HÍREK

„Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot” – Schadl György nyaralója átalakítását is meg akarta gyorsítani

A végrehajtói kar elnöke nem sajnálta a pénzt a hatóságok „ösztönzésére” akkor sem, amikor házának ráépítéséről volt szó.

Link másolása

Hétfő óta újabb és újabb hangfelvételeket szivárogtat ki a Blikk a Schadl-Völner-féle korrupciós ügyben. Ezekből kiderült többek között, hogy a korrupciós és vagyon elleni bűncselekményekkel vádolt Schadl György beszélni szeretett volna Varga Judit igazságügy-miniszterrel, rendeletet szeretett volna „összepakoltatni”, és mind ő, mind Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára belengette, hogy tudnának olyat mondani, ami miatt magas rangú politikusok kerülhetnének bajba.

A csütörtökön nyilvánosságra került részletek alapján kiderül, hogy Schadl, a végrehajtói kar elnöke nyaralót vett magának és feleségének, és alaposan átalakították azt – írja a Blikk.

A felújítás lassan haladt, Schadl György pedig aggodalmát fejezte ki a kivitelezőnek (L. néven szerepel) az elszálló költségek miatt.

Schadl: „Arra lennék kíváncsi, hogy nagyjából hol lesz a vég. Mondom, 89-nél járunk most.”

L.: „Hát, figyelj, úgy gondolom, hogy amit először beszéltünk, annyi biztosan rá fog menni.”

Schadl: „Én értem. Először 80-100 millióról volt szó.”

L.: „Én mindig is 120-at mondtam.”

Schadl: „A télikerttel együtt.”

Egy P. B.-ként szereplő illető jelezte, hogy a túlépítéssel gondok lehetnek, lehet, hogy amiatt nem engedélyezik majd az épületet használatba venni.

X.: „Küldtem egy e-mailt. P. azt válaszolta, hogy nem engedi a bővítést, még a kerti tárolót sem, mert túlépítésnek számít szerinte.”

[...]

L.: „Az a baja, hogy a teraszt gyakorlatilag a ház tartja. Nem négy lábon áll, hanem kettőn… Ez nem önálló pergola, hanem egy terasztető. Ez az épülethez tartozik. Nekünk építményt kell csinálni.”

Schadl.: „Kijönnek, négy lábon lévő valami kis sz.r fogja tartani a teraszt. Az kerüljön fel a térképre. Aztán hogy azt később beépítem vagy nem, az az én dolgom.”

Hogy P. B. hozzáállása megváltozzon, a végrehajtói kar elnöke – ahogy egy barátjának (X.) jelezte – mindent hajlandó volt bevetni.

Schadl: „Helló. Elvben holnap háromnegyed kettőre jön ki ez a B. bácsi, tudod, melyik B. bácsi... Szerinted mennyit vigyek magammal úgy, hogy ebédre elég legyen, mert az egy drágább étterem.”

X.: „Hát, mit tudom én, három-négy körül biztosan megállunk. Nem?”

Schadl: „Akkor viszek öt kilót.”

„B. bácsi” azonban lemondta a megbeszélt időpontot. L. erről értesítette Schadlt.

L.: „Most megyek a fiúkhoz. Megjött a B.”

Schadl: „Ne idegesíts már! Akkor menj oda légy szíves! Figyelj csak, úgy tárgyalj vele, mintha a nevemben tennéd, és azonnal 5 kilót ajánljál fel azzal, hogy ezt szeretnénk, és ebbe az irányba terelgesd, jó?... Mindenképpen rászánnánk erre ötszázezer-egymillió forintot.”

L.: „Ötössel kezdek.”

Schadl végül megkapta a használatba vételi engedélyt, de gondok is felmerültek, mert P. B.-t kirúgták a munkahelyéről, ráadásul vádlott lett a büntetőeljárásban.

P.: „Itt én voltam az áldozat a történetben. Nem beszélve arról, hogy itt osztályvezetői szinten hangzott el utasítás rá, hogy mindenképpen ki kell adni... Az a furcsa, hogy teljes egészében az ügyintéző viszi el a balhét, és azért egy osztályvezetőnek – én úgy gondolom – valamilyen szinten felelősséget kellene vállalnia... Mégis csak az ő aláírásával megy ki minden...”

A vád szerint Schadl György jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt adott a politikusnak – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot –, hogy az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását felhasználja az elnök érdekeiért. Az ügyészség Schadlra 10 év, míg Völnerre 8 év börtönbüntetést kért, továbbá 200, illetve 25 millió forint megfizetését indítványozza.

Az ügyben nem szólalt még meg Varga Judit igazságügyi miniszter, akit pedig többször is említettek a felvételekben, Völner Pál például nagyon megsértődött, amikor kiderült, hogy a tárcavezető teljesen áttolja rá a felelősséget a Pegasus-féle lehallgatási ügyben. Ugyanakkor Instagram-oldala szerint Vargának szerdán a reptéren „belefért” egy vidáman elfogyasztott sör is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Amíg Románia utolérte a magyar gazdaságot, addig Ausztria még mindig 25 évvel előttünk jár
Hamarosan Horvátország is megelőzhet a GDP-t tekintve. A vezető Luxemburgtól pedig fényévekre vagyunk.

Link másolása

2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.

2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.

A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.

A lengyel GDP 2010-ben szintén az uniós átlag 66 százalékán állt, ezzel szemben tavaly már 79 százalékon volt.

Valószínűleg Horvátország is utolér bennünket, ahol idén januárban már be is vezették az eurót.

Ez idő alatt Magyarország Portugáliát érte utol, és újra megelőzte a szlovák gazdaságot: a szlovák GDP 2014-ben az uniós átlag 78 százaléka volt, ma ez csak 67 százalék – vagyis az Eurostat adatai szerint visszafejlődik, ráadásul évek óta. Viszont ezt más tapasztalatok nem támasztják alá, ezért a szlovák adatot több statisztikus szisztematikus statisztikai hibának tekinti.

Az uniós tagállamok közül az élen Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 261 százaléka volt, őket az írek követték 234 százalékkal.

A folyamatosan utolérni kívánt Ausztria jelenleg az EU-átlag 125 százalékán áll, vagyis a jelenlegi trendeket figyelembe véve 20-25 év lenne szükséges az osztrák GDP utoléréshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nyolc napja szabadult a börtönből a férfi, aki egy órán belül két kislányt is megpróbált megerőszakolni Csepelen
Korábban már elítélték rablás, testi sértés és szexuális bűncselekmények miatt is.

Link másolása

Nyolc napja szabadult a börtönből az a férfi, aki két kislányt is megpróbált megerőszakolni hétfőn Csepelen - derült ki az RTL Híradóból.

Mi is beszámoltunk róla, hogy a 33 éves férfi

egy panelház liftjében támadt rá egy 13 éves kislányra. A gyereket fojtogatta, késsel fenyegette, majd arra utasította, hogy tolja le a nadrágját.

Miután a kislány testvérének sikerült kinyitnia a lift ajtaját a férfi elmenekült a helyszínről. Később kiderült, hogy a támadás után egy közeli társasházban zaklatott egy másik kislányt is.

A rendőrök később el is fogták a férfit, aki az RTL Híradója szerint a rendőröknek és a bírónak is elismerte a bűncselekményeket. Az is kiderült, hogy többször is volt már büntetve.

Erőszakos és szexuális bűncselekmények miatt korábban tíz évet ült, de elítélték már rablás és testi sértés miatt is.

Ez utóbbi büntetéséből pedig mindössze nyolc nappal a hétfői támadás előtt szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Biden idén sem hívta meg Magyarországot és Törökországot a demokráciacsúcsra
120 ország képviselői fognak részt venni az eseményen, de két NATO-tag feltűnően hiányzik a meghívottak listájáról.

Link másolása

A Foreign Policy szerint Joe Biden amerikai elnök nem hívta Törökországot és Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó demokráciacsúcsra.

Az amerikai kormány körülbelül 120 országot hívott meg az eseményre, aminek célja a demokrácia megerősítése és az autokrácia térnyerésének megakadályozása.

Az, hogy a NATO-tag Törökország és Magyarország kimarad, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szerint bajban van a demokrácia mindkét országban,

még ha számít is a segítségükre az Oroszország elleni stratégiájában. Ráadásul mindkettő jóváhagyásához szükség van ahhoz, hogy Svédország és Finnország is belépjen a NATO-ba.

A lap szerint a meghívás elmaradása valószínűleg tovább fogja szítani a feszültséget az Egyesült Államok és a két kimaradt ország között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Közel a megállapodás Brüsszellel az uniós pénzek ügyében Orbán uniós megbízottja szerint
Bóka János úgy számol, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.

Link másolása

Közel áll Magyarország az Európai Unióval való megállapodáshoz, amivel az ország közelebb kerülne ahhoz, hogy hozzáférjen a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott közel 28 milliárd eurós kerethez - ezt mondta Bóka János a Bloomberg hírügynökségnek csütörtökön. A cikket a Portfolio szemlézte.

Orbán Viktor uniós megbízottja azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő hét elején válaszol a kulcsfontosságú igazságügyi reformokra vonatkozó magyar javaslatokra.

Bóka, aki egyben az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is, úgy fogalmazott:

„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Nem maradtak hátra nyitott politikai kérdések”.

A tárgyalásokra rálátó uniós tisztviselő is azt mondta a hírügynökségnek, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások előrehaladottak, és a következő napokban létrejöhet az egyezség.

Bóka úgy számolt, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: