órakor élőben jelentkezik a parlamentből.

A parlamenti felszólalás előtt hétfőn rendkívüli ülést tart a kormány, azután ülésezik a Tisza Párt frakciója - ezt még tegnap jelentette be magyar.

„Holnap rendkívüli kormányülés, aztán frakcióülés. 13 órától a Parlamentben ismertetem a bábok eltávolítását és a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt. + még valamit”.

Vagyis a beszédében Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra vonatkozó javaslatot, valamint az Orbán-kormányok által kinevezett állami vezetők eltávolítását célzó intézkedés részleteit fogja bejelenteni. Illetve egy rejtélyes harmadik intézkedést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Hűsölőhelyeket jelölt ki a katasztrófavédelem a hőség miatt
A klimatizált helyeken bárki menedékre lelhet a brutális meleg elől. Közzé tették a listát.


A kormány és az állami szervek cselekvési tervének megfelelően a katasztrófavédelem hűsölőhelyeket jelölt ki szerte az országban. A nagy meleg idején bárki igénybe veheti a nyilvánosan elérhető klimatizált hűsölőhelyeket - írja a kormány egy közleményben.

A hűsölőhelyek listája itt érhető el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk