Minden, amit tudni kell a mától elérhető uniós oltási igazolásról

„Nagy győzelem, szép munka. Szép munka, nagy győzelem” – ezúttal így, egy videóban reagált Orbán Viktor arra, hogy a Fidesz jelöltje győzött Balmazújvárosban. A kormányfő azt ecseteli, hogy

Majd nyomatékosította ismét, hogy az eredmény szerinte:

Ez volt a harmadik alkalom, hogy Orbán Viktor arra reagált, hogy Balmazújvárosban egy időközi választáson 28 szavazattal a Fidesz jelöltje jutott be közgyűlésbe, és ezzel szűk többséget szerzett a párt az önkormányzati döntéshozásban.

Korábban a kormányfő azt írta a Facebookon, hogy

Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”. A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.

A reakciócunami pedig közvetlenül azután vette kezdetét, hogy tegnap este a Nemzeti Választási Iroda bejelentette az eredményt, a kormányfő ekkor egy napszemüveges emojival így reagált:

A miniszterelnökhöz hasonlóan Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója is úgy értékelte az eredményeket, mintha a Fidesz a Tiszát győzte volna le. Közösségi oldalán még egy szerkesztett képet is megosztott, ahol a vesztes jelölteket állító szervezetek nevét átírták a Tiszára, holott ez a párt senkit sem indított Balmazújvárosban.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy párttársával, Apáti Istvánnal és a Bűnvadászok nevű szervezettel lezárták a gödi akkumulátorgyár bejáratát. A politikus az üzem bezárását és országos „akksigyár stopot” követel.

– állítja bejegyzésében.

Dúró Dóra szerint: „A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely fellép a magyarok egészségének védelmében, és nem áldozza fel a lakosság érdekeit a globális multik gazdagodásának oltárán.”

„Ellenünk indítanak szabálysértési eljárást;

– fogalmazott. Dúró Dóra szerint egy normális országban ez a helyzet ki sem alakulhatott volna. Úgy véli, a gödi akkugyár szándékosan mérgezi az embereket, a kormány mégis támogatja, miközben az állami erőszakszervezet velük szemben intézkedett. A képviselő posztja azzal zárul, hogy a láncra, amivel lezárták a bejáratot, láthatósági narancshéjakat helyeztek el.

Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy átírt eredménylappal úgy tüntette fel a balmazújvárosi időközi választás eredményét a Facebook-oldalán, mintha a kormánypárt a Tisza Párt jelöltjeit győzte volna le – vette észre a 24.hu.

A február 8-i választáson a fideszes Nagy Zoltán mindössze 28 szavazattal előzte meg Molnár Pétert, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület jelöltjét.

Mellesleg az is valószínűtlen lett volna, hogy egy párt egy választókerületben két jelöltet is indítson.

A balmazújvárosi időközi választást azért kellett kiírni, mert Demeter Pál, a Közösen Balmazújvárosért Egyesület képviselője november 14-én lemondott mandátumáról. A 2024-es önkormányzati választás óta patthelyzet jellemezte a várost, a testületben 6–6 arányban oszlottak meg a mandátumok a Fidesz–KDNP és a helyi civil szervezet között. A mostani győzelemmel a Fidesz többségbe került.

Nem ez az első eset, hogy a Fidesz pártigazgatója a Tisza Párttal hozza összefüggésbe az ellenfeleket. Tavaly Kubatov Gábor két másik időközi választás – a tiszafüredi és a tiszakécskei – eredményét is úgy mutatta be, mintha a Fidesz a teljes ellenzéket győzte volna le, holott ellenfeleik valójában a Mi Hazánk és a Második Reformkor Párt jelöltjei voltak.

Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Facebookon reagált Orbán Viktor azon szombathelyi állítására, miszerint 1999-ben Bill Clinton amerikai elnök arra kérte, hogy Magyarország támadja meg Szerbiát, ő azonban ezt elutasította. A szakértő „Egy obsitos meséi: »Aki hazudik, annak legyen jó a memóriája«” címmel írt bejegyzést, melyben kifejti, hogy a szerinte kiszínezett történetet Orbán Viktor nem most találta ki, hanem már Aleksandar Vucic szerb elnöknek is előadta, aki ezt nyilvánosságra is hozta.

„Akkor arról beszélt, hogy a NATO-erők, tehát nem a magyar honvédség, hanem a NATO-erők tervezték, hogy Magyarországról indítanának támadást Szerbia ellen és ezt akadályozta meg ő. Látjuk, hogy a történet az évek során szépen fejlődött, bár természetesen ez a változat sem volt igaz” – állítja a szakértő.

Szent-Iványi szerint „ebben világossá teszi, hogy ő a kezdetektől ellenezte a szárazföldi hadműveletet Szerbia ellen, nagyon kockázatosnak és feleslegesnek tartotta. Egy későbbi fázisban Tony Blair valóban felvetette, hogy amennyiben a légi hadviselés nem vezet eredményre, akkor több irányból szárazföldi hadműveletre is szükség lehet (Horvátország, Albánia és Magyarország irányából jöhetett ez szóba).

A külpolitikai szakértő felidézi Orbán Viktor egy korábbi, a szerbiai hadművelettel kapcsolatos, már megcáfolt állítását is. E szerint a miniszterelnök kérésére nem érték légicsapások a vajdasági célpontokat, holott Szent-Iványi szerint a célpontkijelölés kizárólag a katonai vezetés feladata volt, és egyébként is több légicsapás érte a vajdasági célpontokat, például az újvidéki hidat.

Szent-Iványi a bejegyzését egy hasonlattal zárja, mondván:

A miniszterelnök múlt szombaton, Szombathelyen állította azt, hogy 1999-ben Bill Clinton telefonon kérte tőle Szerbia megtámadását. Ezzel akarta érzékeltetni, hogy ő akkor is nemet mondott, és most is nemet tud mondani a háborúra.

Magyarország alig két héttel a NATO jugoszláviai légihadműveletének 1999. március 24-i kezdete előtt, március 12-én csatlakozott a szövetséghez. A hadjárat végül földi invázió nélkül, 78 napnyi légicsapás után zárult le. A történet egy korábbi verziója már 2022-ben felbukkant, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök hivatkozott arra, hogy Orbán Viktor neki mesélte el a sztorit.

Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a történetet katonailag hiteltelennek nevezte, rámutatva, hogy egy ilyen döntés a NATO-tagországok közös eljárásrendje szerint születhetett volna meg, nem egy kétoldalú telefonhívás során. Szerinte az Egyesült Államok tisztában volt a Magyar Honvédség akkori felkészültségével, és azzal is, hogy egy magyar támadás a Vajdaság felől a területi revízió vádját vetette volna fel friss NATO-tagként. Korabeli források szerint ugyanakkor maga Orbán Viktor is arról beszélt 1999-ben, hogy a NATO nem tekinti szükségesnek a szárazföldi bevetést, és a szövetség csúcstalálkozóján ez a kérdés napirendre sem került.