Elutasította Donald Trump felmentését Mike Pence alelnök, ezzel pedig közelebb került az elnök a felelősségre vonáshoz (impeachment) - írja a Guardian.
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőháza a kedd esti, leginkább szimbolikus jellegű szavazása után 223 igen és 205 nem szavazat ellenében felszólította Mike Pence alelnököt, hogy alkalmazza a 25. alkotmánymódosítást, és fossza meg Trumpot elnöki hatalmától. Pence azonban ezt nem tette meg.
Az alelnök a demokrata házelnök, Nancy Pelosi levelére válaszolt, amelyben azt írta:
"Nem gondolom, hogy egy ilyen lépés országunk érdekét szolgálná, vagy összhangban lenne alkotmányunkkal."
A levélben arra is utalt, hogy nincs most itt az ideje a politikai játszmáknak, és a 25. kiegészítés nem arra szolgál, hogy ilyen nehéz időkben büntetésként alkalmazzák.
Pelosi korábban ultimátumot adott Pence-nek: vagy leváltja az elnököt a 25. kiegészítést alkalmazva, vagy kezdeményezik a felelősségre vonást. Az alelnök lépésével ez utóbbi fog vélhetően megvalósulni, amellyel Trump történelmet írhat: ő lehet az első amerikai elnök, aki ellen hivatali ideje alatt kétszer is megindították az impeachment eljárást.
Elutasította Donald Trump felmentését Mike Pence alelnök, ezzel pedig közelebb került az elnök a felelősségre vonáshoz (impeachment) - írja a Guardian.
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának képviselőháza a kedd esti, leginkább szimbolikus jellegű szavazása után 223 igen és 205 nem szavazat ellenében felszólította Mike Pence alelnököt, hogy alkalmazza a 25. alkotmánymódosítást, és fossza meg Trumpot elnöki hatalmától. Pence azonban ezt nem tette meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijöttek a Závecz-mérés számai: nagyon megy a TISZA, félmillió bizonytalan szavazó döntheti el a választást
A választókorúak 6 százaléka elmenne szavazni, de még nem választott pártot. Többségük szerint rossz irányba mennek a dolgok, ami az ellenzék esélyeit növelheti.
A Závecz Research legfrissebb, január 19-24-e között ezer fő telefonos és online megkérdezésével készült, tegnap beharangozott közvélemény-kutatása szerint a TISZA Párt 36, a Fidesz–KDNP 31 százalékon áll a teljes népesség körében, a versenyt azonban három kulcstényező döntheti el: a pártok szavazóbázisai közötti mély társadalmi törésvonalak, a két nagy táboron belüli hezitálók mozgósítása és a mintegy félmillió aktív, de még pártot nem választó bizonytalan szavazó megnyerése.
A hétfőn részletesen is bemutatott mérés eredményei alapján a TISZA Párt és a Fidesz-KDNP táborának bővülése egyaránt folytatódott: előbbi 32-ről 36 százalékra, utóbbi 26-ról 31 százalékra erősödött tavaly nyár óta, és 2025 novemberének vége óta mindkét párt 1-1 százalékpontot javított.
A kisebb pártok közül a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága is 3-3 százalékos, míg a pártnélküliek aránya 23 százalék. A biztos részvételt ígérő és pártot is választó szavazók körében a TISZA 49, a Fidesz 39 százalékon áll.
A két vezető párt szavazóinak társadalmi-demográfiai összetétele rendkívül eltérő. A diplomásoknál több mint kétszeres (49%–23%), de az érettségizettek körében is jelentős (37%–27%) a TISZA fölénye. Ezzel szemben a szakmunkás képzettségűek és az általános iskolai végzettségűek csoportjaiban a Fidesz–KDNP listának van több támogatója (38%–31%, illetve 38%–27%).
A különbségek a településtípusok esetében is látványosak: Budapesten és a megyeszékhelyeken a TISZA Párt vezet (44%-21%, illetve 39%-26%), míg a falvakban a kormánypárt van határozott előnyben (40%–36%).
A kis- és közepes városokban már kiegyenlítettek az erőviszonyok. A 40 év alattiak körében fölényesen vezet a TISZA (41%–22%), a 40-59 éves korosztályban azonos a két legnagyobb támogatottsága (33–33%), míg a 60 év felettieknél a Fidesz–KDNP az erősebb (38%–35%).
A TISZA mögött jelenleg 2,9, a Fidesz mögött 2,5 millió szavazópolgár áll.
A TISZA táborából 2,3 millióan teljesen biztosak a részvételükben, míg a Fidesz szimpatizánsai közül 1,9 millióan mondják magukat biztos résztvevőnek. Mindkét pártnak nagyjából 300 ezer, a részvételében még hezitáló szimpatizánst kell mozgósítania. Az aktív bizonytalanok a választókorú népesség 6 százalékát teszik ki (ez mintegy 450-500 ezer fő): ők el akarnak menni szavazni, de még nem tudják, kire adják le a voksukat.
E csoport tagjai főként azokban a rétegekben találhatók, ahol a Fidesz–KDNP az erősebb, ugyanakkor 54 százalékuk szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban.
Sulyok Tamás köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját, a hivatalos kampányidőszak pedig február 21-én indul. Mindeközben a Závecz Research és más független intézetek is egyértelmű TISZA-előnyt mérnek, míg a kormányközeli kutatók, például a Nézőpont Intézet és az Alapjogokért Központ rendre stabil Fidesz-vezetést mutat ki - a biztos pártválasztók körében.
A Závecz Research legfrissebb, január 19-24-e között ezer fő telefonos és online megkérdezésével készült, tegnap beharangozott közvélemény-kutatása szerint a TISZA Párt 36, a Fidesz–KDNP 31 százalékon áll a teljes népesség körében, a versenyt azonban három kulcstényező döntheti el: a pártok szavazóbázisai közötti mély társadalmi törésvonalak, a két nagy táboron belüli hezitálók mozgósítása és a mintegy félmillió aktív, de még pártot nem választó bizonytalan szavazó megnyerése.
A hétfőn részletesen is bemutatott mérés eredményei alapján a TISZA Párt és a Fidesz-KDNP táborának bővülése egyaránt folytatódott: előbbi 32-ről 36 százalékra, utóbbi 26-ról 31 százalékra erősödött tavaly nyár óta, és 2025 novemberének vége óta mindkét párt 1-1 százalékpontot javított.
A kisebb pártok közül a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága is 3-3 százalékos, míg a pártnélküliek aránya 23 százalék. A biztos részvételt ígérő és pártot is választó szavazók körében a TISZA 49, a Fidesz 39 százalékon áll.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Óriási fordulat Miskolcon: a Jobbik volt elnöke, Jakab Péter a DK színeiben indul a 2026-os választáson
A Nép Pártján elnöke a Demokratikus Koalíció színeiben indul a miskolci választókerületben a tavaszi országgyűlési választáson. A bejelentés Dobrev Klára borsodi országjárásán hangzott el.
A Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul az április 12-i országgyűlési választáson a Jobbik egykori elnöke. Jakab Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületében, azaz Miskolcon és a környező településeken méretteti meg magát - derült ki Dobrev Klára országjárásának kazincbarcikai állomásán hétfőn.
A Nép Pártján jelenlegi elnöke, aki már tavaly nyáron bejelentette indulási szándékát, azzal indokolta a döntést a DK-s rendezvényen, hogy biztosítani kell: a NER-ből kiugrott Magyar Péter ne építsen fel egy újabb NER-t.
„Ezért kell a baloldal a parlamentbe, hogy ne csak szavazógépek legyenek” - magyarázta beszédében a politikus.
Jakab kiemelte: ha az ellenzéki erők összefognak, akkor van esély a győzelemre, a széthúzás viszont biztos vereséget hoz. A DK és a Nép Pártján ezért az összefogás mellett tette le a voksát, így Miskolcon közösen támogatják őt. Hangsúlyozta továbbá, hogy legutóbb mindössze 0,2 százalékkal, 127 szavazattal maradt alul Csöbör Katalinnal szemben. „Készülj, Kati, mert én ott leszek és le foglak győzni” – üzente a fideszes képviselőnek a DK-s eseményen.
A Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul az április 12-i országgyűlési választáson a Jobbik egykori elnöke. Jakab Péter Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületében, azaz Miskolcon és a környező településeken méretteti meg magát - derült ki Dobrev Klára országjárásának kazincbarcikai állomásán hétfőn.
A Nép Pártján jelenlegi elnöke, aki már tavaly nyáron bejelentette indulási szándékát, azzal indokolta a döntést a DK-s rendezvényen, hogy biztosítani kell: a NER-ből kiugrott Magyar Péter ne építsen fel egy újabb NER-t.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: az ukránok bele akarnak avatkozni a választásokba, utasítottam Szijjártó Pétert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet
A miniszterelnök videóüzenetben közölte, hogy a nemzetbiztonsági szervek szerint Kijev célba vette a magyar választásokat. A külügyminisztertől azt várja, hogy bekéreti Ukrajna nagykövetét.
Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.
Orbán a választások tisztaságára és Magyarország szuverenitására hivatkozva utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.
A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.
Ezután a külügyminiszterek is szóváltásba keveredtek: Andrij Szibiha Orbán moszkvai mesteréről írt az X-en, mire Szijjártó azzal vádolta Kijevet, hogy befolyásolni akarja a magyar választást, mert „olyan kormányt akartok, amely igent mond Brüsszelnek, és kész lenne Magyarországot belerángatni a háborútokba”. Szibiha erre azt írta, a magyar kormánynak nem az ukránoktól, hanem a magyar választóktól kell félnie, amit a magyar külügyminiszter úgy értelmezett, hogy „az ukrán külügyminiszter épp most jelentette be, hogy az ukrán kormány részt vesz a magyar választásokon. A Tisza név alatt indulnak.”
Orbán Viktor szerint az ukrán kormány összehangolt intézkedéssorozattal akar beavatkozni a magyar választásokba. A miniszterelnök erről egy hétfői Facebook-videóban beszélt, közölve, hogy a magyar nemzetbiztonsági szervezetek kiértékelték „ezt a legújabb ukrán támadást”, és arra a megállapításra jutottak, hogy „a történtek egy összehangolt ukrán intézkedés-sorozatba illeszkednek, amelyekkel bele akarnak avatkozni a magyar választásokba”.
Orbán a választások tisztaságára és Magyarország szuverenitására hivatkozva utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy kéresse be az ukrán nagykövetet.
A feszültség a napokban újult erővel izzott fel a két kormány között. A davosi Világgazdasági Fórumon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy „minden Viktor, aki európai pénzből él, miközben megpróbálja kiárusítani az európai érdekeket, megérdemel egy fejbe kólintást”. Orbán erre a Facebookon válaszolt, „szorult helyzetben lévő embernek” nevezve ukrán kollégáját, „aki negyedik éve nem tud vagy nem akar lezárni egy háborút”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kormány szerint szociális oka van annak, hogy egy InterCity úgy néz ki, mint egy Kusturica-filmből elszabadult szerelvény, és még le is robban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal magyarázta a helyzetet, hogy a vegyes, sokszor ósdi kocsikból álló vonatokra azért van szükség, hogy a sima, nem pótjegyes utasok is felférjenek a távolsági járatokra - számolt be róla az RTL Híradó.
A botrány szombaton robbant ki, amikor a Békés InterCity Nagykátánál lerobbant. A szerelvényről Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, korábbi közlekedési államtitkár posztolt egy fotót, amelyen látszik, hogy a hét vagonból mindössze kettő volt azonos típusú, és egyik sem felelt meg az InterCity-minőségnek.
A vonatot végül egy ötvenéves mozdonnyal kellett elvontatni. „A kocsik nagy része InterCity-forgalomra alkalmatlan, fapados személyvonati kocsi, amelyeket réges-rég, 40–50 évvel ezelőtt használtak személyvonatokban. Van köztük olyan is, amelyet a MÁV Nosztalgia vásárolt használtan Svájcból nosztalgiamenetekre – ezt is besorolták az InterCitybe. Gyakorlatilag egyetlen, 21. századi InterCity-minőségű kocsi sincs benne” – fogalmazott Vitézy.
A minisztérium a történtekre reagálva egy közleményben magyarázta meg a bizonyítványt. A lerobbant bérelt mozdonyról azt írták: „Az új, korszerű mozdonyok valóban elromolhatnak néha, csak – érthetően – sokkal ritkábban, mint a régi vontatójárművek.” A vegyes kocsiösszeállításra pedig egy meglepő érvet hoztak fel. „Ezzel a megoldással tehát azoknak is biztosítani tudják a távolsági utazást, akik kevesebb pénzből szeretnének utazni” – közölte a tárca. A MÁV egyébként az ilyen esetekre már felkészült: 2025 novembere óta automatikus kártérítést fizetnek, ha valaki IC-helyjegyet vesz, de végül nem tud InterCity-kocsiban utazni.
A mostani helyzet nem előzmények nélküli. Lázár János építési és közlekedési miniszter 2023-ban jelentette be, hogy a MÁV járműparkját nem új vonatok vásárlásával, hanem használt szerelvények bérlésével frissítik. „Nem tervezzük, hogy Siemens járműveket vásárolunk”
– szögezte le akkor a miniszter. A járműhiányt súlyosbította a Dunakeszi Járműjavító leállása is, ami miatt a karbantartás akadozott. Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója már tavaly októberben figyelmeztetett a várható problémákra. „Ez most azt jelenti, hogy elfogynak a tartalékaink, ha bármilyen műszaki probléma keletkezik, a kieső kocsit nem tudjuk másikkal pótolni” – mondta akkor.
A kritikusok szerint a szombati eset pontosan megmutatja a kormány vasútpolitikájának következményeit: a leállított beszerzések és a karbantartási problémák miatt a MÁV kényszermegoldásokra szorul. A minisztérium ezzel szemben a bérelt mozdonyok megbízhatóságát hangsúlyozza, a vegyes szerelvényeket pedig egyfajta szociális intézkedésként állítja be, amely az olcsóbb utazást teszi lehetővé.
Az utasoknak fontos tudniuk, hogy ha az előre megváltott helyjegyük ellenére nem InterCity-színvonalú kocsiban kell utazniuk, és a jegyüket online vagy a MÁV-applikációban vették, a vasúttársaság 72 órán belül automatikusan visszatéríti a helyjegy árát.
A kormány szerint szociális oka van annak, hogy egy InterCity úgy néz ki, mint egy Kusturica-filmből elszabadult szerelvény, és még le is robban. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) azzal magyarázta a helyzetet, hogy a vegyes, sokszor ósdi kocsikból álló vonatokra azért van szükség, hogy a sima, nem pótjegyes utasok is felférjenek a távolsági járatokra - számolt be róla az RTL Híradó.
A botrány szombaton robbant ki, amikor a Békés InterCity Nagykátánál lerobbant. A szerelvényről Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetője, korábbi közlekedési államtitkár posztolt egy fotót, amelyen látszik, hogy a hét vagonból mindössze kettő volt azonos típusú, és egyik sem felelt meg az InterCity-minőségnek.
A vonatot végül egy ötvenéves mozdonnyal kellett elvontatni. „A kocsik nagy része InterCity-forgalomra alkalmatlan, fapados személyvonati kocsi, amelyeket réges-rég, 40–50 évvel ezelőtt használtak személyvonatokban. Van köztük olyan is, amelyet a MÁV Nosztalgia vásárolt használtan Svájcból nosztalgiamenetekre – ezt is besorolták az InterCitybe. Gyakorlatilag egyetlen, 21. századi InterCity-minőségű kocsi sincs benne” – fogalmazott Vitézy.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
