HÍREK
A Rovatból

Mi történt? Júliusban nagyon csúnyán visszaesett a magyar ipar

Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter is azt mondja, hogy a 2021-es év átlagos havi teljesítményéhez képest az ipari kibocsátás volumene még mindig 3,4 százalékkal elmarad, vagyis közel vagyunk a 2021-es mélyponthoz.


Idén júliusban az ipari termelés 6,4 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a KSH. Ez a munkanaphatással kiigazított adat, a nyers mutató "csak" 1,3 százalékos csökkenést mutat, mivel idén két munkanappal több volt, mint tavaly júliusban. A 6,4 százalékos éves visszaesés eddig az idei legrosszabb adat, ami azért is para, mert a tavalyi bázis is gyenge volt, hiszen már 2023 júliusában is 6,1 százalékos csökkenést produkált az ipar.

Az év első hét hónapjában összességében 3 százalékkal kisebb volt az ipari termelés, mint tavaly ilyenkor.

És ez még nem minden. A KSH adatai szerint az éves visszaesés mellett a rövidebb távú mutatók sem túl fényesek: szezonálisan és munkanappal kiigazítva a júniusi szinthez képest nem történt változás, vagyis stagnált az ipari kibocsátás. A 0 százalékos változás most mégis a harmadik legjobb havi teljesítmény volt idén, ami mindent elmond a magyar ipar helyzetéről.

A mostani, első becslésben a KSH csak kevés konkrétumot közölt arról, mi okozta a mélyrepülést: „a négy legnagyobb súlyú alág közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában csökkent a termelés, az élelmiszer, ital és dohánytermékek gyártásában pedig nőtt”.

A részletesebb adatok jövő pénteken jönnek.

Összességében tehát továbbra is elég vegyes a kép, de inkább kiábrándító. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter is azt mondja, hogy a 2021-es év átlagos havi teljesítményéhez képest az ipari kibocsátás volumene még mindig 3,4 százalékkal elmarad, vagyis közel vagyunk a 2021-es mélyponthoz.

(via 444.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
560 ezres villanyszámla és medencekarbantartás vezetett el Matolcsy Ádám méregdrága villájához az egyik legmenőbb görög szigeten
A turloszi villa Míkonoszon egy 6174 négyzetméteres telken áll, a sziklafalba építve. A környék felkapott lett, a hasonló házak ára 1,5–5 millió euró között mozog.


Matolcsy Ádámhoz köthető egy luxusvilla a görögországi Míkonoszon – írja a Telex. A volt jegybank elnök fia az egyik legdrágább görög szigeten néhány éve vásárolt ingatlant. 2022 februárjában már a Báthory 2015 Kft. volt a tulajdonos. A Villa Nicole elnevezés a feleségére utalhat.

A Telex az MNB-ben kirobbant botrány után értesült az épületről, és most sikerült személyhez kötni. 2022-ben már folytak az átalakítások. A munkát Somlai Bálint Raw Development nevű cége végezte, amely egyes források szerint részesülhetett az MNB és alapítványai körüli közpénzekből is. A vállalat növekedésére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusi jelentése is rámutatott.

A felújítás költsége eurómilliós nagyságrendet ért el.

A lap talált egy 1413 eurós villanyszámlát két hónapra, 4748 kilowattórás fogyasztással, amelyet az áramszolgáltató idén januárban küldött ki a Báthory 2015-nek. Februárban a medence karbantartásáról 250 eurós számla érkezett. A Magyar Stratégiai Zrt. egyik munkatársa ezt a „Kérlek, rendezzétek a következő számlákat” kéréssel továbbította Matolcsy és baráti körének egyik bizalmi emberéhez.

Az ingatlan Túrlosz településen áll, amely az új kikötőjéről ismert, ahová óceánjárók érkeznek. Az utóbbi években több szálloda és étterem nyílt. A legtöbben robogóval vagy privát transzferrel közlekednek, luxusautókat ritkán látni a környéken.

A belsőépítészeti munkákat egy helyi cég végezte. Egy, az ügyet ismerő forrás szerint az épületet teljesen visszabontották, mert eredeti állapota „nem felelt meg a Matolcsy család exkluzív ízlésének”. A kivitelezés során több országból szerezték be a legmagasabb minőségű anyagokat, az üvegablakokat például Ausztriából hozhatták.

A Telex szerint a Villa Nicole-hoz hasonló, tengerre néző, medencés villák ára 1,5 millió eurónál kezdődik, „de inkább a 3–5 millió euró (1,1–2 milliárd forint) közötti árak jellemzők”.

A környékről készült légifelvételük szerint a közeli utcákon „kamerákkal figyelik az arra járókat, van olyan ingatlan, amit biztonsági szolgálat véd”. A portál szerint egy ilyen míkonoszi ingatlan értéke akár kétmilliárd forint is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A Tisza vezet, a Fidesz stagnál: a biztos szavazóknál 43–35 Magyar Péterék előnye a Republicon szerint
A közvélemény-kutató szerint keményedik a meccs: a két nagy tábor beállt, a botrányok mozgósítanak. Közben egyszerre nő a bizonytalan pártválasztók és a biztos szavazók aránya is.


Szeptember végén a Tisza párt 5 százalékponttal vezet a Fidesz–KDNP előtt a teljes népességben: 30–25 az állás. A pártválasztóknál 6, a biztos szavazó pártválasztóknál 8 százalékpont az előny.

A Republikon Intézet friss, szeptemberi kutatása szerint a pártválasztók körében 41–35 az állás, a biztos szavazó pártválasztóknál 43–35 a Tisza javára.

A két nagy párt tábora megszilárdult. A kormánypártok támogatottságát nem növelte érdemben a Tisza-adó témája, de a zsoltibácsizás sem tépázta meg különösebben a számaikat.

Viszont mindkét ügy mozgósított. Az előző hónaphoz képest 5 százalékponttal nőtt a biztos szavazók aránya, és ugyanennyivel nőtt a pártválasztásukban bizonytalanok aránya is.

A kisebb ellenzéki pártok közül a Mi Hazánk támogatottsága a legmagasabb. A teljes népesség körében 1 százalékponttal csökkent, most 5 százalékon áll; a pártválasztóknál és a biztos szavazó pártválasztóknál 8–8 százalék.

A DK támogatottsága szeptemberben csökkent. A teljes népességben 1 százalékponttal, a pártválasztóknál és a biztos szavazóknál 2–2 százalékponttal; jelenleg 4 százalék, illetve 5–5 százalék.

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága nyár óta nem változott. A teljes népesség 4, a pártválasztók 6, a biztos szavazó pártválasztók 5 százaléka szavazna rájuk; a legújabb adatok szerint épphogy bejutnának a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Leszavazta Fidesz a béremelést a gyermekvédelemben – marad a napi 1500 forintos koszt is
A miniszterelnök és Gulyás Gergely korábban fejlesztést ígért az ágazatnak. Közben a BM 460 ezres átlagbért állít, a terepen dolgozók bruttó 350–400 ezret látnak.


Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ülésén a fideszes képviselők egyetlen hozzászólás nélkül leszavazták a gyermekvédelmi dolgozók béremelését, és azt az 1500 forintos emelést is, ami egy gyermek egy napi étkezésére jutott volna – erről Jámbor András, Józsefváros és Ferencváros független országgyűlési képviselője számolt be egy Facebook-videóban.

Jámbor András felidézte, hogy Orbán Viktor 2024 novemberében béremelést ígért a gyermekvédelemben dolgozóknak. Idén májusban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ismét ígéretet tett a bérek fejlesztésére.

A bizottság ellenzéki tagjai 20 percig kérték a többséget adó hat fideszes képviselőt, hogy szóljanak hozzá a vitához, és mondjanak valamit a gyermekvédelem állapotáról. Egyikük sem szólalt meg.

2023 februárja óta a gyermekotthonok fejenként napi 1500 forintot költhetnek étkezésre, és ez az összeg azóta nem emelkedett. 2022-ig hétszáz forintnál is kevesebb jutott a gyermekotthonok lakóinak napi étkeztetésére, a két évvel ezelőtti döntés során a költségvetés másfél milliárd forintot különített el az emelésre.

A Népszava korábbi cikke szerint egy gyerekfelügyelő napi 12 órában havi 170–180 órát dolgozik, a fizetése nettó 270 ezer forint. Az LMP becslése alapján 2024-ben egy szociális segítő alig keresett többet, mint bruttó 350 ezer forint, a szociális gondozók bére bruttó 360 ezer forint körül volt.

Egy diplomás szociális munkás átlagkeresete nem érte el a bruttó 400 ezer forintot. A gyermekvédelmi asszisztensek is bőven bruttó négyszázezer forint alatt kerestek.

Csizi Péter, a Belügyminisztérium szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, a gyermekvédelemben bruttó 460 ezer forint az átlagbér.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Daganatos és autoimmun betegségekre találhattak megoldást - Ezért járt idén az orvosi Nobel-díj
Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi megfejtették, hogyan védekezik a testünk az ellen, hogy megtámadja önmagát. A felfedezés új utakat nyithat az autoimmun és a rákbetegségek kezelésében.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 06.



Mivel szabályozás nélkül a saját szerveinket is megtámadhatja, az immunrendszer kutatása létfontosságú terület, amelyen Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kutatásának köszönhetően fontos tudományos áttörés született. A három tudós Nobel-díjat kapott a perifériás immunológiai toleranciával kapcsolatos felfedezéseiért:

rájöttek, hogyan lehet megakadályozni, hogy az immunrendszer kárt tegyen a testünkben.

Mindennap több ezer különböző kórokozó próbál bejutni a szervezetbe - az immunrendszer éppen ezek ellen dolgozik. Sok mikrobafaj megjelenése eltérő, és több közülük az emberi sejtekhez hasonlóvá alakult, hogy elrejtőzzön. Az immunrendszernek ezért pontosan meg kell különböztetnie, mit támadjon és mit védjen.

A három kutató a perifériás immunológiai tolerancia területén tett alapvető felfedezései miatt kapta meg a Karolinska Intézet által odaítélt elismerést.

Brunkow, Ramsdell és Sakaguchi azonosította az immunrendszer „biztonsági őreit”, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek a szervezet saját sejtjeit támadják - áll a Nobel-díj bizottság közleményében.

„A felfedezéseik döntő fontosságúak voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakul ki minden embernél súlyos autoimmun betegség” – mondta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Shimon Sakaguchi 1995-ben tette meg az első kulcsfontosságú lépést. Akkor sok kutató úgy gondolta, hogy az immunológiai tolerancia csak a csecsemőmirigyben, a központi tolerancia során alakul ki, amikor a potenciálisan káros immunsejtek eltűnnek. Sakaguchi kimutatta, hogy az immunrendszer összetettebb, és felfedezett egy addig ismeretlen immunsejt-típust, amely megvédi a szervezetet az autoimmun betegségektől.

Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben tette meg a másik fontos felfedezést. Megmagyarázták, miért hajlamos egy bizonyos egértörzs az autoimmun betegségekre: ezeknél az egereknél egy Foxp3 nevű gén mutációját azonosították. Azt is kimutatták, hogy az emberi megfelelő gén mutációja IPEX nevű súlyos autoimmun betegséget okoz.

Két évvel később Shimon Sakaguchi összekapcsolta a megállapításokat. Bizonyította, hogy a Foxp3 gén irányítja a 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezeket a sejteket ma szabályozó T-sejteknek hívják; felügyelik a többi immunsejtet, és biztosítják, hogy az immunrendszer tolerálja a saját szöveteket.

A díjazottak munkája elindította a perifériás tolerancia kutatását, és ösztönözte a rák, illetve az autoimmun betegségek kezelésének fejlesztését. Ez sikeresebb szervátültetésekhez vezethet. Több ilyen kezelés jelenleg is a klinikai vizsgálatok fázisánál tart.

Mary E. Brunkow 1961-ben született. PhD-fokozatát a Princeton Egyetemen szerezte, a seattle-i Institute for Systems Biology vezető programmenedzsere.

Fred Ramsdell 1960-ban született. 1987-ben szerzett PhD-t a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, tudományos tanácsadó a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeuticsnél.

Shimon Sakaguchi 1951-ben született. 1976-ban orvosi diplomát, 1983-ban PhD-t szerzett a Kiotói Egyetemen, az Oszakai Egyetem Immunology Frontier Research Center kiemelt professzora.


Link másolása
KÖVESS MINKET: