HÍREK
A Rovatból

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – Brutális a vérfürdő Iránban: halomra lövik a tüntetőket, a holttesteket egymásra pakolják a hullaházakban

A gazdasági nehézségek miatt kirobbant tüntetéseket a rezsim szerint az USA és Izrael szítja. A jogvédők már több mint 600 halálos áldozatról tudnak.


„Saját szememmel láttam – közvetlenül a tüntetők közé lőttek, és az emberek ott estek össze, ahol álltak” – mondta remegő hangon a negyvenes éveiben járó Omid, aki egy dél-iráni kisvárosban vett részt vérfürdőbe torkollott tüntetésen. Elmondása szerint a biztonsági erők Kalasnyikovokkal nyitottak tüzet a fegyvertelen emberekre.

„Üres kézzel harcolunk egy brutális rezsim ellen”

– tette hozzá.

A BBC-hez több hasonló beszámoló is eljutott a hatóságok kegyetlen fellépéséről, miután a súlyosbodó gazdasági nehézségek miatt országszerte tiltakozások törtek ki. A kormány azóta lekapcsolta az internetet, így a külvilág csak az életüket kockáztató források bátorságának köszönhetően értesülhet a közel-keleti országban zajló eseményekről.

Az egyik legnagyobb kormányellenes megmozdulás január 8-án, csütörtökön volt. Másnap Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője kijelentette, hogy „az Iszlám Köztársaság nem hátrál meg”, és a jelek szerint csak ezután kezdődött a legsúlyosabb vérontás.

Az iráni vezetés az Egyesült Államokat és Izraelt vádolja azzal, hogy ők provokálják a zavargásokat, sőt, „terrorista cselekményekről” beszél.

Egy fiatal teheráni nő szerint a múlt csütörtök olyan volt, „mint az ítélet napja”. Azt mondta, „Teherán távoli negyedei, vagyis olyan helyek is tele voltak tüntetőkkel, amiket el sem hinne az ember.

De pénteken a biztonsági erők csak öltek és öltek és öltek. Saját szememmel látva annyira megviselt, hogy teljesen elvesztettem a lelki erőmet. A péntek véres nap volt.”

A szemtanú azt látta, hogy a gyilkosságok után az emberek már csak sikátorokból vagy az otthonaikból mertek kikiabálni.

„Háborúban mindkét félnek van fegyvere. Itt az emberek csak skandálnak, erre megölik őket. Ez egy egyoldalú háború.”

A fővárostól nyugatra fekvő Fardiszban a kormánypárti Iszlám Forradalmi Gárda félkatonai erői állítólag motorokról, egyenruhát viselve lőttek a tömegbe éles lőszerrel. A beszámolók szerint rendszám és megkülönböztető jelzés nélküli autók hajtottak be a sikátorokba, és a bennük ülő fegyveresek olyanokra is tüzet nyitottak, akik nem is vettek részt a tiltakozásokban.

„Minden sikátorban két-három embert öltek meg” – állította az egyik szemtanú.

A szintén név nélkül nyilatkozó ápolók és orvosok közölték: a kórházak sok városban megteltek, és nem tudják ellátni a súlyos fej- és szemsérülteket. Egyesek arról számoltak be, hogy a holttesteket „egymásra halmozták”, és nem adták ki őket a családoknak. A teheráni Kahrizak törvényszéki központban készült videókon kétségbeesett családok próbálják azonosítani a szeretteiket az áldozatok fotói alapján.

Mashhad egyik temetőjének dolgozója azt mondta, péntek hajnalban 180-200, súlyos fejsérülést szenvedett holttestet hoztak be, és azonnal eltemették őket. Rashtból közben arról érkezett hír, hogy a biztonsági erők „a golyók árának” megfizetését követelték, mielőtt kiadták volna a holttesteket a családoknak.

A norvégiai székhelyű Iran Human Rights szervezet szerint legalább 648 tüntetőt öltek meg, köztük kilenc 18 év alatti fiatalt. Ezzel szemben az iráni állami média arról számolt be, hogy 100 biztonsági ember vesztette életét, a „rendbontóknak” nevezett tüntetők pedig több tucat mecsetet és bankot gyújtottak fel.

António Guterres ENSZ-főtitkár azt közölte, megdöbbentették a beszámolók, amelyek szerint „az iráni hatóságok erőszakot és túlzott erőszakalkalmazást tanúsítottak a tüntetőkkel szemben”. Mai Sato, az ENSZ iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadója pedig hangsúlyozta, hogy „a halálos áldozatok számától függetlenül is aggasztó a halálos fegyverek alkalmazása a biztonsági erők részéről”.

A súlyos tiltakozási hullám a gazdasági nehézségek miatt indult, 2025. december 28-án, először a teheráni bazár környékén, majd rövid időn belül átterjedt az ország mind a 31 tartományra és mintegy 120 városra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fotógaléria: Így gyülekeztek az emberek Magyar Péter évértékelője előtt
Vasárnap délután tartja évértékelőjét Magyar Péter. A Tisza Párt rendezvényére ezekben a percekben is érkeznek a meghívottak.


Egy nappal Orbán Viktor után Magyar Péter is évet értékel. A Tisza Párt elnöke a Hungexpón mondja el beszédét vasárnap 14 órától.

„Február 16-tól pedig 56 napon át, április 12-ig következik a valaha volt legsűrűbb és legfontosabb országjárás. Mind a 106 választókerületbe és több száz településre eljutok” - sorolta a párt előtt álló teendőket a választásig a politikus néhány nappal ezelőtt.

Magyar azt is kiemelte, hogy „nyilvános helyeken, egymás szemébe nézve, kordonok nélkül fogunk beszélgetni hazánk jövőjéről”.

„A TISZA évértékelőjével pedig elindulunk a működő és emberséges ország felé” - fogalmazott a tiszás politikus.

A rendezvény előtt így gyülekezett a közönség a helyszínen:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Állva tapsolták a volt rendőrkapitányt, akit minden rangjától megfosztottak, mert a Tisza mellé állt
Halmai Ferenc, a TISZA Párt jelöltje a vasárnapi rendezvényen elmondta: méltatlansági eljárással fenyegették a rendőrségnél. A 37 év után leszerelt ezredes most a Fidesz helyi képviselőjével, Pócs Jánossal szemben indul.
F. O. - szmo.hu
2026. február 15.



„A rendfokozatnál és a pénznél nekem fontosabb a hazám” – ezzel a mondattal magyarázta leszerelését a rendőrségtől Halmai Ferenc, a TISZA Párt jászsági jelöltje. A volt rendőrkapitány és rendőrezredes azt állítja, azért kellett távoznia, mert kiállt a véleménye mellett. „43 évet szolgáltam a hazát, abból 37-et rendőrként.

Amikor a nyilvánosság elé léptem méltatlansági eljárást kezdeményeztek ellenem: vagy megfosztanak a múltamtól vagy leszerelek”.

Hozzátette, inkább a leszerelést választotta, mert őt nem lehet megtörni.

A volt rendőrezredes ezután egyértelműen a Fidesz helyi jelöltjét, Pócs Jánost vette célba. „Eldönthetitek kinek hisztek. Annak, aki a hazáját szolgálja vagy annak, aki a cigány honfitársatokat kazánba zárja” – fogalmazott a vasárnapi rendezvényen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mi hárman” - Orbán Viktor sonkával és böllérrel pózolt egy disznóvágáson
A miniszterelnök a szombati évértékelő után Pátyon indította a vasárnapot. A reggeli disznóvágáson a hideg ellenére derekasan dolgozott Orbán és Laci böllér is.


Orbán Viktor a szombati évértékelő után Pátyon indította a vasárnapot, ahol a reggeli órákban disznóvágáson vett részt.

A hideg ellenére derekasan dolgozott a miniszterelnök és Laci böllér is. Minderről Facebook-oldalán, több posztban számolt be a kormányfő.

„Laci böllér, a sonka és az alkalmi hentesinas” – írta második pátyi fotója mellé Orbán.

„Ugyan csatázunk a digitális térben is, és nem szabad elhanyagolni, de billentyűkön nem lehet választás nyerni. Választást ajtókopogtatásra lehet nyerni meg kézfogásra. Tehát mikor mi nyomni kell a digitális dolgokat is, akkor le kell járni az összes szavazónkat. Akik egyébként megvannak, a kérdés csak az, hogy el tudjuk-e őket vinni szavazni. Ha el tudjuk, akkor ebben a körzetben is megvan a mandátum" - mondta Orbán Viktor az egybegyűlteknek a jól sikerült program után, amiről videót is posztolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Csernobil 2.0” - Fotók: ilyen volt a tüntetés a gödi akkumulátorgyár miatt a külügyminisztérium előtt
A szervezők szerint korábban több mint 40 civil szervezet közös állásfoglalásban kérte a kormányzatot az akkumulátoripari szabályok felülvizsgálatára. Eddig válaszra sem méltatták őket.


Civilek szerveztek tüntetést vasárnap délelőtt 11 órára a Külgazdasági és Külügyminisztérium Bem József téri épülete elé. A „STOP akkuszennyezés: elég volt a mérgezésből” címmel hirdetett demonstrációt az aHang, az Akárteis Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetsége, a Civil Bázis, a Göd-ÉRT Egyesület, a Greenpeace, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, valamint a Víz Koalíció hirdette meg. A tüntetéshez csatlakozott Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója, Lányi András, Molnár Áron és Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) elnöke is.

Az esemény szervezői a megmozdulással kapcsolatban úgy fogalmaztak:

évekig azt hitték, hogy tudják, hogyan szennyezik a környezetet Gödön és a többi akkumulátoripari létesítménynél, de kiderült, hogy a valóság rosszabb annál, mint amit sejtették. A szervezők szerint a környezet és a lakosság helyett a kormány országszerte a szennyezők pártjára állt.

A vasárnapi tüntetés szervezői arra is emlékeztettek, hogy korábban több mint 40 civil szervezet közös állásfoglalásban kérte a kormányzatot az akkumulátoripari szabályok felülvizsgálatára, de hónapok óta válaszra sem méltatják őket. Ehelyett újabb százmilliárdos állami támogatást ítéltek meg a gödi Samsung-gyárnak.

„Nem létezik olyan nemzetgazdasági érdek, amely miatt egy gyár dolgozóit vagy a környezetet tudatosan szennyezésnek lehetne kitenni. Mert az igazi nemzeti érdek a környezet és az emberek védelme”

– írták a felhívásban.

A tüntetők többek között „Csernobil 2.0”, „Bukjanak”, „Soha nem lesz akku tárgya, édes népünk szép hazája”, „Stop akkuszennyezés” feliratú táblákkal készültek a vasárnap délelőtti demonstrációra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk