hirdetés

HÍREK

Minden idők legdurvább delfinmészárlását tartották a Feröer-szigeteken

1428 csendes-óceáni fehérsávos delfinnel végeztek a hagyományos grindadráp során.

Link másolása

hirdetés

Százával fekszenek a csendes-óceáni fehérsávos delfinek tetemei azokon a fotókon, melyek a viking idők óta hagyományos grindadráp fesztivál után készültek, írja a Mirror. A Dániához tartozó szigetcsoport vadászai a beszámolók szerint a héten 1428 delfint terítettek le, vagyis többet, mint a véres fesztivál történetében korábban bármikor.

A 10. század óta évente megrendezett mészárlás során átlagosan 900-1000 delfin vére festi vörösre a szigetnél az óceánt és a partszakaszt. A cetvadászatot nem kereskedelmi céllal szervezik, hanem a helyi hagyomány része, így aztán bárki csatlakozhat is a vadászokhoz.

Az emberek egy része csónakokkal és hajókkal tereli a sekély öbölbe a delfineket, ahol a parton már késekkel, horgokkal és egyéb éles szerszámokkal várják a tengeri emlősöket a mészárosok, majd egyesével végeznek velük.

Az ország törvényei pontosan szabályozzák, hogyan kell gyorsan és kíméletesen végezni az állatokkal. Egy tanfolyam keretében oktatják, miként kell helyesen átvágni a delfinek gerincét úgy, hogy azonnal elpusztuljanak. Ha a vadász hibát vét, az állat akár 20 percig is szenvedhet, mielőtt kimúlik, ráadásul végignézi, ahogy a szeme láttára ölik halomra a fajtársait.

Az állatokat húsuk és zsírjuk miatt vadásszák tömegesen, bár a helyi tisztifőorvos már egyáltalán nem ajánlja emberi fogyasztásra a delfinhúst. Míg tavaly csak 35 tengeri emlőst végeztek ki a cetvadászat során, idén alaposan belehúztak a feröeriek, és csak alig maradtak el az 1500 kivégzett delfintől.

hirdetés
Az állatvédők már az idei cetvadászat előtt is barbár szokásnak tartották a delfinmészárlást, de sokak szerint a mostani vadászat minden eddigin túltett.

A helyi médiában is arról folyik a vita, hogy miközben már mindenki zsebében okostelefon lapul, és a delfintetemek százairól készült fotók egy pillanat alatt bejárják a világot, van-e értelme még ilyen méretű grindadrápot tartani.

A feröeri törvények lehetővé teszik több delfinfaj vadászatát élelmezési célból. A Nemzetközi Bálnavadászati ​​Bizottság nem szól bele a feröeri mészárlásba, mivel a szervezet engedélyezi a „megélhetési” bálnavadászatot. A több száz éves mészárlást a feröeri hatóságok szabályozzák, de a beszámolók szerint az idén kicsúszott a kezükből az irányítás.

A grindadrápot már a Feröer-szigeteken élő aktivisták is ellenzik. A mostani mészárlás példa nélküli volt, mondta Rob Read, az egyik csoport vezetője. A férfi szerint az ilyen mértékű gyilkolászás azért is értelmetlen, mivel a szigeten egyáltalán nincs húshiány.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Fűrészelés nyomait fedezték fel az elvileg elhullajtott agancsokon, amikből a vadászati világkiállítás kapuja készült

Eredetileg azt mondták, kizárólag természetes módon elhullajtott agancsokból készült a mű.

Link másolása

hirdetés

A nemrég véget ért Vadászati Világkiállítás egyik leglátványosabb és leginkább ikonikus eleme a több mint tíz tonna agancsból készült kapu volt, amit a több kormányzati megrendelésen is dolgozó Szőke Gábor Miklós szobrászművész készített. A sajtó érdeklődésére korábban többször is hangsúlyozták, hogy a kapu kizárólag elhullajtott agancsokból készült, így ennek kedvéért egyetlen állatot sem kellett leölni.

A Telex egyik szemfüles olvasója azonban kiszúrta, hogy a szobor agancsainak egy részén fűrésznyomok láthatóak.

„Nos, hacsak nem csontfűrész segítségével hullajtják manapság az őzek és szarvasok az agancsaikat, nagyon erős a gyanúm, hogy az állítás nem igaz. De hívhatjuk akár hazugságnak is. A szobor valóban nagyrészt hullajtott agancsokból áll, legalábbis az alsó részén, erre jól láthatóan nagyon ügyelt a készítő. Azonban

a magasabban levő részeken szép számmal lehet látni lefűrészelt agancsokat. Nyilvánvaló, hogy ezek nem természetes úton hullottak le. Hacsak nem minden állat, amiről levágták, végelgyengülésben vagy hosszan tartó, türelemmel viselt betegségben hunyt el. De még akkor sem lehetne őket hullajtott agancsnak nevezni”

– írja az olvasó, aki képet is mellékelt felfedezéséhez.

hirdetés

A kapu melletti táblán olvasható szöveg szerint egyébként két éven át gyűjtötték az erdészetek a hullajtott agancsot, hogy megvalósulhasson a szobor, amely a művészi szándék szerint kifejezi a spirituális kapcsolatot állat és ember között, és bőgés közben ábrázolja a Csodaszarvast.

A koponyáról elválasztott agancsok elvileg származhatnak régi trófeáról is, de elhullott vagy akár elejtett állatról is. A kiállítás szervezői egy hete nem válaszoltak ugyanakkor a lapnak az agancsokkal kapcsolatos kérdésekre.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Találkozott egymással Márki-Zay Péter és Gyurcsány Ferenc

A miniszterelnök-jelölt és a DK elnöke az előttük álló feladatokról tárgyaltak.

Link másolása

hirdetés

„Valójában azt kellene most írnom, hogy "nincs itt kérem semmi látnivaló"” – írja Facebook-posztjában Gyurcsány Ferenc, amiben arról számol be, hogy találkozott Márki-Zay Péterrel. Hozzáteszi: normális esetben nem lenne hír az, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a legnagyobb ellenzéki párt vezetője találkozik egymással. „De most más helyzet van. Most ez hír sokaknak. Hír, hogy a jelölt és a DK elnöke leült tárgyalni. De most szólok: sok ilyen találkozó lesz, mert a többi ellenzéki párt vezetőjével közösen tesszük a dolgunkat, találkozunk egymással, elemzünk, tervezünk, döntünk. Mint ahogy tettük ma is” – írja a volt miniszterelnök.

„Semmi falrengető nem történt, arról beszéltünk, hogy mit kell tennünk, hogy közösen leváltsuk a kormányt. Közösen. Péter a miniszterelnök-jelölt, mi pedig az egyik leendő kormánypárt képviselői. Ennyi történt”

– zárja posztját Gyurcsány Ferenc.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Vattay Gábor: Novemberre napi hatezerre is nőhet az új fertőzöttek száma

A járványügyi modellezéssel is foglalkozó szakember szerint akár áprilisig is elhúzódhat a járvány negyedik hulláma Magyarországon.

Link másolása

hirdetés

Csaknem 100-zal több ember fekszik kórházban - összesen 999-en - koronavírus miatt, mint egy nappal korábban. Ez derül ki a legfrissebb adatoktól. Közülük 144-en vannak lélegeztetőgépen, 859 új esetet találtak 24 óra alatt, és 16-an meghaltak a betegségben.

Vattay Gábor, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének vezetője szerint egyértelmű, hogy felgyorsult a járvány, sőt, egyenesen azt állítja, hogy dupla sebességre kapcsolt. Két hét múlva pénteken már napi kétezer esetre lehet számítani, november végén pedig napi hatezerre – ezt mondta a tudós az RTL Híradónak.

Az ELTE járványügyi modellezéssel is foglalkozó tanszékvezetője elsőként a Népszavának beszélt arról, hogy

akár áprilisig is elhúzódhat pandémia.

A szakember szerint probléma, hogy gyengül az oltások hatása és sokan nem kérik a harmadik vakcinát.

hirdetés
Az RTL Híradó teljes riportja

Az RTL Klub interjúja Vattay Gáborral

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A legfiatalabb Nobel-díjas, akit korábban fejbelőttek a tálibok, felszólította az afgán kormányt, hogy biztosítsák a lányok oktatáshoz való hozzáférését

A pakisztáni Malála Júszafzait 2012-ben, 15 éves korában tálib fegyveresek fejen lőtték az őt szállító iskolabuszon, csodával határos módon élte túl a támadást.

Link másolása

hirdetés

A Nobel-békedíjas Malála Júszafzai is felszólította a tálibokat a lányok oktatáshoz való jogának biztosítására Afganisztánban, írja a BBC.

Malála, aki egyben minden idők eddigi legfiatalabb Nobel-díjasa a BBC World Newsnak azt mondta, hogy a tálibok által bevezetett "ideiglenes tilalom" a lányok számára akár évekig is eltarthat a korábbi tapasztalatok alapján.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint nincs biztosítva a lányok hozzáférése az oktatáshoz, egyes esetekben elkülönítve ugyan, de bejárhatnak bizonyos oktatási intézményekbe, a középiskolákból viszont ki vannak tiltva.

„Folyamatosan azt halljuk, hogy hamarosan bejelenthetik, járhatnak a lányok is iskolába. Néha azt mondják, hogy igazából járhatnak iskolába a lányok, csak nem akarnak. Ilyen és hasonló magyarázatokat fogunk kapni, de a valóság az, hogy soha nem adnak ki olyan nyilatkozatot, amelyben kimondják, hogy igen, a lányok is mehetnek iskolába.”

- magyarázta.

hirdetés

„Egy hónappal ezelőtt külön bejelentették, hogy a fiúk visszatérhetnek az iskolákba. Akkor miért nem tudják ugyanezt megtenni a lányok esetében?” - tette hozzá.

Malála emlékeztetett, hogy korábban, 1996-tól kezdődően öt évig is eltartott a tálibok által bejelentett "ideiglenes tilalom" a lányok iskolába járására vonatkozóan.

„Aggódom afgán nővéreimért és az afgán lányokért, hogy ez a tilalom évekig tarthat, ha nem lépünk azonnal, és nem szólítjuk fel a tálibokat, jelentsék be, hogy a lányok minden korosztályban járhatnak iskolába” - mondta.

A pakisztáni Malála Júszafzait 2012-ben, 15 éves korában tálib fegyveresek fejen lőtték az őt szállító iskolabuszon, csodával határos módon élte túl a támadást.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: